Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
1978. november 2. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nemzeti kincsünk A MŰVELETLEN FÖLD 1978-ban Szabolcs-Szatmár- ban 4686 hektár volt. Eny- nyit mért fel a tavaszi határszemle. A parlagon hagyott területek gazdái szektoronként; állami gazdaságok 220 hektár, termelőszövetkezetek 3054 hektár, szakszövetkezetek 28 hektár, egyéni gazdálkodók 279 hektár, egyéb (ipari, intézményi dolgozók) 823 hektár szántó. A gondozatlan szőlő, zárt kert összesen 282 hektár. Nemzeti kincsünk a föld — hangsúlyozta a XI. kongresszus programnyilatkozata. E kinccsel úgy kell gazdálkodni, hogy azt sem kizsarolni, tönkretenni, sem műveletlenül hagyni nem szabad. A 4686 hektár, amelyből 4404 hektár a szántó, egy komoly nagyüzem földterületével egyenlő. A föld rendeltetésszerű hasznosításának ellenőrzése a földhivatalok, illetve a helyi községi tanácsok feladata. Minden egyes tavaszi határszemlén felszólítják a tulajdonosokat a föld megművelésére. Hazánk — és megyénk — az európai országokat te- , kintve kedvező helyzetben van, hiszen az ország területének nagy hányada mezőgazdaságilag művelhető, hasznosítható. Gondunk viszont, hogy a hasznosítható földterület a parlagon hagyott területeken kívül is állandó jelleggel csökken vagy művelési ágváltozás következtében a hasznosítás nem az eredeti rendeltetésnek megfelelően történik. Szabolcs-Szatmár megyében a szántóterület 1975- ben 355 ezer hektár volt, s ez 1978 . május 31-ig 343 ezer hektárra csökkent, más szóval 12 ezer hektárral kevesebbet műveltek a különböző szektorokban az eredeti rendeltetésnek megfelelően. Különösen magas volt a kivonás mértéke legelők létesítésére és erdősítésre, ösz- szesen több mint 10 ezer hektár. A mezőgazdaságtól véglegesen kivett terület ipari létesítmény számára, útépítésre, vagy mezőgazda- sági major bővítésére 234 hektár volt ugyanebben az időszakban. Hogy mennyire sok 234 hektár, arra egyetlen adat, ha ezen a területen kukoricát termelünk. 50 mázsás hektáronkénti átlaggal 11 700 mázsa az eredmény. A föld semmivel sem pótolható. Ezért is ezerszer meg kell gondolni, ha kivonjuk a művelésből és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy parlagon egyetlen hektár se maradjon. A megyében található parlagföldek indoklásánál a kedvezőtlen domborzati viszonyokra 106 hektárnál lehet hivatkozni. Magas viszont az ár- és belvíz- veszély miatt műveletlenül hagyott terület: 3112 hektár. Az ár- és belvízveszély, elhárítható, de megszüntethe- tőek az egygb okok is, mint például az. hogy több mint kétszáz romos tanya, tanyahely van szétszórtan a megyében és nagyon sok a már nem használt dűlőút. A tanyahelyek rendbetételével, a felesleges dűlőutak felszámolásával művelésre alkalmas területet kaphatunk. Sajnos a lehetőségek, de a törekvések is a föld minél nagyobb arányú hasznosítására ma még nem nagyon biztatóak. Erre utal egyébként az is, hogy a tavaszi határszemle után a megyei földhivatal 3 ezer felszólítást küldött szét az illetékeseknek és ezeknek csak 28 százaléka tett eleget a kötelezettségnek. A FÖLD HASZNOSÍTÁSÁVAL kapcsolatos új eljárás, hogy a tavaszi határszemlék után a megyei földhivatal irányításával november 20-ig megtartják az őszi ellenőrző határszemléket is. E határszemle alkalmával felmérik a tavaszi felmérés után tett intézkedéseket, de ugyanakkor a hatályban lévő rendeletek értelmében alkalmazzák azokat a szankciókat, amelyek a föld tulajdonosait, a föld használóit a művelésre ösztönzik. Szankció többek között, hogy az a mezőgazdasági üzem, amely indokolatlanul műveletlenül hagyta a földjét, bírságként a föld aranykoronaértékének ezerszeresét fizeti. Amennyiben kedvezőtlen adottságú a termelőszövetkezet és árkiegészítésben részesül, a műveletlenül hagyott területek arányában csökkentik az árkiegészítés mértékét. Egyéni gazdálkodók esetében a parlagon hagyott terület művelésére szólítják fel a tulajdonost, ha ez nem történik meg, úgy térítés nélkül az elhagyott földterületet állami tulajdonba veszik. Seres Ernő Nem szalmaláng A hivatalban csoda történt. .. Kelemen bácsi, a könyvelő, nem köszönt Kissnek, a főosztály- vezetőnek, amikor reggel átment a szobán. Mindenki csodálkozva nézett Kelemen bácsira. Hiszen ő volt az, aki íróasztala mellől felállva, félszegen meghajolva szokott jó reggelt kívánni felettesének. Peresznyei meg is jegyezte: .— Nem vette észre őt? — De igen! Ö jött be, neki kellett volna köszönnie! — válaszolta az öreg, és hangja erőteljesen, bátran hangzott. Nem olyan halkan, alázatosan, mint eddig. Peresznyei meglepődött egy kicsit, azután vállat vont, majd egy hosszú kimutatást vitt oda Kelemen bácsinak: — Le kell ugranom az eszpresszóba. Kérem, csinálja meg helyettem. Ugye, megteszi? — Nem csinálom meg, van elég dolgom Peresznyei három éve volt a vállalatnál, és már sok munkát sózott Kelemenre. Mint ahogy mások is... Most tátott szájjal bámult idős kartására, aztán visszatette kalapját a fogasra. Mi van ezzel a Kelemennel? A meglepetések sorozata folytatódott. Kelemen intett a hivatalsegédnek: — Kérem, vigye ezt át a bérelszámolóba. — Most nem érek rá —, morgott a hivatalsegéd. — Na, jó, akkor telefonálok Szikszainak, hogy maga nem ér rá átvinni az aktát. A hivatalsegéd csodálkozva nézett a könyvelőre, azután elvette az iratot az asztalról: — No, azért átvihetem, ha olyan sürgős —, mondta és az ajtóból visszanézett. Mi van ezzel a Kelemennel? — tűnődött —. Mintha kicserélték volna. Délben Kelemen figyelmeztette Margitkát, a gépírónőt : — Arra kérem, ne maradjon el fél óránál tovább az ebédnél. Sürgős diktálniva- lóm van! Margitka az ebédlőben elújságolta a Kelemen-ügyet. Senki se tudott magyarázatot adni Kelemen furcsa viselkedésére. Délután a főosztályvezető hivatta Kelement: — Gratulálni szeretnék. Az egész hivatal azt beszéli ¥ Uj gép, új termék A Szabolcs Cipőgyárban a múlt hónapban helyezték üzembe az új olasz gyártmányú SAGITTA riglizőgépet. A munkát korábban kézzel végezték. Fekszi Gyuláné műszakonként 600 pár cipőt rigliz. Oj termék a nyújtott fazonú férficsizma, amelyből még a tél előtt 13 ezer darabot készítenek a belkereskedelemnek. Sinka János modellező, Sári Imre művezetővel a sorozatgyártást beszéli meg. (Elek Emil felv.) Beruházó, tervező, kivitelező vitája Nyírbátorban Sakkozás egy házzal Hónapokon át dúlt a vita egy nyírbátori ház építése körül. A Csongrád megyei Tervező Vállalat igényes, de műszakilag sok tekintetben nehezen kivitelezhető tervet küldött a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnak. A százhetven méter hosszú, háromszög alakban megtört, hagyományos ház a Zrínyi Ilona utcán és a Széchenyi téren hangsúlyozott szerepet kap: építészeti megoldása révén meghatározza a tér arculatát, a tanácsházhoz kapcsolódva lezárja a főtér észak- nyugati részét. A több mint 50 millió forintos létesítményben 72 tanácsi bérlakás, valamint 1500 négyzetméteres kereskedelmi és szolgáltató létesítmény kap helyet. Több egyeztető tárgyalást tartott a tervező, a kivitelező és a Szabolcs megyei Beruházási Vállalat. A döntéshozatal előtt kikérték az Országos Műemléki Felügyelőség szakembereinek a véleményét is. magárói, hogy teljesen megváltozott. Magabiztos, erélyes, bátor lett. Nagyon örülök ennek. Többször is szóltam már magának, hogy manapság nem kell alázatos- kodni. Helyes, hogy végre megváltozott. Persze, jobb lett volna, ha már sokkal előbb öntudatra ébred. Kelemen felsóhajtott: — Nehéz volt... Hosszú évek óta gyötröm magam szerencsétlen természetem miatt. Gyakran szerettem volna legyőzni önmagamat, de nem ment. Van egy orvos barátom, azzal sokszor beszélgettem a szervilizmus- ról. Mindig azzal bíztatott, hogy akarat kérdése az egész. Sokszor nekiduráltam magam, de n»m ment. Végül is szilárdan eltökéltem magam és sikerült... — Helyesen cselekedett! Csak így tovább! Fel a fejjel! — mondta Kiss, és a kabátja után nyúlt. A könyvelőben egy pillanatra felébredt a régi Kelemen, aki ilyenkor mindig felsegítette felettesére a kabátot. Tétova lépést tett a fogas felé, azután megállt, közben leejtette a kezében lévő golyóstollat. Kiss észrevette a félbemaradt mozdulatot, felemelte beosztottja golyóstollát, azután felvette a kabátját, és udvariasan maga elé engedte az ajtónál az „új” Kelement. Palásti László í Lakások veszélyben — Az ötödik ötéves terv első, második évében indítottuk a tervezést, s most a harmadik év végén még mindig nincs kiviteli tervünk. Ha nem sikerül mielőbb egyezségre jutni, félő, hogy nem épülhet meg Nyírbátorban a tervezett számú célcsoportos lakás és a hozzá kapcsolódó szolgáltató létesítmények — fogalmaz Kapu József, a Nyírbátori Városi Tanács elnöke. — Egy ilyen hagyományos technológiával épülő, blokkos ház legalább két évet vesz igénybe, ha az idén nem készíthetjük elő a területet, valóban nem lesz belőle lakás ebben a tervciklusban — mondja Tóth Lajos, a SZÁÉV műszaki főmérnöke. Egy éve próbálja egyeztetni a SZÁÉV és a CSOMI- TERV — a beruházó közreműködésével — az új ház építése során jelentkező problémákat. A beruházási program a múlt év október 31-ére elkészült, azt elfogadta mindkét fél. Csakhogy teltek a hónapok és olyan javaslatokkal állt elő az építő, amely Újabb egyeztető tárgyalásokat tett szükségessé. Február 9-én kérték a tervezőt, hogy — a gyorsabb kivitelezés érdekében — bizonyos módosításokat szeretnének a terven. Az óra Szegeden ketyegett, a CSOMITERV csak június 21-ére készítette el a tervet olyan szintre, hogy azt már egyeztetni lehetett. A tervmódosítás a tetőszerkezet megváltoztatására és az épületbe tervezett kettős válaszfalak kicserélésére vonatkozott. Túl drága — A lépcsőház és a magas tető csatlakozásánál bonyolult, költséges megoldást javasolt a tervező. Ezért gondoltunk arra, hogy esetleg lapos tetővel építenénk meg a házat — így Tóth Lajos.-T— A lapos tető nem illik a városképbe, a tanácsháza mellett egy ilyen nagy tömegű épületnek követnie kell a többi stílusát, csak a magas tető és az igényes homlokzat a célszerű — ellenkezett Ol- tai Péter, az Országos Műemléki Felügyelőség építész- mérnöke. Idővel és pénzzel „sakkoztak” az érintettek. Ha előre gyártott vázszerkezetet használ a SZÁÉV a földszinten, ez drágább, de gyorsabb; ha monolitot épít be, az olcsóbb, de lassúbb és nem lesz belőle a határidőn belül lakás ... Műszaki nehézségek jelentkeztek még a lépcsőház, az alapozás, a belső válaszfalak, az épület belsejében futó középfolyosós rendszer kialakítása körül. A sokféle módosítás egy egészen új házat, következésképpen egy vadonatúj terv elkészítését követelte volna. Időben tehát ekkor is elcsúszik a lakásátadás ... Határidő, óh! A szerkezeti, technológiai, műszaki akadályok elhárítására magas szintű tanácskozást hívtak egybe a SZÁÉV- nél, ahol Seres Antal igazgatóhelyettes, Sántha Gyula, a CSOMITERV osztályvezetője, Kapu József tanácselnök és Deák László, a NYIRBER műszaki igazgatóhelyettese is jelen volt. A megbeszélésen a főbb elképzeléseknek, műszaki megoldási javaslatoknak adtak hangot. Hasznos kompromisszum született (lényegében azt vállalták az érdekeltek, amit az 1977. október 31-i beruházási program rögzített...): ezék szerint a tervezők december 15- ig megküldik az alapozási tervet, így a SZÁÉV hozzáláthat a munkához. A nyírbátori tanács biztosítja a szanált területet a folyamatos munkavégzéshez. A SZÁÉV pedig a rendelkezésre álló két év alatt átadja az épületet. Tulajdonképpen itt pontot is tehetnénk, mert megoldódott a legtöbb problémát felvető nyírbátori ház ügye. A hónapokig tartó vita azonban túlmutat ezen a tanácskozáson. — A megye 318 tanácsi beruházásánál elég sok gond vetődik fel — összegez Deák László — s ez a határidők módosításában mutatkozik meg. Jó lenne, ha valameny- nyi beruházás tervezői, kivitelezői gyakrabban összejönnének, nemcsak levelezésre, az adminisztrációra bíznák a közvetítést. Szinte mindenütt rövidebbek lennének a határidők, hamarabb költözhetnének be az új lakásba, kezdhetne meg működését a szolgáltató intézmény, a gyár, az az iskola. i Tóth Kornélia l SZABOLCSI KERTBARÁTOK PESTEN > t t* l * j daa A Hazafias Népfront központi kertbarátklubja október végén tartotta összejövetelét a HNF budapesti székházában, ahová bemutatkozásra meghívták a szabolcsi kertbarátok vezetőségét. Széles Csaba, a Szabolcs- Szatmár megyei Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetségének elnöke „Mi így csináljuk” címmel előadást tartott a szövetség tevékenységéről. Többek között ismertette: a nyíregyházi kertbarátklubot megyei központi klubbá alakították, amelyet Inántsy Ferenc nyugdíjas főiskolai tanár vezet. A klubban aktív közösségi élet alakult ki, ahol a kertbarátok előadásokon, szakmai bemutatókon, kertlátogatásokon és tanulmányi utakon gyarapíthatják ismereteiket. A központi klub példája nyomán a megyében az utóbbi egy év alatt 12-ről 22-re növekedett a kertbarátklubok száma. A tájékoztató után a résztvevők színes filmen tekintették meg Szabolcs- Szatmár megye kertkultúrájának nevezetességeit, a nyírségi jonatánosokat, a természetvédelmi területeket, a műemlékeket és a ma már hagyományossá vált nyírségi gyümölcskarnevált. A filmvetítést élénk vita követte. Többek között felvetődött, hogyan alakultak ki ezek a szép almáskertek a nyírségi homokon. A vitában feltett kérdésekre Varga Ferenc, a klub szervező titkára válaszolt, aki elmondta, hogy a szabolcsi kertek telepítésében meghatározó szerepe volt Nagy Sándor megyei kertészeti felügyelőnek. Tanítványai szorgos munkája nyomán díszlenek és adnak bő termést ezek a kertek. A kertbarátok megyei szövetsége ezért is határozta el a „Nagy Sándor-emlékplakett” alapítását. A jövőben ezzel az emlékplakettel tüntetik ki azokat a klubokat és kertbarátokat, akik a legjobb eredményt érik el.
