Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

MA Kié lesz a szanált ház? (2. oldal) Nagyszabadság Vencsellőn (3. oldal) Á BTK L egutóbb — mint em­lékezetes —, a Pol­gári Törvénykönyv módosítását előzték meg országszerte szakmai és társadalmi viták. Most, az országgyűlés téli üléssza­kára készülve másik nagy törvénykönyvünk, a BTK előkészítésének tapaszta­latait összegezhetjük. A megalkotandó Bünte­tő Törvénykönyv, a har­madik ilyen szabálygyűj­temény lesz jogtörténe­tünkben. Az 1878-as úgy­nevezett Csemegi-kódex rendelkezéseit 1961-ben követte a most hatályban lévő, első szocialista Bün­tető Törvénykönyv elfo­gadása. Az új törvénykönyv előkészítése voltaképpen négy évvel ezelőtt kezdő­dött: 1974 őszén alakult meg a Kodiíikációs Bi­zottság. Munkájában a bűnüldöző hatóságok kép­viselőin kívül természete­sen részt vettek a bünte­tőjog legkiválóbb elméle­ti szakemberei is. Az ál­taluk elkészített tervezetet bocsátották országos vitá­ra. A Hazafias Népfront bizottságai szerveztek tár­sadalmi fórumot. A társa­dalmi vitákat — mint más alkalmakkor — most is alapos tájékoztatás előzte meg: az Igazságügyi Mi­nisztérium írásban is­mertette a résztvevőkkel a főbb tudnivalókat. Eze­ket a helyszínen a minisz­térium munkatársai, a Kodiíikációs Törvény Elő­készítő Bizottság tagjai szóban is kiegészítették. Megvitatta a tervezetet a KISZ KB értelmiségi fiatalok rétegtanácsa is. Szakmai tanácskozás mindegyik megyében volt: a rendőr-főkapitányságok, a bíróságok, az ügyészsé­gek munkatársai, s az ügyvédi munkaközösségek tagjai egyaránt elmond­ták véleményüket. A Ma­gyar Jogász Szövetség a többi szakterület jogásza­it vonta be az új ren­delkezések megvitatásá­ba; Budapesten, Székes­fehérvárott, Miskolcon, Pécsett és Szegeden tar­tott megbeszéléseket. A tapasztalatokat már összegezték. Az ér­deklődés, az aktivi­tást — mint a Haza­fias- Népfront Országos Tanácsa, s az Igazságügyi Minisztérium megállapí­totta — mindenhol nagy volt, a résztvevők annak tudatában tették meg ja­vaslataikat, hogy bár a bűnözés elleni harc nem csupán adminisztratív fel­adat, a jó jogszabály ha­tékony eszköze lehet a bűnüldözésnek, a társada­lomellenes cselekmények megelőzésének. A tör­vénytervezet a társadalmi s a szakmai Ritákon el­hangzott, hasznos javasla­tokkal kiegészítve kerül az országgyűlés téli ülés­szaka elé. S minden bi­zonnyal érvényesül majd az a másik fontos célki­tűzés is, hogy az új jog­szabály a korábbiaknál egyszerűbb, érthetőbb le­gyen. K. A. Állásfoglalás a szocialista munkaverseny- mozgalom 1979. évi folytatásáról A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága — egyetértve a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülésén megállapításaival — felhívja a szervezett dolgozó, kát, a fiatalokat, a munká­sokat, mezőgazdasági dolgo­zókat, értelmiségieket és al­kalmazottakat a szocialista munkaverseny-mozgalomban való további cselekvő rész­vételre. az 1979. évi terv si­keres megvalósítására. Ezzel szolgálhatjuk hazánk szocia­lista fejlődését az utóbbi két évtizedben az ország társa­dalmi-gazdasági erőforrásai­nak gyarapításában, népünk életszínvonalában elért je­lentős eredmények megőrzé­sét és további tervszerű nö­velését. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága a szocialista munkaverseny 1979. évi fő célkitűzéseit az alábbiakban határozták meg: Az 1979 évi népgazdasági terv teljesítése egész társa­dalmunktól, minden dolgo- _ zótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. A dol­gozók, a szocialista brigádok, a vállalatok kollektíváinak kezdeményezései, a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom fontos tényezői társadalmi és gazdasági előrehaladásunk­nak. A munkaverseny-moz­galom a korábbiaknál ered­ményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását szolgáló legfontosabb feladatok meg­valósítására. Ezért a szocia­lista brigádok, a vállalati kol­lektívák kezdeményezései áz 1979. évben a gazdaságosság fokozására, a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére irányuljanak. A munkaverseny-vállalásokban csak ott és olyan mértékben tűzzék célul a terv mennyi­ségi túlteljesítését, ahol az összhangban van a gazdasá­gossági — elsősorban az ex­port gazdaságossági — köve­telményekkel, illetve a való­ságos társadalmi igényekkel. A munkaverseny ■» vállalati célkitűzéseiben és tartalmá­ban kapjon az eddiginél na­gyobb szerepet: — a termékszerkezet kor­szerűsítése, a versenyképes, jól értékesíthető, jó minősé­gű, korszerű termékek gyár­tása, e termékek exportjá­nak fokozása és a vállalt szállítási feltételek pontos teljesítése. — az anyaggal és az ener­giával való ésszerű, fokozott takarékosság, különös tekin­tettel az importanyag-ta­karékosságra, illetve kivál­tásra; — a termelés és a munka szervezettségének javítása, a nagy értékű, gazdaságosan üzemeltethető gépek, beren­dezések jobb kihasználása, a munkaidő-veszteségek csök­kentése; — a termelési kooperáció javítása, a szállítási szerző­dések fegyelmezett betartása; — a beruházások szerve­zettségének fokozása, a részt vevő kollektívák együttmű­ködésének javítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a munkaverseny-mozgalom még hatékonyabban szolgál­ja társadalmunk szocialista viszonyainak további erősíté­sét, Ezért a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek min­den munkahelyen segítsék elq a munkához való viszony javítását, a felelősségtudat és a fegyelem erősítését. A dolgozók és a kollektí­vák szocialista kötelezettség­vállalásai teljesítéséhez a 1979. J AN JÁR 4. Ünnepi tanácsülések Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a legutóbbi ülésén határozatot hozott a területszervezéssel érintett helyi tanácsok alakuló — és ünnepi ülésének összehívá­sára és napirendjére. A két új városban, Fehérgyarma­ton és Vásárosnaményban az alakuló ülést 1979. január 4- én 9 órára hívták össze. Az ülésen megválasztják a vég­rehajtó bizottság tagjait, a tanácselnököt és helyettesét, illetve kinevezik a végrehaj­tó bizottság titkárát. Ugyan­csak ekkor választják meg a városi tanácsok különböző bizottságainak elnökeit, tag­jait és kinevezik a szakigaz­gatási szervek vezetőit. Mindkét új városban ja­nuár 4-én 10 óra 30 perces kezdettel ünnepi tanácsülés kezdődik, ahol az Elnöki Ta­nács megbízásából átadják a város vezetőinek a városala­pító oklevelet. Január 2-án 14 órakor ala­kuló ülést tartanak Jánd, Olcsva és Öpályi önálló köz­ségi tanácsok. Január 3-án 14 órakor ugyancsak alaku­ló ülést tartanak Tisza- becsen. Vaján, Nagykál- lóban . és Ujfehértón, ahol nagyközségi közös tanácso­kat alakítanak. Január 3- án 14 órakor, Varsánygyüré- ben és Lónyán közös községi tanácsot alakítanak. Vala­mennyi községben megvá­lasztják a végrehajtó bizott­ságot, a tanácselnököt és helyettesét, illetve kineve­zik a végrehajtó bizottság titkárait. gazdasági vezetők biztosítsák a szükséges feltételeket. A szocialista brigádmozga­lom résztvevői a kollektív összefogás, a példamutatás erejével járjanak élen a szo­cialista munkaerkölcs, a mun­kafegyelem, a technológiai fegyelem megszilárdításában. Segítsék a pályakezdők, fia­talok munkahelyi beillesz­kedését az általános és szak­mai műveltség, a politikai ismeretek gyarapítását. A brigádok fejlesszék tovább közéleti tevékenységüket, a szocialista gondolkodásmód és magatartás elemeit mun­kahelyen és lakóhelyen egy­aránt. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága kifejezik azt a meggyőződé­süket, hogy a szervezett dol­gozókban, ifjúságunkban megvan a képesség, tapasz­talai és határozott szándék, hogy tudásukkal, szorgal­mukkal, munkában való pél­dás. fegyelmezett helytállá­sukkal teljesítik egész társa­dalmunk, dolgozó népünk alapvető érdekeit szolgáló 1979. évi feladatokat. Szakszervezetek Országos Tanácsa Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Mérleg Fehérgyarmatról Csehszlovák megrendelésre készít hétszáz darab 1800 ki­logrammos állatmérleget a METRIPOND fehérgyarmati gyára. (Cs. Cs.) HIDRAULIKUS KÉSZÜLÉK NAGYKALLÓBÓL, ÜVEGBÜRA KISVARDABÓL Új termékek az üzemekben Igaz, 1977-ben már elkezd­ték, de csak 1978-ban futtat­ták fel a hidraulikus olaj­emelők gyártását: idén 1000 darabot készítettek belőlük. A 20 tonnától 300 tonna súly emelésére alkalmas berende­zéseket a Diósgyőri Gépgyár megrendelésére állították elő a Nagykállói Vasipari Szövetkezetben. A hidrauli­kus készülékek mintegy 3 millió forinttal részesednek a szövetkezet idei, 44 millió forintra tervezett, de tényle­gesen 45—46 millió forintot elérő árbevételéből. A szövetkezet gépparkja szén-dioxidos hegesztőbe­rendezéssel korszerűsödött 1978-ban, és raktári átalakí­tásokat is végeztek. Halogén autólámpa-áll- vány gyártását kezdték el 1978-ban az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában. Ez, egy nagyon korszerű termék sze­relt egysége, amit a főváro­si gyárban építenek be a lámpákba, és küldik őket a tőkés piacokra. Üj eljárást csak 1979 első negyedévében vezethetnek be, mert a december végé­ben megszabott határidőig nem készült el az új csarnok. A beruházás befejeztével nagy teljesítményű lámpa­gyártó gépsort helyeznek üzembe. Ugyancsak a kö­vetkező év változása lesz: a Kisvárdán gyártott fényfor­rásokhoz az üvegbúrát is helyben készítik el. Termék- szerkezetük pedig — jeléül a minőségi fejlődésnek —. a késztermékgyártás irányá­ba tolódik el. Ez évi terveiket túlteljesí­tik : a tervezett 227 millió fo­rint helyett 250 milliónyi ár­bevételt érnek el. Az Öntödei Vállalat kis­várdai gyárában nagy lép­tékekkel változik az öreg ön­töde külső képe. Átadták a szociális épületet, munkába állt a Disamatic. és júliusban ezer négyzetméter alapterü­letű raktár építéséhez láttak hozzá. Űj helyre került az olajtároló, a régi kupoló he­lyén másikat építenek. Saját tervezéssel és kivite­lezéssel készítették el a ra­diátorgyártáshoz szükséges körasztalos formázógépet, ami október eleje óta dolgo­zik. A gombnyomásra mű­ködő automatikus berende­zés előnye többek között, hogy műszakonként egy em­ber munkáját teszi felesle­gessé. Á ZÖLDÉRT 1978-as mérlege: Jó a téli ellátás burgonyából, almából Primőrök karácsonyra Rendkívüli évnek lehet nevezni 1978-at, legalábbis ami az időjárást illeti. Ez az év nem minden növénynek kedvezett, sőt egyes fajták­nak kimondottan kedvezőt­len volt. Elég, ha csak a gyümölcstermesztést, ezen belül a téli almát vesszük. A tavalyi mennyiségnek alig több mint a felét takaríthat­ták be a kertekből. A szóró­dás megmutatkozott a meny- nyiség mellett a minőségben is. Mennyi zöldséget és gyü­mölcsöt vásárolt fel a Sza- bolcs-Szatmár megyei ZÖL­DÉRT Vállalat 1978-ban? Er­ről tájékoztatott Hunyadi Já­nos, a vállalat igazgatója. Az egyik legjelentősebb mennyiségi kiesést az előbb már említett téli alma okoz­ta a vállalatnak. Míg egy évvel ezelőtt 24 ezer vagon­nal vásároltak fel, addig eb­ben az évben alig érte el a tizenháromezer vagont. A termelőkkel kötött szerződé­sek alapján az év elején 28 ezer vagon felvásárlását ter­vezték. Ennek ellenére az almaexport jól sikerült. A felvásárolt mennyiség hatvan százalékát — nagyrészben a Szovjetunióba — exportálták. Az alma mennyisége ugyan kevesebb volt a vártnál, de a minőség — arányaiban nézve — jobb. Ezért a tőkés export is kedvezően alakult. A nyári gyümölcsfélékből az előző évivel azonos meny- nyiséget vettek át, kivéve a szilvát és az őszibarackot, amelyek meghaladták az 1977-es felvásárlást. Lénye­gesen kedvezőbb volt a hely­zet most burgonyából. A nagyüzemek az elmúlt évek tapasztalatai alapján javítot­ták a termelés feltételeit és az előző évekkel azonos te­rületen jóval nagyobb hoza­mot értek el. Burgonyából a vállalat fel­vásárlása meghaladta a 6600 vagont. A megye termelő­gazdaságaiban megtermett és szerződés útján nem értéke­sített burgonya tárolására több mint nyolcszáz vagonra kötöttek utólag szerződést. Burgonyából a jelenlegi készlet 5700 vagon. Ennek a mennyiségnek a nagyobb há­nyada tavaszi szállítással ex­portra kerül és a lakosság el­látására. A nyári zöldségfélék uborka, paradicsom, paprika, zöldbab, sárga- és görögdiny- nye — megsínylették az idő­járást. Kedvezőbb volt a ho­zam káposztából, sárgarépá­ból, gyökérből, karalábéból. Ez utóbbiakból a gazdaságok a szerződött mennyiségen fe­lül is értékesítettek. A vál­lalat zöldségfelvásárlása el­érte a 2400 vagont. A Szabolcs-Szatmár me­gyei ZÖLDÉRT 1978-bati ösz- szesen huszonnégyezer va­gon mezőgazdasági árut vett át a termelő gazdaságoktól. Ezt részben értékesítették, míg a többit betárolták. A téli alma, burgonya és zöld­ségfélék tárolása biztosítva van. Közösen, a mezőgazda- sági nagyüzemekkel együtt­működve tárolják ezeket a termékeket. Az ország la­kosságának téli ellátásához szükséges alma mennyiségé­nek a hetven százalékát tá­rolja a szabolcsi ZÖLDÉRT. Ez 1800 vagon almát jelent. Burgonyából a szükséglet ne­gyedét, ezer vagont, míg a téli zöldségfélékből 15 száza­lékot. Saját és bérelt táro­lókban összesen 8500 vagon burgonyát, zöldséget és gyü­mölcsöt tárolnak. A korábbiaktól változato­sabb lesz a téli ellátás. Meg­jelent az üzletekben a pri­mőr paradicsom, a paprika, és karácsonyra a vásárlókhoz kerül a zöldhagyma, vala­mint a saláta is. (sipos) lUlKelelJg I magyanirszág XXXV. évfolyam, 297. szám ÁRA: 1 FORINT 1978. december 17.. vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents