Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

1978. november 19. o Baranyi Ferenc: Utószó egy szerelemhez Nincs mit mondanom, nincs mit mondanod, ami régen megszakadt, azt nem folytathatod, szemed jégvirág borítja — már beléd nem láthatok. Nincs mit mondanod, nincs mit mondanom, párosán viselt magánynak dupla súlya nyom, szíved hangtalan parancsát többé meg nem hallhatom. Én már többé nem kereslek: rádtalálnom nem öröm. Te is engem csak — kerestél. De én azt is köszönöm. Mért, hogy a szerelmet mindig megalázza a közöny? Válni kell. Kölönc kölöncöt nem visel, önvédelemből hagylak el, s fel nem cseréllek senkivel. Válni kell. Én nem hiszek — te nem hiszel, a szív nem nézi, mit cipel, csak éppen már nem bírja el. Csanádi János: Emlékezés egy rég lehullt esőre — Beborult az ég és eső fenyeget, jólesik kiállni, nézni az eget, várni, hogy a szél jön, bőszen nekiront, csapkodja az udvart, porzik a porond. Az ólajtók nyitva, most mind nyikorog, lendül és csapódik, vén rozsda pörög a sarok vasakról; megriad a nép, csirke, tyúk és kácsa szalad szerteszét. Ahogy elviharzik az első roham, sorban egymásmellé ülnek a ragon, újra támad a szél, veri a tetőt, nyögeti a fákat taréjuk fölött. Jön a kutya, macska, kapar: bekopog: ki kell nekik nyitni a konyhaajtót, kályha alá ülnek akkor boldogan, mosoly fénylik a szőrös pofájukon. A gazda nyugodt; egy aggodalma van; a kertet is dúlja ez a kis vihar, gyenge borsó, málna, kerti vetemény hogy áll meg, aminek szára nem kemény. „Kár haszonnal jár” — így bíztatja magát, az eső meg jól jön, — egy cigarettát varázsol a dózni peremén elő, füstöt fúj és fönt már kopog a tető. A SZOCIALISTA TANÁCSKOZTA RSASÁGOk SZÖVETSÉGE A BUDAPESTI NEMZETKÖZ! ÁRÚM1NTAVÁSARON 1941 f-ÁVyffC'Áí QQ9& IOH _*•■*“** io» .30,005 bari és luntöh« !\.-m !"!,!> »»»* ■’> idill és nyer a* áli»!» Itmé&w A Kiovjfftálliun bfóteíigvet&te «try*» . «»mst fordít <<*ráJ*é«8*yi eébfcra. ’iíVSu !- iwvrfc 95 milliárd rubelre roxUk A* «tí**sé«ÍirT» iotrákeibVék kövrC: Szovjetunióban a l»iáte.ás nrányaKámn «rswurhr« vBBeunyiTv# «sitit tú'1• üwa adatok él«s>a »MVViUurítják - «kamt • B*pmSv*töd&. és exráW-xt!*: ter*». A Szovjetunió külkereskedelme A íteovjfeianK) küllemikwlelhiét «.• pMtam alapján bonyolítják )«•, A Siseovjéiuaíó kűlk«r«*k«4<<to.- >■ ; • > •,l . «ActudaiMÍ« niár elért sikwär« tibi;., t ‘«C ben «wköíil mo1*4I » hammfik őtév - ’• jaKBl ái teitMiatok e;? «ára. A* ipar és necflgazdaMÍir fejlőd.- ■ • tette a Haovjttasió némára a különfél« áruk k . • A» atöbbi időben a Szovjetunió «unt»--' ': azer- űdá»t rá k«re*k«lel m i e*ry«AP*ráiv t kót* *t *. •<!»«*»** tanúskodó .k, boxy a Szovjet»'* • ‘ ^ d«tal kaposolatai «*yre nőnek és #ttlár*ltt‘>Vtk 14 Értékes korabeli dokumentum került a közelmúltban a vásárosnaményi Bereg Múze- nm tulajdonába. A Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetségének kiadványa az 1941. évi budapesti nemzetközi vásárra, amely beszámol a Szovjetunió életéről, lakóiról, természeti kincseiről, ipari és mezőgadasági üzemeiről. Hírt ad a harmadik ötéves terv 1938—42 kö­zött elért gazdasági eredményeiről. (Elek E. felv.) kozik vele. Tavaly tornászni járt, az idén úszni vittük el. Kell ez, hogy egészséges, klassz gyerek legyen. Sokan röhögnek, hogy három gyer­mekem van. De boldogság is, elhiheted. Este hétkor van lefekvés előtt a közös ének­lés. A két kis csaj már előre énekli a dalokat. Meg sem várják, hogy az anyjuk el­kezdje. Csak húzogatják a ruháját, hogy jöjjön már. — Ki foglalkozik velük in­kább? — Az anyjuk. Én sokat nem vagyok otthon. Ebben a hónapban is hatvan túlórám volt. — Nem sok ez, Bandi? — Én szívesen járok be dolgozni bármikor. Csak most már kezdem unni. Lát­hatod, nekem mindegy. Ha kell, köszörülök, ha kell, esz­tergálok vagy hegesztek, ha meg ott nincs ember, akkor targoncázok, vagy a szemetet hordom ki. De ezt senki nem veszi észre. Én hiába akarok lelkiismeretesen dolgozni, ha... A probléma már az anyagbehozatalnál kezdődik. Olyan dolgok vannak a terv­ben, amiknek az anyaga még nincs is a gyárban. És akkor minket sürgetnek mindig. A főnökök egész nap értekez­nek, meg se lehet találni őket a műhelyben. Már any- nyian vannak ott az irodá­ban, hogy kidőlnek a falak. Egy részeg társaság tele­pedett mellénk. Alig értet­tük egymás szavát. A bor el­fogyott a poharunkból. — Maradunk? — néztem Ban­dira. — Gyere, menjünk fel hozzánk! Van otthon egy üveg borom. Bandi felesége nyit ajtót. Felcsillan a szeme, ahogy meglátja, hogy ketten jö­vünk. A szobába tessékel. — Szép — mondom, ahogy körülnézek. — Sok munka van benne — mondja az asszony. Körbejárom a lakást. Az egyik szobában gyerekbúto­rok. Két egyforma kiságy az ikreknek, és egy nagyobb Bandikénak. A falon polcok, roskadásig megrakva játé­kokkal. Bandiék szobája is pazarul berendezve. Svéd szekrénysor, ülőgarnitúra, tv, szőnyegek. Minden új. — Mibe került ez a beren­dezés? — Az apróságok nélkül körülbelül 50—60 ezer fo­rint. — Szép, tényleg szép min­den — ismételgetem. — Igen, csak lassan már a gyerekei nem fogják megis­merni az apjukat — szoljáéi magát az asszony. Egész idő alatt — amíg ott voltam — ez a mondat járt az eszemben. Bandi mindent megszerzett a családjának, csak közben elszalasztottá azt a pillanatot, mikor a fia először kicselezi őt a labdá­val a téren, mikor a két kis­lány ránevet az elefántra az állatkertben, mikor a gyere­kek először mondanak vala­mi szívderítőt, mikor nem a fáradtság ingerültsége szól belőle, ha a feleségéhez be­szél, szóval elszalasztottá az élet megrendítő szép pillana­tait. Havi hatvan túlóra mit is jelent? A két szabadszom­bat feladását, két vasárna­pét, legalább két éjszakáét, amikor 16 órát tölt egyfoly­tában a gyárban, vagy napi négyórákra elosztva négy napot, vagyis a teljes sza­bad időt és cserébe — Bandi 15 forintos órabérét számol­va — plusz 1000 Ft-ot ha­vonta. Alig vártam a másnapot, hogy Tibivel beszélhessek er­ről.— Te érted ezt? — Hogyne érteném — mondta, miután türelmesen végighallgatott. — Mi, pro­lik, szeretnénk megmutatni, hogy mi is vagyunk valakik. Ezt várja tőlünk a társada­lom. Nő a megszerezhető ja­vak köre. Aki számít valamit ebben a világban, annak sok holmija van. — És ez az érték az éle­tünkben, Tibi? Gondolj csak bele. Nem valami helyett van ezekre a dolgokra szükség? Valami helyett, ami hiány­zik az életünkből. — Lehet — mondta Tibi elgondolkozva. Később értettem meg en­nek az elgondolkodásnak az okát. Tibiék kocsira gyűjtöt­tek. Az utolsó pillanatban el­adta a kiutalást. Mikor ná­luk jártam, maga után hú­zott a verandáról. — Beállítottuk a kocsit a szobába, nézd meg! r j szekrénysor a falon, M melegpadló, új reka- mié, új függöny, vil­lanyvarrógép. Egy új fény­képezőgép, nagyítógép, és egy új kabát Tibinek. Ez lett az autóból. A falakon, polco­kon apró tárgyak. Gyárban fuserált ágyú, benne pálin­kásüveg, szintén gyárban ké­szített falilámpa, asztali dí­szek. Mindegyikről meg tud­nám mondani, melyik mun­katársunk készítette. Szinte megszólaltak a bútorok: „Kompenzálni akarunk va­lamit. Valami helyett állí­tottak ide minket.” Halmos Ferenc MEGYÉNK TÁJAIN Nyírtelek H a a gépkocsivezető vé­letlenül nem látja meg a helységjelző táblát, úgy száguld keresztül a 38- as úton Nyírteleken, hogy véletlenül sem gondol arra: most egy nagyközségen vezet át az útja. A Nyíregyháza felől érkező jobb oldalon csak néhány keskenyebb út­elágazást lát, de a baloldali házsor sem árulja el, hogy milyen is igazából Nyírte­lek. Hogy ilyennek látjuk, annak okát a község múltjá­ban kell keresnünk. Királytelek — így találha­tók az első feljegyzések az 1600-as évekből, aztán meg az, hogy a kuruc háborúban ez is elpusztult. Királytelek újjáéledt, s a Palocsai csa­lád birtokát öröklő Dessew- ffyek földjén szaporodtak a cselédházak az uraségi ma­jorok környékén. Varjúlapos, Belegrád, Görögszállás, Fe- renctanya, Bedőbokor, Gyu­latanya, Pallagpuszta, Alsó- és Felsősóskút, Jakusbokor, Dankóbokor, Szekeresbokor, Horváthbokor és Kispúpos, no meg Dózsaszőlő vették körbe Királytelek házait, s nem egy tanya lakói ott vol­tak a „faluban” akkor is, amikor 1919-ben két nyír­egyházi munkás agitációja után elfoglalták az uraság kastélyát. Az öröm nem so­káig tartott. Intervenciós csapatok közeledtek, s Dózsa- tanya mellett ütközetet vesz­tett a Vörös Hadsereg. A lázadó parasztokra, a volt vöröskatonákra kemény idők jöttek. Csizmarik Já­nost, aki orosz hadifogolyból lett vöröskatona és végig­harcolta Szaratovot, Tasken- tet, Orenburgot. itthon a Budaházi-különítmény em­berei, a román intervenció- sok botozták, s rendszeresen jelentkezni kellett a csendőr­ségen is, hogy minden lépé­séről tudjanak. Polcz János, — aki sokáig országgyűlési képviselője volt, ma megyei tanácstagja a környéknek — pontos ada­tokkal egészíti ki a történel­met. Henzsel András, Buzsik János bácsi nevét említi, akik szintén vöröskatonák voltak, majd idős Takács Já­nos, Képes József, Búr Mi­hály neve következik, akik­kel együtt hallgatták titok­ban a moszkvai rádió adá­sait. A község felszabadulása­kor ezernél több kisparaszt jutott földhöz, de még négy év sem telt el, megalakítot­ták az első termelőszövetke­zetet. Az úttörőket még hat újabb tsz követte, amelyek­ből előbb három, 1971-ben pedig egy lett, s a tagság a Dózsa nevet választotta. Ak­kor 874 tagot számláltak, az idén már hétszázat sem érte el a számuk. Igaz, akkor még nem termelték rend­szerben a búzát, a burgo­nyát, akkor még nem volt 180 lóerős Rába Steiger, 46 traktor, 12 kombájn, s na­gyobb szükség volt a kézi munkaerőre. A 40-es évek végén meg­alapított gépállomás helyén ma 100 milliót meghaladó ér­tékű tartálykocsit gyárt 230 ember. Üj termékük, a cu­korrépa-mintavevő gép, amely könnyíti és gyorsítja a cukorrépa minősítését, és megszünteti a szubjektív minősítés lehetőségét. Nyír­telek a garanciális szolgálta­tás bázisa: itt végzik a me­gyébe érkező különböző kombájnok összeszerelését, üzembe állítását, szervizét, javítását. De nézzük magát a nagy­községet, amelynek fejlődé­sét mindig is alapvetően ha- tározták meg a környező bokrok és tanyák. Jó volt, amikor a nagyközségi rang odaítéléséről volt szó, hi­szen így lett hétezernél több a lakosság száma, de nem volt jó, amikor a legtávolabb lakó családokhoz is el kellett vezetni a villanyt, drága pénzen építeni a kövesutat, vagy éppenséggel olyan köz­intézmény-hálózatot kiala­kítani, amely megfelel a la­kók igényeinek. — Ma már csak a 38-as fő­út választja el Nyírteleket Dózsaszőlőtől, olyan, mint akármelyik községben egy utca két oldala — mondja Varga János, a nagyközségi tanács elnöke. — A fiatalok már nem tesznek különbsé­get, nekik egy község Nyírte­lek. csak az idősebb embe­rek szája nem áll még rá. A község magjánák, vagy köz­pontjának a fejlődését a te­rületi adottságok határozzák meg, ezt veszik figyelembe a tervezők, akik most készítik az általános rendezési tervet. Természetesen addig sem állhat a munka ... Supér Miklós vb-titkárral, Ratkos Mihállyal, a nagy­községi pártbizottság október 1-ig volt titkárával — ma a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa — Kovács M. Jánossal, a nép­front nagyközségi bizottsá­gának titkárával és termé­szetesen a tanácselnökkel összegezzük a nagyközség je­lenét. Mondják: két iskolaigazga- tqság van, és 788 a tanulók száma, közülük 439 részesül napközis ellátásban. Az 1-es számú 15 tanterméből há­rom társadalmi munkában épült, de a görögszállásival együtt 7 még szükségtante­rem. A kettesben jobb a helyzet, még ha az 1964-ben épült 8 tantermes iskolának az ebédlőjében és tornater­mében is tanítanak. Óvodába 250 gyerek jár, a faluban 8, Gyulatanyán és Belegrádon 1—1 csoport van. Büszkén említik a dózsa- szőlőit, amelyet az idén ala­kítottak ki egy szolgálati la­kásból, és a 400 ezer forin­tos értékből 300 ezer a tár­sadalmi munka értéke. — Minden szakipari mun­ka társadalmi munkában ké­szült — mondja a népfront­titkár — Fábri János kisipa­ros egymaga 8000 forint ér­tékű munkát végzett. Nyír­teleken egy iskolai tante­remből lett óvoda, így ma minden gyereket el- tudunk helyezni legalábbis egyelőre. — Csak egyelőre — egé­szíti ki Supér Miklós, — mert az utóbbi években emelkedik az újszülöttek száma. 1974-ben 70—80 gye­rek született, 1976-ban 130— 140 között, tavaly is 121, az idei sem lesz kevesebb. Ez egyben azt is jelenti, hc/;y megállt a lakosság számának csökkenése, a városba áram­lás. Számolgatjuk az új laká­sokat. Nyolc éve még csak 14, egy év múlva már 40 épült egy év alatt, s azóta alig változik. 1970 óta — ha ezt az évet is számítjuk — 300 család épített magának a nagyközségben. És épült or­vosi rendelő is. Még két éve a három körzetben mindösz- sze egy orvos volt, ma kettő, de várják a harmadikat is. Beszélünk, beszélünk, de bármiről is esik szó, mindig visszakanyarodunk a vízmű­höz. Igaz, a község történe­tében ez volt eddig a legna­gyobb beruházás, meg a vil­lany után a legfontosabb is: 22 millióért egészséges vizet ihat az egész falu. Mondják, a társulat megalakításában Somogyi János római katoli­kus plébános is részt vett, még a templomban is kihir­dette, mikor lesz az alakuló ülés. Nagy pénz a 22 millió, s ennek háromnegyedét a lakosság adta össze. De épült még 17,5 kilomé­ter járda, 2,5 kilométer por­mentes út, a 2-es számú or­vosi rendelő, óvoda Belegrá­don, most épül a szekeres­bokori út, csak a ravatalozó építésével nem akarnak bol­dogulni. Két éve a nagyha­lászi ktsz kezdte, aztán egye­sült az ibrányival, s az isten se tudja már hányadik át­adási határidőt is módosí­tani kellett, mert nem jutnak előbbre. Pedig ez sürgős len­ne. Ha másért nem, azért, mert míg nem tudják, meny­nyit kell fizetni, nem építhe­tik meg a járdát a 38-as út mentén, ahol nemrég rakták fel az ostornyeles higany­gőzlámpákat, Sorolják, mi minden épült a buszváróktól a teljes villa- masításig, majd a tervek kö­vetkeznek. A hét hektár községi park, a játszótér, az úttörőpark, 50 személyes óvoda, két foglalkoztatóte­rem, úgy tudják, az ÁFÉSZ a 18 bolt, a 7 vendéglátó mellé egy ABC-t és egy presszót tervez, bővíteni kel­lene az iskolát. És ami még csak óhaj: jó lenne egy mű­velődési ház, nagyon kellene egy gyógyszertár, a vízháló­zat mellé a szennyvízhálózat, és csapra kellene ütni a Ja­kusbokor mellett elhaladó Barátság gázvezetéket. E zt maguknak kívánják, Nyíregyházának pedig egy vasúti felüljárót, hogy a nyolc kilométeres tá­volság időben is 8 perc le­gyen. Balogh József KM VASÁRNAPI MELLÉKLET A Sjeov.jUi.ti-- Ua*.44* kw- ..-.uv déltől rá havi... .:ifti*h.! v u.t • ... |! '«su.V'.. *\\!, Z: V'-l'i-Uni.. ... Ma A Mtrtjrtxr.i M-’ix«'..!•ifM.ig**». . .*->»♦* k.«wk aal rá «CT«» ipa/i i ..ú-t n-lm -1 Ma lipUMWt sth Krvi&si A S«ovjrtu«ió kn ítéli leli» !>S*u. t! .jefül- Itetö«« táti tatjait a *»>vjrfnn>.> átían,. kiviteli -.vn I ■ahonanefitAnk rá t»k«ituai>v léíék V XVaput rá Iw». .1 f&MtiV3K»k 4. kőolajtermékek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents