Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

II jHU'et-HSB Magyarország I XXXV. évfolyam, 274. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. november 21.. kedd XXXV. évfolyam, 274. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. november 21.. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára nyitotta meg az ülést. (Kelet-Magyarország telefotó) Hz MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése a párt megalakulásának 60. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 60. évforduló­ja alkalmából vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott. A jubileumi megemlékezésen a Közpon­ti Bizottság tagjain kívül részt vettek a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság és a KISZ KB In­téző Bizottságának tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a SZOT elnöke és titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. Jelen vol­tak továbbá meghívott vendégek, a párt régi harcosainak képviseletében Boros István, Hunya István, Marosán György, Mező Imré- né, Zgyerka János; a pártonkívüli harcos­társak képviseletében Bognár József akadé­mikus, Illyés Gyula író, Nánási László, a** SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Pátzay Pál szobrászművész és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke; a fiatal- kommunisták képviseletében Csornák János egyetemi hallgató, Fehér László vájár, Lökkös Anna brigádvezető. Nagy Mihály gépészmérnök, Sági Gyula hen­gerész. A Himnusz elhangzása után rövid ünne­pi műsor következett, amelyben közreműkö­dött a KISZ Központi Művészegyüttesének egyetemi énekkara és Keres Emil színmű­vész, majd Németh Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára megnyitotta az ülést. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves vendégeink! A Központi Bizottság mai ünnepi ülését azért hívtuk össze, hogy megemlékezzünk a magyar forradalmi munkásmozgalom tör­ténelmi jelentőségű eseményéről, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja 60 évvel ezelőt­ti megalakulásáról. A magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának létrejötte fordulópontot jelentett a dolgozó nép, a haza ügyéért vívott harcban. A 60. évforduló mindenekelőtt a kom­munisták ünnepe, mégsem mondhatjuk, hogy kizárólag az övék. Ünnepe ez a mun­kásosztálynak is, amelyet méltán tekintünk a párt szülőanyjának. S ünnepe a magyar népnek is, amely pártja vezetésével építi hazánkban a szocialista társadalmat. A párt és a munkásosztály, a párt és a nép élete, sorsa sok szállal kötődik össze. Ezért termé­szetes, hogy miként az ország jelenét és jö­vőjét alakító közös gondolkodásban és cse­lekvésben a hétköznapokon, úgy az ünnepi percekben is együtt vannak a kommunisták, a pártonkívüli harcostársak, a különböző nemzedékek képviselői. Nagyszerű, felemelő érzés látni, hogy hová is jutottunk azon az úton. amelyen 60 évvel ezelőtt elődeink elindultak. A párt, a kommunisták becsülettel teljesítették né­pünk, hazánk és az általános emberi hala­dás érdekében vállalt kötelezettségeiket. Fáj­dalmas, hogy azok közül, akik elkezdték, majd az üldöztetést is vállalva folytatták a munkásosztály, a nép, a haza felemelkedé­séért a küzdelmet, legtöbben már nem ün­nepelhetik ezt az évfordulót. Tisztelettel gon­dolunk rájuk. Meghatódva hajtjuk meg vörös lobogón­kat és nem^etiszínű zászlónkat a kommu­nista párt, a magyar munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért vívott harc mártír­jainak emléke előtt. Hálával emlékezünk a fehérterror és a fasizmus elleni harc, az el­lenállási mozgalom hőseire, a személyi kul­tusz, az ellenforradalom áldozatául esett elvtársainkra; mindazokra, akik életüket ad­ták igaz ügyünkéit. Az ő életük, helytállá­suk és nevük örökre összeforrott a párt és a haza történetével. Kérem, hogy egyperces felállással adózzunk drága emléküknek. Kedves elvtársak! Ünnepi ülésünkön tisztelettel köszöntöm a Központi Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság tagjait, minden kedves ven­dégünket. Szeretettel köszöntöm a párt jelenlevő veteránjait, az illegális munka, a fasizmus elleni harc, a magyar nép szabadságáért, a munkásosztály hatalmáért, a szocialista Magyarországért folyó küzdelem kiemelke­dő személyiségeit. Köszöntöm az ülésünkön részt vevő pár­tonkívüli harcostársainkat, barátainkat, akik­kel osztoztunk a küzdelmes évek gondjai­ban, akikkel együtt munkálkodunk szocia­lista hazánk felvirágoztatásáért. Köszöntőm a magyar ifjúság képvisele­Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársnők, elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának mai kibővített ülésén a magyar forradalmi munkásmozgalom és né­pünk történetének kiemelkedő fontosságú eseményéről, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának 60 évvel ezelőtti megalakulásá­ról emlékezünk meg. Ebből az alkalomból szólnunk kell pártunk történelmi útjáról, a harc néhány fő tapasztalatáról, végül jelen­legi helyzetünkről, feladatainkról. A kommunista párt létrejöttének felté­telei 1918 őszén a magyar munkásmozgalom, a magyar társadalom és a nemzetközi hely­zet fejlődésében történelmileg egyaránt éret­tében ünnepi ülésünkön megjelent fiatal ba­rátainkat. Köszöntöm a társadalmi és állami élet körünkben helyet foglaló képviselőit. Mindannyiunk nevében tisztelettel, nagy sze 'tettel köszöntöm Központi Bizottságunk első titkárát, ünnepi ülésünk előadóját, Kádár János elvtársat. Kádár János: tek voltak, ezért a párt megalakítása a kö­rülményekből jogiKusan következett, tör­vényszerű és a kor parancsa volt. A magyar munkásosztály harca a ki­zsákmányolás ellen létével egyidős. Már az 1848—49-és polgári forradalom és szabadság- harc időszakában voltak munkásmegmozdu­lások. A hatvanas évek végén megalakult az első szocialista munkásszervezet, az Általá­nos Munkásegylet, majd 1878-ban Frankel Leónak, a párizsi kommün egyik kiemelkedő vezetőjének, Marx közvetlen munkatársának kezdeményezésére létrejött az első Magyar- országi Munkáspárt. A II. Internacionálé megalakulása után, 1890-ben, a párt felvette a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ne­vet. A múlt század végén s századunk elején Bejelentem, hogy a jubileum alkalmából pártunkat több testvérpárt üdvözölte. Kérem felhatalmazásukat, hogy az eddigi és az ez­után beérkező üdvözletekre a Központi Bi­zottság nevében illő módon köszönetét mond­junk. A Központi Bizottság ünnepi ülését meg­nyitom, felkérem Kádár János elvtársat ün­nepi beszédének megtartására. a Szociáldemokrata Párt jelentős mértékben hozzájárult a magyar munkásság osztállyá szervezéséhez és öntudatra ébresztéséhez. A XX. század eleji Magyarország sú­lyos társadalmi ellentmondásoktól volt ter­hes. A nagybirtokosok, a nagytőkések és a bankárok uralma a dolgozó tömegek kizsák- mányoltsága és jogfosztottsága, az ország függő helyzete Ausztriától, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága radikális változtatá­sokat követelt. A társadalmi feszültségeket a végsőkig kiélezte a monarchia részvétele és veresége az első világháborúban. A há­ború végén, 1918-ban hazánkban klasszikus forradalmi helyzet alakult ki, az uralkodó osztályok már nem voltak képesek a régi módon kormányozni, az elnyomott osztályok pedig már nem voltak hajlandók tovább a régi módon élni. A forradalmi helyzet létrejötte Magyar- országon egybeesett a világszerte kibontako­zó forradalmi fellendüléssel. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom utat mutatott a kizsákmányolt osztályok, az elnyomott né­pek, a háború poklából szabadulni akaró emberek számára. Október példája különö­sen nagy hatással volt Magyarországon, ahol a társadalmi ellentmondások — a forra­dalom előtti Oroszországéhoz hasonlóan — végsőkig kiéleződtek. 1918. október 31-én győzött az ősziró­zsás forradalom. Megdőlt a Habsburg mo­narchia csaknem négy évszázados uralma, Magyarország független, demokratikus állam lett. A nép ügyével rokonszenvező, kima­gasló politikus, Károlyi Mihály lett a mi­niszterelnök, majd a köztársaság elnöke. A döntő lépés Az 1918-as októberi polgári demokra­tikus forradalom Magyarországon kezdettől fogva népi forradalom volt, amelyet valójá­ban a munkás- és katonatömegek, az orosz- országi példa nyomán megalakult munkás- és katonatanácsok vittek győzelemre. A ha­talomra jutott polgári kormány azonban nem tudta megoldani a felhalmozódott társadal­mi problémákat, nem tudott és nem mert ellenállni a győztes imperialista hatalmak diktátumának. Az ország, a nép további sor­sa attól függött, van-e olyan társadalmi erő, amely képes a forradalmi vívmányok meg­védésére és továbbvitelére. Volt ilyen erő. Hatvan évvel ezelőtt megtörtént a döntő lépés, létrejött az a tudatos, szervezett élcsa­pat, amely képes volt megfogalmazni és kö­vetkezetesen képviselni a munkásosztály, a nép forradalmi céljait. 1918. november 24-én Budapesten a baloldali szociáldemokraták, a forradalmi szocialisták, az Oroszországból hazatért forradalmárok megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját, meg­választották a párt első Központi Bizottsá­Kádár János, az MSZMP KB első titkára ünnepi beszédét mondja. (Kelet-Ma­gyarország telefotó) A párt teljes odaadással küzd népünk boldogulásáért (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents