Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

1978. november 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Gázhűtésü generátorok Világszerte óriási erőfeszítések történnek, hogy a villamosener- gia-előállítás az elkövetkezendő 8—10 esztendőben megkétszere­ződhessék. Minél nagyobb gene­rátoregységekkel ámítják elő a villamos áramot, annál gazdasá­gosabb a folyamat. A névleges feszültség növelése is kívánatos lenne, de bebizonyosodott, hogy szigetelési problémák miatt a je­lenlegi csúcsértéket már aligha lehet túllépni. Az 50—200 mega­watt' teljesítményű generátorok üzemeltetése már olyan nagy hő­fejlődéssel jár, hogy feltétlenül gondoskodni kell megfelelő hűté­sükről. Víz- és gázhűtést egya­ránt alkalmaznak az áramfejlesz­tőknél. A legkorszerűbb generá­torok ma már hidrogén hűtésű forgórésztekercsekkel és közvet­len vízhűtésű állórész-tekercs- rendszerekkel készülnek. A forgó­ELEKTROMOS VEZÉRLÓTÁBLA OMSZKBA Az MMG Automatikai Művek­ben készül a szovjetunióbeli Omszkban épülő köolaj-tartály- park elektromos vezérlőtáblája és irányítópultja. A berendezé­sek program szerint vezérlik az óriási tartályok töltését és üríté­sét. Képünkön: szállítás előtti el­lenőrzés. (MTI fotó) Ködmérés A Hidrometeorológiai Műszer- gyártási Tudományos Kutató In­tézet elektronikus-optikai beren­dezések laboratóriumának mun­katársai olyan egyedülálló adó­gépet szerkesztettek a Szovjet­unióban, amely lehetővé teszi a köd sűrűségének meghatározá­sát. Az automatikus meteoroló­giai állomás rádióadatokat tud továbbítani közvetlenül a helyi légivonalak és a földi útvonalak diszpécserszolgálata számára. Szó m ítástech n i ka felsőfokon A számítástechnika fejlődése egyike azoknak az alapvető té­nyezőknek, amelyek meghatároz­zák a tudomány és technika fej­lődését, sőt annak ütemét is. Ma már nyilvánvaló, hogy számítógé­pék nélkül nem lehetne megolda­ni egy sor mérnöki, műszaki, tu­dományos, közgazdasági és irá­nyítási feladatot Ezért természe­tesen szüntelenül fejleszteni kell magát a számítástechnikát és ma­gas szinten kell tartani a szak­emberképzést. Hat szocialista ország — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — 1969-ben megálla­podást kötött, hogy egyesítik erő­feszítéseiket a számítástechnika fejlesztésében (később Kuba és Románia is csatlakozott a mun­kához). Már kezdetben több mint 20 ezer mérnököt és tudóst, va­lamint 300 ezer munkást foglal­koztató nemzetközi kollektíva dolgozott az Egységes Számítás- technikai Rendszer (ESZR) kifej­lesztésén. Azóta az ESZR-hez tar­tozó gépek ezreit állították elő, ezekkel több ezer automatikus, irányító rendszert és több száz szá­mítóközpontot szereltek fel. A számítástechnikai ipar 1976- ban megkezdte az átállást az ESZR-gépek második csoportjá­nak a sorozatgyártására. Ezek a gépek jóval nagyobb teljesítmé­nyűek, megbízhatóbbak, mint elődeik. Memóriaegységük nagy befogadóképességű, úgynevezett virtuális memória. Az e csoport­hoz tartozó gépek egyik első mo­dellje, például az ESZ—1060-as, másodpercenként 1,3 millió műve­letet végez. Rajta kívül még hat kerül sorozatgyártásra. A legna­gyobb teljesítményű gép másod­percenként ötmillió művelet se­bességű lesz, s mégis kisebb he­lyet foglal el majd,- mint a mai gépek. AUTÓ - MOTOR Á holnap reflektora A sötétben való autóvezetésnél közismert jelenség, hogy ha a ve­zető nem tompítja idejében a lámpák fényét, akkor a szembe jövőt elvakítja a világítás. Az elvakltott ilyenkor csupán félel­metes „sötét foltot” lát, nem ve­szi észre az arra járó gyalogost, kerékpározót, vagy az esetleg elromlott, vesztegelő kocsit, s ebből azután sok baleset kelet­kezik. Az elvakítást ma még a legtökéletesebb reflektorok sem szüntetik meg. A szakemberek véleménye szerint a jövő a po­larizált fényű reflektoré. A fizikából tudjuk, hogy a fény — így természetesen a fényszóróból kilépő fény is — a terjedés irányára merőleges sí­kokban minden irányban „re­zeg”. Vannak bizonyos anyagok, amelyek a rezgések közül csak a rácsszerkezetüknek megfelelő párhuzamos síkokba eső fény­fénysugarakat bocsátják át. Az ilyen anyag a polarizátor En_ nek a rácsszerkezetére merőle­ges rácsszerkezetű anyagon — az analizátoron — a polarizált fény nem megy át. A gépjárműveknél ez a fizikai jelenség olyan formában lenne hasznosítható, hogy minden autó fényszórójára egy polarizáló fó_ liát erősítenének fel. a vezetők pedig olyan szemüveget viselné­nek, amelyben analizátor fólia lenne. így a veszedelmes elvaki. tás minden kapcsolgatás nélkül elmaradna, mivel a polarizált fényt az analizátor kioltaná, ugyanakkor a saját reflektorá­nak az előrevetített fényét jól láthatná a vezető. A szemüveg kettéosztottságát megoldva még a váltakozó használat is meg­valósulhatna: a vezető csak ak­kor nézne a fólián át. ha a vele szembe jövő járművek va­kítanák, egyébként a szemüveg szabad alsó felén át pillanthatna ki. figyelhetné a forgalmat. A polarizált fényű autófény­szórók alkalmazásba vétele egy sereg nehézséggel járna, mivel valószínűleg több éves átmeneti időszakra lenne szükség. A va­kító hatások elkerülése végett esti és éjszakai vezetésnél vala­mennyi gépkocsivezetőnek visel­nie kellene a fóliás szemüveget, még akkor is, ha ő maga még hagyományos lámpájú autóval közlekedne, hiszen az ellenkező irányban haladó autók közt már minden bizonnyal akadna polari­zált fényű is. Lényeges hátránya a leírt rendszernek, hogy a polarizáció által a reflektor kibocsátotta fény nagy része kárbavész: mindössze 25 százaléka haszno­sul. Hogy ez a csekély hányad mégis elég legyen az úttest meg. világításához, legalább 120 watt teljesítményű Izzólámpákat kel­lene használni és természetesen ennek megfelelően erősebb ge­nerátorokat is kellene beépíteni az autókba. Ezzel párhuzamosan az összes jelzőlámpák teljesít­ményét is meg kellene növelni. Halogénlámpák alkalmazásával áthidalható lenne a fokozott hő­fejlődés problémája. Az elmondottakból következik, hogy az országúton haladó gya­logosoknak is ajánlatos lenne po. larizációs szemüveget viselniük. Az autóvezetőknek kanyarban és dombon át nagyon óvatosan kel. lene hajtaniuk, mert ilyen he­lyeken a közönséges reflektor szórt fénye messziről észrevehe­tő a sötétben, de a polarizált fénynek nincs szóródása. A szakemberek a felsorolt nehéz­ségek ellenére sem mondanak le a polarizált fényű reflektorok el­terjesztésének tervéről, de valószí­nűleg még finomítani fogják a kiviteli elképzeléseket. B. I. A bulgáriai számítástechnikai oktatóközpontban a hallgatók sokoldalú kiképzésük során az „Analóg—III” számítógéppel is­merkednek. Védekezés a mezeipocok ellen A mezeipocok egyedsűrűsége az erős tavaszi elszaporodása után a vegetációs időszak legna. gyobb részében alacsony szinten maradt. A nyári áttelepedés azonban nagyon korán, már jú­lius végén megindult az egy­nyári kultúrákból az évelő pil­langósokba és a gyepterületekre. Ezzel párhuzamosan intenzív szaporodás kezdődött A népes­ség létszáma azóta is erőteljesen növekedett. Olyan területeken is gyakoriak a kártételi veszély- helyzetnél nagyobb egyedsűrüsé- gfi táblák, ahol az ősz elején át­lagosan még csak 1—2 pocok volt 100 m2-en. A mezeipocok létszámnövekedése tehát szinte az ország egész területén nagy figyelmet kíván. Itt az ideje, hogy megkezdjük a fertőzöttség pontos felmérését, és az intenzív védekezést. A kiugró fertőzöttségű táblá­kon — a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás egyedi engedélye alapján, a vadvédelmi követelmények legmesszebbmenő betartásával — felhasználható a THIODAN Általános védekezésre a REDENTIN 75 készítményt ja­vasoljuk. amely az AGRO- TRÖSZT tájékoztatása szerint mindenütt rendelkezésre áll. A REDENTIN 75 akkor a leghatá­sosabb. amikor a területen már nincs jelentős mennyiségű zöld növényzet. A dózis a pocok lét­számától függően 16—20 kg ha- -ként. Kiszórható földi géppel (csoroszlya nélküli vetőgép). vagy légi úton. Rendkívül lé­nyeges, hogy a kiszórás egyenle. tes legyen. « a területen sehol se keletkezzenek kisebb-nagyobb kupacok! Általános fertőzés ese­tén a teljes felületet kezelnünk kell. Gócos fertőzés, vagy a táb. la szegélyére kiterjedő betelepe. dés esetén azonban elegendő sávkezelést alkalmazni. Képünkön: 200 megawattos ge. nerátor-állórész szerelése. résztekercsben a belső csatornák ferde vájatok formájában készül­nek, amelyeket a tekercsek oldal­felületén marnak ki és a horony­fenéken találkoznak. Ennek ered­ményeként a horonyban V-alakú hűtőcsatorna-rendszer alakul ki, amely csavarvonal mentén az egész tekercset átfogja. A légrés­ből a gáz befogását irányított terelőgátak végzik. A több szaka­szosságot a belépő és kilépő nyí­lásoknak a forgórész hossza men­tén történő változtatásával érik el. Az állórésztekercs vízhűtése úgy történik, hogy a rúdtekercse- lés elemi szálaiban lévő belső csatornákon keresztül desztillált vizet áramoltatnak. A forgórésztekercs közvetlen hűtésére újabban az ún. több sza­kaszos rendszert alkalmazzák. Költöztetik a sugártemetőt A Fővárosi KÖJÁLL radio­aktív hulladéktemetőjét Solymárról Püspökszilágyiba költöztetik. Tavaly elkészült ugyanis Püspökszilágyiban a korszerű, tökéletes biztonsá­got nyújtó új telepük, ahol a hazai laboratóriumokból ki­kerülő sugárzó anyagokat el­helyezhetik. A „költöztetés” körültekintő munkát kíván és 1980-ig is eltart. A püspökszilágyi izotópteme- tőben elhelyezik a Solymár­ról szállított radioaktív anya­gokat. (MTI fotó) A köszméte telepítése A köszméte igénytelen nö­vényként él a kertbarátok köz­tudatában, mert gyengébb ta­lajokon, árnyékos területeken is terem. Aki intenzíven kíván foglalkozni a köszmétével, an­nak tudnia kell, hogy nagy ter­mések eléréséhez optimális fel­tételeket kell biztosítani e nö­vénynek. A köszméte a mérsékelten nyirkos, jó vizgazdálkodású, levegős, humuszban és táp­anyagban gazdag középkötött talajon, a kissé hűvös, de pá-r rás, jó csapadékeloszlású ter­mőhelyen fejlődik a legjobban. A rendszeresen bő termés má­sik fontos biztosítéka a fajták helyes megválasztása. Házi­kertben bevált és bizonyított a „Szentendrei fehér”, amely féléretten ipari felhasználásra május végén, fogyasztásra érett állapotban pedig július elején szedhető. Bogyói zöldesfehér színűek, csaknem gömb alakú­ak, közepes nagyságúak. Mivel e fajta önmeddő: beporzó faj­tával ültetendő. Jól terméke­nyíti a „Pallagi óriás”. A gya­korlati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy nyolc-tíz soron­ként egy-egy sor porzó fajtát célszerű ültetni. A „Szentendrei fehér” ülteté­se több permetezéstől kíméli meg gazdáját mert e fajta a köszméte amerikai lisztharmat betegségével szemben ellenálló! A „Pallagi óriás”-t ipari célra zölden június elején szedik. Bogyói sárgászöldek, tojásdad alakúak, nagyra vagy igen nagyra is megnőhetnek. Mivel hajtásrendszere széteső, ezért törzses művelődésmóddal ter­meszthető biztonságosan. Telepítés előtt rotációs kapá­val kertszerűen munkáljuk el a talajt, majd istállótrágya (100 négyzetméterre kb. 3—5 q szerves trágya és talajvizsgálat alapján szükségesnek ítélt P és K műtrágya) kiszórása után a területet 40—45 cm mélyen ássuk fel vagy szántsuk meg, hogy a trágya a barázda fene­kére kerüljön. így a szerves trágyából tartós humusz kép­ződik, mely abban a talajré­tegben helyezkedik el, amely­ben a köszméte gyökérzete is fejlődik. Szántás után célszerű simitózni és ülepedni hagyni a talajt. A köszmétebokrokat 160x100 cm-re, a törzses köszmétét 160x60 cm-re lehet telepíteni. A nagyobb sortávolság a követ­kező években megkönnyíti a talaj munkát, a gyomok irtá­sát, a metszési, permetezési, betakarítási és egyéb ápolási munkák elvégzését. A törzses köszméte 80—100 cm magas tör­zsön nem áll meg támasz nél­kül, ezért gondoskodni kell a korona feletti huzalos támasz megépítéséről is. A huzalt az oltványok koronája felett kb. 15—20 cm magasan kell kifeszí­teni s erre lehet a koronákat felkötni. A huzalokat legegy­szerűbben faoszlopok tetejére lehet erősíteni, s így az ápolá­si munkák zavartalanul vé­gezhetők. Ha meleg őszi napokon vé­gezzük a telepítést, úgy a kösz­méte jól telel s tavasszal gyor­san indul fejlődésnek. Széles Csaba Gyümölcstárolás Protexánnal A téli alma megfelelő tárolás­sal — még hagyományos kis­üzemi viszonyok mellett is — késő tavaszig biztosítja a nyers gyümölcs, és ezzel együtt ter­mészetes vitaminellátásunkat. Termelők körében ismeretes, hogy a tárolási idény alatt apa­dásból eredő súlyveszteségek és egyéb romlási károk lépnek fel. Itt elsősorban a súlyvesz­teséget kell kiemelni, amely a gyümölcs légzési és egyéb anyagcsere-forgalmából adódik. A súlyveszteséggel párhuzamo­san csökken a gyümölcs vita­min. és ízanyagtartalma is. A tárolási veszteségek csök­kentésére hozták forgalomba az NDK vegyigyárában előállított Protexán elnevezésű készít­ményt. mely az egészségre ár­talmatlan parafinolaj-származé. kot + emulgeatort tartalmaz szorbinsav megfelelő arányú keverékével. Egy rész Protexánt négy rész vízzel keverünk össze. Az így elkészített emulzióba kell az egészséges, jól válogatott gyű. mölcsöket megmártani. Kis. üzemekben a bemártást ritka szövésű szatyor segítségével el. végezhetjük. Az így kezelt gyü­mölcsöket óvatosan új ládába öntjük, amelyek 3—4 nap alatt száraz helyen teljesen meg­száradnak. Miután a kezelt té­tel teljes mennyiségben meg­száradt. a tételt a végleges tá­rolási helyre rakjuk. Közvetlenül a bemártogatás után a vizes bevonat a gyü­mölcsökről könnyén letörölhe­tő. ezért a gyümölcsöket a ke­zelés után már ne manipulál­juk. Egy liter Protexán kb. 100—300 kg alma kezelésére ele­gendő. A Protexán felhasználható még egyéb zöldségfélék via­szolására is, pl. paprika, para­dicsom, tök stb. Ez esetben teljesen egészséges, ép termé­seket válogassunk össze, szel y_ nyező anyagoktól (föld. le il­lek stb.) gondosan tisztíts tk meg, majd hajtsuk végre a mártogatást. Ezt követően re­keszekbe, egysorosán lazán rakjuk egymás mellé és hűvös, száraz, fagymentes helyen tá­roljuk. Felhasználás előtt a paprikát és paradicsomot a megszokott módon mossuk meg és fogyasszuk. A Protexán jelenleg Nyíregy­házán a kiskereskedelemben is kapható, a vetőmagtermeltető vállalat piactéri mintaboltjá­ban. Dr. Fodor Tamás Mindenki közlekedik REJTVÉNYPÁLYÁZAT (1.) .Mindenki közlekedik” címmel az idén is megrendezik a megyei közlekedésbiztonsági tanács és szerkesztőségünk az őszi közleke­dési rejtvénypályázatot. Az egy­mást követő négy héten, mindig csütörtökön közöljük a kérdése­ket, s a megfejtéseket bélyeggel ellátott levelezőlapon a közleke­désbiztonsági tanács titkársága (Nyíregyháza, Hatzel tér 10. — 4400) lehet beküldeni. A hibátlan megfejtést beküldők között min­den héten nyolc könyvjutalmat sorsol ki a KBT, aki pedig mind a négy héten helyes megfejtést küld be, részt vehet azon a sor­soláson, amelyen értékes autófel­szerelési cikkeket (autórádiót, fejtámlát, autó tűzoló készüléket stb.) lehet nyerni. Mai rejtvényünk megfejtéseinek beérkezési határideje: november 9., déli 12 óra. A sebesség 1. Lakott területen belül személy­autót vezet. Mennyi a megenge­dett sebessége? 1 50 km/óra x 60 km/óra 2 70 km/óra. 2. Ahol az úttest kerékpár-közle­kedésre nem alkalmas, a gyalogo­sok zavarása nélkül a járdán is szabad kerékpározni. Milyen se­bességgel? 1 Maximum 5 km/óra x Maximum 10 km/óra 2 Maximum 15 km/óra. 3. Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen pl. 80 km/óra sebességet.jelez, mely jár­művekre vonatkozik ez? 1 Minden közúti járműre x Csak a személygépkocsikra 2 Csak az autóbuszokra. 4. Elromlott jármű vontatása esetén menyi a megengedett se­besség? . 1 30 km/óra x 40 km/óra 2 50 km/óra. 5. Csúszós úton milyen sebesség­gel szaDad a járművet vezetni? 1 Tetszés szerinti sebességgel x Csak az útviszonyoknak meg­felelő sebességgel 2 30 km/óra sebességig. 6. Hazánkban az autópályán megengedett legnagyobb sebesség 120 km/óra. Milyen járművekre vonatkozik ez? 1 Csak az autóbuszokra x Csak a motorkerékpárokra 2 Csak a személygépkocsikra. 7. Segédmotorkerékpáron legfel­jebb milyen sebességgel közleked­het? 1 30 km/óra sebességgel x 20 km/óra sebességgel 2 40 km/óra sebességgel. 8. A jármüvek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő au­tóbusznak és trolibusznak a meg­állóhelyről való elindulását lehe­tővé tenni. Hol érvényes ez a sza­bály? 1 Lakott területen kívül x Lakott területen kívül és belül 2 Lakott területen belül. 9. A vasúti átjárót általában mi­lyen sebességgel szabad megkö­zelíteni? 1 40 km/óra sebességgel x 10 km/óra sebességgel 2 Fokozott óvatossággal, mér­sékelt sebességgel. 10. Országúton (nem autópályán) tehergépkocsival legfeljebb mi­lyen sebességgel szabad közle­kedni? 1 100 km/óra sebességgel x 80 km/óra sebességgel 2 70 km/óra sebeséggel. ÖJD0NSÁ60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents