Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-31 / 307. szám
VÁLASZTÁS - VITA NÉLKÜL Somogyi Sándor megméretett O '” riás gongként csattan a lemezkapu. A szerelőműhelyben végtelen sorban mérlegek állnak. Néha koppan a vaskalapács, majd csikorgón dörcög a fémen a kőreszelő. A bent dolgozók között szó nem esik. A szem a munkára tapad, a kéz a hideg vason szakértőn igazít. Valami feszültség van a levegőben. A látogatóra sem néznek, szinte haragusznak, hogy háborítják őket. Mások hanyagsága miatt kényszerülnek húzni, hogy mire a naptár 1979-et mutat, jólesőn mondják: megtettük, amit megkövetelt az üzem. Valakit keresek — Ha azt kérdem, kit javasol az év munkása címre, volna jelöltje? — Somogyi. A Sándor — mondja Kiss Gábor. — Milyen embernek tartja Somogyi Sándort? — A bizalmit? Remek, megbízható, jó munkatárs — összegez magabiztosan Kovács Elemér. — Volna kifogása, ha Somogyit jelölnék az év munkásának? — Sőt, ez lenne az igazságos — mondja Kazai Sándor gyárigazgató a METRIPOND-ban. — ön szerint ki a legstabilabb ember a szerelőműhelyben? — Somogyi Sándor — felel gondolkodás nélkül Ágai László művezető. — Mióta ismeri és milyen embernek tartja Somogyi Sándort — kérdem Miski Lászlónétól. — Sok éve már, hogy ismerem. Kiválóan dolgozik, és nagyon szereti a családját — hangzik a válasz. Amikor tovább kérdezek, a borzas tanulj a régi szakmunkás, a szomszéd műhelyben dolgozó, a brigád tagja egyaránt ezt az embert említi. Somogyi Sándor szerelőt. Ismerkedés — Ügy látom, nem örül, hogy feltartom. — Nem nagyon. Sok a munka, ilyenkor nem szívesen beszélgetek — mondja, de láthatóan nem haragos. Kezében meg nem áll a virágkaró vastagságú kőpálca, amivel pontosítja a mérlegét. Ez a legfőbb fegyvere, mindig annyit csiszol le a fémből, amennyi kell. Nézem Somogyit. Haja fekete, arca háromszög alakú. Éles metszésű orr felezi arcát, és őszKemecsének jelentkezik Új-Zéland Néhány gombnyomás, egy mozdulat a finomkeresővel és Nyíregyházának, Kemecsének jelentkezik a föld másik felén egy szintén gombokat nyomogató rádióamatőr. És elkezdődik a párbeszéd a morze nemzetközi „nyelvén”. Valójában nagyon is sok tanulás, fáradozás előzi meg, amíg a rádióamatőr biztos „iránytűvel” vándorolhat az éterben és kapcsolatot talál a föld szinte minden fellelhető állomásával... Tízezer összeköttetés — Nálam másodikos középiskolás koromban kezdődött — mondja az egyik legsikeresebb szabolcsi rádióamatőr, Sápi Imre, a MEZŐGÉP vállalat gyártmányszerkesztője. — Körülbelül tízezer összeköttetést létesített eddigi amatőrködése alatt. Az MHSZ nyíregyházi rádiósklubjában tanult, a nagyobb szeszorított szája nagy figyelemről árulkodik. Somogyi most huszonkilenc éves. Tíz éve dolgozik Fehérgyarmaton. Családja van, két gyermek teszi vidámmá otthoni életét. Először vájárnak tanult, majd valami hazahúzta, és itthon lett lakatos, Szatmárban. Busszal jár Tunyogmatolcs- ról munkahelyére, és délután ugyanígy siet haza. Munkahelyén bizalmi. Mi is van ebben az emberben, ami másokat tiszteletre késztet? Fél ezrelék — A dolgom itt, hogy mérleget szereljek, és úgy állítsam be, hogy az ezer kiló mérésekor az eltérés ne haladja meg a fél ezreléket. A fél ezrelék ez esetben fél kiló. Tízmázsánál ötven deka. Ennyi a tűrés, ennyi a megengedett. Ez nem jelenti azt, hogy ennek meg is kell lennie. Ez csak lehetőség. Somogyi, azzal a kis kő- reszelővel egy vasnyelvet sú- rolgat. Finoman, lehelletnyi érintéssel. Láthatatlan vaspor hull mozdulata után. A milligrammok többlete fogy így el. Somogyi, a félezrelékes, aki a lehetőséggel nem akar élni. Nem ad ki a kezéből olyan munkát, amely nem pontos. A Somogyik nem tűrik a fél kilókat, fél éterversenyeken is itt ve&z részt társaival, öt éve van saját rádiója, azóta magasodik kemecsei lakóházuk tetején a kétszer tízméteres árboc. — Az antennaépítésben az apósom is részt vett. Ebben az évben nősültem meg, a feleségem is itt dolgozik a MEZOGÉP-nél, műszaki rajzoló. Már mielőtt összeházasodtunk, tudott róla, hogy rádiózom, ö is érdeklődik, nem neheztel, amikor versenyekre, edzőtáborba kell mennem, vagy otthon leülök a rádió mellé és elkezdem a forgalmazást. Tulajdonképpen ennek köszönhetem, hogy hódolhatnak a rádióssportnak ... Hajnalban a legjobb... Sápi Imre több bajnokságot nyert, tagja a magyar rádiós többtusa válogatott keretnek. Az idén pedig az „Év sportolója” elismerő címben is részesült Leginkább azok után a pillanatok után érdeklődtünk, amikor ezrelékeket a munkájukban sem, életükben sem. Nem tévedhetetlen, nem hibátlan, de ha rajta múlik, a tűréshatárt sem súrolja a botlás. Vannak emberek, akik természetesnek tartják: a pontosan és szépen végzett munka adja nékik a rangjelző csillagot. A szürkeség — Somogyi az eminenciások között a szürke, a szürkék között az eminenciás — mondja Kazai Sándor. Ez az ember nem színeskedik. Semmit nem tesz, hogy felhívja magára a figyelmet. Csendes, szűkszavú, és talán nem is tesz mást, csak dolgozik. Belőlük kellene négy-öt-hat — vagy ki tudja, hány millió. Lehet rá számítani, véleménye megalapozott, higgadt. Az egész ember maga az egyensúly. Egyensúlyban — Még ha bepöccen, akkor is szelíd — mondja a művezetője. — öt küldjük akkor, ha át kell adni a mérlegeket. A legzordabb átvevővel is bír, indulat ■ nem lesz úrrá rajta. . — Ha otthon vagyok, leülök a középszőnyegre a fiotthon, Kemecsén készülékéhez ül és „elindul” az éterben. Mikor a legszerencsésebb a távoli partnert megtalálni? — kérdeztük. — A hajnali órákban, amikor viszonylag csend van az éterben. Eddig kilencven országgal sikerült kapcsolatot teremteni. Az idén december 31-ig megvan a 3500 összeköttetés gyakorlatilag a Föld minden pontjával. A legtávolabbi partner Üj-Zélandban volt, de sikerült „beszélni” a Déli-sarkon lévő szovjet kutatóbázis rádiósával is. Kissé restellkedve mondja, neki még nem volt olyan szerencséje, mint némely társának, hogy világhírességekkel, így Husszein királlyal és másokkal „találkozott” volna az éterben. Segélykérő hívást, hajók jelzését sem fogta, de van sok barátja a legkülönbözőbb országokban, földrészeken. A vétel visszajelzését a távoli rádiós hívójelével ellátott kártya bizonyítja, amelyből már több ezer van Sápi Imre fiókjában. Melyek a legnehezebb akadályok az éterversenyeken, ahol több száz vagy ammal. Sándor ő is, három és fél éves. Vele mindent elfelejtek, csupán Ildikó, a kisebb tud ilyenkor érdekelni. Az otthonom a békesség — mondja Somogyi. — Mint bizalmi, jól képvisel minket — így Kovács Elemér. Ott van a bérelosztásnál, és mindig, ha fontos dolog történik. Szavának attól van súlya, hogy nem kapkod, nem hangoskodik. Érvei vannak. — Házat építettem az idén. Jövőre rendezem be. így készül, ahogy az erőnk bírja. Az ember tudja mindig, mennyit tud elviselni. Az esztelen sietséget nem szeretem — újra Somogyi szavai. — Azért tisztelem, mert családszerető és jó munkás. A kettőt nem lehet elválasztani. Az embernek csak egyféle élete lehet. A Somogyié ilyen — magyaráz Mis- kiné. Egyféle élet Amikor Somogyi Sándor délután a fél négyes busszal hazaérkezik Tunyogmatolcs- ra, és belép az Alkotmány utca 17. szám alatti lakásába már csak férj és édesapa. Az ember, aki vállalja az otthoni gondot, a játékot a szoba közepén, a rr\unkát a kertben, Magdolna asszonyt hallgatja arról, mi történt otthon, rápillant a kis Ildikóra, aki már oda-odafigyel az ismerős szóra. A család körében erőt gyűjt, pihen, hisz’ tudja, a munka, a mindig másnapi, a mindig újra ismétlődő adja meg az alapot ahhoz, hogy zavartalan legyen az élet. Amikor Somogyi Sándor reggel a busszal beér Fehér- hérgyarmatra, és belép a METRIPOND gyárába, már csak munkásember. Aki vállalja az üzem gondját, a munkát a szerelőcsarnok közepén, meghallgatja munkatársai gondját, örömét, odaodafigyel a tanulókra, hogy újra oktassa őket, emberek érdekét képviseli. Munkahelyének sikereit, örömeit hazamenti, és becsületes munkájának bére adja meg az alapot ahhoz, hogy zavartalan legyen az élet. Somogyi Sándor megméretett. A hibaszázalék fél ezrelék. Bürget Lajos ezer rádióamatőr méri össze tudását, ügyességét és ül órákig, sőt napokig a készülék mellett? Jókívánság rádión — A rádiós többtusa sport morze adásvételből, lövészetből, kézigránátdobásból, futásból és sok-sok forgalmazásból áll. Olykor úgynevezett rádióhálóban... Az én gyenge pontom a lövészet, emiatt már kudarcom is volt a versenyeken. A futást már a versenyek előtt gyakorolnom kell. Nem mondom, eleinte furcsán néztek rám a falubeliek, amikor reggel fél 5 tájban láttak futni hosszú kilométereket. Utána mosakodás, indulás a vonathoz és utazás a megye- székhelyre ... Szép hagyomány, hogy szilveszter óráiban a világ rádióamatőrjei készülékükhöz ülnek és boldog új évet kívánnak a távoli partnereknek. És sikeres vételt az új esztendőben... Páll Géza SOMOGYI SÁNDOR Vándorlás az éterben Nem csal a szimatja... „Szultán! Keresd/” Történetek egy nyíregyházi nyomozákutyáról Szultán! Szimat! — hangzott az első vezényszó, közben Varga János rendőr főtörzsőrmester egy lábnyomra mutatott. A vegyesboltot az éjszaka törték fel, és a helyszínen mindössze néhány lábnyom maradt. Szultán! Keresd! — kapta a hatalmas németjuhász kutya a következő vezényszót és elindult a szag után. Megkerülte az épületet, aztán a járdán húzta maga után gazdáját. Körülbelül hétszáz métert tettek meg, amikor Szultán egy udvarra vezette kísérőjét. A lakás ajtaja nyitva volt, Szultán bement és egy félliteres pálinkásüveggel tért vissza a gazdájához. A pálinkát a vegyesboltból lopták akkor éjszaka. A tolvaj a ház gazdája volt, aki a kutya érkezésének hírére elmenekült a kerten keresztül. — Nagyon sok ilyen esetem volt már, hiszen 1951 óta vagyok rendőr, és 11 éve kutyavezető, önként jelentkeztem, amikor lehetőség volt rá. Az állatok szeretetét még otthonról hoztam. Sokáig járőrkutya-vezető voltam, aztán egyszer behívtak a megyei kapitányságra és megkérdezték: vállalkoznék-e kutyavezetőnek? Vállaltam. Szép feladat a miénk. Segítünk a tettesek, a tettes által eldobott tárgyak felkutatásában, hiszen ezek a legtöbbször döntő bizonyítékok a büntetőeljárásban. ★ A lány este tízig dolgozott, és aznap ’már nem találkozott a családjával. Reggel kereste édesanyját, de nem találta a lakásban. Az udvaron is hiába próbálkozott, végül bement az istállóba, ahol szörnvű látvány fogadlátta először. A ketrecbe zárt kutya gyanúsan méregette, aztán a határozottság, a parancsszó hallatán engedelmeskedett. Nyakára került a póráz és órák múlva megérkezett Nyíregyházára. Itt újabb munka várt rá: napi 3—4 óra kiképzési idő alatt tanulta meg a nyomkövetést, a gazdi védelmét, azt, hogy ha végrehajtja a parancsot, akkor megjutalmazzák érte. ★ A tsz-elnök izgatottan jelentette a rendőrségen, hogy betörtek az irodába. A páncélszekrényben 120 ezer forint volt. A helyszíni szemle során kiderült, hogy 60 ezer forintot vitt e’. a betörő. A tetthelyen mindössze egy lábnyomtöredék maradt. Szultán megszagolta, elindult, de néhány száz méter után megtorpant, és a gazdi tudta: innen tovább már nem vezet nyom, ami eligazítást adhatna. Szagkonzerválás következett. Steril anyagot tettek a helyszínen maradt lábnyomra, és üvegbe zárták. A nyomozás a szokásos módon több irányból indult. Napok teltek el, és máris 13-ra emelkedett a bűncselekménynyel gyanúsíthatok köre. Ennyi embert nem lehet meghurcolni, közülük a tettes legfeljebb egy lehet. Ismét Szultán következett. A gyanúsítottaktól szagot vettek, Szultánnal a gazdi megszagolta tta a tsz-irodában rögzített szagot, és öt egymás mellett felsorakozott üveget rakott kutyája elé. Szultán végigszagolta mindegyiket, aztán visszament a gazdihoz. Újabb üvegek köSzultán a gazdival. ta. Édesanyja holtan feküdt a jászol előtt. Az orvos gyors szakvéleményt adott: a halált fojtogatás okozta. De hol a tettes? A technikai csoport Szultánnal együtt érkezett. Az adatgyűjtésből addig azt is megtudták, hogy a bűncselekmény elkövetésével a férj is alaposan gyanúsítható. Szultán a kukoricaföld felé indult. Mindössze kétszáz métert ment, aztán megtorpant és felnézett a fára. A tettes ide akasztotta fel magát ... ★ ‘ Szultán most hároméves. Tavaly szeptemberben fejeződött be a kutyaiskolában az alapkiképzése, aztán megjött az értesítés Nyíregyházára: mehetnek érte. Varga János főtörzsőrmester akkor vetkeztek, de Szultán csak harmadszorra ült egy üveg mellé. A gazdi kiküldte, átrendezte az üvegeket, és Szúltán ismét az előbbi üveg mellé telepedett. A harmadszori átrendezés után már minden egyértelmű volt: Szultán mindig ugyanazt a szagot választotta. A tettes most sem tagadott. ★ Szultán még 6—7 évig állhat a bűnüldözés szolgálatában. 9—10 éves korára elfárad, esetleg megvakul, idegei felmondják a szolgálatot, nem bírják majd a napi nagy fizikai és idegi megpróbáltatásokat. Addig azonban sok bűnözőt tehet még ártalmatlanná. B. J. HU ÜNNEPI MELLÉKLET 1978. december 31.
