Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 17. Á hét három kérdése Az elmúlt hét különösen terjedelmes eseménynaptára szinte a világpolitika „év vé­gi hájráját”, a történések sűrűsödését és magasabb se­bességfokozatát jelzi. A szo­cialista országokban a mér­legkészítés, valamint a jövő évi feladatok jegyében ta­nácskoznak a pártplénumok és parlamentek. Európa nyu­gati felében ma kerül sor az esztendő utolsó választására, Belgiumban járulnak az ur­nák elé s két bizalmi szava­záson, Lisszabonban és Lon­donban a kormány éppen- hogy átvitte a lécet. Wash­ingtonban megszaporodtak az elnöki nyilatkozatok, s miközben Vance közel-keleti ingázása sem bizonyult cso­daszernek a különbéke-szer- ződés ügyében, folyik a ké­szülődés a szerdán Genfben kezdődő szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra, amely a SALT—2. útjában álló utolsó akadályok elhá­rítására lenne hivatott. S egy „hét végi meglepetés” is tör­tént: a korábbi pekingi állás­pont megváltoztatása lehető­vé tette, hogy teljes jogú dip­lomáciai kapcsolat jöjjön létre Washington és Peking között. Kínai részről immár nem kívánják az amerikaiak tajvani katonai kötelezettsé­geinek feladását... Bonyolult és mozgalmas világunk három érdekes té­mája kívánkozik ezúttal kommentárjainkba: O Hogyan alakulnak az iráni fejlemények? Másfél milliós tömegtüntetés­sel — Teheránban viszonylag békésen, de a vidéki városok­ban 42 halálos áldozattal — zajlott le az Asura, a síiták gyászünnepe. (Az egyházala­pítás során mártírhalált halt Husszein Imám meggyilkolá­sától számított negyvenedik nap mindig kemény próba a rendfenntartó közegeknek: a fanatizált tömegek, mezít­láb, ruhájukat megszaggat­va, gyakran önmagukat kor­bácsolva teszik meg hosszú zarándokutaikat.) A ma még megválaszolat­lan kérdés, hogy vajon ez volt-e a tetőzés, vagy csupán újabb összetűzések elő­szeleként jelentkezett. Az iráni udvar, amely változat­lanul bízik fegyveres testüle­tének hűségében, abban re­ménykedik, hogy a tömeg- mozgalom megfárad, s kiüt­köznek belső ellentétei. Eze­ket elő is kívánja mozdítani: miközben a síita főpap, a Franciaországban élő Kho­meini hajthatatlannak tűnik, a sah tárgyal a nemzeti front főtitkárával, megbeszéléseik Á hét címszavakban: HÉTFŐ: Szaddam Husszein iraki alelnök Moszkvában — Be­jelentik. hogy december 21-én ismét találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter — Rhodesiái légitámadás Mozambik ellen KEDD: Bizalmi szavazás Portugáliában: a szocialisták tartóz­kodása megmenti a jobboldali kormányt — Mengisztu Varsóban — Zambiában újraválasztják Kaunda elnököt SZERDA: Folytatódnak az iráni tüntetések, válságos helyzet az olajiparban — II. János Pál pápa fogadja Mladenov bolgár külügyminisztert — Közzéteszik Castro s a kubai emigráns vezetők tárgyalásainak jegyzőkönyvét — Gaz­dasági kérdésekben leszavazzák a brit kormányt CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnök­sége ratifikálja a Vietnammal kötött szerződést — A VSZK külügyminisztere Tokióban — 73 testvérpárt ideo­lógiai kérdésekkel foglalkozó tanácskozása a bolgár fő­városban — a LEMP Központi Bizottságának plenáris ülése PÉNTEK: Az NDK népi kamarájának tanácskozása — Izrael visszautasítja az egyiptomi módosítási javaslatokat, bi­zonytalanság a küíönbéke-szerződés körül — Olasz és ír csatlakozás a nyugat-európai pénzügyi rendszerhez — Elítélik a namíbiai látszatválasztásokat SZOMBAT: A Pravda cikke a politikai tanácskozó testület üléséről, az imperialista kihívásra adott válasz szüksé­gességéről — Washington és Peking teljes jogú diplo­máciai kapcsolatokat létesít. sen elítélt politikai foglyo­kat, s amennyiben azok tá­vozni akarnak, szabad utat enged számukra az Egyesült Államokba. Felvetődtek a családegyesítés, a kölcsönös látogatások kérdései, Kuba hajlandó ösztöndíjakat bizto­sítani az emigránsok gyer­mekeinek a havannai felső- oktatási intézményekben, s lehetne folytatni a sort. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy a főként Floridá­ban élő kubai emigráció na­gyobbik és józanabbik része látja az óhaza társadalmi rendszerének szilárdságát és előnyeit, megbékélésre törek­szik. Havanna részéről ter­mészetesen nem volt akadá­lya az együttműködésnek, sőt különböző gesztusokat tettek a jóakarat jegyében. Ezzel gyengült a Kuba-ellenes ak­namunka és propagandahá­ború eddigi bázisa, elszigete­lődtek a szélsőséges, terro­rista csoportok. Az Egyesült Államok került sok tekintet­ben kellemetlen helyzetbe, hiszen a kubai hatóságok ál­tal szabadon engedett fog­lyokat olyan lassan engedi be amerikai területre, hogy ez a kisarányú bevándorlás is 76 évig húzódna el. S ter­mészetesen most már a ku­bai emigránsok közül is mind többen felteszik a kér­dést: meddig akar Washing­ton gazdasági blokádot al­kalmazni Havannával szem­ben, mire valóak a kubai partok körül rendezett pro­vokatív célzatú amerikai hadgyakorlatok? O Mit jelentenek a VSZK körüli újabb diplomá­ciai lépések? Moszkvában a Legfelsőbb Tanács elnöksé­ge ratifikálta a Vietnammal kötött barátsági szerződést, s az ünnepélyes aktus ismét jó alkalom volt a szolidaritás kifejezésére. A VSZK kül­ügyminisztere első ízben tett látogatást Tokióban, ahol a kétoldalú kapcsolatok mellett a délkelet-ázsiai helyzetet is áttekintették. Újabb, befolyá­sos amerikai társadalmi kül­döttség járt Hanoiban. A vietnami diplomácia megélénkülése természetes következménye annak, hogy a VSZK, mint Délkelet-Ázsia tekintélyes, szocialista álla­ma testvéri kapcsolatokat épít ki a szocialista orszá­gokkal, szorosra zárja egy­ségét az antiimperialista erőkkel, s a kölcsönös elő­nyök alapján békés egymás mellett élésre törekszik vala­mennyi állammal. Mindez ugyanakkor meggá­tolja azt a pekingi próbálko­A hatóságok az iráni sah támogatására „rokonszenvtüntetéseket” rendeztek Teheránban, s az ország más városaiban. A képen a te- heráni utcákon tartózkodó tankokra is kitűzték az uralkodó fény­képét. (Kelet-Magyarország telefotó) Husszein jordániai király Párizsba érkezett. A repülőtéren Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök fogadta. értékelései csődött mondtak. Az elhangzott figyelmezteté­sek azonban változatlanul ér­vényben vannak: az iráni események új, különösen ve­szélyes fordulatot vennének, ha bárminő külső beavatko­zás történne. O Mi a jelentősége Fidel Castro s a kubai emig­ráns vezetők párbeszédének? Hetek óta folyik az eszme­csere Havannában Fidel Castro s több kubai emig­ráns szervezet vezetői kö­zött: a megbeszélések ered­ményeit immár jegyzőkönyv­ben is rögzítették. A legérde­kesebb mozzanatok, hogy Kuba — kivéve a Batista- rendszer súlyos, népellenes cselekedetekért felelősségre vont kiszolgálóit — hajlandó szabadon engedni a jogerő­zást is, hogy valamiféle Vi- etnam-ellenes „bekerítő arc­vonalat” hozzanak létre. Nem titok, hogy a kínai vezetők Délkelet-Ázsiában és Tokió­ban tett útjainak hátterében volt ilyen számítás. A Viet­nami Szocialista Köztársaság konstruktív politikája és dip­lomáciai kezdeményezései azonban ezeket a számításo­kat is áthúzzák. A délkelet-ázsiai diplomá­ciai körkép lényeges mozza­nata a Kambodzsai Nemzeti Egységfront megalakulása is. A térségben minden reális szemlélőnek tudomásul kell vennie, hogy megfelelő el­lensúly jelentkezett a népel­lenes Phnom Penh-i rezsim­mel szemben, s a harc Kam­bodzsán belül folyik azért: merre vezessen a sokat pró­bált ország útja a jövőben. Réti Ervin Közlemény Guinea és a Zöldfolci-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására december 10—16-a között látogatást tett hazánkban Guinea és a Zöld- foki-szigetek Afrikai Függet­lenségi Pártjának (PAIGC) küldöttsége Olivio Piresnek, a párt végrehajtó bizottsága tagjának, a Zöld-foki Köztár­saság nemzetgyűlése elnökhe­lyettesének vezetésével. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Péter János, az országgyűlés alelnöke. Meg­beszélést folytatott a küldött­séggel Nagy Gábor és Péter János, a KB osztályvezető­helyettese, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára. A delegá­ció látogatást tett a püspök­hatvani Galga Völgye Ter­melőszövetkezetben. Az MSZMP és a PAIGC képviselői tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységé­ről és felada tairól, vélemény- cserét folytattak pártjaik és országaik kapcsolatairól, együttműködésük fejleszté­sének lehetőségeiről. Áttekin­tették a nemzetközi helyzet, mindenekelőtt az afrikai tér­ség időszerűd kérdéseit. Az MSZMP képviselői megerősí­tették a magyar kommunis­ták szolidaritását azzal a harccal, amelyet a PAIGC, Guinea-Bissau Köztársaság és a Zöld-foki Köztársaság kor­mánya és népe folytat a füg­getlenség megszilárdításáért, társadalmi, gazdasági fel- emelkedéséért. Az MSZMP és a PAIGC támogatásukról biztosították a fajüldöző rendszerek ellen, az alapve­tő emberi jogokért, a nem­zeti függetlenség megvédésé­ért, a gyarmati múltból örö­költ elmaradottság felszámo­lásáért, a társadalmi hala­dásért küzdő afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakat, valamennyi haladó demokra­tikus erőt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélések hozzájárultak a két párt közötti kapcsolatok fejlesztéséhez és népeik ba­rátságának erősítéséhez. A PAIGC küldöttsége szom­baton elutazott hazánkból. „Derülátó vagyok 1979-re Waldheim válaszai magyar újságírók kérdéseire A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel- keleti kérdés átfogó rendezé­séhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van — jelentette ki pénteken Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára Heltai Andrásnak az MTI és Szabó L. István­nak, a Népszabadság tudósí­tójának adott nyilatkozatá­ban. Síkraszállt a genfi kon­ferencia összehívásáért, el­ítélte az úgynevezett válasz­tásokat Namíbiában és kö­szönetét fejezte ki Magyar- ország értékes hozzájárulásá­ért az ENSZ munkájához. Kurt Waldheim arra a kér­désre, hogyan értékeli a ke­let—nyugati viszony, az eny­hülési politika alakulását, kijelentette: bár sikerek visszaesésekkel váltakoztak, az elmúlt hónapokban „je­lentős haladás” volt tapasz­talható. „Véleményem sze­rint világosan látható mind­két oldal, mindenekelőtt a két nagyhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok óhaja, hogy behatóbbá te­gyék kapcsolataikat és a tár­gyalásokon megoldják a füg­gőben maradt kérdéseket, így például számottevő ha­ladás tanúi lehetünk a SALT-egyezmény kérdésé­ben s úgy tűnik, a jövő év­ben megszülethet a második hadászati fegyverzetkorláto­zási egyezmény. Ez minden bizonnyal elősegíti majd a jobb politikai légkört, az enyhülés ügyét, mondotta. „Mindig is hangsúlyoztam: a közel-keleti problémák megoldásának kulcsa a Pa­lesztinái kérdés és csak át­fogó rendezés hozhat tartós békét a térségnek” — vála­szolt az amerikai ihletésű izraeli—egyiptomi különmeg- állapodással kapcsolatos kér­désekre az ENSZ főtitkára. „A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel- keleti kérdés átfogó rendezé­séhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van, köztük a genfi békekonferen­cia mindkét társelnökére: az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra” — mondotta. „Kétség nem fér hozzá, hogy a Dél-Afrika által Na­míbiában rendezett „válasz­tások” érvénytelenek és semmisek — kommentálta a fejleményeket a főtitkár. Vé­leménye szerint a dél-afrikai kormány által az év végéig ígért választól függnek a to­vábbi lépések: viszaküldhe­ti-e személyes képviselőjét Namíbiában az ENSZ-főtitkár, mód nyilhat-e ENSZ béke- fenntartó erők kiküldésére, illetve választások rendezésé­re Namíbiában, a világszer­vezet éllenőrzése alatt. Kurt Waldheim hangoztatta, hogy jelentős mértékben a namí­biai fejleményektől függ a rhodesiai helyzet alakulása is: amennyiben sikerül ér­vényt szerezni az ENSZ ha­tározatainak és békésen ren­dezni a helyzetet, jó remény van a kibontakozásra Rhode­siában is. Kudarc esetén a főtitkár a helyzet további romlásától, újabb vérontástól tart Afrika déli részének mindkét válságövezetében. Arra a kérdésre, mit tart az ENSZ fő eredményeinek 1978-ban s mit vár az új esztendőtől, Kurt Waldheim a többi között a leszereléssel kapcsolatos rendkívüli köz­gyűlés jelentőségét méltatta. A júniusi tanácskozás egy sor fontos határozatot hozott és megmutatta: a világ or­szágai készek szélesebb kör­ben, összehangoltan együtt­működni a leszerelés, a fegy­verzetkorlátozás érdekében. A főtitkár ugyancsak igen jelentősnek minősítette a fejlett és a fejlődő országok párbeszédét is, azokat a tö­rekvéseket, hogy a fejlődő or­szágok az egyenlőség alap­ján kereskedhessenek a fej­lett ipari államokkal. „Derűlátó vagyok, ha elő­retekintek 1979-re, mert bí­zom benne, hogy az enyhü­lés politikája mind a fegy­verzetkorlátozásban, mind más területeken tovább szé­lesedik” — hangoztatta Kurt Waldheim. „Személyes meg­győződésem, hogy a két nagyhatalom, amely kölcsö­nösen rendelkezik az egymás elpusztítására alkalmas fegy­verekkel, tudatában van fe­lelősségének és annak, hogy egy esetleges háborúnak nem lehet győztese”. Az Egyesült Nemzetek fő­titkára befejezésül kijelen­tette: „Magyarország mindig is jelentősen hozzájárult a világszervezet tevékenységé­hez, építő, segítőkész maga­tartást tanúsít a közgyűlés vitáiban. Szeretném felhasz­nálni ezt az alkalmat arra. hogy őszinte köszönetemet fejezzem ki a magyar kor­mánynak, a magyar népnek az ENSZ munkájának támo­gatásáért” — mondotta Kurt Waldheim. í*j rflrJT|u -fi Jil > j I 1 * V I ■ I 1 i » * 1 A J Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterelnök-helyettes és külügymi­niszter Tokióban tárgyalásokat folytatott japán vezetőkkel, 'köztük a képen látható (jobb oldal) Masszajosi Obira miniszterelnökkel. tárgya nyilván egy koalíciós kormányzat lehetősége volt. A képet teljessé teheti, hogy megjelentek az első tüntető csoportok az uralkodó mel­lett, igaz mozgósításuk magán viselte a szervezettség erő­szakolt jegyeit. Ugyanakkor az utcai harcok, a gazdasági hadszíntérre tévődtek át, s a világ második legnagyobb olajexportőrjének termelése egyötödére esett vissza. Ha ez a folyamat folytatódik, valószínűleg még súlyosabb válságot idézhet fel, mint a teheráni és isztahámi össze­csapások. Az iráni helyzet lázas tevé­kenységet vált ki Washing­tonban is — a CIA, a közpon­ti hírszerző ügynökség állí­tólag már négyezer hely­színre küldött emberrel pró­bál megfelelő előrejelzéseket adni, miután korábbi helyzet­

Next

/
Thumbnails
Contents