Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
A KMP MEGALAKULÁSÁNAK JUBILEUMÁN II k3>o< B I IHagyarország XXXV. évfolyam, 218. szám ÁRA: 80 FILLER 1918. november 25.. szómból KÁDÁR JÁNOS VEZETÉSÉVEL hazaindnlt Moszkvából a magyar párt-és kormányküldöttség A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar küldöttség pénteken délelőtt látogatást tett a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén és találkozott a magyar kolónia, képviselőivel. A küldöttséget dr. Szűrös Mátyás nagykövet köszöntötte. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció vezetője tolmácsolta a küldöttség üdvözletét a Szovjetunióban dolgozó magyaroknak és baráti beszélgetést folytatott a találkozó részvevőivel. ★ Pénteken délután elutazott Moszkvából a magyar pártés kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség vezetője Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes. a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A küldöttség búcsúztatására Moszkva Kijevi pályaudvarán megjelent Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB pártellenprzési bizottságának elnöke, Konsztantyin Csernyenko, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Pjotr Gye- micsev, a Politikai Bizottság póttagja, a Szovjétunió kulturális minisztere, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, lvan Pavlovszkij közlekedésügyi miniszter, az SZKP KB tagja, Oleg Rah- manyin, a KB póttagja, a Központi Bizottság osztályvezetőjének első helyettese és Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete és a nagykövetség több vezető munkatársa. (MTI) II Ünnepi ülést tartott a megyei pártbizottság A megyei pártbizottság ünnepi ülése. Az első sorban a párt veteránjai Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága dr. Tar Imre elnökletével november 24-én ülést tartott. A pártbizottság Ekler György megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta A párt közoktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok című anyagot. A napirend vitájában részt vett dr. Csendes Lajos, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A megyei pártbizottság pénteki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság október 12-i üléséről. A megyei pártbizottság e napion kibővített ünnepi ülésen emlékezett meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 60. évfordulójáról. A jubileumi megemlékezésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a KISZ megyei bizottságának tagjai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a szakszervezetek megyei tanácsa és a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Jelen voltak továbbá a párt megyében élő régi harcosainak képviselői. A Himnusz elhangzása után rövid ünnepi műsor következett, amelynek keretében József Attila: Szocialisták című verse hangzott el, majd az egyesített Nyíregyházi vegyes kórus lépett fel. Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az ünnepi ülésen résztvevőket és felkérte dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát ünnepi beszédének megtartására. Dr. Tar Imre ünnepi beszéde Losonczi Pál és Németh Károly fogadta a jugoszláv parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai pénteken az Országházban fogadták a jugoszláv nemzetgyűlés — Dragoszlav Markovicsnak, A párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a Visegrádi utcában, a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának először otthont adó háznál, a 15. számú épületnél. Az emléktábla előtt díszőrség sorakozott fel. A Himnusz elhangzása után Keres Emil, Kossuth-díjas színművész Romját Aladár: Proletár Magyarország marsol a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzet- gyűlése elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével — hazánkban tartózkodó küldöttcímű költeményét szavalta el, majd elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviseletében Németh Károly, az MSZMP KB titkára és Nemes Dezső, a Nép- szabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja koszorúzták meg az emléktáblát. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Barabás János, a KISZ KB titkára és Szeségét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és dr. Vitomir Gas- parovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. geczkiné Fehér Éva, a KISZ KB tagja, 9 XIII. kerületi pártbizottság képviseletében Kovács Károly első titkár és Láng László, a pártbizottság tagja koszorúzott. Elhelyezte a megemlékezés Virágait a párt- és a munkásmozgalom több, a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett harcosa, a főváros dolgozóinak és fiataljainak számos képviselője. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért végek Az ünnepi ülés előadója beszéde bevezető részében méltatta a párt hat évtized alatt megtett útját, a kommunisták történelmi harcát a forradalmak kivívásáért és megvédéséért, majd így folytatta: Szabolcs-Szatmár megye lakosságának a jobb életért, a felemelkedésért folytatott küzdelme szervesen összekapcsolódik a magyar munkásosztály, a kommunista párt történelmi harcaival. Megyénk sajátos társadalmi, gazdasági viszonyaiból következően termékeny talajra találtak a haladó gondolatok, a szocialista tanítások. Az 1917-es orosz proletár- forradalom hatására 1918- ban, az őszirózsás forradalom idején megyénkben is jelentős tömegmegmozdulások voltak. A Szovjet-Oroszor- szágból hazatért katonák, az itthoni építőmunkások, nyomdászok és földmunkások álltak a forradalmi megmozdulások élére. A falvak egész sorából kergették el az úri hatalom képviselőit, hozták létre a néptanácsokat, az orosz példa nyomán földosztást követeltek. Gyors fejlődésnek indult megyénkben a szociáldemokrata mozgalom. Az SZDP egymás után építette ki vidéki szervezeteit. Agitátorai megyeszerte jelentős felvilágosító munkát végeztek. A dolgozók reményeik teljesítését azonban csak a Kommunisták Magyarországi Pártjától várhatták. A párt megalakulásának hatása nem érződött azonnal a megyében. 1918 december végén azonban már eljutottak a kommunisták által terjesztett röplapok a nyírségi földmunkásokhoz is, s azokban a többi között kimondták, hogy a földet kártalanítás nélkül kell a földbirtokosoktól elvenni. A Kommunisták Magyar- országi Pártja nyíregyházi szervezetének kiépítésében a Szovjet-Oroszországból hazatért Szamuely testvérek voltak a kezdeményezők. 1919. január 5-én Szamuely Tibor, a KMP Központi Bizottságának tagja Nyíregyházán nagyhatású népgyűlésen ismertette a kommunisták célkitűzéseit. A reakció ekkor merényletet szervezett Szamuely Tibor ellen és statárium kihirdetésével igyekezett megakadályozni a kommunisták szervezkedését. A párt az üldöztetések ellenére ' mind eredményesebb tevékenységet fejtett ki és megerősödött befolyása a szociáldemokrata pártban tömörült munkásság és baloldali érzelmű tagsága körében is. Ilyen előzmények után a Tanácsköztársaság kikiáltása nem érte váratlanul megyénk munkásságát és szegényparasztságát. A tanácshatalom a megyében alig negyven napos fennállása alatt is maradandó emléket hagyott a dolgozó emberek érzelmében és tudatában. A megyei és a helyi direktóriumok megyénk dolgozói számára először biztosítottak politikai jogokat, a lehetőségekhez képest munkát, a szociális és kulturális javakból pedig részesedést. S hogy mennyire magukénak érezték a munkáshatalmat, hűen kifejezi az a hősi helytállás, amelyet a Tanácsköztársaság védelmében -tanúsítottak a nyíregyházi csatában, a Tisza menti harcokban. A Tanácsköztársaság leverése után, az ellenforradalmi rendszer negyedszázada alatti kegyetlen elnyomás és üldöztetések idején a megye öntudatos munkásainak legjobbjai a szakszervezetekben, majd a szociáldemokrata pártban tevékenykedtek. Szervezői voltak a munkásság sztrájkjainak, politikai megmozdulásainak, terjesztői a szocialista eszméknek. Jelentős szerepet töltöttek be a munkásság szervezettségének erősítésében- és abban, hogy 1944 őszén, a felszabadulás első napjaiban, megalakulhatott a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. Szabolcs-Szatmár megye az ország szerves részeként élni tudott a felszabadulás nyújtotta lehetőségekkel — folytatta ünnepi megemlékezését dr. Tar Imre. Kemény munka és harc árán fokozatosan küzdötte és küzdi le a történelmi hátrányt, a nehéz örökséget és helyette új, gazdag szocialista életet honosított meg. A megye lakossága minden időben érezte a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmét és segítségét. A legnagyobb segítség a-dol- gozó emberek valódi érdekeit kifejező és megvalósító pártpolitika, amelyet a megyei pártbizottság eredményesen alkalmazott és alkalmaz a megye sajátos viszonyaira. Lakosságunk egyetért a párt politikájával és szorgalmas munkájával történelmi jelentőségű eredményeket alkot. Kádár János elvtárs 1974- ben, emlékezetes nyíregyházi beszédében joggal mondta: „Nagy örömmel látom a megyének az utóbbi évtizedben minden téren tapasztalható fejlődését. Valóban szocialista fejlődés ez. Ha visszagondolunk 20—30 évvel ezelőtti szabolcsi állapotokra, minden tisztességes hazafi örül annak, amit önök ebben a megyében az utóbbi időben elértek. Büszkék lehetnek elért eredményeikre.” Büszkék vagyunk arra, hogy a kizsákmányolás, az éhezés, a dolgozók jogfosz- tottsága, az ezernyi fajta „népbetegség”, a dolgozó ember politikai, szellemi leigá- zottsága ma már visszafordíthatatlanul a múlté. örülünk annak, hogy a hatalmat közvetlenül is a dolgozó emberek gyakorolják, egyre magabiztosabban és hozzáértően, hogy aktív a közélet, kibontakozik a szocialista demokrácia. Átalakult a megye gazdasági szerkezete, amelyben az ipar lett a meghatározó; az ipari termelés értéke lényegesen meghaladta a mezőgazdaság termelését. Megváltozott a társadalmi struktúra, a munkásság lett a legnagyobb társadalmi réteg. Fejlődött a településhálózat — a városokban és a nagyközségekben él a lakosság több mint 60 százaléka. Nagymértékben meg(Folytatás a 4. oldalon) Koszorúzási ünnepség a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából
