Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 25. Primőr novemberben Követendő a tiszavasvári példa Tiszavasváribari' Vámos Istvánná és Nácsa Jánosné a melegházban a salátákat gyom­lálják. (Cs. Cs. felvétele) Első alkalom, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében, de­cemberben helyben termelt nagyüzemi primőr árukat fo­gyaszthatnak a vásárlók. Lé­tezik ugyanis Tiszavasvári- ban az ÁFÉSZ üzemeltetésé­ben egy fóliasátras zöldség- termelő telep, ahol idén elő­ször novemberben, decem­berben már fejes salátát szednek. Saláta sátor alatt A zöldségtermelő telep a Tiszavasvári határában lévő, eddig télen nem hasznosított termálvizű kútra épült. El­sőként egy 700 négyzetméte­vasváriban, részben Nyíregy­házán már árusítják. Megyénkben a tiszavasvári- hoz hasonló fóliasátras zöld­ségnevelésnek nagy lehetősé­gei vannak. Sok az olyan ter­málkút — többek között Bak- talórántházán, Nyírbátorban, Nagykállóban, Vásárosna- ményban, Fehérgyarmaton —, amelyeket téli időszak­ban, helyenként nyáron sem hasznosítanak. Tanulmány- tervvel bizonyítják, hogy a már meglévő kutakra a ti- szavasvárihoz hasonló 110 fóliasátrat lehetne építeni. Ezzel megoldódna a megye primőr zöldségellátása. Összefogás kellene náljuk ki hát termálkútjain- kat? Több oka van, elsősor­ban az, hogy egy-egy fólia­sátor megépítése viszonylag költséges, mintegy 250 ezer forintba kerül. Egy-egy ÁFÉSZ vagy termelőszövet­kezet saját fejlesztési alap­jából több sátor megépítését egyszerre nemigen tudja el­végezni. Szükséges lenne az összefogás, a társulás, pél­dául : a ZÖLDÉRT, az ÁFÉSZ esetleg tsz-ek közösen töre­kednének az olcsó energia hasznosítására. Ennek olyan előnye is volna, hogy egysé­gesíteni lehetne a még sok helyütt szétszórtan, nagy költséggel történő tavaszi zöldség- és dohánypalánta- nevelést is. rés vasvázas, dupla falú fó­liasátrat építettek meg, ezt idén még egy ilyen létesít­ménnyel bővítették. Az ere­deti sátor alá 8 ezer fej sa­látát ültettek ki, s a terület egy részén hónapos retket nevelnek. A saláta 8—10 hét alatt „érik” piaci fogyasztás­ra, így november végén, de­cember elején részben Tisza­A fóliasátras termelés nagymértékű energiatakaré­kosságot jelent. Ott, ahol olajfűtéssel melegítik a sát­rakat, egy fej saláta előállí­tási költsége 3 forint. Ter­málvíz felhasználásával ez a költség csak negyven fillér körül van. Miért nem hasz­HEGYEI DÖNTŐ VASÁRNAP Szabolcsi Ifjúság 78 A kiírást év elején kapták meg a klubok, és most, no­vember végén már záróese­ményéhez érkezett a Szabol­csi Ifjúság ’78. elnevezésű megyei klubvetélkedő. A ren­dezők célja az volt, amikor a vetélkedőt meghirdették, hogy elősegítsék a fiatalok általános műveltségi szintjé­nek emelését, hozzájárulja­nak a közösségi élet kialakí­tásához és ötleteket adjanak a tartalmas klubmunkához. Gyorsan megtérül A vetélkedő első, körzeti fordulójában hatvan ifjúsági klub vett részt tíztagú csa­pattal. A városi-járási, terü­leti döntők után 26-án, va­sárnap délelőtt tíz órától mérkőznek a legjobbak a megyei művelődési központ­ban. Két nyíregyházi és hat vidéki klub csapata vetélke­dik a Kommunisták Magyar- országi Pártjának történeté­ből és belpolitikai kérdések­ből. A fóliasátrak létesítése egy alkalommal kíván jelentő­sebb beruházási összeget, mert a váz, a szükséges tech­nikai berendezések évtize­dekre szólnak, csupán a fó­liát kell évről évre cserélni, amely egy-egy telepnél nem több, mint 20—25 ezer fó­rint. Említésre méltó, hogy Tiszavasváriban a már üze­meltetett 700 négyzetméteres fóliasátor mintegy 260 ezer forint értékű zöldségterme­lést tett lehetővé ebben az évben is. Ha a költségeket, amortizációt figyelembe vesz- szük, úgy az egyszeri beru­házás rövid idő alatt megté­rül. Egyébként a fóliasátor alatt a zöldségtermesztés há­rom szakaszban történik. Novemberben, decemberben salátát és hónapos retket, ezt követően év elején hagymát és retket, nyári időszakban paprikát, paradicsomot ter­mesztenek. Minden áru pri­mőrként jelentkezik, és ezzel együtt jár az újdonság fel­ára. (seres) R égen találkoztam Pis­tával, aki serdülő ko­rában már biztató je­leket adott magáról, élelmes­ségből és talpraesettségből. Már gyermekkorában meg­szervezte a Kis utca „kútra- járási rendjét”, aztán elvé­gezett egy tanfolyamot és most már a munkahelyéről érkezett velem együtt haza. Vállán szíjon egy nagy tás­ka. Köszönés nélkül rám hu­nyorított : — Piros Katalin-nap lesz a falunkban. Belenéztem a táskáBa. Tele volt paprikával. Kis tasak- ban, nagyobb dobozokban, kilószámra. Felvontam a szemöldökömet. Pista mind­járt megjegyezte, hogy ré­gen nem lehettem otthon. Mert most a faluban a paprika a buli. És elmagyarázta: —■ Édesanyám is, Katikám is megírták, hogy ha találok piros paprikát, vigyek, mert hetek óta nem árulnak. Va­lami ok miatt nem kapható. Na, én arra gondoltam, hogy a rokonságban is van vagy hat Kati, az osztálytársaim között is akad egy-kettő, nem is rossz kinézésűek. Leara­Paprikás esef tom a puszikat mindegyik­ről. Megint lesz csípős íze az otthoni kosztnak! Nem is került sokba. És mifelénk van... Nem folytathatta, mert be­jött a buszunk. Elég zsú­foltan utaztunk, itt is min­denki a paprikáról beszélt. Hogy hiába keresték a járási székhelyen is. Valaki közbeszólt, hogy nem hallották a rádiót? Ka­locsán elkéstek a paprika- szüreteléssel... Egy mama mérgesen szólt közbe az autóbusz másik vé­géből : — Hogyne! Katalin-napig vártak a paprikával Akkor azt is elhiszem, hogy majd azért késik a mi buszunk, mert Dunántúlon köd van. Hivatkozni mindig lehet. így értünk haza. Pista még a buszmegállónál megaján­dékozta a falu szépét egy dobozzal.'És aztán egyre töb­bet hallottam a híres név­napi járás-keléseiről. A falu háziasszonyainak kedvence lett egy-két nap alatt. Alig győzte a meghívásokat. Mondtam is egy Katalin­nak. akivel találkoztam, hogy náluk járt e Pista. És mond­tam a vezetéknevét. A kis faluszépe nevetett: — Más neve van már an­nak két nap óta. Haláláig rajta ragad: Csípős Pista... így hát visszavonom ja­vaslatomat, mely szerint Fű- szért Pistának akartam átke­resztelni. Maradjon csípős. Még ha fáj is ... (-K-) Iz utolsó tartalékokat fogyasztják Telefonközpont — „megtelt" jelzéssel Négy évvel ezelőtt a város egyes „szerencsés” területein még az volt a kérdés, hogy piros, fekete vagy netán zöld színű telefonkészüléket sze­reljenek fel a lakásokba. ‘ A munkahelyeken az jelentet­te az örömet, ha felvettük a telefonkagylót, máris hallot­tuk a bűvös hangot és tár­csázhattunk helyi, majd ké­sőbb távhívós számot. Az új nyíregyházi telefon- központ üzembe helyezését követő egy—másfél év múl­va azonban szertefoszlottak a szép remények. Ma pedig új telefonkészülék felszere­lésére kategorikus „nem” a válasz, s bizony •modern te­lefonközpontunk minden elő­nye ellenére gyakran fővo­nalon is hosszabb időt kell várni a szabad vonalra. A gyors városfejlesztés, az igények nagymértékű növe­kedése hozta magával a gon­dot. amelyet most az sem mérsékel, hogy tetemes ösz- • szegeket kell fizetni egy-egy állomás felszereléséért. Az új nyíregyházi távbe­szélő-központ 5200 állomás pont. Másrészt ebből az amúgy is elégtelen tartalék­ból az új orvosi rendelőknek, gyermekintézményeknek, fontos közületeknek minden­képpen vonalat' kell adni. Ez egyben azt az egyértel­mű állásfoglalást jelenti, hogy 1980-ig magánelőfize­tők számára nem kapcsol­hatnak be telefont. Mindezek rossz hírt jelen­tenek a közel négyezer nyír­egyházi telefonigénylőnek. Gond van az új negyedek­ben; például Jósavárosban sem várható a helyzet lénye­ges javulása. A hatodik öt­éves tervben várhatóan kö­rülbelül 2880 új állomással bővítik a nyíregyházi tele­fonközpontot. Ez azonban legfeljebb a távbeszélő szol­gáltatás „szintentartására” lesz elegendő, és telefonhoz jutni változatlanul nagyon nehéz lesz. A tervezett bő­vítés azonban némiképp csök­kenti majd a zsúfoltságot és esetleg csúcsidőszakban is hamarabb kapunk majd sza­bad vonalat. M. S. Tizenhatezer létra Gáva- vencsellttről A létrák hiánya sok gon­dot okozott az elmúlt évek­ben a gyümölcstermesztő gaz­daságoknak, a kiskerttulajdo­nosoknak. Bosszúságot oko­zott a létrahiány a háztar­tásokban is. Ennek gyártá­sát vállalta el a Gávaven- csellői Vegyesipari Szövetke­zet. Itt most hétféle méret­ben készülnek a létrák, a leg­kisebb a négyfokú, alig 1 méter magas, melyet főleg a háztartásokban és a ker­tekben használnak, a legna­gyobb a 10 fokú, amely eléri a 2 méter 30 centit, melyet főleg a gyümölcstermelő gaz­daságok rendelnek. A gávavencsellői létrák el­jutnak Hevesbe, Borsodba, Hajdúba és Szabolcs megye különböző gazdaságaiba. Évenként 4—5 millió forint értékben gyártanak különbö­ző méretű létrákat. Az idén 4,5 millió forint értékben mintegy 16 ezer darab különböző méretű létra kerül a Vasműszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat megren­delése útján az üzletekbe, gazdaságokba. A szövetkezet e célra is berendezte az asz­talosüzemét, ahol Bodnár István, régi mester irányítá­sa mellett 14 szakmunkás ké­szíti a létrákat. Vándorserlegek polgári védelmi munkáért Négy polgári védelmi al­egység kapta meg a napok­ban a vándorserleget a má­tészalkai járásban, kiemelke­dő tevékenységéért. Az idén harmadszor oda­ítélt díjakat a Győrteleki ÁFÉSZ élelmezési, a hodászi Béke Tsz elsősegélynyújtó, a vajai Rákóczi Tsz állat- és növényvédelmi, a nagyecsedi költségvetési üzem műszaki­mentő alegysége kapta. Az ünnepségeken többen jutal­mat, elismerést is kaptak a polgári védelmi munkáért. Hibaelemzés a nyíregyházi telefonközpont ellenőrzőasz­talánál. A képen: Szabó L ajos és Halmi Tamás. (Ham­mel József felvétele.) ______________________ Vileda és cirokseprő Hiánycikkek nyomában a „háztartásiban“ bekapcsolásának lehetőségét teremtette meg. Egyúttal be­vezették a távhívást is, köz­vetlenül hívhatók a fővárosi, s csaknem valamennyi nagyváros előfizetői. A je­lenlegi tervidőszak kezdetén, 1976-ban a lakosság részére 2186, a közületek számára 1360 telefonvonalat biztosí­tottak, amely a korábbinál hasonlíthatatlanul jobb le­hetőségeket teremtett. Jelenleg változatlanul 5200- as kapacitású a nyíregyházi telefonközpont. Most 2366 telefon működik a lakások­ban, a közületek 1580 állomást üzemeltetnek. A gyakorlatban még bekap­csolható tartalék lehetősége 654 szabad állomásra csök­kent. (Telefonközpont 100 százalékosan leterhelve nem képes biztonságosan mű­ködni.), Az első látásra szép számú tartalék tévhiteket is táplálhatna, amit a szakem­berek azonnal szétoszlatnak. A központ annyira zsúfolt, hogy már a meglévő telefon- készülékeken is nehéz szabad vonalhoz jutni. Műszaki szempontokból énnél több tartalékállomásnak kellene lennie, hogy megfelelő szín­vonalon üzemelhessen a köz­A hideg idő közeledtével jó néhány apróságot keresünk a háztartási boltokban. A ker­tes házakban seprűre, a kály­hák fűtéséhez alágyújtósra, az autóápoláshoz fényezőre, jégmentesítőre, a karácsonyfa díszítéséhez gyertyára van szükség. A háztartási és a vegyiáruüzletek sokszor hiá­ba rendelnek a nagykereske­delmi vállalatoktól, a fillé­res használati tárgy hiány­cikk. Nyíregyháza központjában a Zrínyi Ilona utcai háztar­tási boltban havonta 3 és fél millió forintot költenek el a vásárlók. Még nagyobb for­galmat is bonyolíthatna az üzlet, ha minden évszakban tudnának megfelelő mennyi­séget adni a keresett cikkek­ből. Páramentesítő kendőt gyak­ran kérnek a vásárlók, de ed­dig még soha egyetlen darab sem érkezett a nagykereske­delmi vállalattól. Télen foko­zott gondosságot igényel a gépkocsi, viszont a Valma el­nevezésű paszta és a folyé­kony autóápoló szer egy éve már hiánycikk. Hiába lehet kapni a Globo fényezőt fo­lyamatosan, használata nem olyan tartós és gazdaságos, mint a másiknak. A szeren­csésebbeknek jutott a lég­elzáróból. Igaz, mindössze kétszáz jött a VASVILL-től és két nap alatt elfogyott a készlet. Légelzáróból ennek a mennyiségnek a sokszorosát is könnyedén el tudnánk adni:.. Nemcsak az autó tisztításánál, hanem a ház­tartásban is jól hasznosítható a Vileda kendő. Jobban mondva, használhatnánk, ha lenne. Az import alapanyag hiányzik, ezért nem gyárthat­ják. Csakhogy ' így egy jól bevált árufajtát kell nélkü­lözniük a vásárlóknak. Ugyancsak megfázna az, aki a háztartási boltból vett alágyújtóssal akarná a fűtést kezdeni. Eddig ugyanis még egyetlen egyszer sem érke­zett ebből a termékből, noha már októbertől tartana az üzlet. Havat seperni nem lesz gond, hiszen vesszőseprű van bőven. Viszont a hagyo­mányos, cirokból készült ké­zi-, szőnyeg- és szobaseprő régóta nincs. Rossz volt a ci­roktermés. Novemberben mindössze ötven érkezett eb­be az üzletbe, holott legalább ötszázan keresték azt... Talán nem ünneprontás, ha elmondjuk, de a kará­csony közeledtével egyre többen szeretnének gyertyát vásárolni. Sajnos, ez nincs ... T. K. 0 fiú ellopta, az anyja visszavitte Kilenc hónappal hamarabb szabadult a börtönből, mint ahogy a büntetése lejárt vol­na a 19 éves nyíregyházi Nagy László. Ha nincs ked­vezmény, még börtönben lett volna május 25-én, amikor egy fiatalkorú barátjával egy lakáskulcsot loptak és míg a tulajdonos dolgozott, bemen­tek a lakásba. Nagy átkutatta a szekrényeket, s egy zseb­rádióval és egy farmernad­rággal távozott. Nagy haza­vitte a zsákmányt, édesanyja azonban másnap visszavitte a tulajdonosnak. A bíróság lopás vétségéért 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte Nagyot és megszüntette a korábban kapott feltételes szabadságot, vagyis a kilenc hónapot is le kell töltenie. Az ügyészség a fiatalkorú tár­sat figyelmeztetésben része­sítette. A bíróság ítélete jog­erős.

Next

/
Thumbnails
Contents