Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-15 / 295. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 15. ÚJ HATÓSÁG - AZ ÉLELMISZER-ELLEHÓRZÓ Mákszem 200-szoros nagyításban Szabolcs-Szatmárban, Nyíregyházán november 1-től működik hatóságként a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet. Otthonuk — szép, új épület a Kó- taji út 27-ben. Az építkezésre és a legmodernebb labor- technikára, egyéb berendezésekre, 17 millió 500 ezer forintot költöttek. Az intézetben jelenleg 18- an dolgoznak, de létszámuk még nem teljes. Az itt munkálkodók közül négy vegyész, egy pedig agrármérnök. A többiek élelmiszeripari főiskolával, vagy vegyésztechnikusi végzettséggel rendelkeznek. Az intézetben három szakosztály működik. Valameny- nyi olyan vizsgálatot képesek elvégezni, amellyel kimutatható az élelmiszeripari termékek szabványtól való eltérése. Bonyolult műszereik jelzik az élelmiszerbe került legkisebb szennyező, károsnak nevezett anyagot, fém-, cink-, ólom-, vas-, higany és egyéb maradványokat. A nyersfogyasztásra kerülő gyümölcsöknél a legkisebb mértékű növényvédőszer-maradványt is ki tudják mutatni. Az intézet egyhónapos működése alatt 170 vizsgálatot végzett el. Egyik szakosztályuk a szeszféleségek, üdítő italok, élvezeti cikkek, vendéglátóipari termékek ellenőrzésével foglalkozik. Legutóbb munkájuk az állategészségügyi állomással közösen a Kelet Áruházból származó üveges konzerv körömpörkölt vizsgálata. Abban kell dönteniük, hogy az áru érték- csökkentve forgalomban maradhat-e, vagy meg kell semmisíteni. A kéki mezőgazdasági termelőszövetkezet aszalt szilvával kereste meg az intézetet, a szabvány szerinti minősítő vizsgálatot kérik. A sényői és a tiszakarádi közös gazdaságok által termesztett máknál arról kell dönteni, hogy melyik áruosztályba sorolható, vagy ki kell-e zárni az árut a közfogyasztásból. Látogatásunkkor a mák éppen a kétszázszorosán nagyító kutató mikroszkóp alatt volt. A picinyke mákszemen a nagyító alatt a szabadszemmel nem látható lárva „majdhogynem” elefánttá nőtt. Másik szakosztályuk a gabonafélék, a sütő- és édesipari termékek ellenőrzését látja el. Rövid praxisuk során szabványbetartásra — magas víztartalom miatt — utasítottak egy nagyobb liszttételt. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnak egy választékbővítő új' termék — az almáslepény forgalomba hozására adtak engedélyt. Mielőtt a kedves olvasó beleharap reggeli vajas zsemléjébe, belekortyol kakójába, nem gondol arra, hogy ezek minőségét — a többi élelmiszeripari termékekkel együtt — a magyar szabvány előírásainak szigorú megtartásával állítják elő. A Magyar Szabványügyi Hivatal előírásai a termékeket a gyártástól a kereskedelmen keresztül elkíséri a fogyasztóig. Az áru szabvány szerinti minősítését először az előállítás helyén, ezt követően forgalomba kerülésekor végzik el. Szloboda Ibolya laboratóriumi munka közben Hány százezer forintba került a spektrofotométer, a po- larográf, a mikrobiológiai, toxikológiai labor a táptalaj- konyhával, a robbanásbiztos szekrényekkel, kígyózó üvegcsöveivel? Nehéz lenne összeszámolni. És ezeknek az ultramodern vizsgálati eszközöknek a tő- szomszédságában ott az ősi módszer: az érzékszervi labor. Benne 5 egymástól elszigetelt vizsgálópult. A kifogásolt árut egyszerre öten minősítik. Ha például érzékszervi- lég egy adag tejfölről megállapítják, hogy fogyaszthatat- lan, vagy egy töltelékáruról, hogy romlott, minden további laboratóriumi vizsgálat nélkül intézkednek a forgalomból való kivonásra. Sigér Imre HOZZÁSZÓLÁS VÁ R ] A K A napokban jelent meg a Kelet-M- gyarországban a „Varjak” c. írás, amely ezeket a fekete tollú madarakat valamiféle elemi csapásnak tünteti fel. Megjegyzem, a Jósaváros felett örvénylő madarak legalább 25 százaléka csóka, amely védett madár. Értéke: 300 forint. Nem kívánom rózsaszínűre festeni őket, de mint madártannal foglalkozó ember, úgy érzem, nem hagyhatom szó nélkül. Kétségtelen, hogy okoznak gazdasági károkat, de korántsem akkorákat, amit a cikk írója — mások értesülését felhasználva — állít. Egyesek azt látják, hogy a varjú kihuzgálta a kukoricát. A varjú látja azt is, hogy ezek a növénykék sárgultak, fonnyadoztak, mert tövükön féreg rág. Ezek a fekete madarak gyökeresen orvosolják a bajt. A már amúgy is végleges pusztulásra ítélt növénykét kihúzzák, így hozzájutnak a kártevőhöz, megakadályozva annak további kártételét! A varjak az eke után járva. a kiforduló pockokat, lóbogarakat, káros pajorokat szedegetik, ezzej jelentős hasznot hajtanak. Az írásból értesülünk arról, hogy a Kunságban már alig van varjú és olvashatjuk a javaslatot, irtsuk ki azt is, ami nálunk van. A ritkítás helyénvaló, a kiirtás azonban nem. Petrilla Attila A TAMBURBOT ÜTEMÉRE Negyven éve fújják Kereken negyven év telt el azóta, hogy a nyíregyházi városi színházban (a mostani Móricz Zsigmond Színházban) bemutatkozó koncertet tartott a vasutas zenekar. A jubileumi ünnepséget a hét végén, szombaton tartják, izgalommal készülődnek a jelentős évfordulóra. Esténként a Toldi utcai vasutas kultúrotthon legnagyobb termében zajlik, poh- tosabban hangzik a próba. Három generáció tagjai figyelik a karmesteri pálcát és a kottát. A dobos 77 éves, az egyik trombitás 17. Gazda és mecénás A Debreceni Vasútigazga- tóság három megyét érint, s az igazgatóság területén csak egy vasutas zenekar működik: a nyíregyházi. Megye- székhelyünk immár országos hírű vasutas zenekarral büszkélkedhet. A zenekar „gazdája” a vasutas-szakszervezet és a Toldi utcai kultúrotthon. Mecénás a városi tanács: évente ötvenezer forintot kap a zenekar a váro$ kasszájából. A zé- nekart újabban Dötsch Zoltán, a debreceni Csokonai Színház nyugdíjas karnagya vezényli. A neves karnagy lelkesítette és „felhozta” a zenekart, így az együttes idén egy országos versenyen megkapta az „Ezüstlant” minősítést. Koncert a strandon Több díj és oklevél fémjelzi sikeres szereplésüket, öt évvel ezelőtt Dunakeszin rendezték a vasutas zenekarok országos versenyét, ekkor első díjat nyertek. Tavaly előtt az országos verseny előkelő negyedik helyére kerültek. A közelmúltban nemcsak zenéjükkel, megjelenésükkel is közelebb kerültek a közönséghez: új és mutatós egyenruhát vásároltak maguknak. Társadalmi ünnepségekről jól ismerjük őket, zenés ébresztőjükre kinyílnak az ablakok, nagy számú a hallgatóság, ha a Kossuth- szobornál térzenét adnak. Jövőre a szokásosnál többször Setét madár sötét tette November 18-án este nyolc órakor a mándoki körzeti megbízott irodájában bejelentést tett Jámbrik István mándoki lakos, hogy rövid idővel azelőtt Tuzséron leütötték és elvették a pénzét. A sértett aznap Zemplén- agárdon dolgozott. Amikor délután 4 óra körül átjött a Tiszán, a tuzséri „Hét nyárfás” italboltba ment be. Ott volt két — általa — ismeretlen személy is. Egyiküknél magnó volt. Jó zeneszámaik voltak, odament hozzájuk és italt is rendelt nekik. A barátság rövid időn belül oly erőssé vált, hogy amikor Jámbrik hazafelé indult, akkor a két társa is kísérni kezdte — nekik is arra kell menniük — mondták: A sértettnek a tuzséri Szovjet utcában már gyanús lett az alkalmi barátok ragaszkodása, mert itt már ők akarták megszabni, hogy merre menjen. Egy szűk, ki- világítatlan utcába akarták kényszeríteni. Jámbrik István ellenszegült és folytatta útját tovább, a 4. számú főútvonal felé. Rövid időn belül—azonban volt ivótársai utolérték. Megkérdezték tőle, hogy mennyi pénze van, majd leütötték. Amikor felállt, akkor egy újabb ütéstől megint a földre került. Közben már a zsebében is kotorásztak és kivettek belőle 40 forintot. Elvették még egyik kesztyűjét, zsebkendőjét és a kulcscsomóját is. A közösen hallgatott magnetofon rövid időn belül elvezetett a tettesekhez. A tuzséri cigánytelepen ugyanis csak három személynek van magnója — állapították meg rövid időn belül a rendőrük. A elkövető Setét Aladár és fiatalkorú társa volt. Előkerült az egyik corpus delicti, az elvitt bőrkesztyű is. A két gyanúsított előzetes letartóztatásban vár a bíróság ítéletére. Dr. T. Gy. GYÉKÉNYCSIZMA találkozunk velük: jó néhány alkalommal a sóstói strand vendégeinek csinálnak kedvet, hangulatot. A strandolok a hangszóró, pontosabban a rádió zenéje közben így „élő” zenét is hallgathatnak. Járták a falvakat Az utóbbi években már civilek is játszanak a zenekarban. Vállalati dolgozók, főiskolás diákok is elszegődnek a 32 tagú zenekarba, természetesen a fellépéseken ők is vasutas egyenruhát viselnek. Az alapítók közül már csak négyen vannak. Egyikük, Tóth László nyugdíjas vasutas még egészséges, jó tüdővel fújja a klarinétot. A felszabadulás utáni hetekre emlékezik a legszívesebben: a földosztó bizottságokkal járták a falvakat, s nemcsak a földosztókat, a zenészeket is melegen ünnepelték ... Varga István vasutasnak az ötvenes évek közepe jut eszébe, amikor is Jánkmajtison léptek fel, s a „fényes szellők” másfelé irányították a tehergépkocsijukat. Elindultak gyalog és stoppal jöttek haza. Suszter Csaba, a KEMÉV fiatal dolgozója szeptembertől játszik a zenekarban. Hamar beilleszkedett, azt mondja, szinte alapítónak érzi magát. Csújna János vasutas sztorija: „Ti- szakerecsenyben léptünk fel, hazafelé is végig játszatott minket a túlbuzgó karmester. Itthon leszálltunk a gépkocsiról, s még azt akarta, hogy a városban is tegyünk egy kört. Elindult előttünk, az utca sarkán mi eltértünk és nem követtük. Beintett a tamburbotjával, a csendre hátranézett, paprikás lett, de megbékélt velünk.” Szombat délután ismét a színházban lép fel a zenekar. A műsoros koncertre jegy nélkül juthatnak be az érdeklődők. A jubiláló zenészek azonban joggal várják a legnagyobb fizetséget: a tapsot. Tábla az ajtón »Vigyázz! Az ajtó mögött dolgoznak!’ Kissé meghökkentett az egyik nyíregyházi épület bejáratára függesztett felirat, s az ajtó nyitásakor értettem meg: a bejárat mögött ugyanis egy villany- szerelő munkálkodott létrán állva — óvatosságra intette a papírlap a benyi- tókat... Felötlött azonban nyomban az efféle feliratok hasznossága és szédítő perspektívája! Már látom lelki szemeimmel a nyomasztóan őszinte sorokat a legkülönfélébb munkahelyi ajtókon : „Vigyázz! Bent mindenki lóg!”, ,.Ne közeledj, névnapot tartunk!”, „Ügyfélfogadónk tízóraizik, és nem szereti, ha evés közben zavarják!”... De az ellenkezője sem elképzelhetetlen. „Még nem teljesítettük tervünket, nagy tempóban dolgozunk!”, „Ráhajtottunk, mert minisztériumi látogatót várunk!” ... A legnagyobb jövőt mégis az önmarcangolás határait súroló becsületes feliratoknak j ósolom: „Holnap szabad szombat, ki dolgozik már ilyenkor!”, „Kis pénz. kis meló!”, „Ki itt belépett, felhagyott minden munkával!”. Ha ezeket sikerűi elterjeszteni. akkor esetleg eljutunk majd a szép jövőig, amikor minden munkahely ajtaján ott függ az őszinte szó, nem lesz szükség ellenőrzésre, felügyeletre, elegendő lesz rápillantani a feliratokra, hogy tudjuk, hányadán állunk. És gyanússá válik, ha valahol hiányozni fog a felirat. Ide mindenre elkészülve fog benyomulni a felsőbb szerv kép. viselője, s nem akar hinni a szemének, ha azt látja: nem írták ki, mégis dolgoznak ... „Itt valami suskus van... — mondja majd, — ezek az emberek gyanúsak!” És kitéteti a táblát: „Vigyázz! Az ajtó mögött dolgoznak!” (tgy) Kis csizma — nagy csizma. Valamikor mindennapos használati eszköz volt a gyékényből fonott csizma. A lápok vidékén élő emberek nem nélkülözhették, megmentette őket az elsüllyedéstől. Ma már csak múzeumokban lehet megtalálni az ilyen hatalmas méretű lábbeliket, s ott is ritkán. Ez a pár csizma a vásárosnaményi Bereg Múzeum féltve őrzött kincse. (E. E.) HARCI DAL HÁROM ÜTEMBEN A külföldi széppróza a téli könyvvásáron A külföldi széppróza klasz- szikusainak és kortárs íróinak művei egyaránt megtalálhatók az Európa Könyvkiadó téli könyvvásári újdonságlistáján. Hiányt pótol a Harci dal három ütemben című kubai elbeszéléskötet, mert a testvéri szocialista ország kortársi novellaterméséből eddig vajmi kevés jutott el a magyar olvasókhoz. A modern irodalom egyik alapműveként, a formabontó iskola példájaként tartja számon az irodalomtörténet az angol Virginia Woolf „A hullámok” című regényét, amely ugyancsak először jut el magyar nyelven az olvasókhoz. Franz Fühmann, az NDK- beli kortárs író neve nem ismeretlen a hazai olvasók előtt: eddig négy kötete jelent meg Magyarországon. A most kiadott „Három meztelen férfi és más elbeszélések” nyolc novellát tartalmaz, amelyek központi témája a háború és a fasizmus korszaka. Pétervár címmel hagyta el a nyomdát a lengyel irodalom élő klasszikusának, Ja- roslaw Iwaszkiewicznek az esszékötete. Wladyslaw Terlecki a lengyel irodalom középnemzedékének képviselője. „Fekete regény” című alkotását is — mint többi művét — sajátos kettősség jellemzi: szenzációs, romantikus eseményeket dolgoz fel intellektuális eszközökkel. Simon Vestdijk, 1971-ben elhunyt holland író és költő munkáit eddig csak a német- alföldi költők antológiájában közzétett verseiből ismerhette a magyar olvasó. „Rum sziget” címmel megjelent történelmi regényének cselekménye Jamaicában játszódik az 1730-as években. A klasszikus irodalmi alkotások sorában 12. kiadásban jelent meg a téli könyvvásáron Lev Tolsztoj Anna Kareninája, s utánnyomásban ismét az üzletekbe kerül Voltaire kisregénye, a Can- dide vagy az optimizmus. A kiadó útjára indította Maupassant összes műveinek sorozatát: az első két kötet hat regényt tartalmaz.
