Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 17. Á hét három kérdése Az elmúlt hét különösen terjedelmes eseménynaptára szinte a világpolitika „év végi hájráját”, a történések sűrűsödését és magasabb sebességfokozatát jelzi. A szocialista országokban a mérlegkészítés, valamint a jövő évi feladatok jegyében tanácskoznak a pártplénumok és parlamentek. Európa nyugati felében ma kerül sor az esztendő utolsó választására, Belgiumban járulnak az urnák elé s két bizalmi szavazáson, Lisszabonban és Londonban a kormány éppen- hogy átvitte a lécet. Washingtonban megszaporodtak az elnöki nyilatkozatok, s miközben Vance közel-keleti ingázása sem bizonyult csodaszernek a különbéke-szer- ződés ügyében, folyik a készülődés a szerdán Genfben kezdődő szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra, amely a SALT—2. útjában álló utolsó akadályok elhárítására lenne hivatott. S egy „hét végi meglepetés” is történt: a korábbi pekingi álláspont megváltoztatása lehetővé tette, hogy teljes jogú diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Washington és Peking között. Kínai részről immár nem kívánják az amerikaiak tajvani katonai kötelezettségeinek feladását... Bonyolult és mozgalmas világunk három érdekes témája kívánkozik ezúttal kommentárjainkba: O Hogyan alakulnak az iráni fejlemények? Másfél milliós tömegtüntetéssel — Teheránban viszonylag békésen, de a vidéki városokban 42 halálos áldozattal — zajlott le az Asura, a síiták gyászünnepe. (Az egyházalapítás során mártírhalált halt Husszein Imám meggyilkolásától számított negyvenedik nap mindig kemény próba a rendfenntartó közegeknek: a fanatizált tömegek, mezítláb, ruhájukat megszaggatva, gyakran önmagukat korbácsolva teszik meg hosszú zarándokutaikat.) A ma még megválaszolatlan kérdés, hogy vajon ez volt-e a tetőzés, vagy csupán újabb összetűzések előszeleként jelentkezett. Az iráni udvar, amely változatlanul bízik fegyveres testületének hűségében, abban reménykedik, hogy a tömeg- mozgalom megfárad, s kiütköznek belső ellentétei. Ezeket elő is kívánja mozdítani: miközben a síita főpap, a Franciaországban élő Khomeini hajthatatlannak tűnik, a sah tárgyal a nemzeti front főtitkárával, megbeszéléseik Á hét címszavakban: HÉTFŐ: Szaddam Husszein iraki alelnök Moszkvában — Bejelentik. hogy december 21-én ismét találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter — Rhodesiái légitámadás Mozambik ellen KEDD: Bizalmi szavazás Portugáliában: a szocialisták tartózkodása megmenti a jobboldali kormányt — Mengisztu Varsóban — Zambiában újraválasztják Kaunda elnököt SZERDA: Folytatódnak az iráni tüntetések, válságos helyzet az olajiparban — II. János Pál pápa fogadja Mladenov bolgár külügyminisztert — Közzéteszik Castro s a kubai emigráns vezetők tárgyalásainak jegyzőkönyvét — Gazdasági kérdésekben leszavazzák a brit kormányt CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ratifikálja a Vietnammal kötött szerződést — A VSZK külügyminisztere Tokióban — 73 testvérpárt ideológiai kérdésekkel foglalkozó tanácskozása a bolgár fővárosban — a LEMP Központi Bizottságának plenáris ülése PÉNTEK: Az NDK népi kamarájának tanácskozása — Izrael visszautasítja az egyiptomi módosítási javaslatokat, bizonytalanság a küíönbéke-szerződés körül — Olasz és ír csatlakozás a nyugat-európai pénzügyi rendszerhez — Elítélik a namíbiai látszatválasztásokat SZOMBAT: A Pravda cikke a politikai tanácskozó testület üléséről, az imperialista kihívásra adott válasz szükségességéről — Washington és Peking teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat létesít. sen elítélt politikai foglyokat, s amennyiben azok távozni akarnak, szabad utat enged számukra az Egyesült Államokba. Felvetődtek a családegyesítés, a kölcsönös látogatások kérdései, Kuba hajlandó ösztöndíjakat biztosítani az emigránsok gyermekeinek a havannai felső- oktatási intézményekben, s lehetne folytatni a sort. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a főként Floridában élő kubai emigráció nagyobbik és józanabbik része látja az óhaza társadalmi rendszerének szilárdságát és előnyeit, megbékélésre törekszik. Havanna részéről természetesen nem volt akadálya az együttműködésnek, sőt különböző gesztusokat tettek a jóakarat jegyében. Ezzel gyengült a Kuba-ellenes aknamunka és propagandaháború eddigi bázisa, elszigetelődtek a szélsőséges, terrorista csoportok. Az Egyesült Államok került sok tekintetben kellemetlen helyzetbe, hiszen a kubai hatóságok által szabadon engedett foglyokat olyan lassan engedi be amerikai területre, hogy ez a kisarányú bevándorlás is 76 évig húzódna el. S természetesen most már a kubai emigránsok közül is mind többen felteszik a kérdést: meddig akar Washington gazdasági blokádot alkalmazni Havannával szemben, mire valóak a kubai partok körül rendezett provokatív célzatú amerikai hadgyakorlatok? O Mit jelentenek a VSZK körüli újabb diplomáciai lépések? Moszkvában a Legfelsőbb Tanács elnöksége ratifikálta a Vietnammal kötött barátsági szerződést, s az ünnepélyes aktus ismét jó alkalom volt a szolidaritás kifejezésére. A VSZK külügyminisztere első ízben tett látogatást Tokióban, ahol a kétoldalú kapcsolatok mellett a délkelet-ázsiai helyzetet is áttekintették. Újabb, befolyásos amerikai társadalmi küldöttség járt Hanoiban. A vietnami diplomácia megélénkülése természetes következménye annak, hogy a VSZK, mint Délkelet-Ázsia tekintélyes, szocialista állama testvéri kapcsolatokat épít ki a szocialista országokkal, szorosra zárja egységét az antiimperialista erőkkel, s a kölcsönös előnyök alapján békés egymás mellett élésre törekszik valamennyi állammal. Mindez ugyanakkor meggátolja azt a pekingi próbálkoA hatóságok az iráni sah támogatására „rokonszenvtüntetéseket” rendeztek Teheránban, s az ország más városaiban. A képen a te- heráni utcákon tartózkodó tankokra is kitűzték az uralkodó fényképét. (Kelet-Magyarország telefotó) Husszein jordániai király Párizsba érkezett. A repülőtéren Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök fogadta. értékelései csődött mondtak. Az elhangzott figyelmeztetések azonban változatlanul érvényben vannak: az iráni események új, különösen veszélyes fordulatot vennének, ha bárminő külső beavatkozás történne. O Mi a jelentősége Fidel Castro s a kubai emigráns vezetők párbeszédének? Hetek óta folyik az eszmecsere Havannában Fidel Castro s több kubai emigráns szervezet vezetői között: a megbeszélések eredményeit immár jegyzőkönyvben is rögzítették. A legérdekesebb mozzanatok, hogy Kuba — kivéve a Batista- rendszer súlyos, népellenes cselekedetekért felelősségre vont kiszolgálóit — hajlandó szabadon engedni a jogerőzást is, hogy valamiféle Vi- etnam-ellenes „bekerítő arcvonalat” hozzanak létre. Nem titok, hogy a kínai vezetők Délkelet-Ázsiában és Tokióban tett útjainak hátterében volt ilyen számítás. A Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív politikája és diplomáciai kezdeményezései azonban ezeket a számításokat is áthúzzák. A délkelet-ázsiai diplomáciai körkép lényeges mozzanata a Kambodzsai Nemzeti Egységfront megalakulása is. A térségben minden reális szemlélőnek tudomásul kell vennie, hogy megfelelő ellensúly jelentkezett a népellenes Phnom Penh-i rezsimmel szemben, s a harc Kambodzsán belül folyik azért: merre vezessen a sokat próbált ország útja a jövőben. Réti Ervin Közlemény Guinea és a Zöldfolci-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására december 10—16-a között látogatást tett hazánkban Guinea és a Zöld- foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) küldöttsége Olivio Piresnek, a párt végrehajtó bizottsága tagjának, a Zöld-foki Köztársaság nemzetgyűlése elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Péter János, az országgyűlés alelnöke. Megbeszélést folytatott a küldöttséggel Nagy Gábor és Péter János, a KB osztályvezetőhelyettese, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A delegáció látogatást tett a püspökhatvani Galga Völgye Termelőszövetkezetben. Az MSZMP és a PAIGC képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és felada tairól, vélemény- cserét folytattak pártjaik és országaik kapcsolatairól, együttműködésük fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzet, mindenekelőtt az afrikai térség időszerűd kérdéseit. Az MSZMP képviselői megerősítették a magyar kommunisták szolidaritását azzal a harccal, amelyet a PAIGC, Guinea-Bissau Köztársaság és a Zöld-foki Köztársaság kormánya és népe folytat a függetlenség megszilárdításáért, társadalmi, gazdasági fel- emelkedéséért. Az MSZMP és a PAIGC támogatásukról biztosították a fajüldöző rendszerek ellen, az alapvető emberi jogokért, a nemzeti függetlenség megvédéséért, a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszámolásáért, a társadalmi haladásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakat, valamennyi haladó demokratikus erőt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélések hozzájárultak a két párt közötti kapcsolatok fejlesztéséhez és népeik barátságának erősítéséhez. A PAIGC küldöttsége szombaton elutazott hazánkból. „Derülátó vagyok 1979-re Waldheim válaszai magyar újságírók kérdéseire A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel- keleti kérdés átfogó rendezéséhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van — jelentette ki pénteken Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára Heltai Andrásnak az MTI és Szabó L. Istvánnak, a Népszabadság tudósítójának adott nyilatkozatában. Síkraszállt a genfi konferencia összehívásáért, elítélte az úgynevezett választásokat Namíbiában és köszönetét fejezte ki Magyar- ország értékes hozzájárulásáért az ENSZ munkájához. Kurt Waldheim arra a kérdésre, hogyan értékeli a kelet—nyugati viszony, az enyhülési politika alakulását, kijelentette: bár sikerek visszaesésekkel váltakoztak, az elmúlt hónapokban „jelentős haladás” volt tapasztalható. „Véleményem szerint világosan látható mindkét oldal, mindenekelőtt a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok óhaja, hogy behatóbbá tegyék kapcsolataikat és a tárgyalásokon megoldják a függőben maradt kérdéseket, így például számottevő haladás tanúi lehetünk a SALT-egyezmény kérdésében s úgy tűnik, a jövő évben megszülethet a második hadászati fegyverzetkorlátozási egyezmény. Ez minden bizonnyal elősegíti majd a jobb politikai légkört, az enyhülés ügyét, mondotta. „Mindig is hangsúlyoztam: a közel-keleti problémák megoldásának kulcsa a Palesztinái kérdés és csak átfogó rendezés hozhat tartós békét a térségnek” — válaszolt az amerikai ihletésű izraeli—egyiptomi különmeg- állapodással kapcsolatos kérdésekre az ENSZ főtitkára. „A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel- keleti kérdés átfogó rendezéséhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van, köztük a genfi békekonferencia mindkét társelnökére: az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra” — mondotta. „Kétség nem fér hozzá, hogy a Dél-Afrika által Namíbiában rendezett „választások” érvénytelenek és semmisek — kommentálta a fejleményeket a főtitkár. Véleménye szerint a dél-afrikai kormány által az év végéig ígért választól függnek a további lépések: viszaküldheti-e személyes képviselőjét Namíbiában az ENSZ-főtitkár, mód nyilhat-e ENSZ béke- fenntartó erők kiküldésére, illetve választások rendezésére Namíbiában, a világszervezet éllenőrzése alatt. Kurt Waldheim hangoztatta, hogy jelentős mértékben a namíbiai fejleményektől függ a rhodesiai helyzet alakulása is: amennyiben sikerül érvényt szerezni az ENSZ határozatainak és békésen rendezni a helyzetet, jó remény van a kibontakozásra Rhodesiában is. Kudarc esetén a főtitkár a helyzet további romlásától, újabb vérontástól tart Afrika déli részének mindkét válságövezetében. Arra a kérdésre, mit tart az ENSZ fő eredményeinek 1978-ban s mit vár az új esztendőtől, Kurt Waldheim a többi között a leszereléssel kapcsolatos rendkívüli közgyűlés jelentőségét méltatta. A júniusi tanácskozás egy sor fontos határozatot hozott és megmutatta: a világ országai készek szélesebb körben, összehangoltan együttműködni a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás érdekében. A főtitkár ugyancsak igen jelentősnek minősítette a fejlett és a fejlődő országok párbeszédét is, azokat a törekvéseket, hogy a fejlődő országok az egyenlőség alapján kereskedhessenek a fejlett ipari államokkal. „Derűlátó vagyok, ha előretekintek 1979-re, mert bízom benne, hogy az enyhülés politikája mind a fegyverzetkorlátozásban, mind más területeken tovább szélesedik” — hangoztatta Kurt Waldheim. „Személyes meggyőződésem, hogy a két nagyhatalom, amely kölcsönösen rendelkezik az egymás elpusztítására alkalmas fegyverekkel, tudatában van felelősségének és annak, hogy egy esetleges háborúnak nem lehet győztese”. Az Egyesült Nemzetek főtitkára befejezésül kijelentette: „Magyarország mindig is jelentősen hozzájárult a világszervezet tevékenységéhez, építő, segítőkész magatartást tanúsít a közgyűlés vitáiban. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat arra. hogy őszinte köszönetemet fejezzem ki a magyar kormánynak, a magyar népnek az ENSZ munkájának támogatásáért” — mondotta Kurt Waldheim. í*j rflrJT|u -fi Jil > j I 1 * V I ■ I 1 i » * 1 A J Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Tokióban tárgyalásokat folytatott japán vezetőkkel, 'köztük a képen látható (jobb oldal) Masszajosi Obira miniszterelnökkel. tárgya nyilván egy koalíciós kormányzat lehetősége volt. A képet teljessé teheti, hogy megjelentek az első tüntető csoportok az uralkodó mellett, igaz mozgósításuk magán viselte a szervezettség erőszakolt jegyeit. Ugyanakkor az utcai harcok, a gazdasági hadszíntérre tévődtek át, s a világ második legnagyobb olajexportőrjének termelése egyötödére esett vissza. Ha ez a folyamat folytatódik, valószínűleg még súlyosabb válságot idézhet fel, mint a teheráni és isztahámi összecsapások. Az iráni helyzet lázas tevékenységet vált ki Washingtonban is — a CIA, a központi hírszerző ügynökség állítólag már négyezer helyszínre küldött emberrel próbál megfelelő előrejelzéseket adni, miután korábbi helyzet
