Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
2 KELET-MAG YAKORSZÁG 1978. december 17. Hamupipőke: Halmi Zsuzsa, Gáspár királyfi: Tomsics József. Bemutató Nyíregyházán A Farkas kincse és az Ár- gyílus királyfi színdarabok előadása után harmadik bemutatóra vállalkozott a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház gyermekszínpada. Ezúttal a Hamupipőke c. kétrészes zenés mesejátékot mutatják he. melynek szövegét Romhányi József, zenéjét Tomasovszky Pál szerezte. A mesejátékból száz előadást terveznek a megye nagyközségeiben, járási székhelyein, valamint Debrecenben, Lenin- városban és Hajdúszoboszlón. (Elek Emil felvétele) A közönség. ELLOPTÁK AZ AJTÓT Kié lesz a szanált ház? Csáklyát mélyesztettek a kopott falba, verték szét az egykori háznak még az alapját is. A sok törmelék közül kiválogatták a még használható téglákat, léceket, ablak- és ajtókereteket. Estére gúlába rakták, reggelre tudtak volna kocsit szerezni a szállításhoz. Kora hajnalban viszont az összerakott építőanyagnak csak a hűlt helyét találták... A nyíregyházi Szamuely tér környéki nagyarányú szanálás során járt így az egyik család. Sajnos, nem egyedi esetről van szó, előfordult már, hogy az egyik szobában még laktak, a másikról reggelre lelopták az ajtót... Ha üzemnek adják... Az egyre növekvő lakásépítésekhez összefüggő, nagy területre van szükség. Ehhez viszont sok lakóházat szanálni kell. A kisajítátási törvény értelmében a városi tanács igazgatási osztálya jegyzőkönyvet vesz fel: milyen értékű a lakóház és a melléképületek, s igényt tart-e a tulajdonos az ingatlanon lévő növényzetre, fákra, a bontásból származó építőanyagra. Egyúttal megtudakolják azt is, hogy a tulajdonos akarja-e lebontani saját házát. Ha igen, szerződést kötnek vele, hogy meghatározott időre végezzen a teendőkkel. Bonyodalmasabb a helyzet, ha a volt tulajdonos nem kíván részt venni a bontásban. A múlt év elejétől a nyíregyházi lakásépítő szövetkezet is részt vállal ebből a munkából: a Kert közben eddig 30 házat bontottak el. Diczkó József szövetkezeti elnök a korábbi tapasztalatokat említi: — Néhány éve a bontásokat úgy oldottuk meg, hogy különböző gyárak, üzemek szakszervezeteinek adtuk át a szanálásra váró házakat. A szakszervezetek pedig nagy- családos dolgozóikat segítették azzal, hogy ingyen bontási anyaghoz juttatták őket. Helypénzzel és bliccelve Kettőkor szedik a sátorfát A későn nyugvó csillagok még ragyogtak szombat reggel, amikor a nyíregyházi Búza téri piacra megérkeztek az első kofák, kiskereskedők, kisiparosok, egyéb alkalmi árusok. Velük egy időben kelnek a piaci helypénzbesze- dők és ellenőrök is. Az utóbbiak feladata a helypénz beszedésén túl a piac rendjének fenntartása, helykijelölés, áralakítás, áru- és árellenőrzés, szabálytalanságok esetén intézkedés Minderről a vásárló közönség mit sem tud, belevegyül a sorokon le-fel hömpölygő tömegbe. Mire teljesen megvirradt, már javában állt a vásár. A szemfüles árusok hangos szóval kínálták portékájukat „Ez a tejföl, nem a másé! Legyen csakis a maga hasáé!” „Hat forint a tojás párja, erre költsék, ne patikára!” Potomáron A kofák reklámszövegén a divatáru kiskereskedők tesznek túl: .Féláron, negyedáron potom " De őket is itálják a ba'zárárusok. Baromfipiac. 11 óra. A helypénzbeszedő K. M.-né. Nála a helypénz tiz fillérnél kezdődik — ez egy tojás árusítási engedélye — és négy forint a legmagasabb egyszeri árusítási tétel. Van, aki fizet, van aki bliccel, vagyis „illegális” mozgóárus. — Mennyi helypénzt szedett eddig? — Ezerötszáz forintot, de több is lehetett volna. Az egyik soron egy helypénzjeggyel egy kocsirakomány tyúkot, csirkét adtak el. A kocsivezető gorombáskodott velem, mikor a vége felé észrevettem. — Hány árakor volt itt ma reggel? — Hat előtt, akkor még tizennégy fokot mondtak. Bazársor A bazársoron Lakatos István piaci ellenőr H. D. bazárárusnál az áruk eredetét kéri számon. A tulajdonos hatalmas kartondobozban könyökig turkál a számlákban. A kifogásolt külföldi eredetű karácsonyfadíszek, csillagszórók származását hiteles számlával nem tudja igazolni Szabálysértési feljelentés készül ellene. — Így van ez sorozatban, — mondta az ellenőr. — Keresik a számlát akár órák- hosszat is. Végül marad az intézkedés. Bogdánfalvi Árpádnéval, a Piac- és Vásárgazdálkodási Iroda megbízott vezetőjével járjuk a piacot. A rendszeres piacjárók jól ismerik. — Az iroda éves bevételi terve egymillió-nyolcszáz- ötvenezer forint, — mondta. A jövedelmet a piacok fenntartására költi a tanács. Kettőig A piac hivatalosan délután 2 órakor zárul. Ekkor kezdik szedni a sátorfát. Mire a helypénzbeszedő és ellenőr hazaér, otthon sokszor kihűl az ebéd. A több, mint ötezer ember, aki ezen a kicsinek mondott piaci napon megfordult a Búza téren, talán észre sem vette, hogy voltak tizenkilencen, akik védték érdekeiket. Sigér Imre Ez a módszer azonban nem vált be, mert rendszerint nem tudták határidőre átadni a területet. Bontás 200 helyen A bontásokat ma a beruházási vállalat végezteti. Az idén körülbelül 200 nyíregyházi ingatlant érint. A magánszemélyektől kisajátított és így állami tulajdonba került ingatlanok bontására ismét magánszemélyekkel kötnek szerződést. Ennek a kedvezménynek a lényegét a 3 1966. (IV. 30.) szárfiú Országos Tervhivatal—Pénzügyminisztérium-Építési és Városfejlesztési Minisztérium együttes rendeletének kilencedik paragrafusa így határozza meg: „A vállalkozó a bontással kapcsolatos munkájának ellenértékeként megszerzi a lebontott épületből kikerülő összes építési anyag tulajdonjogát — a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés kivételével — és jogosult azokat saját céljaira felhasználni.” — Ez a cél viszont csak ház körüli bővítés, garázs, melléképület, víkend- vagy hétvégi ház építése lehet — mondja dr. Erdélyi Sándor, a NYÍRBER gazdasági igazgatóhelyettese. — Lakóépületbe nem szabad bontott anyagokat beépíteni. Legtöbbször erre nem is kerülhetne sor, hiszen az egykori vert falú, vályogházakból milyen haszonanyag kerülhetne ki? Akadt azért olyan élelmes vállalkozó, aki azt hitte, hogy ha az utcát szanálják, az mindenre vonatkozik. Felszedte a 40x40 centiméteres járdalapokat és ha a körzeti rendőr nem veszi észre, talán már ezeken a járdalapokon tehetné meg az utat a melléképületekhez.. A nagycsaládosokat segítik A beruházási vállalatnál többnyire most is nagycsaládosok jelentkeznek, akiknek jól jön a bontott anyag, . a legtöbb esetben tatarozásra, hiánypótlásra használják. A vállalat olyan szerződést köt velük, hogy a törmeléket hagyják a helyszínen. A Volánnal létrejött megállapodás szerint a törmeléket egyszerre szállítják el a helyszínről így ki lehet küszöbölni az ellenőrizhetetlen és kevésbé megbízható, jóval drágábban szállító maszek fuvarosokat. — Az igazi megoldást vi szont az jelentené — fogalmaz Erdélyi Sándor —, hogy valamelyik vállalat létrehozna egy lánctalpassal, teherautóval, markolóval felszerelt kis üzemrészt, amely gondoskodna a bontástól kezdve a durva tereprendezésig mindenről. Egyszerűbb lenne az ellenőrzés és a felügyelet is. Tóth Kornélia Letelepedési támogatás tizenegy szakembernek A megyei tanács végrehajtó bizottsága alapot létesített pályakezdő fiatal szakemberek megyebeli letelepedésének támogatására. Az 1978-ban kibo- csájtott pályázati felhívásra 15, ez évben végzett szakember nyújtott be pályázatot. A végrehajtó bizottság a személyenkénti 10 ezer forintos letelepedési díjat a következő 11 szakembernek adományozta: Dékány Erzsébet beosztott gyógyszerész, Kolumbán Viktória beosztott gyógyszerész, munkahelyük: megyei gyógyszertári központ, Újvári Sándor költségvetési előadó, munkahelye: Nyíregyháza Városi Tanács, Pesel Antal közgazdasági előadó, munkahelye: megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya, dr. Matykó Árpád orvos, dr. Novák Vilmos orvosgyakornok, dr. Nagy Béla orvosgyakornok, dr. Salamon Sándor segédorvos, munkahelyük: megyei kórház, dr. Kovács Károly segédorvos, munkahelye: kisvárdai kórház, Baljákné Szilágyi Valéria beosztott gyógyszerész, munkahelye: Kis- várda, gyógyszertár, Bogár László statikustervező gyakornok, munkahelye: Nyíregyháza, NYlRTERV. A végrehajtó bizottság a letelepedési támogatás odaítélésénél többek között figyelembe vette a , megyénkben meglévő szakemberhiánvt. a pályakezdő származását, a szülők szociális helyzetét. Mese a négytalálatos lottóról Ha valamiféle „munkaver- senyt” szerveznének a bűnözők között, a 47 éves sóstóhegyi Fábián Lajos alighanem joggal pályázhatna az első helyre 28 évével. Ennyit töltött eddig börtönben, és minthogy a büntetések között mindig volt néhány na- pig-hétig, néha hónapokig szabadlábon, szinte a gyermekkor határától állandó lakója a börtönöknek. Mitévő legyen — gondolkodott Fábián, hogy dolgozni se kelljen, a bűncselekmény se kerüljön fáradtságba, meg pénze is legyen? — Megvan! Csapott a homlokára; az emberek még ma is hiszékenyek. Volt egy 15 forintról szóló betétkönyve, szépen kijavította 150 ezerre és odaállt élettársa szülei elé: keile , v néki 2000 forint, mert Szolnokon adós maradt, de garanciaként itt a hatalmas összeget igazoló betétkönyv. Megkapta a kétezret, de a pénz hamar elfogyott. Két hét múlva újabb ötlete támadt. Meghallgatta pénteken a lottószámokat, kiállított magának egy négyes találatot és ismét odaállt élettársa szülei elé: most 4500 forint kellene. A szülők még meg is hatódtak, hiszen a pénz Fábián fiának temetésére kellett, akit autószerencsétlenség ért Debrecenben, s természetesen kinyílt -a pénztárca. A garancia most a négyes lottó volt, amelyre csak egy hét múlva fizetnek, fölösleges lenne ennyi időre megnyitni a betétkönyvet. Ősszel már nem kért, hanem amikor nem voltak otthon élettársa szülei, felkínálta egy ismerősnek 1500 forintért a tűzhelyet. Előlegnek ötszázat kért csupán, s a disznóság csak akkor derült ki, amikor a tűzhely új tulajdonosa már szállítani akart. Néhány nappal a tűzhelyeladás után Fábián 600 forintot kért kölcsön egy ismerősétől, hogy elutazhasson Szombathelyre. Természetesen bemutatta a betétkönyvet, amely most is megtette hatását, megkapta a kért összeget. Élettársával vágtak neki az útnaík, s autóstoppal Szolnókig jutottak. Bementek egy házhoz, szállást kértek, s egy hétig maradtak. Közben eljött a pénteki nap. Fábián ismét megvette a lottót, kiállította a négyest, s a nagy örömre 2250 forintot kért kölcsön. Az asszonynak nem volt ennyi a háznál, a szomszédban segítették ki ezer forinttal, hogy adhasson a szerencsés kezű vendégének. Innen Kiskőrösre vezetett az útjuk. Itt is találtak szállást, már hogyne segítettek volna a bajbajutottakon, akiknek kocsija épp itt mondta fel a szolgálatot. Először javításra kértek ötszáz forintot, aztán eljött a péntek — itt is egy hétig maradtak — s a négyes találat itt is megtette a hatását. Fábián a búcsú előtti napon nagylelkű lett. Átadta a nyertes szelvényt, s csupán egy ezrest kért előre, Kecskemét, Debrecen, Kápolna, Vámosgyörk, Jászberény, Cegléd volt Fábiánék útja, s a lerobbant kocsi, a négyes találat mindenütt eredményes volt. Fábiánék még tovább is mentek volna, ha közbe nem lép a rendőrség. A szélhámos Fábiánt a bíróság négy és fél év fegy- házban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte, öt évre eltiltotta a közügyektől, 2000 forint vagyonelkobzást rendelt el, elrendelte Fábián szigorított őrizetét, és kötelezte a kár egy részének megtérítésére. A sértettek egy része polgári peres úton kérhet elégtételt. Szentpéteri Lajos- nét a bíróság egy év börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. (balogh) Fenyő Borsodból és Dunántúlról Változatlanok a ZÖLDÉRT fogyasztói árai Lényegében nem változtak a piacon és a boltokban a ZÖLDÉRT fogyasztói árai. Az első osztályú alma 5,50, a harmadosztályú 3,50 kilónként. A bab fajtájától és színtől függően 22—30 forint között, a mák változatlanul olcsó áron, kilónként 38 forintért kerül forgalomba és korlátlanul kapható. Az első osztályú termékek kialakult árai a következők: vöröshagyma 5,50, fokhagyma 20, dughagyma 14, fejes káposzta 1,80, kelkáposzta 3, vöröskáposzta 3, sárgarépa 2,30, petrezselyem 7, karalábé 3, zeller 7, cékla 4, téli retek 2,20, sütőtök 2,50, torma 22 forint kilónként. Megjelent a primőr üvegházi paradicsom is, kilónként 40 forintos áron és ugyanennyiért továbbra is korlátlanul kapható az aszalt szilva. A zöldségboltokban és a két nyíregyházi piacon 25 forintért árulják a Borsodból és a Dunántúlról beszerzett fenyő méterét. A napokban éppen a Dunántúlról érkezik több vagon áru.
