Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
2 KELET-M AGYARORSZÁG 1978. december 16. Elfogadták 30 éve TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA: Inasból szakmunkástanuló A Minisztertanács 1948. december 17-i ülésén fogadta el az iparügyi miniszter előterjesztésére az iparos- és kereskedőtanulók képzését szabályozó első szocialista jellegű törvénytervezetet, melyet az országgyűlés törvényerőre emelt, és azóta ezt a törvényt 1949. évi 4. te. néven emlegetjük. Fóliasátrak a botanikuskertben. Fiatal, demokratikus államunk vezetői annak idején jól ismerték fel: a szakmunkás a gazdasági élet általános fejlődésének egyik legfontosabb és egyre nagyobb jelentőségű tényezője. A fel- szabadulás utáni 3 évben sokat változott a tanoncképzés — párhuzamosan a munkások jogainak növekedésével — de jogszabályilag nem volt egységesen rendezve. Sok kisiparos továbbra is szakmához nem tartozó szolgamunkát végeztetett az „inassal”. Csak hétköznap, este hatig * Az elfogadott új törvény — bár átmenetileg a hat osztályt végzettek felvételét is engedélyezte — alapvető követelményként kimondta, hogy szakmunkástanulónak az vehető fel, aki az általános iskola nyolc osztályát sikeresen elvégezte. Hazánkban először lett követelmény az is, hogy a szakmunkástanuló szakmunkásvizsgát csak akkor tehet, ha tanulóidejének lejártával az iskola megfelelő osztályát sikeresen elvégezte. Ez a követelmény emelte a szakmunkásképző iskolák jelentőségét, bár még nem jelentette a közoktatás rendszerébe való beiktatást. Erre a feltételek még nem voltak érettek. Az elméleti oktatás fontosságát húzták alá azok a rendelkezések, amelyek előírták, hogy az oktatást munkaidőben kell megoldani és az elméleti anyag szerves része a szakmunkásvizsgának. Előírta a törvény: tanítani csak hétköznap éspedig este hat óráig lehet. A törvény felhatalmazta az illetékes minisztériumokat. hogy szükség esetén a vállalatokat szakmunkás- képzésre és tanműhely létesítésére kötelezhessék. Az első fecskék A törvényalkotás évében mintegy 1800 ipari tanulót tartottak számon megyénkben. A szakmunkásképzés egyik fontos állomása volt 1950-ben a Munkaerő Tartalékok Hivatalának létrehozása, amely a képzés állami irányítója lett. Ezzel megindulhatott a népgazdasági igényekkel és lehetőségekkel összehangolt képzés szervezése. Az idősebbek még jól emlékeznek rá, megyénkben is megjelentek a sötét egyenruhás, katonás rendben menetelő ipari tanulók Az ötvenes évek politikai és gazdasági helyzetének függvényében növekvő, de erősen ingadozó létszámmal folytatódott a képzés. 1960-ra megduplázódott, 1965-re pedig több mint háromszorosára nőtt az 1949-es tanulói szám. A demográfia hulláma szerint kisebb eltérésekkel 1970- től 9—10 ezer között stabilizálódott a beiskolázottak száma. Évente 3—3,5 ezer szakmunkás hagyja el az intézeteket. Megyénkben harminc évvel ezelőtt két önálló ipari tanintézet volt: a nyíregyházi és a tiszavasvári. Ma tizenkét önálló intézményben tanulhatnak az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem leendő szakemberei. Három évtizeddel ezelőtt a szakmunkástanulók néhány tantermet mondhattak magukénak, mostanra 117 osztály- és előadóteremmel rendelkeznek. Napjainkban közel 600 főhivatású tanár, oktató foglalkozik a fiatalok nevelésével, tanításával. Sajnos, egy területen, a fiatalok kollégiumi elhelyezésében nem értük el a kívánt mértéket, mindösz- sze 1523 fiatalt tudunk kollégiumban elhelyezni. Jönnek a lányok... Az ismertetett statisztikai adatok hosszú sora sem mond el mindent, e számok értékesebbek, ha azt is tudjuk, hogy ipari üzemeinkben a munkások 41,8 százaléka szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Ez megfelel az országos átlagnak. Szabolcs-Szat- már megyében ez igen nagy eredmény, hiszen az utóbbi 15 esztendőre tehető az iparosítás korszaka. Különösen a könnyűiparban, a köt-szövő szakmákban nagyon sok a segéd- és betanított munkás, akik az elmúlt négy-öt év alatt váltak ipari dolgozóvá. Közöttük különösen nagy a nők aránya. Szerencsére ma már a kezdeti egy-két százalékról 30 százalékra nőtt a lányok aránya a szakmunkásképző intézetekben. Továbbra is nagy hiány van szakmunkásból a mezőgazdaságban, pedig az ipari termelési rendszerek, de ezenkívül is a mezőgazdasági termelés, az áruforgalmazás egyre nagyobb hozzáértést kíván. Az elmúlt három évtized során átformálódott hazánk társadalma, számottevően fejlődött a termelőerők színvonala, változott a termelés struktúrája, módosultak a termelési feladatok. Mindezekkel együtt nőtt fel a szakmunkásképzés, amely ma már jól illeszkedik fejlett közoktatási rendszerünkbe. Szinte lehetetlen vállalkozást jelentene felsorolni a fejlődés tényeit és kifejezni a bekövetkezett minőségi változásokat, annak ellenére, hogy az előttünk álló teendő korántsem kevés. Szilágyi József újfehértói lakos ez év július 2-ig volt az újfehértói Lenin Tsz tagja. Erre az évre is kimérték neki a háztájit, de mivel nem vette használatba, a tsz közös művelés alá fogta a földet. Szilágyi nem törődött ezzel, nem létező földjét februártól augusztusig öt embernek adta bérbe, s attól sem riadt vissza, hogy kis jövedelmű nyugdíjasokat csapjon be. Február 1-én B. Sándortól vett fel 1000 forintot földbérlet címén, február 12-én J. Sándor fizetett neki 3000-et. . > • ! >» r:i; n t.i.v, . Európa flórái a sziklakertben Kaktuszgyűjtemény, orchideatenyészet üvegházban Végrendeletében Julius Ceasar Tiberis-parti ligeteit, kertjeit a római népre hagyta. A hírt közlő Antoniust a nép megéljenezte. A „popu- lus Romanus” számontartot- ta ajándékát, s alkalomadtán élt is jogaival: pihenést, felüdülést keresve az enyhet adó zöldben. Két évezred elteltével a helyzet „némileg” megváltozott. Parkokra, zöldövezetre nagyobb szükség van, mint valaha. Ám hagyományozni nem kell: készítenek maguknak parkokat a városok. Nemkülönben a „populus Nyíregyhasiensis”, vagyis mi, nyíregyháziak. A város tanárképző főiskolája botanikuskertjének létrehozására jó néhány intézmény, vállalat, termelő- szövetkezet s iskola dolgozói, tanulói fogtak össze. Nem hiába! A főiskola e 4,5 hektáros darabja valóságos tündérkertté vált. Bükkös, gyertyános. fenyves, tölgyes, nyárfás mellett, a vízparti növénytársulások bemutatására 530 négyzetméteres tavat készítettek. Szabolcs-Szatmár megyében egyedülálló diplomával dicsekedhet Kiss Sándorné. a fehérgyarmati járási hivatal vezető szociális gondozónője. A Budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatán először 1977-ben osztottak diplomát. Kissné (megyénkben elsőként) a főiskolán „szociális szervező” képesítést szerzett. — Feltétlenül diploma szükséges ehhez a munkához? ■— Szociálpolitikai téren szükség van a korszerűbb és szakszerűbb ügyintézésre. Meghosszabbodik az életkor, még több idős emberrel kell majd foglalkoznunk. Egyekét hét múlva T. Jánostól 2000 forintot kapott. Március 5-én H. Jánossal kötött megállapodást 1500 forintra, április 14-én J. István lett az áldozat, aki szintén 1500-at fizetett, majd augusztus 10-én Zs. Jánost csapta be 2800 forint erejéig. A bíróság magánokirathamisítással elkövetett csalásért 6 hónapi börtönre ítélte Szilágyit és kötelezte, hogy fizesse vissza a kicsalt pénzt a sértetteknek. Az ítélet jogerős. <m. f.) Épü| a sziklakért is. melyet a magyarországin kívül, Európa jelentősebb hegységeinek (Kárpátok, Alpok, Bal- kán-hg., Skandináv-hg.) flóráival szeretnének betelepíteni. A százféle növénymag szakszerű tárolására alkalmas magház építése már befejeződött, s ebben az épületben kapott helyet a kutatószoba, valamint egy. szemináriumi foglalkozások tartására alkalmas terem is. Növény ritkaság. bek mellett ezért is tanultunk szociális gerontológiát. (Gerontológia: idős emberekkel foglalkozó tudomány.) Munkámmal szeretném elérni, hogy ne csak az állam, pontosabban, ne csak a tanács foglalkozzék szociális ügyekkel. Jó kapcsolatot alakítottam ki a fehérgyarmati üzemek vezetőivel, szb-titká- raival. Ezt részben azért tettem. mert a csökkent munkaképességűekkel is foglalkoznom kell. Kedvezőek tapasztalataim. A MEZŐGÉP helyi gyáregysége például nemrég háromezer forintot adott az öregek napközi otthonának. A ruhaipari szövetkezet a tiszabecsi öregeket rendszeresen hulladékanyaggal, következésképpen hasznos munkával látja el. Biztató, hogy az üzemek, a szocialista brigádok mellett az általános iskolák is bekapcsolódtak az öregeket segítő munkába. — A tsz-ek segítsége? — A járáshoz 49 község tartozik, mindenütt van tsz. Idén valamennyi tsz-be ellátogattam és tájékoztatókat tartottam a munkámról, meg a helyi igényekről. Látványos eredmények is vannak, de még nem mindenütt adják meg az adható támogatást. A tisztabereki tsz napközit épített az öregeknek, így már 12 otthon van a járásban, a 13. jövőre épül Mi- lotán. A gacsályi és még jó néhány tsz a rászoruló- > y.v > mi 1 s;t ri A botanikuskert, jelenleg nyolcszáz, a hallgatók által is tanult növényfajjal rendelkezik. Köztük olyan ritkaságok, mint az Észak- Amerikában honos mammut- fenyő, az Európában már csak kevés helyen élő vidrafű, vagy a császárfa, amely nevét (Paulownia tomento- sa) egy, — talán nem kevésbé szép —, császárnőről kapta. A szabadtéri növényzet gyarapítása mellett Pál Miklós. a kert „mentora” egy üvegház létrehozásán fáradozik. Ebbe a szabályozható klí- májú épületbe kerül majd a több mint kétezer fajtából álló kaktuszgyűjtemény, egy orchideatenyészet, s természetesen az egzotikus növények, a kakaó, a kávé, a banán. Az orchideatenyészet létesítéséhez szükséges magot a kontinens egyik legnagyobb orchideagyűjteményével rendelkező kassai egyetem adná. Ha a kert építése befejeződik, évente nyolc-tízezer diák ismerkedhet benne az élő növényrendszertannal, de mellettük szívesen látnak minden természetkedvelőt. Csendes Csaba nyugdíjasok ápolására gondozónőt alkalmaz. Számos tsz a helyi óvoda konyháján alkalmaz kisegítőt, így a konyhán az öregeknek is főzhetnek ebédet. — Az idős emberek nemcsak anyagi segítséget várnak .. . — A pszichés gondozás külön területe a munkánknak. A járásban hat hivatásos és 32 tiszteletdíjas gondozónő tevékenykedik. Ismerniük, illetve ismernünk kell a kapcsolatteremtés formáit. Igaz, hogy az idős emberek lelki világa bonyolult, de megismerhető és formálható. Többször — és úgy látom, nem hiába — elmondtam az említett gondozónőknek: nem kell mindig nagy dolgokra gondolni. Néha egy jó szó is nagy segítség lehet. — Ebben a munkában lehet-e újítani? — Még új forma a szociális étkeztetés, meg az említett összefogás a tsz-ek és az óvodák között. Az élet változásai nyilván újabb formákat hoznak, ebben a beosztásban nem lehet unatkozni. Az én munkám nem mérhető sem osztályzatokkal, sem pénzzel. Ha a járásban több ezer magára maradt idős ember elfogadhatóan, vagy jól él, az nekem munkasikert jelent. Nábrádi Lajos Csikós Balázs Jó szó és segély Szociális szervező — diplomával A következő napokban tartják tanácsaink ez évi utolsó üléseiket, amelyeken más, fontos napirendek mellett a közös tanácsoknál külön is tárgyalnak majd a falugyűlésekről. Pontosabban: a tanácsülés elé terjesztik az év első Hónapjaiban sorra kerülő falugyűlések vitaindító beszámolóit. A tanácsülések előzetesen véleményezik: kellően elemző- ek, lényegretörőek, reálisak-e a beszámolók, amelyek két, három, vagy még több település lakossága simára készültek. De nemcsak a községekben készülődnek gondosan a jövő évi falugyűlésekre; ezúttal a városokban is sokrétűbb, a városok adott körzeteinek gondjait, terveit jobban tükröző beszámolókat készítenek elő a tanácsok. Az elmúlt években ugyanis a falu- és tanyagyűlések, városkörzeti tanácskozások a lakóhelyi demokrácia fontos fórumaivá váltak. Hozzájárultak, hogy a lakosság megismerhesse az országos és helyi célokat, hozzászólhasson azokhoz. A tanácskozások segítették, hogy a lakosság közéleti tevékenysége és közreműködése a lakóhely fejlesztésében évről évre szélesedhessék. E közéleti fórumok a lakosság körében komoly érdeklődésre tartanak számot. Megyénkben is évről évre növekszik a részvétel és az aktivitás is. Három éve 36 ezer, tavaly már 40 ezer ember vett részt az ilyen tanácskozásokon. A korábbi 2500- zal szemben egy esztendővel ezelőtt már 2900 hozzászóló volt. Egyre inkább a nagyobb közösségeket érintő témák kerülnek a hozzászólások középpontjába Ezt bizonyítja, hogy tavaly már 1600 közérdekű bejelentést jegyeztek fel az illetékesek, négyszázzal többet, mint két évvel korábban. 1979 első hónapjaiban újra mintegy háromszáz falu- és tanyagyűlésre, városkörzeti tanácskozásra hívják Szabolcs-Szatmár lakosságát, a Hazafias Népfront helyi szervei és a tanácsok. Ezeken a fórumokon a tanácsi fejlesztés 1978. évi eredményeit és jövő évi terveit, valamint — a Központi Bizottság márciusi, mezőgazdaságról szóló határozatának tükrében — a kisárutermelést vitatják meg. A tanácsi beszámolók az adott községről, városkörzetről szólnak, kitekintést adva természetesen a környezetre is. Kérik a résztvevők véleményét és a feladatok megoldásában társadalmi munkával történő részételt is. Természetesen tájékoztatják majd a résztvevőket az előző évi gyűlésen elhangzott és érdemben még meg nem válaszolt közérdekű bejelentések, javaslatok megvalósításáról, intézéséről. A falugyűlésekre, városkörzeti tanácskozásokra meghívják az adott település országgyűlési képviselőjét, a megyei tanácstagot, a lakosság ellátásában közreműködő helyi gazdálkodó és egyéb szervek képviselőit, hogy a lakossági felvetésekre az illetékesek (vállalati, szövetkezeti, tanácsi vezetők) lehetőleg már a gyűlésen érdemi választ tudjanak adni. B következő hetekben, hónapokban sorra kerülő falugyűlések, városkörzeti tanácskozások — megfelelő előkészítés után — jól szolgálhatják majd a tanácsok és a lakosság kapcsolatának további erősítését, a közvetlen demokrácia szélesítését. M. S. Falugyűlések Nem létező földdel
