Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. november 2. TELEX Téma a leszerelés Kalevi Sorsa és Leonyid Brezsnyev üzenetváltása A Szocialista Internacioná- lé és a Szovjetunió között egyetértés mutatkozik az In- ternacionálé leszerelési tö­rekvéseinek hasznosságát il­letően. Ez tűnik ki Kalevi Sorsa és Leonyid Brezsnyev üzenetváltásából, amelynek tartalmát szerdán hozta nyil­vánosságra a TASZSZ szov­jet hírügynökség. A Szocialista Internacioná- lé létrehozott egy leszerelési munkacsoportot és a szerve­zetnek a kanadai Vancouver­ben november 3—5. között megtartandó kongresszusán is a leszerelés lesz az egyik legfőbb téma. Az SZKP főtitkárához el­juttatott üzenetben Sorsa ki­fejtette : a munkacsoport nagyra értékelné, ha lehető­séget kapna arra, hogy te­vékenységéről tájékoztathas­sa a szovjet vezetőket. Válaszában Leonyid Brezs­nyev hasznosnak mondta a munkacsoport létrehozását, mivel ez azt mutatja, hogy a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom egyre nagyobb ér­deklődést tanúsít a leszere­lés, korunk egyik legfonto­sabb kérdése iránt. SZÓFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, az államtanács elnö­ke kedden Szófiában fogadta Joshua Nkomot, a Zimbab­wei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a Zimbab­wei Hazafias Front egyik ve­zetőjét. A baráti légkörben lefolyt találkozón Joshua Nkomo köszönetét mondott azért a támogatásért, ame­lyet a BKP és Bulgária nyújt a zimbabwei nép harcához. ZÁGRÁB Dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke és Ivica Kriz- manics, a jugoszláv rádió és tv propagandabizottsága, és a zágrábi rádió elnöke szer­dán aláírta a Magyar Rádió, valamint a jugoszláv rádió és tv új, öt évre szóló együtt­működési egyezményét, to­vábbá a Magyar Rádió és a zágrábi rádió 1979—1980. évi együttműködési munkater­vét. BERLIN A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága és az NDK államtanácsa szerdán — 80. születésnapja alkalmából — üdvözölte Elly Wintert, Wilhelm Pieck leá­nyát, méltatta a német mun­kásmozgalomban végzett hat évtizedes munkásságát. Elly Wintert október 7-én az NDK legmagasabb kitünteté­sével, a Kari Marx-érdem- renddel tüntették ki. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának kedden kezdődött Namíbia-ülésén az afrikai or­szágok képviselői azonnali megtorló intézkedéseket kö­veteltek Dél-Afrika ellen. Hangsúlyozták: csak közös lépésekkel — például a ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok megszakításával — lehet megakadályozni Preto­riát abban, hogy Namíbiában olyan bábrezsimet hozzon létre, amelynek „gyámja” maga Dél-Afrika lenne. Harcok a Viktória-tó mellett A tanzániai kormány újabb részleteket tett közzé a Vik- tória-tó közelében ugandai és tanzániai csapatok között folyó összetűzésekről. A kor­mánynyilatkozat szerint az ugandai csapatok harckocsik és nehéztüzérség támogatásá­val 30 kilométerre hatoltak be tanzániai területre: a tan­zániai csapatok a támadó egységekkel harcba bocsát­koztak. A harcok jelenleg is folynak — állapítja meg a nyilatkozat. A tanzániai kormány ismét kategorikusan cáfolta Idi Amin ugandai államfőnek az elmúlt három hétben több «ízben hangoztatott vádjait, amelyek szerint Tanzánia támadást intézett volna Uganda ellen. Portugáliában sorozatos megmozdulásokon tiltakoznak a földművesek a földreform vívmányainak megsemmisítésé­re irányuló intézkedések ellen. A képen: Vendas Novasban tüntetnek a parasztok. (Kelet-Magyarország telefotó) 20 évi hatalmas munkával az idén nyáron elkészült a kínai Kasi (Kesgar) és a pa­kisztáni főváros Islamabad között húzódó magashegyi autóút, a Karakoram út. Az út — amelynek építésén tíz­ezer kínai és több ezer pa­kisztáni vett részt — a világ egyik leglátványosabb hegy­vidékén vezet keresztül, évek­kel ezelőtt még járhatatlan területen, hatezres csúcsok és hatalmas gleccserek között. A minden évszakban járha­tó, nehéz rakományok szállí­tására alkalmas objektum potenciális gazdasági jelentő­sége és stratégiai szerepe rendkívüli. Régebben ez az út, csak ös­vény volt a magas hegyek között, amely évente csak egy hónapig, és öszvérekkel volt járható. Az új út a kínai kereske­delem számára biztosítja Ka­rachi indiai-óceáni kikötő­jének elérését, s ezáltal to­vább növeli Pakisztánnak mint tranzitországnak a sze­repét, nem is beszélve arról, hogy az Európa—Közel-Kelet —Csendes-óceán közötti ten­geri útvonal ezer kilométe­rekkel és hetekkel rövidül meg. Az út megépülése egy sor természeti akadályt küzdött le, de politikai vonatkozásban ez még korántsem mondható el. Nyomvonala ugyanis egy rendkívül robbanásveszélyes helyen vezet át: Pakisztán által katonailag megszállva tartott indiai területen húzó­dik. A kasmiri térség már korábban is háborúk kitöré­sének okát szolgáltatta, s az út stratégiai fontossága, az amúgy sem nyugalmas hely­zetet tovább élezheti. Nem kétséges az sem, hogy az út megépülése a kínai hatalmi politika eszközét képezi, hi­szen tudvalevő, hogy e tér­ségben Kína a járhatatlan területeket stratégiai utak hálózatával látja el. így már megépült, ill. építés alatt van több út Kína belső területé­től az indiai határ több pont­jáig, Tibettől Nepálig és Ne­pálon keresztül is. Sajnos az utak építése — ismerve a kínai vezetés külpolitikai irányvonalát — nem a gaz­dasági együttműködést és a békés egymás mellett élést szolgálják majd... szovjet Ilit Hajózás a sarkvidéken Az idén minden eddiginél korábban indult meg a hajóforgalom az Cszaki-sark vizein. Több más jégtörővel együtt az atomhajtású Szibir május elején már teherhajó-karavánt vezetett a Jenyiszej torkolatában lévő Dugyinkába. Az óceánon nincsenek könnyű útvonalak: tájfu­nok és viharok fenyeget­nek. A Jeges-tengeren való hajózás azonban közülük is a legbonyolultabb és a leg­nehezebb — még tavasz- szal és nyáron is. A hajókaraiván előtt a je­get feltörő atomhajtású Szi­bir halad, utána egy-két nagy teljesítményű jégtörő. Hárman szinte utat vágnak a hajók számára. 250 mérföld 16 nap alatt A Dugyinka felé haladó atomjégtörő csak a Jenyi­szej torkolatáig vezeti a ha­jókat, mivel a folyóba az alacsony vízállás miatt már nem mehet föl. Ekkor egy másik jégtörő áll munkába és hallatlanul nehéz mun­ka árán tisztít meg minden tengeri mérföldet a jégtől: az idén az első karaván a 250 mérföldes utat 16 nap alatt tette meg. A Szovjetunió számára a Jeges-tenger vizein való ha­józás időtartamának növe­lése fontos népgazdasági feladat. A távoli északon — Kola-félszigettől Csu- kotkáig — városok és tele­pülések épülnek, kőolaj- és földgázmezőket vonnak be a termelésbe, érckiterme­lőhelyeket, bányákat, atom- és hőerőműveket építe­nek. Hatalmas és mind nö­vekvő mennyiségben szállí­tanak ide árut tengeri úton, míg visszafelé a hajók fát, ércet, szenet visznek. A geológusok viszont mind újabb lelőhelyeket fedez­nek fel — ezek pedig új vá­rosokat hívnak életre. A Jeges-tenger már ős­idők óta a férfiasság és a bátorság szimbóluma az orosz ember számára. Ko­csonyás vizein a középkor­ban csak orosz hajósok jártak. Megkapó a bátor­ság, ahogy kis, fából ké­szült hajóikon merészen átvágtak a jégmezőkön, kelet felé. A szovjet sarkvidéki ha­jósok, elődeik hagyomá­nyait követve szintén ha­talmas munkát végeztek a sarkvidék kutatásában. A Jeges-tenger hasznosítása történetében örökre helyet kaptak a legendás Ivan Papanyin jégen sodródó expedíciói, amelyek a 30-as években jártak errefelé. Ugyanekkor alakult ki az északi-tengeri út, amely összekötötte az ország eu­rópai kikötőit a csendes­óceániakkal. Elődök nyomában A 60-as években új kor­szak kezdődött a sarkvi­dék hasznosításában: mun­kába állt az első szovjet atomhajtású jégtörő — a Lenin —, majd újabb két társa — a Szibir és az Arktyika. Ez lehetővé tette a hajózási szezon jelentős kiterjesztését, ami nagy­mértékben meggyorsította az északi körzetek terme­lőerőinek fejlődését — el­sősorban a nyugat-szibériai kőolaj- és földgázlelőhelyei­nek kiaknázását. 1977 augusztusában az atomhajtású Arktyika a hajózás történelme során első ízben elérte az Északi­sarkot. Ez az út sajátos al­kotó katalizátorként szol­gált a jégtörő konstruktő­rök munkájában. 1978 már­ciusában például Finnor­szágban a neves Värtsilja- cég szakértői egyhangúan fantasztikusnak nevezték az Arktyika útját. Rögtön hozzá is tették, hogy már dolgoznak egy 150 ezer ló­erős motorral ellátott jég­törő műszaki tervein. Szá­mításaik szerint egy ilyen hajó egész éven át képes megbízható hajózást bizto­sítani a Jeges-tengeren. 375 féle hajó A Vartsilja-cég régi part­nere a szovjet tengerészet- nek. Eddig 375 különféle hajót — köztük 17 jégtörőt — épített a Szovjetunió számára. A finn kollégákkal szoros együttműködést folytató szovjet tervezők is nagyobb teljesítményű jégtörők épí­téséről álmodnak. Grandió­zus technikai tervek ezek, megvalósulásuk pontos idő­pontját így nehéz megmon­dani. Valószínű, hogy egy ilyen hajó létrehozásában több ország szakemberei vesznek részt majd, és a terv minden bizonnyal a világ hajógyártásában je­lenleg ismert legjobb meg­oldásokat testesíti meg. A szovjet gyárakban ké­szült atomhajtású jégtö­rők segítségével azonban a Jeges-tengeren most is gyakorlatilag egész éven át hajóznak. Nyilván a nem is olyan távoli jövőben, ami­kor még nagyobb teljesít­ményű jégtörők épülnek, folyamatosan és mind na­gyobb számban fognak át­haladni a hajókaravánok, hogy a távoli észak tetsző­leges pontjára eljuttassák a rakományt. 'Ti .Ti* ■ Bfe. (t$ f ^ *'*'****&% ÚJ OBJEKTUM A 1/I r. A TÉRKÉPÉN: A IVUl CIKOc'ClIY! üf

Next

/
Thumbnails
Contents