Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 12. A hét címszavakban: HÉTFŐ: Nyilvánosságra hozták az osztrák népszavazás eredményét: a szavazók többsége elutasította a kormány tervét a zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezésére — Az iráni sah új katonai kormányt nevezett ki Gholam Reza Azhari tábornok vezetésével KEDD: Katonai díszszemle Moszkvában a forradalom évfordulóján, a Kremlben rendezett fogadáson Leonyid Brezsnyev mondott pohárköszöntőt — Az Egyesült Államokban képviselőházi vá. lasztásokat tartottak, újjáválasztották a szenátus egyharma- dát és kormányfői tisztséget töltöttek be SZERDA: Iránban letartóztatták Hoveida volt miniszterelnököt — Japánba érkezett Brown amerikai hadügyminiszter — Indiá. ban győzött egy pótválasztáson Indira Gandhi volt miniszterelnök és ezzel újra bekerült a parlamentbe CSÜTÖRTÖK: Lázár György, a Minisztertanács elnöke Berlinbe utazott — Budapesten tárgyalt Aubert svájci külügyminiszter — A palesztin kérdés miatt ismét fennakadás mutatkozik a washingtoni egyiptomi—izraeli tárgyalásokban PÉNTEK: Az ENSZ-közgyülés nagy többséggel elfogadott határozatában az idegen csapatok távozására szavaz Ciprusról — Carter Nicaraguáról tett nyilatkozata nyomán napirendre kerül Somoza diktátor távozása — Megállapodás Berlinben az NDK és az NSZK közötti autópálya építéséről SZOMBAT: Az angolai függetlenség harmadik évfordulóján sokasodnak Déi-Afrika támadási szándékának jelei — Budapestre érkezik a japán külügyminiszter — Begin izraeli miniszterelnök kanadai tárgyalásai után New Yorkba utazik, hogy újra találkozzék Vance amerikai külügyminiszterrel Á hét három kérdése Tanácskozik a szlovákok kongresszusa A szovjet—vietnami barátság és szövetség megerősítése a világsajtó érdeklődésének középpontjába került. Sokan kérdezik, milyen összefüggés van a Moszkvában aláírt szerződés és a között a szomorú tény között, hogy fokozódnak a provokációk Kína részéről a szocialista Vietnam ellen? Az Egyesült Államokban november 7-én zajlottak le a félidős választások. Hoztak-e változásokat az USA belpolitikai erőviszonyaiban? Az ENSZ ismét állást foglalt a ciprusi problémában: A Földközi-tenger keleti medencéjére és az Égei-tenger térségére irányította a figyelmet számos görög és török lépés, állásfoglalás is: Hogyan alakul a görög—török viszony? O Sokasodnak a kínai provokációk Vietnam ellen. Van-e összefüggés e tény és a Moszkvában aláírt szovjet—vietnami szerződés között? nekelőtt Vietnam békés építőmunkájának meggyorsítását szolgálja, ezzel viszont keresztül is húzza a pekingi zavarkeltők számításait. O Hoztak-e változásokat az USA belpolitikai erőviszonyaiban a félidős választások? A képviselőház 435 mandátumáról, a szenátus tagjainak egyharmadáról, 35 szenátori helyről és 50 állam közül 36- nak kormányzójáról döntöttek az amerikai választópolgárok a minden szökőévben esedékes elnökválasztás között félidőben sorra kerülő választáson. Bonyolult lenne eldönteni, ki győzött most? A demokraták továbbra is többségben vannak a kongresz- szusban, de- képviseletük valamelyest csökkent, a republikánusok pedig — jóllehet kisebbségben maradtak — némileg növelték mandátumaik számát. A képviselőházban például a demokraták 12 helyet veszítettek, de a „győztes” republikánusok így is csak 159 mandátummal rendelkeznek. Vannak olyan vélemények, hogy Carter elnök semmi esetre sem lehet elégedett a választások kimenetelével. Ugyanis pártja, a demokrata párt továbbra is többségben van a kongresszusban, de megerősödött a „köldöknézők” befolyása. A befelé forduló, a jóformán csupán amerikai belső problémákkal törődő honatyák pedig eddig is sokszor keresztezték az elnök törekvéseit. A választások fő jellemzője az amerikai polgárok közönye volt: a szavazásra jogosultaknak csak 36 százaléka járult az urnák vagy a szavazógépek elé. Az ijesztően magas, 64 százalékos tartózkodási arány az érdektelenséget, a csalódottságot mutatta, és azt is, hogy mind többen veszik észre: a két párt alapjában véve nem különbözik egymástól. © Hogyan alakul a görög—török viszony — vagy viszály — az ENSZ ciprusi vitája és az amerikai— török katonai tárgyalások után? Az ENSZ közgyűlésén óriási többséggel elfogadták az el nem kötelezett országok határozati javaslatát, mely követeli az idegen csapatoknak a Ciprusi Köztársaság területéről való kivonását. Ez elsősorban a 20 000 főnyi török csapatokra vonatkozik, de a szigeten levő brit támaszpontok felszámolása is beleértendő. Az ENSZ-határozat ellenére kevés a remény arra, hogy a ciprusi kérdés elmozdul a holtpontról — mondják diplomáciai megfigyelők Athénban és Ankarában csakúgy, mint Washingtonban és Brüsszelben, a NATO székhelyén. Az Atlanti Szövetség katonai vezetői a nyáron pedig már azt hitték, egyszerre tudják visszacsalogatni a NATO-ba a görögöket és újra aktivitásra serkenteni az amerikai fegyverembargó feloldása után a törököket. Ami a NATO-n belüli görög—török vitát illeti, érdekes problémák merültek fel: a különböző regionális parancsnokságok úgy szerveződnének újjá, hogy hol görög, hol török katonatisztek kerülnének egymás fölé, ami súrlódásokhoz vezethet. Emellett az izmiri szövetséges légi parancsnokság munkáját megbénítja az, hogy nem lehet megvonni az Égei- tengeren illetékességének határát. A görögök szerint ugyanis a parancsnokság alá tartozó légtér meghatározása precedenst jelentene az Égei- tenger felosztásának vitás kérdésében, A héten két amerikai küldöttség is tárgyalt a török fővárosban azzal a céllal, hogy megpróbálják nyélbeütni az új amerikai—török védelmi szerződést. E végből ígéreteket tettek a fegyverszállítások némi fokozására, sőt a török hadiipar fejlesztésére is. A sietség oka. hogy négy hét múlva Brüsszelben kerül sor a NATO szokásos év végi miniszteri tanácsülésére. Az amerikai hadügyminisztérium vezetői és a NATO stratégiái szeretnének a tanácsülés elé olyan jelentést terjeszteni, amely a NATO délkeleti szárnyán évek óta fennálló feszültséget, válságos helyzetet már enyhébb formában muSzombaton, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületé- .ben megkezdődött a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa. Knyihár János, a szövetség elnöke üdvözölte a 198 küldöttet és a meghívott vendégeket, köztük Kor- nidesz Mihályt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium képviselőit. A szövetség országos választmányának az V. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolójához Such János, a szövetség főtitkára főzött szóbeli kiegészítést. A' beszámolót követő vitában felszólalt Kornidesz Mihály, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte á kongresszust. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az őszirózsás forradalom évfordulója kapcsán emlékeztetett arra, hogy a sok nemzetiségű Magyarország századokon át felgyülemlett történelmi adósságaira először éppen'a századelő magyar munkásmozgalma és a polgári törekvések haladó eszmeáramlata hívta föl a figyelmet. Ezeknek az eszméknek a hordozói voltak az elsők, akik az úri osztályok nemzetiségi politikáját megbélyegezték, s minden erővel arra törekedtek, hogy a társadalmi haladás, a demokrácia, majd a szocializmus és a nemzetiség ügye egységbe forrjon össze. Nemzetiségi politikánk eredményeiről szólva elmondta: pártunk rendszeresen elemzi a nemzetiségek helyzetét. Határozataival, állásfoglalásaival — az élet új jelenségeit figyelembe véve — fejleszti nemzetiségi politikánk gyakorlati megvalósítását. Általánosan tudatosítani kell, hogy a nemzetiségi politika szocialista elveinek érvényesítése nem valamiféle kegy gyakorlása, és azt is, hogy a nemzetiségi kultúra föllendítése társadalmi szükséglet, nem taktikai elem, hanem pártunk számára fontos elvi, politikai kérdés. Beszéde további részében hangsúlyozta: a kongresszus is megerősítheti azt a törekvésünket, igényünket, elvárásunkat, hogy hazánk szlovák nemzetiségű dolgozói még jobban éljenek politikai-kulturális lehetőségeikkel. Használják ki még jobban a történelmi gyökerű „kettős kötöttségük” pozitív adottságait. A kongresszuson Kornidesz Mihály kitüntetéseket adott át a szövetség 18 társadalmi aktivistájának. A kongresszus ma folytatja munkáját. Elutazott a svájci külügyminiszter Szombaton elutazott Budapestről Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter vendégeként november 8—11-e között hivatalos látogatást tett hazánkban. Pierre Aubert-t és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Ott volt Zágor György, hazánk berni, illetve August Geiser, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. tathatja be. Pálfy József Zambia fővárosában, Lusakában a Zimbabwei Népi Unió főhadiszállásán Joshua Nkomo, a szervezet elnöke bemutatta a nemzetközi sajtó képviselőinek a rhodesiai rezsim katonáitól zsákmányolt fegyvereket, amelyek NATO-or- szágokból és Dél-Afrikából származnak. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Nyilvánvaló, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni provokációk megszaporodása idején, akkor, amikor az amerikai agresszió kegyetlen megpróbáltatásából ép- penhogy kikerült országra újabb súlyos külföldi nyomás nehezedik, megnő a jelentősége az önmagában is rendkívüli fontosságú okmánynak: a szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződésnek. De az összefüggés nem úgy jelentkezik, hogy Vietnam Kína fenyegetése miatt kéri a Szovjetunió segítségét; hanem inkább úgy, hogy a pekingi vezetők haragja nyilvánul meg a provor kációkban amiatt, hogy Hanoi és Moszkva között az utóbbi években rohamosan fejlődnek a kapcsolatok. Természetesen éppen a pekingi provokációk idején különös hangsúlyt kap a szovjet—vietnami szerződésnek 6. cikkelye: .. ha a felek egyike támadásnak vagy támadás veszélyének van kitéve, a magas szerződő felek haladéktalanul kölcsönös tanácskozásokat kezdenek az ilyen veszély kiküszöbölése, valamint országaik békéjének és biztonságának szavatolását célzó, megfelelő hatékony intézkedések meghozatala céljából.” A vietnami sajtó úgy értékelte a szerződést, hogy az növeli a vietnami nép erőit a szocialista építésben, a haza megvédésében, s hozzájárul Délkelet-Ázsia helyzetének stabilizálásához. A szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződés természetesen mindéFRANCIÁK ÉS MAGYAROK (4.) Kelták Maurice Blaizeau a Francia—Magyar Baráti Társaság titkára. Ez az egyesülés kis bajtársi asztaltársaságból fejlődött egész országot behálózó szervezetté. A második világháború idején szökött francia hadifoglyok éltek Magyarországon, a szövetséges hatalmak felé tekintgető Kál- lay-kormány titkos támogatásával. A háború után az egykor bújtatott franciák, Lyonban találkoztak, s elhatározták egy szervezet alakítását, amely a két nép közötti kapcsolatokat ápolja. Az ötvenes évek politikai légköre nem kedvezett ennek a törekvésnek, de a hatvanas évek elejétől már fejlődni, izmosodni kezdett a társaság. Pedig a körülmények, amelyek között dolgoznak. korántsem eszményiek. A franciák ugyanis elég rosszul ismerik a földrajzot. A mai francia polgárban nagyon no- máfyos kép él Magyarországról. s ha Bécsben jár, döbbenten csodálkozik: ilyen közel van Budapest? A baráti társaság éppen e gondolatokban, érzelmekben meglévő mérföldek ritkításán fáradozik. Blaizeau úr' szerint a földrajzi távolságon kívül más is akadályozza ezt a munkát. Egy német állampolgár — nyilván a történelmi hagyományok miatt — otthonosabban érzi magát nálunk, mint a francia. Csak ilyen — jellemző — kicsiséget említsünk, mint az étlap: a német vendég a legtöbb étteremben, csárdában saját nyelvén is megtalálja az ételek felsorolását. S az országban jóval többen beszélnek németül, mint franciául. A két nép közeledését az idegenforgalmi szokások is nehezítik: a franciák szívesebben mennek a szomszédos Spanyolországba. Le Havre lakosságának például 80 százaléka ruccant át az idén egy-két napra, vagy egy hétre a Pireneüsokon túlra. Gátat szab a nagyobb forgalomnak a magyar vendégfogadókapacitás szűkössége is. A társaság régóta szervezett Magyarországra egy baráti találkozót. Az utolsó pillanatban érkezett meg az értesítés Budapestről: sajnos nem lud- nak szállodát biztosítani, minden hely foglalt... Mit tud a francia állampolgár Magyarországról? A Balatonról hallott mar, s a cigányzenét is szereti. A műveltebbek, érdeklődőbbek ismerik Liszt, Bartók, Kodály zenéjét, s a műértők keresik és tisztelik a magyar filmeket, Jancsó Miklós, Mészáros Márta alkotásait. Maurice Blaizeau úgy véli, az érdeklődés ma örvendetesen javul, egyre több kapcsolat létesül magyar és francia városok között. Ezt igyekszik elősegítem a Francia—Magyar Társaság is, amely ma már — ellentétben az 1946-os bajtársi egyesülettel — széles körű szervezet. Díszelnöke Victor Vasarely, a világhírű művész. A díszelnökségben nevés alkotók, művészek, tudósok, közéleti férfiak tevékenykednek. A társaság munkáját igazgatóság irányítja, tagjai az ország minden területét képviselik. A vezetőségi tagok mellett vannak speciális szervezeteik: film- és zeneér- íők köre, filatéliai klub és létezik egy utazási bázisszerv is. Ez szervezi a magyarországi víkendeket, tanulmányi utakat, s a magyarországi autósklubbal együttműködve túrákat, sőt lovastalálkozókat hazánk tájain. A társaság eleinte csak valósághű képet akart adni — igen szerény eszközeivel — rólunk a franciáknak. Ms már a magyar kultúra széles körű népszerűsítésére is vállalkozik. Kiállításokat, bemutatókat, előadásokat szerveznek, főleg a vidéki városokban. Ott van könnyű dolguk, ahol a vezetés baloldali. E helyeken rendszerint — például Arrasban — képviselettel is rendelkezik a társaság, a városi prefektúrától pénzt kap a rendezvények szervezésére. Maconban, Soissonban, Sa- int-Quentinben például egymást követték októberben a magyar napok. Vándorkiállítás — a szombathelyi Savaria Múzeum rendezésében — mutatta be a magyarországi faliszőnyegeket, helyi zenekarok magyar műveket tolmácsoltak. Látogatásunk idején járt a társaság Montyon utcai székházában a bresti művelődési ház igazgatója, s egy sokoldalú magyar kulturális bemutatóról tárgyalt Blaizeau titkárral. Úgy tervezik, hogy jövőre tíz városban lép föl az Operaház társulata a Háry Jánossal és népművészeti bemutatók, egyetemi tanárok előadásai, filmvetítések is szerepeljenek a programban. A történelmi időkbe visszanyúlva keresik a két népet összekötő szálakat a Kelták nyomában címmel mulatják be az ókori nép magjai-- é“ franciaországi kulturális és régészeti hagyatékát. A magyar kultúra, a magyaros szokások (például a konyha) és gondolkodás bemutatása szolgálhat alapul a -jobb megértésnek, a kölcsönös érdeklődés megteremtésének. Nem gyárak, üzemek, intézmények, hanem a magyar és a francia emberek között. S ez a fontos, az egyes francia polgárra vonatkoztatott emberi kapcsolat kitűnő televénye lehet a majdani üzletkötéseknek, a magyar könyvek, filmek, a sport, a zene iránti fokozottabb érdeklődésnek. Szek- szárd és Bezons tavaly ünnepelte a testvérvárosi kapcsolat 10 éves évfordulóját. Az ünnepségen a bezonsiak minden rétege részt- vett. Komoly érzelmeken, rokonszen- ven és kialakult érdeklődésen alapul ez a kapcsolat. Jellemző, hogy a kis bányászvárosban többen magyarul is elkezdtek tanulni Pedig ez nem éppen mindennapos szokásuk a franciáknak... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először hazánkban, azóta 15-jzör utazott vissza. S. már nemcsak a turisztikai érdeklődés vezette, hanem üzleti tárgyalások is szerepeltek a programjában. Blaizeauék a városok kisebb csoportjain keresztül a lakosság szelesebb rétegeit is érdeklődésre szeretnénk bíztatni. Sikerül-e? Az eddig történtek biztatók. Cs. T. (Vége) LTJI ^ITH1I I »!•
