Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

1978. december 5.

KELETiMAGYARORSZÁG

3

„Beütemezett"

demokratizmus?

E

gy nyíregyházi vállalat jelentéséből: „A jövőben látványosabban kell dolgoznunk.” Mit értenek ezen? Miért kell látványosabban dolgozni? Esetünkben azért, hogy észrevegyék őket, mit tettek az üzemben dolgozó nők érdekében. A jelentést leíró gépírónő mondta el: „Nálunk szépen kell tálalni az eredményeket. Pedig, ha tudná, hogy beszélnek itt a nőkkel egyesek és hogy mennyi gond van!”

T.-t nem bocsájtották el munkahelyéről, hanem magasabb érdekekre hivatkozva helyezték át más munkaterületre. más vállalathoz. Munkavédelmis lett. Mindene a mező-erdő. Ettől fosztották meg. Miért? Any- nyit közöltek vele csupán, ne fellebbezzen, úgyis felesleges.

Különböző esetek, valahol mégis egy tőről fakadnak, egy mederbe futnak össze. Szerencsére csak jelenségek, és nem duzzadhatnak árvízzel fenyegető folyammá.

Egy vasmunkás mondta egyszer Kisvárdán: „Tudja, hol kezdődik a demokrácia? Ott, amikor úgy ül le velem egy vezető, hogy azt feltételezheti: esetleg nekem is lehet igazam.”

A szocialista demokratizmus ma még sok helyen hat bűvös szóként. Csodákat várnak már a kiejtésétől is. Egyesek úgy vélik: azzal eleve előbbre lehet jutni, ha különböző szervek „előírják”, a munkatervben „kipipálják”, esetleg akciókat szerveznek fejlesztése ügyében. Csakhogy a szocialista demokrácia nem ilyen ügy.

Sajnos itt-ott kialakul a demokrácia bürokráciája. Csak bele kell lapozni egyes szerveink eseménynap- táraiha. Napirend: a szocialista demokrácia. Ez a hi- vatalnokosdi, ez a bürokratikus szellem árt a demokratizmusnak. A „beütemezett” napirendek ledönthetet- len falakká magasodhatnak még a legjobb, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgáló szándékok mellett is. Mert miről van szó? Nem is az ügy érdekli sokszor az embereket, hanem az ügymenet.

A demokrácia nem rendelet révén születik. Az is igaz, hogy nem bomlik ki magától. Nem szabad úgy sem megosztani a dolgot, hogy vannak, akiket feltétlenül meg kell hallgatni, másokat meg nem. T.-t nem engedték szóhoz jutni saját ügyében. Másutt a x-ako- dóknak még a véleményükre sem voltak kíváncsiak. Igaz. könnyebb megkerülni a gondokat, problémákat, mintsem bajlódni velük. És az is igaz, hogy nehezebb olyan emberekkel együtt dolgozni, akiknek van véleményük.

Vajon milyen mércével mérik a „jó” tanácskozást? Ha sok az egyetértő hozzászóló, aktív volt az értekezlet? Pedig a szocialista demokrácia egyik funkciója éppen az, hogy az egyetértés deklarálása helyett megzavarja a rossz beidegződéseket, helytelen, elavult szokásokat és segítse az új normák, együttélési szabályok kialakítását, meggyökerezését a közvéleményben. Jó légkört, a hatalmat értékelő és vele élni is tudó emberi magatartások kialakulását elrendelni nem lehet.

E

zért is szükséges, hogy segítsük kibontakozni a szocialista demokráciát, mert hasznos elképzelések is eldeformálódhatnak, ha egyes vezetők sáncot vonnak maguk köré és csalhatatlannak képzelik magukat.

Még nem mindenütt értik: a szocialista demokrácia nem kampány, hanem munkastílus, vezetési elv és magatartás is. Nem elég beszélni róla, mindennapi tevékenységünkben és magatartásunkban kell érvényesíteni.

Farkas Kálmán

Nyíregyháza:

Újabb tanácstagi beszámolók

Egy hónapja munkába álltak az új automata lencsemarógépek a MOM mátészalkai gyárában. A lencseüzemben Kosa Mária gépkezelő óránként kétszáz darab 65-ös szemüveglencsét készít. (Császár Csaba felv.)

Színes fogaskerék a MOM-ból

Fém helyett műanyag

Folytatódnak a tanácstagi beszámolók Nyíregyházán. Az elmúlt vasárnap már három helyen — a Körte utcai óvodában, az élelmiszeripari szakmunkásképzőben és a Damjanich laktanyában —

került sor a tanácstag és választói találkozójára. Legközelebb december 9-én, szombaton 8 órakor Kolláth Lászlóné tanácstag az Ilona- tanya 11 szám alatt tart beszámolót.

A harmadik negyedévben már gyártani kellett volna a MOM mátészalkai gyárában az új típusú digitális kijelzésű vízmérő órákat, azonban különböző okok miatt az esztendő utolsó két hónapjára maradt a 47 ezer darab szerkezet összeállítása. Noha a dolgozók járatlanok még ebben a munkában. Bíró Miklós, a gyár igazgatója szerint baj nem lesz, minden jel arra mutat, hogy december 23-ra elkészítik a vállalt mennyiséget.

Az új vízóra egyébként sokkal korszerűbb, pontosabb elődjénél. Fontos momentum, hogy az értékes fémből készült alkatrészek jelentős részét műanyaggal helyettesítik, ráadásul egyszerűbb is a szerkezet, mint a régi típusé volt. Fontos momentum: régen a különböző méretű órák konstrukciója is eltért egymástól, ma viszont ebben nincs különbség. Érdekesség még: a műanyag fogaskerekek színesek, így az azonos típusúakhoz könnyűszerrel lehet kiválogatni a szükséges alkatrészeket. A gyárban úgy vélik: az új vízmérő óra megfelel a nemzetközi kívánalmaknak, így — noha megrendelés még nincs — idővel exportra is számíthatnak. Jövőre már 90 ezer darabot szándékoznak gyártani.

Változást jelentett ebben az évben a szemüveglencse

Szabó Mária és Tálas Emília beszabályozását végzi.

iránti belföldi kereslet csökkenése, ami nem a kevesebb rövidlátónak, inkább az OFOTÉRT-nál felhalmozódott nagy készleteknek köszönhető. Ez a gyár munkáját is befolyásolta, mert az egyes negyedévek termelése erős ingadozást mutatott emiatt. A tervteljesítést viszont nem befolyásolja: az

előírtakat 8 százalékkal haladják túl, 1977-hez képest pedig 16—17 százalékkal termelnek többet. Mindezt úgy érik el, hogy a létszám mindaz új típusú vízmérőórák

össze 4 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az 1979-es terveket a jobb minőség, a takarékosság és az erőforrások jobb kihasználásának jegyében állítják össze, és a termelés újabb

17,5 százalékos növekedésével számolnak. Gyártmányaik közül a szemüveglencsét az újabb divatáramlatokhoz idomítják: az eddigi 55 milliméteres átmérő helyett a jövőben 60 milliméteres lencséket készítenek. Űjabb munkaerő felvételével nem számolnak.

Olvasónk kérdezte

Átvételi ár és minősítés

Bényei József buji lakos — a termelőszövetkezet közreműködésével — az állatforgalmi vállalatnak adta el növendék üszőjét. Mint levelében írja, az átvételi árral, a minősítéssel nem ért egyet. Van-e helye a reklamációnak ilyen esetben? Erről érdeklődtünk L

énárt Istvántól, a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termelési és felvásárlási főosztályának vezetőjétől.

— A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a közös állatállománnyal együtt, a tagjaik háztáji gazdaságaiból származó állataikat is (sertés, szarvasmarha) értékesíthessék. Szerződéses rendszerünk megköveteli, hogy ilyen esetben az értékesítés előtt minimálisan három hónappal előbb meg kell kötni a szerződést ahhoz, hogy a magasabb szerződéses ár kifizethető^legyen. Ez a rendelkezés több mint tíz éve van érvényben, s e lehetőséggel a tagság saját elhatározásából élhet.

— Előfordul — említi az állatforgalmi vállalat főosztályvezetője —, hogy vállalatunk felvásárlójának minősítésével az átadó fél nincs megelégedve. Ilyenkor kérheti. hogy az állatot küldjük próbavágásra. A próbavágás alapján a szabványban előírt minősítések kerülhetnek megállapításra, amit az átadó félnek tudomásul kell vennie. A rendelkezés egyébként lehetőséget ad arra is, hogy a próbavágáson maga a termelő, vagy képviselője (jelen esetben a termelőszövetkezet) is részt vehessen. A panaszos erről a jogáról írásban lemondott.

Bényei József panasza, valamint a többi övéhez hasonló panasz bizonyos tanulságok levonását teszi szükségessé — állapítja meg Lénárt István főosztályvezető — éspedig: a termelőszövetkezeteknek fokozottabb érdekvédelmet kellene tanúsítaniuk tagjaikkal szemben az értékesítés alkalmával. Helyes volna, ha a termelővel már előre tisztáznák az általa elfogadható végleges minősítést. és ha próbavágásra mégis sor kerülne, meg kellene állapodniuk előre abban is, hogy azon a termelő- szövetkezet képviselője vegyen részt. (S. Ä.)

Q elettünk semmilyen színű az ég, hetek óta felhő takarja, de nem esik. Csak köd van, a lecsapódó párától nedves, nyálkás az út, vizes a fű. Eső kellene, mert porzik a föld, miután az eke kiborítja. Ahogy ezt szépen kibeszéltük, a gazdálkodás került szóba. Annak is a rossza. Az encsencsi határban sem volt másként, mint szerte a megyében. 130 vagon alma helyett csak negyvennel termett, a dohány is 100 mázsával kevesebb a tervezettnél.

— Az alma és a meggy lefagyott, ez visszavet bennünket. De még így is jobb minden, mint a szakszövetkezetben volt — mondja Nagy Lajos, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. — Búzából 33 mázsát takarítottunk be,

rozsból meg 22 mázsát hektáronként. A rozs a lényegesebb, mert abból 570 hektár a terület és idén a tavalyinál is többet vetettünk.

Miért hivatkozott a jól

megtermett, őszhajú gazdasági vezető a szakszövetkezetre? Ez is kiderült. Egy éve még két egység, a tsz és a szakszövetkezet működött egymás mellett. Január l-től közös akarattal olvasztották egybe a határt és hogy milyen sikerrel, annak értékelésére Nagy Lajos a legilletékesebb.

— Én voltam a szakszövetkezet elnöke — mondta. — Igaz, volt előttem még vagy három, de 1972-ben engem választottak. Az egyesülést előbb kellett volna megcsinálni. A földek a kisemberek kezében már-már el- hanyagolódtak. De nem ez volt a legnagyobb baj. hanem az, hogy nem volt gép. Éneikül és hozzáértés híján rossz volt a gazdálkodás már azért is, mert mindenki mindennel foglalkozott. Mindenből termett egy kevés.

— 1972-ben, amikor átvettem a szakszövetkezeti elnökséget, rozsból hektáronként csak 4 mázsa termett.

1976-ban már 18 mázsát

arattunk hektáronként. Nagyon meg kellett ezért dolgozni.

A föld olyan anyag, ha

táplálják, művelik, fizet, de a tápláláshoz kevés csak a jó szándék. Szakember is kell. Ez az egyszerű igazság unszolt, hogy faggassam Nagy Lajost, mondja már, mit tett ő, mi mást tudott, hogy jobban gazdálkodott, mint elődei.

— Már mondtam, hogy nem volt gép, először is gé-, pékét vettem.

— De hát azt is mondta, üres volt a kassza. Vagy rosszul értettem, hogy 1971ben a szakszövetkezet alaphiánnyal zárt?

— Nem értette rosszul. A saját pénzemen vettem egy kombájnt. De, hogy megértse, egy kicsit messzebbre kell menni. 1961-ben beléptem a szakszövetkezetbe, és mint más, a saját földemen gazdálkodtam. Én jobban forgattam magam. Mindig azt néztem, miből származik több haszon, 1971-ben öt holdon termeltem dohányt. 172 ezer forintot kaptam érte. Akkor jöttek, hogy vállaljam el az elnökségét. De előbb már felkérték Tóth Andrást — itt dolgozik most is a tsz-ben — el is vállalta, de amikor megtudta, hogy mekkora az alaphiány, visz- szatáncolt. Aztán megszavaztak még egy embert, ő sem

vállalta. Velem is beszéltek. Rábeszéltek. Vállaltam, de vettem egy kombájnt a dohány árából. Vettünk traktort is. Kértem a szakszövetkezeti tagoktól kölcsön tízhúszezer forintokat. Visz- szakaptuk valamennyien, amikor már volt miből visz- szafizetni, hiszen 1976-ban már 9 millió forint volt a szakszövetkezet nyeresége.

Nagy Lajos, az encsencsi gazdálkodó a kombájn vásárlását saját pénzén, úgy mondta el, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lett volna. De hát ki művelte a dohányt, kié volt a pénz?

— A dohányt a családdal műveltem, a feleségem, a lányom. a vöm, az anyósom, mindenki benne volt.

— És mit szóltak ahhoz, hogy a pénzt, amiért az egész család megdolgozott, kombájnra költötte?

— Mit szólhattak? Én soha nem cselekedtem meggondolatlanul.

A gazdálkodás révén és azon az ürügyön, hogy ismét egyben van a falu határa, így került elő a történet. A kombájn csak epizód, nem is a legfontosabb a szövetkezeti mozgalomban, Nagy Lajos életében. Mert volt már olyan az ötvenes években, hogy Encsencsen tizenegy család kivételével mindenki tsz-tag volt. Az akkori idők politikája szétug- rasztotta a szövetkezőket. Annak a régi tsz-nek szintén Nagy Lajos volt az elnöke. Most elnökhelyettes. Kiváló munkáért életében először november 7-én kapott kitüntetést. 66 éves korában. Erre csak azt mondja:

— Jól esett az elismerés, és bár sok évet leéltem, még nem vagyok fáradt. Talán még tudok segíteni. hiszen most kezd a község igazán egyenesbe jönni.

Tud-e segíteni? Biztosan. Annál is inkább, mert most már nem kell a saját pénzén kombájnt vásárolni.

Seres Ernő

Nagy Lajos kombájnja