Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-05 / 286. szám
2 KELET-M AGY ARORSZÁG 1978. december 5. Gyermekkönyvhét Mulatságos, kedves könyvgyerek mosolyog a plakátról. Kikukucskál a könyvből, és mutatja: látjátok, én olvasok, olvassatok ti is! Gyermekkönyvhét kezdődött december 4-én, többféle helyi, városi, vagy megyei kezdeményezés után az első országos rendezvény. Megyénkben már hagyományai vannak a gyermekkönyvheteknek. A mostani programban író-olvasó találkozók, vetélkedők, könyvkiállítások szerepelnek. Az első nap Rakamazon, Tiszalö- kön, a megyeszékhelyen, Nyírbátorban. könyvtárakban és iskolákban tartották az első író-olvasó találkozókat. kedden, december 5-én Fehérgyarmatra, Mátészalkára, Nyírbátorba, szerdára Kisvárdára és a megyei könyvtárba, péntekre .a megyei könyvtárba és Nagykál- lóba, szombatra pedig Nyírbátorba és Mátészalkára várnak íróvendégeket. A A gyermekekkel megszerettetni a könyvet — ez minden rendezvény célja. A kiadók bőséges terméséből minden korosztály kedvére válogathat. Találnak maguknak könyvet — illetve szüleik segítségével megtalálhatják — akik még csak a képeket nézegetik, s azok, akiket már például a természettudományos felfedezések érdekelnek. Számos verseskötet. klasszikus íróink új kiadású műve jelenik meg, vagy már ott van a boltokban a téli 'könyvvásár gyermekkönyvei között. Milyen a minőség ? A nyíregyházi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat minőségi ellenőrző laboratóriumában a húsipari termékek feldolgozásával párhuzamosan folyamatosan ellenőrzik a vállalattól kikerülő húsáruk összetevőinek minőségét. Apo- nyiné Hankószki Klára és Genya Mária a különböző húsáruk sótartalmát vizsgálja. (Császár Csaba felvétele) Reklamál a vásárló A költség a gyártót terheli Fiatalasszony várakozik egy pár csizmával a kezében a nyíregyházi Nyírfa Áruház cipőosztályán. Egy hónapja vásárolta itt a lábbelit 1340 forintért, de az nem bizonyult tartósnak. A ballábas talpa válik, ráadásul a sarok- merevítő rögzítése is meglazult. Kasa Józsefné panasza jogos. Ezt tudja ő is, hiszen szakmabeli: cipőboltban dolgozik. Véleményét így foglalja össze: — Sok a rossz minőségű termék, többnyire jogosak a reklamációk. A legtöbb panasz a talp leválása miatt érkezik. Első lehetőség a javítás Vasas József, a „Nyírfa” osztályvezetője helyesel: — Valóban, rendszerint a ragasztás nem tökéletes. Évente 180—200 ezer pár cipőt adunk el. Ezek 2—4 százalékára érkezik reklamáció. Minőségi kifogást 6 hónapo,n belül fogadunk el. November közepéig közel 4750 cipőt hoztak vissza. Ezek többségét újra cseréltük. Jogszabály szerint a vevő részére első lehetőség a javítás. Ameny- nyiben nem javítható az áru. Á rzeszówi szimfonikusok hangversenyei Szabolcsban December 3-án, vasárnap este 7 órakor hangzott el a megyei művelődési központ hangversenytermében a Rzeszówi Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. A nyíregyházi zenekar ottani látogatását adták vissza -ezzel. A nyomtatott műsortól eltérően az első szám Mieczys- láw Karlowicz: Örök énekek c. szimfonikus költeménye volt. A századforduló e jelentős lengyel komponistájának zenéje neoromantikus. Álmodozó, melankolikus hangulat uralkodik műveiben. Andrzej Rozmarynowicz karmester vezénylése világos, megbízható és meggyőző volt fantáziabeli gazdagságában, szubjektív elevenségében. Zenekara frisseséget, elfogulatlan erőt sugárzott. Második számként- Chopin: Andante spianato et polonaise (op. 22) hangzott el. Meglepő volt a jellegzetes chopini rubátók, ritmuseltolások és dallamdíszítések páratlanul zseniális megoldása. Ami Chopinben elfojtott indulat. szenvedély, vonagló vágy. lázas vagy elzsongító álom. mindaz gazdag és érzékeny hangszerre talált Jozef Stompel zongorajátékában. Utolsó számként Schubert VI. szimfóniája, a „kis C-dur” szimfónia hangzott el. A kompozíció mesteri technikája mellett duzzad az élettől. Az egészen elömlik a romantika fénye. Andrzej Rozmarynowicz karmester művészetének nagy vonalú perspektívájában. a költői átélés pátoszában láttuk, hogy mennyi emberi nagyság, mennyi mély és megrendítő élmény rejtőzik Schubert melódiáiban.. Az együttes szombaton Mátészalkán, vasárnap délelőtt pedig a nyíregyházi ifjúságnak adott hangversenyt. Vikár Sándor vagy 8 napon túli a javítás, akkor kérheti a cserét, vagy a vételárat. Ebben sok vitánk van. — Előfordul, hogy láthatóan erőszakos úton rongálódott meg a modell: például meglazították a sarkát. Ilyenkor, ha a vevő ragaszkodik igazához, s a cseréhez, a KERMI- hez továbbítjuk a panaszt. — Sok az ismerős arc — folytatja az osztályvezető. — Van, aki egész évben egy cipő árából váltogatja a lábbelit. Ha a reklamáció jogos, akár 3-^-4-szer is be kell cserélnünk az árut. Szinte közhely, hogy a legtöbb vásárlói reklamáció a cipőkre érkezik. A kisvárdai Szabolcs Áruházbán a lábbelik után a rövid-kötöttáru osztály bonyolítja le a legnagyobb panaszosforgalmat. Az egyik pultnál Juhász Gizella elárusító egy nagy dobozt csomagol: a harmadik negyedévben visszahozott áruk közül azokat, melyeket a Rövid-Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalattól rendelt az áruház. Pulóverek, harisnyák, ingek lapulnak a dobozban: összesen 21 ruhadarab. Ezeket visszaküldik a „nagyker- hez”, ahonnan a termelőkhöz továbbítják a hibás termékeket. A költség teljes egészében a gyártót terheli. „...ki sem mosták..." — Harisnyanadrágokból legnagyobb a forgalmunk — mondja Móricz Lajosné elárusító. — Megtörténik, hogy a harisnya színhibás, vagy egyik szára hosszabb, mint a másik. Visszacseréljük akkor is, ha rövid használat után fölszaladt a „szem”. A fiatalasszony egy pizsamát mutat: hosszú sárga festékcsík kígyózik rajta. — A vásárlók gyakran elfelejtik, hogy a kereskedelem csupán közvetítő szerepet játszik. Azt kínálja, amit a termelő üzemektől, vállalatoktól kap. Megesik, hogy hibás termék érkezik — mint ez az elszíneződött pizsama. Sokan azért hozzák visza a pulóvert, mert 1—2 mosás után eldeformálódott, vagy a selyemgarbón fölszaladt a szem. Fehérneműt viszont nem cserélünk, ezt a legtöbb vásárló tudja. — Kivéve ha gyári hibás — veszi át a szót Dobi Gábor- né osztályvezető-helyettes. — Visszaélések? Vannak. Például mosás után reklamálják a gyári hibás fehérneműt. Sőt hozták már úgy is vissza, hogy ki sem mosták ... Dobiné statisztikát helyez elém: az idén eddig 245 reklamáció volt az osztályon, s ez közel 49 ezer forint értéket jelent. Ha kopik a kord — Évről évre több panaszt tesznek a konfekció osztály termékeire is — fejtegeti Csástyu Ilona osztályvezetőhelyettes. a mátészalkai Kraszna Áruházban. — Elsősorban konfekcionálási hibák miatt. A varrásnál szétfésüli a ruha, vagy a kordanyagú holmik 1—2 hetes hordás után kopni kezdenek. A napokban 4—5 gyermeknadrágot cseréltünk át ezért. Az osztály dolgozói tapasztalatból tudják: főleg az ipari szövetkezetek modelljei között található sok hibás darab. A nagy gyárak — mint a VOR, vagy a Május 1. — jobb minőségű termékeket szállítanak. Bár a közelmúltban vissza kellet küldeni a Debreceni Ruhagyár egy szállítmányát. A szép, sárga nyári ruhákat sötét cérnával dolgozták el, s mosáskor a cérna kékre festette az anyagot. Egyre több a gond a bőrárukkal is. Sokszor nem elég kidolgozott az anyag, hamar megkopik, elszürkül. — Hogy van-e visszaélés? Az nehezen dönthető el ezen az osztályon — így Csástyu Ilona. — Vigyáznunk kell a reklamációkkal* mert ha jogtalanok a gyártó visszapostázza nekünk az árut, s a kár minket terhel. Ezért ha nem lehet egyértelműen dönteni, a KERMI segítségét kérjük. H. Zs. Szélhámos vendégek Csorba Lajos ramocsaházi és Nagy Erzsébet dögéi lakosok ez év június 21-én ismerkedtek meg M. Józseffel a nyíregyházi vasútállomáson. Nagy Erzsébet M. Józsefei elhívta a Petőfi utcai bisztróba, ahol kávét fizettetett magának. Csorba utánuk ment. így a kávén kívül pálinkát és sört is rendeltek. Az italozás közben addig fűzték a barátság szálait, míg M. József elhívta őket a lakására is. Csorba a házigazdától italt kért, de mivel nem volt otthon semmi. 100 forintot adott Nagy Erzsébetnek. hogy hozzon érte innivalót. A lány vállalta a dolgot. de hogy az úton ne unatkozzon, elkérte a házigazda Sokol rádióját és hogy tájékozott legyen időben. M. József karóráját is magával vitte egy mikrofonnal együtt. A lány távozása után Csorba Lajos elkérte M. Józseftől a lakás kulcsait, mondván: megnézi azokat, mert ő „a kulcsgyárban dolgozik.” A házigazda gyanútlanul adta oda a kulcsokat, Csorba pedig kívülről próbálgatta, hogy jól illenek-e a zárba. A kulcsok túl jónak bizonyultak és amikor bezárta velük az ajtót, elment Nagy Erzsébet után. M. József kis idő múlva észrevette, hogy bezárták a lakásba, kimászott az ablakon üldözőbe vette ismeretlen vendégeit^ közben sógora értesítette a rendőrséget. A rendőrség a lakástól körülbelül egy kilométerre elfogta a két szélhámost, akik menekülés közben a rádiót, az órát és a mikrofont eldobták. Az órát és a mikrofont megtalálták, így a kár egy része megtérült. Csorba Lajost a bíróság bűnösnek találta személyi szabadság megsértésének bűntettében. Nagy Erzsébetet pedig visszaesőként elkövetett lopás bűntettében. A büntetés 10—10 hónapi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztés. Az ítélet jogerős. M. F. Ritka művészeti élményben részesített bennünket csütörtöki ünnepi estjén a Szovjet Televízió, a Gala- thea című filmbalett bemutatásával. Pygmalion, az ókori szobrász és modellje halhatatlan történetének világsikerű, immár klasszikus értékű drámai feldolgozásai (Bemard Shaw ismert színműve és annak Frederick Loewe által készített musicalváltozata, a My Fair Lady) után most egy más művészeti ág, a tánc formanyelvén született velük egyenértékű alkotás, Dmit- rij Brjancev koreográfiájában. Alig hihettük, hogy tánccal nemcsak az ismert történet, a szituációk, de a jellemek is így kifejezhetők. Csodálatunkat érdemelték ki a balett nagy szovjet művészei: Jekatyerína Makszi- mova (Eliza), Marisz Liepa (Higgins), Vagyim Guljajev (Doolittle) és mások. A Le- ningrádi Konzervatórium operastúdiójának fiatal balettművészei a műfaj szovjetunióbeli rendkívül magas színvonalának tömeges megalapozottságát bizonyították meggyőzően. Alexandr Belinszkov "rendezése sem maradhat külön elismerés nélkül. Az új, televíziós kifejezési eszközöket kereső, főképpen az elektronikus technikát a látvány maximális feldolgozására alkalmazó hazai klasszikus-adaptációról. a Don Juan és a kővendégről viszont — sajnos — jót alig írhatunk. Ügy tűnt, hogy a mese felé eltolt já- tékstilizációt, a látvány- káprázatot nem viseli el a szimbolikusságában valójában realitásokból (egy adott kor meghatározott társadalmi realitásaiból, illetve az ezek tudomásul nem vételéből, a donjuaniz- mus anakronisztikus voltából) táplálkozó történet —, még ha a rangkülönbségekből adódó bonyodalmakra bizonyos mértékig kihegyezett is. Másfelől, a Don Jüan-történetben mégis csak a szöveg — a hallottaknál árnyaltabb. feszesebben összefogott szöveg — a dráma mondanivalójának hord- vivője, s a látvány túladagolása a hatást ebben az esetben nagymértékben csökkentette. Természetesen nem vagyunk ellene az újszerű, sajátosabban televíziós feldolgozásoknak. Éppen a leginkább kísérletező kedvű Rajnai András ren- dező-adaptátor ilyen irányú munkásságának többszöri elismerése is bizonyíthatja — ha volt rá okunk. Most azonban erre nem igen volt. Két filmműsorról még röviden. Régi hatáselemet, a jámbor ártatlanság álarca mögé bújt kiszámított gonoszság meghökkentő ábrázolását alkalmazta sikeresen egy érdekes francia film. a 2. műsorban sugárzott Ez a kedves Viktor. A lélektanilag is jól megalapozott produkció a késői órákban sem álmosította el a nézőt, ami önmagában sem kis dolog, és elsősorban a kiváló főszereplőknek köszönhető. A Heming- way-regényből készült amerikai film, a Búcsú a fegyverektől elsősorban a háború embertelenségének, az első világháborús északolaszországi események és légkörük érzékeltetésében volt kiemelkedő. Mcrkovszky Pál ÜRADiomni Kicsit messziről kezdem, azonban — mint majd kitűnik — ez a kis távolság is csak látszólagos. Régóta másfél-két évtizede bizonyosan írunk és beszélünk arról: korszerű műveltségre van szüksége manapság az embernek, ha jól meg akarja állni a helyét a társadalomban, mert a tudományos-technikai forradalom sokoldalúan képzett, konvertibilis tudással rendelkező emberek sokaságát igényli, sőt követeli. Vagyis olyan ismeretanyag, tudás és készség megszerzését, amely képessé teszi az embert újabb, nagyobb összefüggő ismeretanyag: új szakma megszerzésére, elsajátítására, ha a társadalom szükséglete vagy az egyén körülményei azt kívánják. Mindez közismert, már régen közhelyszámba megy. Szintúgy az is, hogy a műveltség fogalmába nem csupán az úgynevezett humán ismeretek (irodalom, történelem, művészetek, filozófia stb.) tartoznak, hanem a technikai, a természettudományi, sőt á gyakorlati ismeretek, tehát egy-egy szakmának, foglalkozásnak a tudásanyaga is a műveltség része. Az előbb azt mondtam: mindez közhely. Most hozzáteszem: az, a szó. a hangoztatás szintjén, de nem az a gondolkodás szintjén, a tudatunkban és természetesen nem az a gyakorlatunkban. Mert mi mással is lehetne magyarázni, ha nem ezzel azt a nem tagadható tényt, hogy még mindig hajlamosak vagyunk annak ítélni oda a „művelt” jelzőt, aki társaságban, vetélkedőkön vagy rejtvényműsorokban „kapásból vágja” a zenére, színházra, regényekre, filmekre, történelemre vonatkozó kérdésekre a helyes válaszokat. Sőt. a szűk körben rendezett vállalati vagy esetleg iparági szakmai vetélkedőkön kívül nincs is olyan fórum, amely a természettudományi, a technikai: a reál ismereteket az általános ismeretek szintjén valamilyen játékos formában közvetítené; azt sugallva egyrészt, hogy ez a tudásanyag is a legtermészetesebb módon tartozik a műveltség, az általános műveltség fogalmába; sugallva másrészt azt is, hogy az ilyen játékos keretek között hallott ismeretnek könyvekben is utánanézzenek. Mindez az Üdvözlet az olvasónak! főcím után elhangzott igazán élvezetes irodalmi rejtvényműsor meghallgatása után ötlött fel bennem. Ez a Jánoshalmáról közvetített műsor a Téli könyvvásár könyveiből válogatta kérdéseit, de — ha jól figyeltem — csakis humán tárgykörből. Igaz, most csak az első rész hangzott el, így nem tudni még, vajon a következő részben sorra kerülnek-e egyéb könyvek, a reáltudományok. reálismeretek köréből. Az azonban máris megállapítható, hogy a szórakoztató műsortartományban: a vetélkedők, rejtvényműsorok műfajában, sajnos a rádió is inkább igazodik a köztudat elmaradt műveltségeszményéhez, műveltség- képéhez, mintsem alakítani iparkodna ezekben a műfajokban is. Mint teszi azt régi és új, de egyaránt kiváló ismeretterjesztő műsoraival. Lehet, hogy nevettető a kérdés és a mögötte sejthető javaslat: miért nem rendeztek még sohasem rejtvény műsort a műszaki könyvhónapra megjelenő, megjelent könyvekből? Például. Seregi István
