Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 31, ISKOLAMAKETT. Ez az impozáns, nyolc tantermes általános iskola a hozzá tartozó szolgálati lakással, tornateremmel, konyhával, tizenkilencmilliós költséggel épül Ibrányban. A tervek szerint az új isko­lát 1980-ban adja át a gávavencsellői költségvetési üzem építőbrigádja. Sokáig élő Szabolcs Magas szaporulat, kevés halálozás — és egyéb érdekességek Egyéves feldolgozó, elem­ző munka alapján adta közre a Központi Statisztikai Hiva­tal Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága a megye leg­fontosabb adatait tartalmazó évkönyvét. Az adatok ter­mészetesen az 1977-es évre vonatkoznak, de ez a leg­frissebb összesítő arról, mennyivel szaporodtunk, hány forintot költöttünk, mennyit fürödtünk, szeme­teltünk ... A megye állandó népessé­ge 627 ezer, amelynek 17,4 százaléka él a megyeszékhe­lyen, 8 százaléka a többi vá­rosban, míg a többség, — 74,6 százalék — ma is a köz­ségek lakója. Szabolcs-Szat­már továbbra is tartja or­szágosan az élvonalban jegy­zett népességszaporulatát: országosan az ezer lakosra jutó természetes szaporodás 5,0 százalék, a megyében ez 8,2* Százalékot1 — •i.mrmri '.'•9 Érdekes megfigyelni^ hogy a legmagasabb a természetes szaporodás a megye fiatal városaiban, ahol a beköltöz- ködések gyorsuló üteme is hozzájárul a népesség gyara­podásához. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás Nyíregyházán 10,6 százalék, a többi városban 41,5, a köz­ségekben 7,3 százalék. Jól alakultak az élveszüle- tések is, melyek a javuló szociális, egészségügyi és egyéb feltételekre is utalnak. A megyében 19,7 százalékos az élveszületések aránya, or­szágosan ez 17,5 százalék. Ebben is az első helyet fog­lalja el Szabolcs. Az sem lebecsülendő, hogy az ezer lakosra jutó halálo­zási szám is kevesebb az or­szágos átlagnál. Országosan 12,5,, a megyében 11,5 száza­lék. Szabolcs-Szatmár ezek szerint a közé a három me­gye közé tartozik, ahol a legkevesebb a lakosság ará­nyához viszonyított halálo­zás. • Milyenek a megye lakói­nak életkörülményei, lakás- helyzete, a gépkocsiellátott­ság és egyéb szolgáltatások? Az ezer lakosra jutó legtöbb megépített lakás a gyorsuló városiasodás ellenére a köz­ségekben volt, az összlaká- sok 60,4 százaléka épült itt, 27,9 százaléka a megyeszék­helyen, 11,7 százaléka pedig a többi városban. A lakások 46,6 százaléka két, 43,6 szá­zaléka pedig három és en­nél több szobás. Az egy háztartási fogyasz­tóra jutó havi átlagos áram- fogyasztásban is kezdjük utolérni az országos átlagot, amely 91 kilowattóra, a me­gyei pedig 67. Kevesen tud­ják, hogy a vízcsőhálózat hossza a megyében megha­ladja az ezer kilométert, a vezetékes gázcső hossza a 70,5 kilométert. Huszonkét fürdőmedence van a megyé­ben, a tisztasági és gyógyfür­dőnkben 175 ezer, a strando­kon és uszodákban 649 ezer vendég fordult meg. S ha néha sokalljuk a sze­mélygépkocsik tömegét az utcán, gondoljunk arra, mi lesz, ha elérjük majd az or­szágos átlagot. Az ország­ban 10 ezer lakosra jelenleg 616 személygépkocsi jut, Szabolcsban pedig „csak" 426. A szemét is sokszor sze­met szúr, még a város köz­pontjában is, pedig naponta, vagy hetenként két alkalom­mal 187 ezer köbméter sze­metet szállítottak el a kocsik és ugyanennyit „ártalmatla­nítottak.” S amivel a fejlő­dés ellenére sem lehetünk elégedettek: egy szabolcsi la­kosra mindössze 2 négyzet- méter parkfelület jut. Ez ke­vés, csakúgy, mint a megye 55 játszótere, amelyeknek átlagos területe mindössze 1582 négyzetméter ... (P) Két új város • Változás Nagylcállóban • Hová tartóz-1 nak a megszűnt járás községei ? Egyesített települések Az ipartelepítés és -fej­lesztés, a tsz-ek egyesülése, az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódítása jelentős változásokat hozott megyénk gazdasági szerkezetében, s ez indokolttá tette a köz- igazgatás átszervezését, a megváltozott körülmények­hez igazítását is. Amióta a Központi Bizottság és a kor­mány határozatot hozott a ta­nácshálózat korszerűsítésére, Szabolcs-Szatmár megyében várossá szervezték Mátészal­kát, Kisvárdát és Nyírbátort, megszűnt a tiszalöki, a bak- talórántházi és a csengeri járás, nagyközségek, közös községi tanácsok alakultak, néhány települést városkör­nyéki községgé szerveztek. 1979. január elsejétől újabb korszerűsítésre, átszervezésre kerül -sor. Legjelentősebb ezek közül, hogy az Elnöki Tanács városi címet adomá­nyozott Vasárosnaménynak és Fehérgyarmatnak, s ezzel egy időben - megszűnik a nagykállói járás. A korábban ide tartozó községek közül Nagykálló, Biri, Bököny, Geszteréd és Érpatak a nyír­egyházi járáshoz, Kállósem- jén, Balkány és Szakoly a nyírbátori járáshoz tartozik majd. Az Elnöki Tanács elren­delte Oros községnek Nyír­egyháza várossal Nyíregyhá­za néven, Nagyvarsány és Gyüre községeknek Var­sánygyüre néven, Tfszaszalka és Tiszavid községeknek Tiszaszalka néven történő egyesítését. Január elsejétől közös ta­nácsba szervezik Lónyát és Tiszakerecsenyt, Nagykállót és Birit, Tiszabecset és Ti- szakóródot, Üjfehértót és Ér­patakot, Varsánygyürét és Kisvarsányt, valamint Vaját és Nyírparasznyát. Ezzel egyidejűleg Ópályiban, Ján- don és Olcsván önálló közsé­gi tanácsot szerveznek, .ame­lyek egyúttal városkörnyéki községek lesznek. Öpályi Má­tészalka tanácsával, Jánd és Olcsva Vásárosnamény ta­nácsával működik együtt. AGANCSPÁFRÁNY ÉS FLAMINGÓVIRÁG Izzasztóban az orchidea Üvegházi látnivalók a főiskolán 362 ezer forintos sikkasztás Hasznosította a véletlent Jelentős mennyiségű táp hi­ányzott a raktárból a múlt évi leltározáskor a nyirteleki Dózsa Tsz-ben. A belső ellenőrök neki­láttak a hiány okának kideríté­séhez és rövid idő alatt nagy meglepetés érte őket. Olyan ok­mányokra bukkantak, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Pár nap alatt 15 ezer forint el- sikkasztására derült fény, s bár a pénztáros — Zajácz Istvánná 47 éves nyíregyházi lakos — be­fizette a hiányzó összeget, a ter­melőszövetkezet feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás be­fejezésekor 362 ezer forint hi­ányzott a tsz pénztárából. A kezdetről így beszélt Za- jáezné a kihallgatáson: — 1974 elején egyik nap nem dolgoztam és a pénztárbizonyla­tokat elzártam. Amikor másnap bementem, pénz volt az asztalo­mon. Az történt, hogy távollé­tem alatt is fizettek be pénzt a tagok, munkatársaim pedig ki­vettek egy új tömböt a szek­rényből és abba vezették be a befizetést. Záráskor 5000 forint többletem volt. Két hónapig nem mertem hozzányúlni, de mivel sehonnan sem hiányzott, elköltöttem. A véletlen nem maradt ki­használatlanul: Zajáczné rájött, hogy ha egy új tömböt nyit, az­zal igazolni tudja, hogy a tsz- tag befizette a pénzt a tápért, vagy a pálinkafőzésért, a pénzt meg senki sem keresi, ha a pénztárbevételi bizonylatot meg­semmisíti. Tömböt könnyű volt szerezni, egyszerűen megvásá­rolták a papírboltban, s mivel ezek bevételezése, nyilvántartá­sa ismeretlen volt Nyírteleken, a pénztáros annyit használt fel, amennyit éppen akart. Egy pálinkafőzető vallomásá­ból : — Én kérem elvittem a cefrét a szeszfőzdébe. Amikor kifőtt a pálinka, a vezető kiállította a pálinkaszármazási igazolványt, én elmentem az irodába és be­fizettem, amennyi rá volt írva. A pénztáros egyik példányt elvet­te, adott egy nyugtát, visszavit­tem a szeszfőzdébe és megkap­tam a pálinkát. A nyugta, vagyis a pénztárbi­zonylat Zajáczné maszek tömb­jeiből származott, így a pénzt zsebre vághatta, s minthogy sem 1974-ben, sem később nem fe­dezték fel a hiányt, egyre több pálinkafőző kapott a pénztáros tömbjeiből. És kaptak a táp-, vagy kukoricavásárlók is. A tsz-ben az volt a gyakorlat, hogy ha valaki tápot, vágy kukoricát akart vásárolni, bement a pénz­tárba, kifizette egy bizonyos mennyiségű takarmány árát, megkapta róla a bizonylatot, a raktáros pedig kiadta a megfele­lő mennyiséget. Zajáczné itt is saját tömbjeibe vezette a tagok által befizetett összeget, s négy év alatt csaknem 200 ezer forint volt ebből a bevétele. A nyomozás befejezésére 362 ezer forint sikkasztásra derült fény, amelyet a pénztáros meg­térített. A bíróság Zajácznét je- ’entős érték tekintetében, folyta­tólagosan, magánokirat-hamisi- táősal elkövetett sikkasztásért 3 év börtönre ítélte és 3 évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. Az ítélet jogerős. be rajta az első szem ter­més: különleges aromájú, mézédes gyümölcs. Ritkaság a plafonig nyújtózó kaktusz. Másfél éve alig volt félmé­teres, ma pedig már a pla­font ostromolja. Akár a szo­bafenyő, melyről pár hónapja azt gondoltuk: hamarosan elpusztul. Az üvegház legféltettebb kincse: a két orchidea. Idén tavasszal hozták Szombat­helyről az érzékeny növénye­ket. Különleges izzasztó­szekrényt készítettek szá­mukra, ahol az egyik rrtár virágzik, de bontogatja szir­mait a másik is. Érdekes színfolt az agancspáfrány, a füge. Egy ládában törékeny, alig 2 centis oszlopos tuják sorakoznak. Nehéz elképzel­ni, hogy pár év múlva több méter magas fákká csepered­nek a csöpp növények. A cserepek szomszédságá­ban már készítik a helyet a különféle zöldség- és virág­palántáknak. Elsőként a pri­mőr paradicsom, paprika magvai kerülnek földbe még decemberben. Kora ta- vászal, áprilisban érlelik majd be első termésüket. A kerti virágokat később, már­ciusban vetik el. Amint a pa­lánták megerősödnek, sza­bad földön kerülnek végleges helyükre. Dr. Szegedi János pana­szolja: — Az üvegházat ki­nőttük. A bővítés milliókba kerül, hiszen melegház, haj­tatóház, tároló üvegház egy­aránt kellene. De építésre itt nincs lehetőség. Készülünk egy kertbarát bemutatókert és találkozóhely létesítésére, melyhez szükségünk van a Hazafias Népfront segítségé­re is. Terv szerint jövőre megvalósul. (házi) Á gondoskodás újabb bizonyítéka Holnaptól: magasabb nyugdíjak Kinek mennyivel emelik a járandóságát? Holnaptól 55 ezer sza- bolcs-szatmári nyugdíjasnak kézbesít nagyobb összegű nyugdíjat a postás. Az 1979. január elsején életbe lépő új nyugdíj határok a megye «közel 90 ezer nyugdíjasának több mint a felét, pontosan 60 szá­zalékát érintik. Havonta körülbelül 11 millió fo­rinttal növekszik a nyug­díjak, a rendszeres szo­ciális segélyek, az öreg­ségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékok és a házastársi pótlékok ösz- szege. A nyugdíjak emelésénél aZ volt az elsődleges szempont, hogy a nyugellátások legki­sebb összegét, az úgynevezett minimum nyugdíjakat jobban közelítsék a később megálla­pított, magasabb összegekhez. Az 1954. október 1-e előtt megállapított öregségi, rok­kantsági és baleseti rokkant­sági nyugdíjakat havi 400 fo­rinttal növelik. Az említett időpont és 1958. december 31-e között meghatározott nyugdíjakat 300 forinttal emelik. Száz forinttal többet kaphatnak azok a nyugdíja­sok, akik 1959. január 1-e és 1971 között hagyták abba a munkát, és nyugdíjuk nem érte el az 1800 forintot. A hozzátartozóknak folyó, sított nyugellátások is növekednek, a fent em­lített időpontok által megjelölt kategóriákban, a legkorábbi ellátás ösz- szege 100 forinttal, az 1971 előttiek 80 forinttal és az úgynevezett mini­mum hozzátartozói nyug­díjak száz forinttal. A mezőgazdasági szövet­kezeti nyugellátások emelése sok embert érint megyénk­ben. Az 1967. január 1-e előtt megállapított nyugdíjak — összegükre váló tekintet nélkül — havi 300 forinttal nőnek. A hozzátartozói nyug­ellátások az ipari üzemekből nyugdíjazottak járandóságá­hoz hasonlóan emelkednek. A nyugdíjak rendezésénél figyelembe vették a kisipa­rosok és a magán-kiskereske- dők havi járandóságát is. Ha­vi száz forint emelést azok kapnak, akiknek 1971 előtt állapították meg a nyugdíját vagy pedig 1800 forintnál ke­vesebbet kaptak havonta. A kisiparosok és a magán-kiske. reskedők hozzátartozóinak havi rendszeres nyugellátá­sát is növelik. Jelentősen növekszik az az összeghatár, amely a házastársi pótlékokat meghatározza. Az eddig érvényes havi 360 forint­tal szemben 500 forintra nő a házastársi pótlék összege. A nyugellátáshoz megálla­pított házastársi pótlék együttesen eddig 1790 forint, január 1-től 2 ezer forint lesz. Gondoskodtak azokról a nyugdíjasokról is, akiket há­zastársuk halála után özve­gyi nyugdíj is megillet (a saját nyugdíjuk mellett). Ed­dig együttesen legfeljebb 1430 forint lehetett, most pe­dig 1600 forintra nőtt ez az összeg. A nyugdíjasoknak nem kell kérniük az új nyugdíjak folyósítását, január második felében már a magasabb ösz- szeggel kopogtat be vala­mennyiükhöz a postás. X. K. Mint áttetsző igazgyöngyök, úgy gördülnek alá a vízcsep- pek a nyíregyházi tanárkép­ző főiskola üvegházában a falon. A lángvörös .szirmú flamingóvirág, a fokföldi ibolya, a datolyapálma lát­hatóan jól érzi magát e kör­nyezetben. A mezőgazdasági tanszék 4 és fél hektáros „birodalmában” sok más ér­dekesség is látható. Az üveg­ház mellett van itt kisállat­tenyésztő telep, gyümölcsös, zöldség- és dísznövényker­tészet, szőlőskert, méhes, sőt oltványiskola is. Dr. Szegedi János tanszék- vezető docens kalauzol végig a területen. Ö táiékoztat. hogy a tanárképző hallgatói mellett a gyakorlóiskola nö­vendékei is rendszeresen jár­nak ide gyakorlatra. Márci­us végétől októberig környe­zetismeret óra keretében megfordul itt a város csak­nem valamennyi alsó tagoza­tos általános iskolása és óvo­dása is. Ilyenkor télen azonban az üvegház kínálja a legtöbb látnivalót. A növények ava­tott kezű gondozója: Kor­mány Ferencné szinte lépé­senként mutat újabb és újabb ritkaságokat a zsebkendőnyi épületben. — Büszkeségünk a na­rancsfa. Magról szaporítot­tuk. Idén augusztusban érett

Next

/
Thumbnails
Contents