Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

/\ Terv — szolgáltatásként (2. oldal) • Mentesítő vonatok menetrendje (6. oldal) Verseny haszonnal E gyüttműködési meg­állapodást kötöttek a Szabolcs megyei építőipari vállalatok. A milliós értékű célgépeket, berendezéseket úgy üze­meltetik, hogy a legtöbb hasznot hajtsák a népgaz­daságnak és a vállalatok­nak. A napokban jelent meg az állásfoglalás a szocia­lista munkaverseny-moz- galom 1979. évi folytatá­sáról, amelyet a SZOT és a KISZ KB az MSZMP KB 1978. december 6-i határozata alapján foga­dott el. Ebben egyebek között a következő olvas­ható: „A munkaverseny , vállalati célkitűzéseiben és tartalmában kapjon az : eddiginél nagyobb szere­pet ... a termelés és a munka szervezettségének javítása, a nagy értékű, gazdaságosan üzemeltet­hető gépek, berendezések jobb kihasználása, a mun­kaidő-veszteségek csök­kentése.” Példánk az épí­tőipariak összefogásáról szólt. Vajon lehetséges volna ez más iparágakban is? Munkások, kik olvasták az 1979. évi munka ver­seny-mozgalom folytatá­sáról kiadott állásfogla­lást, azt mondják: végre eltűnőben van a mennyi­ségi szemlélet! A munka- verseny-vállalásokat min­dig a bázishoz viszonyítva tették meg, s így háttér­be szorult eddig a minő­ség. A százalékhajszolás a minőség, a hatékonyság és a gazdaságosság rovására ment. Ezen a szemléleten kell most változtatni. Bár még csak néhány vállalat­nál gondolkoztak előre, s jelölték meg a szocialis­ta munkaverseny célját, ösztönző feltételeit, de ezek már jelzik: vannak, akik nem várták a köz­ponti állásfoglalást, ma­guktól cselekedtek. Példá­ul az ISG mátészalkai sze­relvénygyárában, a nyu­gatnémet cég által tá­masztott magasabb igé­nyeknek kell megfelelni­ük, állni kell a versenyt a megrendelt termékeikkel a világpiacon, mert csak így lesz belőle dollár. Hogy ebben a gyárban mi­re irányul a szocialista munkaverseny? Arra, amit a központi állásfoglalás úgy fogalmaz meg, hogy a vállalat munkaverseny- céljaiban kapjon az eddi­ginél nagyobb szerepet a termékszerkezet korszerű­sítése, a versenyképes, jól értékesíthető, jó minő­ségű, korszerű termékek gyártása, e termékek ex­portjának fokozása és a vállalt szállítási feltételek pontos teljesítése. Üzemeink, vállalataink most készítik az 1979. esz­tendő terveit. Számoljanak a gazdasági és társadalmi vezetők a realitásokkal, a szocialista munkaverseny- nyel, mint a korszerű üzemszervezés fontos fel­tételével is. Farkas Kálmán HA DÉLELŐTT Összeül az országgyűlés Ma délelőtt 11 órakor összeül az országgyűlés. Előzetes javaslat szerint napirendre tűzik a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését és a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés bizottságai sorra megtárgyalták a költ­ségvetés előirányzatait. A vitában sok észrevétel, javaslat és megjegyzés hangzott el. Az előkészítő tanácskozásokat záró ülésen 'a terv- és költségvetési bizottság elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. • A költségvetés előirányzatai az éves népgazdasági terven alapulnak. A népgazdaság 1979. évi terve legfőbb feladatként a népgazdaság egyensúlyi helyzetének számottevő javulását határozza meg. Nagyobb beruházásokra több mint kétszáz- milliárdot szánnak. Várhatóan 90 ezer új lakás készül el. Az elmúlt napokban befe­jeződött az országgyűlés téli ülésszakának előkészítése, s az állandó bizottságok ta­nácskozásai után várhatóan a jövő évi költségvetésről és az új Büntető Törvénykönyv ja­vaslatáról döntenek a képvi­selők. A kezdődő parlamenti ülés­szak előtt a költségvetés tör­vényjavaslatát megvitatták a megyei képviselőcsoportok és az országgyűlés 11 állandó bizottságának tagjai. Sokol­dalú, konstruktív vitáiban elemezték az idei gazdálko­dás tanulságait, a jövő évi népgazdasági terv és a költ­ségvetési előirányzat össze­függéseit. A vitában felszólalók vala­mennyi tanácskozáson alá­húzták: a parlament elé ke­rülő javaslat összhangban áll az MSZMP Központi Bi­zottságának legutóbb hozott, a népgazdasági egyensúly helyzetének javításáról szóló határozatával. A bizottsági üléseken ipari és mezőgazda- sági munkások, vezetők, va­lamint pedagógusok, orvo­sok, a társadalom valameny- nyi rétégének képviselői egyetértésükről és támogatá­sukról biztosították a kor­mányt a jövő évi tervek vég­rehajtásában. A bizottságok az 1979-es költségvetést az országgyű­lésnek elfogadásra ajánlot­ták. Ám ehhez az országgyű­lés terv- és költségvetési bi­zottságának elnöke még egy gondolatot hozzátett: Ma­gyarországnak folyamatosan kell követnie a nemzetközi gazdasági élet változásait, s a „pályamódosítás” nem egyetlen esztendő, nemcsak az 1979-es év teendője. Végeztek a kukoricabetakarítással Pihen a föld őszi vetés 109 ezer hektáron — Kötik a szerződéseket Van elegendő vetőmag — Megkezdődött a leltározás Alig van már munka a szántóföldeken. A kukorica kombájnolása a végéhez kö­zeledik. December 19-én a megyében mindössze négy termelőszövetkezetben Nyír­vasváriban, Tiszalökön, Ti- szadadán és Demecserben dolgoztak a kukorica betaka­rításánál a kombájnok, s fe­jezték be ezt a munkát. A kukoricatermesztésről indo­kolt elmondani, hogy a 98 ezer hektár termőterületből a késői érés miatt 13 ezer hek­tár fővetésű kukoricát silóz­ni kellett, szemtermést 85 ezer hektáron takarítottak be a termelőszövetkezetek. Az őszi betakarítás ütem_ terv szerint, időben megtör­tént. A cukorrépánál már csak a termés kisebbik felé­nek elszállítása van hátra. A tavalyinál mintegy 60 má­zsával jobb volt a hektáron­kénti átlagtermés. Az őszi nagy feladatok kö­zé tartozik a kalászosok ve­tése, a tavasziak alá történő szántás. Őszi vetést 107 ezer hektáron terveztek mezőgaz­dasági üzemeink. Valójában 109 ezer hektár a bevetett te­rület. Gondot okozott a csa­padékhiány, így különösen a búza kelése, bokrosodása nem történt meg időben. Az őszi szántásra tervezett terület 131 800 hektár volt. A fagy korai érkezése miatt a tény­legesen felszántott terület 123 ezer hektár. Függetlenül az elmaradástól el kell monda­ni, hogy a felszántott terület a korábbi évekétől nagyobb, üzemeink többsége jó mun­kát végzett. A lemaradás a nyíregyházi városkörnyéki tsz-ekben, illetve a nagykál- lói járásban nagy. Két ter­melőszövetkezet, a tiszalöki Szabadság, valamint a ti- szadadai Kossuth indokolat­lanul kevés területet szántott meg, a szántónak mintegy 50 —60 százalékát. Jó tapasztalat a talajerő­visszapótlásánál, hogy a me­gye termelőszövtkezetei ki­vétel nélkül kiszórással hasz­nosították a szövetkezetek­ben, illetve a községekben termelődött szerves trágyát. Aggasztó viszont, hogy egy- egy üzemben a műtrágya fel- használásában visszalépés történt. Ez megyei szinten is kedvezőtlenné teszi a képet. 1977-ben az 1 hektárra fel­használt műtrágya hatóanyag­ban 231 kg volt, 1978-ban már csak 226 kg, 1979-ben az előrejelzések szerint tovább csökken a felhasználás, 215 kg körül lesz. Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink az előírt termelésnövekedést el tudják érni, ahhoz feltétlenül szükséges a megfelelő talaj­erő. A termelőszövetkezetekben év végén, január elején a legnagyobb munkát már a jövő évi termelés előkészíté­se jelenti. Megkezdődött a leltározás, a mezei leltár ké­szítése. Ez december 15-től, január első hetéig tart. Ké- ' szülnek a termelési tervek vázlatai is. A biztonságos ter­melés alapja a szerződéssel lekötött terület, termésmeny- nyiség. Kedvező, hogy cukor­répa-termesztésre az eredeti­leg tervezettnél már többet szerződtek az üzemek: 5100 hektárt. Megkezdték a do­hánytermesztésre vonatkozó szerződéskötéseket is. A mintegy 8 ezer hektár meg­haladja az 1978. évi terület- nagyságot. Sok gondot okoz a termelőüzemeknek a burgo­nya szerződéskötésével kap­csolatos bizonytalanság. Sza- bolcs-Szatmár megye a koráb­bi években jelentős beruhá­zásokkal felkészült a nagy­üzemi burgonyatermesztés­re. Ügy tűnik, ezt a lehetősé­get most nem sikerült száz százalékig hasznosítani. A jövő évi termeléshez a mezőgazdasági üzemek né­hány kivételével már beje­lentették vetőmagigényüket. A vetőmag elegendő, fontos viszont, hogy az idei és ko­rábbi évek tapasztalatából okulva a termelőszövetkeze­tek nagyobb területen korai érésű kukoricát vessenek. S. E. Ülést tartott a megyei párlbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizott­sága dr. Tar Imre első titkár elnökletével decem­ber 19-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a me­gyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács el­nökhelyettesei és osztályvezetői, a szövetkezeti szövetségek vezetői, valamint megyénk nagyüze­meinek és gazdálkodó szervezeteinek párt- és gaz­dasági vezetői. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ke­serű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, könnyűipari miniszter. A pártbizottság megvitatta, majd határozat­tá emelte az 1978. évi gazdasági eredményekről és az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló előterjesztést. A napirend előadója Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei pártbizottság tagjai ezt követően meghallgatták dr. Tar Imrének, a pártbizottság * első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizott­ság 1978. december 6-i üléséről. A megyei bizottság értékelte az 1978. évi munkaterve végrehajtását, elfogadta a pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság 1979. első félévi munkatervét. A napirend előadója Gulácsi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára volt. Országos agitációs és propagandatanácskozás A pártpropaganda, az agi­táció és a tájékoztatás soron lévő feladatairól tartottak or­szágos tanácskozást kedden az MSZMP KB székházában. A fővárosi és megyei pártbi­zottságok ideológiai titkárai, több pártbizottság titkára, az oktatási igazgatóságok veze­tői, a tömegszervezetek ille­tékes titkárai és osztályveze­tői, a rádió, a televízió, az országos napi- és hetilapok, a megyei és a kulturális sajtó főszerkesztői, a sajtó gazda­ságpolitikával foglalkozó ve­zető munkatársai a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatából eredő tenniva­lókat vitatták meg. A tanácskozáson Győri Imre, a KB titkára a gazda­ságpolitikai propaganda, agi­táció és tájékoztatás időszerű teendőiről tartott vitaindító előadást. Az eszmecsere so­rán felszólalt Havasi Ferenc, a KB titkára. A tanácskozás Övári Miklós zárszavával fe­jeződött be. (MTI) II Magyar Néphadsereg vezetőinek értekezlete Kedden a Honvédelmi Mi­nisztériumban tanácskoztak a Magyar Néphadsereg ve­zetői. Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter adott áttekintést az elmúlt esztendőben végrehaj­tott feladatok eredményeiről, tapasztalatairól és összefog­lalta azokat az alapvető te­endőket, amelyeket 1979-ben kell ellátniok a néphadsereg parancsnokainak és katonái­nak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Jelen volt az értekezleten Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályve­zetője. Ott volt J. S. Nau­menko vezérezredes, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője. (MTI) Új termék Nyírbátorból A MEZŐGÉP nyírbátori gyárában új termékként decemberben kezdték meg a pótkocsi futóművek sorozatgyártását. Képünk: szerelik a futómű­veket. (Elek Emil felvétele) Maayanrszdg XXXV. évfolyam, 299. szám ARA: 80 FILLtR 1978. december 28., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents