Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 15. ÚJ HATÓSÁG - AZ ÉLELMISZER-ELLEHÓRZÓ Mákszem 200-szoros nagyításban Szabolcs-Szatmárban, Nyír­egyházán november 1-től működik hatóságként a me­gyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet. Ottho­nuk — szép, új épület a Kó- taji út 27-ben. Az építkezés­re és a legmodernebb labor- technikára, egyéb berendezé­sekre, 17 millió 500 ezer fo­rintot költöttek. Az intézetben jelenleg 18- an dolgoznak, de létszámuk még nem teljes. Az itt mun­kálkodók közül négy vegyész, egy pedig agrármérnök. A többiek élelmiszeripari fő­iskolával, vagy vegyésztech­nikusi végzettséggel rendel­keznek. Az intézetben három szak­osztály működik. Valameny- nyi olyan vizsgálatot képe­sek elvégezni, amellyel ki­mutatható az élelmiszeripari termékek szabványtól való eltérése. Bonyolult műszereik jelzik az élelmiszerbe került legkisebb szennyező, károsnak nevezett anyagot, fém-, cink-, ólom-, vas-, higany és egyéb maradványokat. A nyersfo­gyasztásra kerülő gyümöl­csöknél a legkisebb mértékű növényvédőszer-maradványt is ki tudják mutatni. Az in­tézet egyhónapos működése alatt 170 vizsgálatot végzett el. Egyik szakosztályuk a szeszféleségek, üdítő italok, élvezeti cikkek, vendéglátó­ipari termékek ellenőrzésé­vel foglalkozik. Legutóbb munkájuk az állategészség­ügyi állomással közösen a Kelet Áruházból származó üveges konzerv körömpörkölt vizsgálata. Abban kell dön­teniük, hogy az áru érték- csökkentve forgalomban ma­radhat-e, vagy meg kell sem­misíteni. A kéki mezőgazdasági ter­melőszövetkezet aszalt szilvá­val kereste meg az intézetet, a szabvány szerinti minősítő vizsgálatot kérik. A sényői és a tiszakarádi közös gazdasá­gok által termesztett máknál arról kell dönteni, hogy me­lyik áruosztályba sorolható, vagy ki kell-e zárni az árut a közfogyasztásból. Látogatásunkkor a mák éppen a kétszázszorosán na­gyító kutató mikroszkóp alatt volt. A picinyke mákszemen a nagyító alatt a szabadszem­mel nem látható lárva „majdhogynem” elefánttá nőtt. Másik szakosztályuk a ga­bonafélék, a sütő- és édes­ipari termékek ellenőrzését látja el. Rövid praxisuk so­rán szabványbetartásra — magas víztartalom miatt — utasítottak egy nagyobb liszt­tételt. A Nyíregyházi Sütő­ipari Vállalatnak egy válasz­tékbővítő új' termék — az almáslepény forgalomba ho­zására adtak engedélyt. Mielőtt a kedves olvasó beleharap reggeli vajas zsem­léjébe, belekortyol kakójába, nem gondol arra, hogy ezek minőségét — a többi élelmiszeripari termékekkel együtt — a magyar szabvány előírásainak szigorú megtartásával ál­lítják elő. A Magyar Szabványügyi Hivatal előírásai a ter­mékeket a gyártástól a kereskedelmen keresztül elkíséri a fogyasztóig. Az áru szabvány szerinti minősítését először az előállítás helyén, ezt követően forgalomba kerülésekor végzik el. Szloboda Ibolya laboratóriumi munka közben Hány százezer forintba ke­rült a spektrofotométer, a po- larográf, a mikrobiológiai, toxikológiai labor a táptalaj- konyhával, a robbanásbiztos szekrényekkel, kígyózó üveg­csöveivel? Nehéz lenne összeszámolni. És ezeknek az ultramodern vizsgálati eszközöknek a tő- szomszédságában ott az ősi módszer: az érzékszervi la­bor. Benne 5 egymástól elszige­telt vizsgálópult. A kifogásolt árut egyszerre öten minősí­tik. Ha például érzékszervi- lég egy adag tejfölről megál­lapítják, hogy fogyaszthatat- lan, vagy egy töltelékáruról, hogy romlott, minden továb­bi laboratóriumi vizsgálat nélkül intézkednek a forga­lomból való kivonásra. Sigér Imre HOZZÁSZÓLÁS VÁ R ] A K A napokban jelent meg a Kelet-M- gyarországban a „Varjak” c. írás, amely eze­ket a fekete tollú madarakat valamiféle elemi csapásnak tünteti fel. Megjegyzem, a Jósaváros felett örvénylő ma­darak legalább 25 százaléka csóka, amely védett madár. Értéke: 300 forint. Nem kívánom rózsaszínűre festeni őket, de mint madár­tannal foglalkozó ember, úgy érzem, nem hagyhatom szó nélkül. Kétségtelen, hogy okoznak gazdasági károkat, de korántsem akkorákat, amit a cikk írója — mások értesülését felhasználva — állít. Egyesek azt látják, hogy a varjú kihuzgálta a kukori­cát. A varjú látja azt is, hogy ezek a növénykék sár­gultak, fonnyadoztak, mert tövükön féreg rág. Ezek a fe­kete madarak gyökeresen or­vosolják a bajt. A már amúgy is végleges pusztulás­ra ítélt növénykét kihúzzák, így hozzájutnak a kártevő­höz, megakadályozva annak további kártételét! A varjak az eke után jár­va. a kiforduló pockokat, ló­bogarakat, káros pajorokat szedegetik, ezzej jelentős hasznot hajtanak. Az írásból értesülünk ar­ról, hogy a Kunságban már alig van varjú és olvashat­juk a javaslatot, irtsuk ki azt is, ami nálunk van. A ritkí­tás helyénvaló, a kiirtás azon­ban nem. Petrilla Attila A TAMBURBOT ÜTEMÉRE Negyven éve fújják Kereken negyven év telt el azóta, hogy a nyíregyházi városi színházban (a mosta­ni Móricz Zsigmond Szín­házban) bemutatkozó kon­certet tartott a vasutas zene­kar. A jubileumi ünnepsé­get a hét végén, szombaton tartják, izgalommal készü­lődnek a jelentős évforduló­ra. Esténként a Toldi utcai vasutas kultúrotthon legna­gyobb termében zajlik, poh- tosabban hangzik a próba. Három generáció tagjai fi­gyelik a karmesteri pálcát és a kottát. A dobos 77 éves, az egyik trombitás 17. Gazda és mecénás A Debreceni Vasútigazga- tóság három megyét érint, s az igazgatóság területén csak egy vasutas zenekar műkö­dik: a nyíregyházi. Megye- székhelyünk immár országos hírű vasutas zenekarral büszkélkedhet. A zenekar „gazdája” a vasutas-szak­szervezet és a Toldi utcai kultúrotthon. Mecénás a vá­rosi tanács: évente ötven­ezer forintot kap a zenekar a váro$ kasszájából. A zé- nekart újabban Dötsch Zol­tán, a debreceni Csokonai Színház nyugdíjas kar­nagya vezényli. A ne­ves karnagy lelkesítette és „felhozta” a zenekart, így az együttes idén egy országos versenyen megkapta az „Ezüstlant” minősítést. Koncert a strandon Több díj és oklevél fém­jelzi sikeres szereplésüket, öt évvel ezelőtt Dunakeszin rendezték a vasutas zeneka­rok országos versenyét, ekkor első díjat nyertek. Tavaly előtt az országos verseny előkelő negyedik helyére ke­rültek. A közelmúltban nem­csak zenéjükkel, megjelené­sükkel is közelebb kerültek a közönséghez: új és mutatós egyenruhát vásároltak ma­guknak. Társadalmi ünnep­ségekről jól ismerjük őket, zenés ébresztőjükre kinyíl­nak az ablakok, nagy számú a hallgatóság, ha a Kossuth- szobornál térzenét adnak. Jö­vőre a szokásosnál többször Setét madár sötét tette November 18-án este nyolc órakor a mándoki körzeti megbízott irodájában beje­lentést tett Jámbrik István mándoki lakos, hogy rövid idővel azelőtt Tuzséron le­ütötték és elvették a pénzét. A sértett aznap Zemplén- agárdon dolgozott. Amikor délután 4 óra körül átjött a Tiszán, a tuzséri „Hét nyár­fás” italboltba ment be. Ott volt két — általa — ismeret­len személy is. Egyiküknél magnó volt. Jó zeneszámaik voltak, odament hozzájuk és italt is rendelt nekik. A barátság rövid időn be­lül oly erőssé vált, hogy ami­kor Jámbrik hazafelé in­dult, akkor a két társa is kí­sérni kezdte — nekik is ar­ra kell menniük — mondták: A sértettnek a tuzséri Szovjet utcában már gyanús lett az alkalmi barátok ra­gaszkodása, mert itt már ők akarták megszabni, hogy merre menjen. Egy szűk, ki- világítatlan utcába akarták kényszeríteni. Jámbrik Ist­ván ellenszegült és folytatta útját tovább, a 4. számú fő­útvonal felé. Rövid időn belül—azonban volt ivótársai utolérték. Meg­kérdezték tőle, hogy mennyi pénze van, majd leütötték. Amikor felállt, akkor egy újabb ütéstől megint a föld­re került. Közben már a zsebében is kotorásztak és kivettek belőle 40 forintot. Elvették még egyik kesztyű­jét, zsebkendőjét és a kulcs­csomóját is. A közösen hallgatott mag­netofon rövid időn belül el­vezetett a tettesekhez. A tu­zséri cigánytelepen ugyanis csak három személynek van magnója — állapították meg rövid időn belül a rendőrük. A elkövető Setét Aladár és fiatalkorú társa volt. Előke­rült az egyik corpus delicti, az elvitt bőrkesztyű is. A két gyanúsított előzetes le­tartóztatásban vár a bíróság ítéletére. Dr. T. Gy. GYÉKÉNYCSIZMA találkozunk velük: jó né­hány alkalommal a sóstói strand vendégeinek csinál­nak kedvet, hangulatot. A strandolok a hangszóró, pon­tosabban a rádió zenéje köz­ben így „élő” zenét is hall­gathatnak. Járták a falvakat Az utóbbi években már ci­vilek is játszanak a zenekar­ban. Vállalati dolgozók, főis­kolás diákok is elszegődnek a 32 tagú zenekarba, természe­tesen a fellépéseken ők is vasutas egyenruhát viselnek. Az alapítók közül már csak négyen vannak. Egyikük, Tóth László nyugdíjas vas­utas még egészséges, jó tü­dővel fújja a klarinétot. A felszabadulás utáni hetekre emlékezik a legszívesebben: a földosztó bizottságokkal járták a falvakat, s nemcsak a földosztókat, a zenészeket is melegen ünnepelték ... Varga István vasutasnak az ötvenes évek közepe jut eszé­be, amikor is Jánkmajtison léptek fel, s a „fényes szel­lők” másfelé irányították a tehergépkocsijukat. Elin­dultak gyalog és stoppal jöt­tek haza. Suszter Csaba, a KEMÉV fiatal dolgozója szeptembertől játszik a ze­nekarban. Hamar beilleszke­dett, azt mondja, szinte ala­pítónak érzi magát. Csújna János vasutas sztorija: „Ti- szakerecsenyben léptünk fel, hazafelé is végig játszatott minket a túlbuzgó karmes­ter. Itthon leszálltunk a gép­kocsiról, s még azt akarta, hogy a városban is tegyünk egy kört. Elindult előttünk, az utca sarkán mi eltértünk és nem követtük. Beintett a tamburbotjával, a csendre hátranézett, paprikás lett, de megbékélt velünk.” Szombat délután ismét a színházban lép fel a zenekar. A műsoros koncertre jegy nélkül juthatnak be az ér­deklődők. A jubiláló zené­szek azonban joggal várják a legnagyobb fizetséget: a tap­sot. Tábla az ajtón »Vigyázz! Az ajtó mö­gött dolgoznak!’ Kissé meghökkentett az egyik nyíregyházi épület bejára­tára függesztett felirat, s az ajtó nyitásakor értet­tem meg: a bejárat mö­gött ugyanis egy villany- szerelő munkálkodott lét­rán állva — óvatosságra intette a papírlap a benyi- tókat... Felötlött azonban nyomban az efféle felira­tok hasznossága és szédí­tő perspektívája! Már látom lelki szeme­immel a nyomasztóan őszinte sorokat a legkü­lönfélébb munkahelyi aj­tókon : „Vigyázz! Bent mindenki lóg!”, ,.Ne kö­zeledj, névnapot tar­tunk!”, „Ügyfélfogadónk tízóraizik, és nem szereti, ha evés közben zavar­ják!”... De az ellenkezője sem elképzelhetetlen. „Még nem teljesítettük tervün­ket, nagy tempóban dol­gozunk!”, „Ráhajtottunk, mert minisztériumi láto­gatót várunk!” ... A legnagyobb jövőt mégis az önmarcangolás határait súroló becsületes feliratoknak j ósolom: „Holnap szabad szombat, ki dolgozik már ilyen­kor!”, „Kis pénz. kis me­ló!”, „Ki itt belépett, fel­hagyott minden munká­val!”. Ha ezeket sikerűi elter­jeszteni. akkor esetleg el­jutunk majd a szép jövő­ig, amikor minden mun­kahely ajtaján ott függ az őszinte szó, nem lesz szükség ellenőrzésre, fel­ügyeletre, elegendő lesz rápillantani a feliratokra, hogy tudjuk, hányadán állunk. És gyanússá vá­lik, ha valahol hiányozni fog a felirat. Ide minden­re elkészülve fog benyo­mulni a felsőbb szerv kép. viselője, s nem akar hinni a szemének, ha azt látja: nem írták ki, mégis dol­goznak ... „Itt valami suskus van... — mondja majd, — ezek az embe­rek gyanúsak!” És kitéte­ti a táblát: „Vigyázz! Az ajtó mögött dolgoznak!” (tgy) Kis csizma — nagy csizma. Valamikor mindennapos hasz­nálati eszköz volt a gyékényből fonott csizma. A lápok vi­dékén élő emberek nem nélkülözhették, megmentette őket az elsüllyedéstől. Ma már csak múzeumokban lehet meg­találni az ilyen hatalmas méretű lábbeliket, s ott is ritkán. Ez a pár csizma a vásárosnaményi Bereg Múzeum féltve őrzött kincse. (E. E.) HARCI DAL HÁROM ÜTEMBEN A külföldi széppróza a téli könyvvásáron A külföldi széppróza klasz- szikusainak és kortárs írói­nak művei egyaránt megta­lálhatók az Európa Könyvki­adó téli könyvvásári újdon­ságlistáján. Hiányt pótol a Harci dal három ütemben című kubai elbeszéléskötet, mert a test­véri szocialista ország kor­társi novellaterméséből ed­dig vajmi kevés jutott el a magyar olvasókhoz. A modern irodalom egyik alapműveként, a formabontó iskola példájaként tartja szá­mon az irodalomtörténet az angol Virginia Woolf „A hul­lámok” című regényét, amely ugyancsak először jut el ma­gyar nyelven az olvasókhoz. Franz Fühmann, az NDK- beli kortárs író neve nem is­meretlen a hazai olvasók előtt: eddig négy kötete je­lent meg Magyarországon. A most kiadott „Három mezte­len férfi és más elbeszélé­sek” nyolc novellát tartalmaz, amelyek központi témája a háború és a fasizmus kor­szaka. Pétervár címmel hagyta el a nyomdát a lengyel iroda­lom élő klasszikusának, Ja- roslaw Iwaszkiewicznek az esszékötete. Wladyslaw Terlecki a len­gyel irodalom középnemze­dékének képviselője. „Fekete regény” című alkotását is — mint többi művét — sajátos kettősség jellemzi: szenzáci­ós, romantikus eseményeket dolgoz fel intellektuális esz­közökkel. Simon Vestdijk, 1971-ben elhunyt holland író és költő munkáit eddig csak a német- alföldi költők antológiájában közzétett verseiből ismerhette a magyar olvasó. „Rum szi­get” címmel megjelent tör­ténelmi regényének cselek­ménye Jamaicában játszódik az 1730-as években. A klasszikus irodalmi al­kotások sorában 12. kiadás­ban jelent meg a téli könyv­vásáron Lev Tolsztoj Anna Kareninája, s utánnyomás­ban ismét az üzletekbe kerül Voltaire kisregénye, a Can- dide vagy az optimizmus. A kiadó útjára indította Mau­passant összes műveinek so­rozatát: az első két kötet hat regényt tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents