Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 13. Termékkiállítás nyílt csütörtökön Kisvárdán, a szak­munkásképző intézet aulájában a város nagyüzemeinek termékeit láthatják a héten az érdeklődők. Képünkön a kiállítás egy részlete. (Gaál Béla felvétele) NÉVTELEN LEVÉL AZ ÁB-NEK „Eltűnt“, pedig nem is volt... Biztosító kárszakértők sztorijaiból Szatmári irodalmi napok Főként irodalmi témájú kulturális rendezvénysoro­zatot szervez Fehérgyarmaton a járási művelődési központ és a járási könyvtár. A szat­mári irodalmi napok prog­ramja a Krúdy-nappal kez­dődik október 17-én. A cen­tenárium alkalmából a nyír­egyházi tanárképző főiskola tanárai tartanak előadásokat az író munkásságáról. Fotókiállításon ismerked­hetnek meg az érdeklődök a környék irodalmi - emlékhe­lyeivel. A szatmári emlékszo­bákat, emlékházakat bemu­tató képek feltehetően hasz­nos ötleteket adnak azoknak, akik a szép őszi időt kihasz­nálva még egy-egy kirán­dulást terveznek. A fotókiál­lítást a könyvtár rendezi ok­tóber 17—21. között. A háznak már csak az alapját találták meg, amikor oda értek. A többit elvitte a víz — mondta a tulajdonos. Nem tűnt fel, hiszen akkor, a szamosközi árvíznél nem ez volt az első eset. Sok ilyen házzal akadt dolguk az Álla­mi Biztosító kárszakértőinek. Több mint 100 ezer forintra becsülték a kárt. Egy névte­len levél figyelmeztette őket: a háznak csak az alap­ja volt még meg, amikor jött az árvíz. Bírósági ügy lett az esetből... A másik sztori: leégett egy dohánypajta az egyik tanyán. A kárbecslő — mivel nem volt otthon senki — várakozás közben alapo­san szétnézett. Feltűnt neki néhány helyen a friss föld­hányás. Kiderült, hogy az égett oszlopokat kiásták és jóval kijjebb helyezték. Na­gyobb lett a pajta, több kár­térítést követelhettek volna, ha . .. Évenként hatszáz Csak példaként mondták el a két történetet Zsíros Já­nos és Kovács László, az Ál­lami Biztosító Szabolcs- Szatmár megyei Igazgatósá­gának kárszakértői. Mindjárt hozzá is teszik: A sok ügy között csak ez­reléket lehet említeni, ami­kor meg akarják téveszteni a biztosító szakembereit. — Hány kárbecslést vé­geztek már el? — Tizennyolc éve csiná­lom, s ha évente hatszázzal számolok ... mondjuk tizen­kétezret ... — Én már 28 éve dolgozom a biztosítónál. . . — Gyakran fogadják „mu- mus”-ként a kárszakértőket? — Nem. Lehet, hogy fur­csán hangzik, de a kárszak­értőnek pedagógusnak is kell lenni, másként ezt a munkát képtelen elvégezni. Ahány ember, annyi féle, s a kár jellegétől függően változik az emberek hangulata is. — Minden ember egyéni­ség. Van aki egyből le akar­ja „rohanni” a kárbecslőt, van, akivel nagyon finoman kell beszélni. — öt-tíz perc alatt egy ügyet sem lehet elintézni. — Még akkor sem, ha nyil­vánvalóan nem fizethet a biztosító. És más hangot kell megütni, ha haláleset is tör­tént ... Öl porta égett — Volt már ilyen? Például Nyírkárászon, ahol két gyerek is megégett. — Azt mondják, a jó kár­becslés a legjobb agitáció .a biztosítás megkötésére. Igaz ez? — Van rá példa. Penészle­ken öt porta égett le egyszer­re. Háromnak volt biztosítá­sa és ezeknek a kára hamar megtérült. Sok ház volt még akkor biztosítás nélkül a köz­ségben. Azóta sokan megkö­tötték. — Kikkel van a legtöbb probléma? — Általában az idősebb generációval. Az idős paraszt- emberek szeretnek sokat be­szélgetni a problémáikról. Természetesen meg kell hall­gatni őket. — Meg tanácsot kérnek. Ha tudom, megmondom, ha nem, hát eligazítom, hogy ho­va menjen . .. — Nagyobb esetek? — Az árvíz, aztán az en- csencsi tűz, ahol tizenhárom porta égett le. Már másnap kinn voltunk. Szerencsére itt minden ház volt biztosítva, így két nap alatt lerendez­tük. — A Békés megyei föld­rengés és az azt követő vi­harkár. Ott voltam segíteni a felméréseknél. Magam is át­éltem egy földmozgást. Alig tudtam megnyugtatni a szál­lásadó háziasszonyt, meg a gyerekét. Borravaló nélkül — Hálapénz, borravaló. Előfordul-e ilyen szándék? — Elvétve. Akkor megma­gyarázzuk: a biztosítás két­oldalú szerződés, és kár ese­tén csak az abban foglalta­kért fizet a biztosító. Minket azért fizetnek, hogy ezt a kárt felbecsüljük. Borravaló nél­kül . . . Kárszakértő. Mondják so­kan úgy is, hogy becsüs. Óriási különbség. A becsüs azt értékeli, amit lát, a kár­becslő — különösen tűz ese­tén — azt, amit már nem lát. A kassza kulcsa a zsebében van, de nem azért, hogy il­letékteleneknek nyitogassa. Tóth Árpád Országos fotó­pályázat - termé­szetbarátoknak A nyíregyházi fotóklub a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya, a megyei és a városi művelő­dési központ, az SZMT, a NYÍRTOURIST, a KISZ me­gyei bizottsága, valamint a megyei természetbarát szö­vetség védnökségével orszá­gos fotópályázatot hirdetett az elmúlt napokban. Három kategóriában — fekete-fehér, színes, illetve színes diapozi­tív — négy-négy felvételt fo­gadnak el egy-egy pályázó­tól, a legfőbb feltétel, hogy a képek a természetről, vagy a természetért készül­jenek. A nyíregyházi városi mű­velődési központ címére no­vember 1-ig lehet beküldeni a képeket, a pályázat pon­tos feltételeiről is itt adnak részletes tájékoztatást. Há­rom kategóriában adják ki a díjakat a színvonaltól füg­gően. A védnökök által fel­ajánlott különdíjakkal pél­dául a legjobb Szabolcs-Szat- már megyei felvétel, a leg­jobb vadfelvétel, vagy a leg­jobb magashegyi felvétel szerzőjét jutalmazzák. Megyei filmprog­ram a múzeumi hónap alkalmából A megyei moziüzemi vál­lalat az idei múzeumi és műemléki hónap alkalmából külön filmprogramot állított össze. Októberben a festé­szet, szobrászat, építőművé- "* szét, régészet, iparművészet, műemléki, művészettörténeti témákról készült rövidfilme­ket vetítenek a mozikban. Természetesen helyet kaptak a filmek között az „Őszi sé­ta Nyíregyházán”, a „Búvó örökség”., és az „Almavirág­zástól a gyümölcskarnevá­lig” című szabolcsi témájú kisfilmek is. A filmsorozat célja, a film­művészet eszközeivel színesí­teni a múzeumi és műemlé­ki hónap programját, és olyan, helyekre is eljuttatni népünk és más népek kultúrájának emlékeit, ahonnan nehezen, vagy egyáltalán nem juthat­nak el a hónap folyamán múzeumba. A sorozat film­jeit kívánságra megküldik a megye minden érdeklődő in­tézménye, iskolája, kollektí­vája számára. ötéves a Nyírség Ruhá­zati Szövetkezet keme- csei üzeme. A vidéki üzem hatvan dolgozót foglalkoztat, termékeik exportra készülnek. Az év hátralévő idejében többek között 10 ezer darab női ruhát szovjet megrendelésre, másik 10 ezres tételt NSZK-meg- rendelésre készítenek. Képünk Korpái Ferenc- né szocialista brigádtag, az üzem egyik alapító dolgozója. (Elek Emil felvétele) Elítélték a részeg motorost Részegen motorozott május 14-én délelőtt Sütő Béla 39 éves tiszaszentmártoni trak­toros. Sütő már fizetett bün­tetést közlekedési vétségért, a tsz-ben is sorozatban kapta a figyelmeztetéseket, fegyel­miket gyakori ittassága, fe­gyelmezetlensége miatt, de nem törődött vele, rendszere­sen ivott. Május 14-én reggel is be­rúgott, motorra ült, de ré­szegsége miatt áttért az út bal oldalára. Ezzel megza­varta a vele szemben szabá­lyosan közlekedő kocsit, amelynek vezetője — hogy elkerülje az összeütközést — jobbra rántotta a kormányt és elütötte az előtte haladó gyalogost. Szerencsére a bal­eset nem halállal, hanem sú­lyos sérüléssel végződött. A bíróság Sütő Bélát sze­szes italtól befolyásolt álla­potban, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyezte­tés miatt 6 hónapi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, 3 évre eltiltotta a jár­művezetéstől és kötelezte ar­ra, hogy a büntetés letöltése alatt kényszerelvonó kezelés­nek vesse alá magát. Az íté­let jogerős. Hétfőn Nyíregyházán Budapest bemutatkozik Áz utóbbi időben több fő­városi kerület, illetve me­gyeszékhely között jött lét­re baráti kapcsolat, melyet egyebek között kölcsönös be­mutatkozásokkal is ápolnak. Megyeszékhelyünk nemrégi­ben egy egész napos kultu­rális programmal mutatko­zott be az V. kerületben. En­nek viszonzására a „testvér­kerület” budapesti napot rendez Nyíregyházán október 16-án. Ezen a napon a megyeszék­helyen összesen 14 előadás hangzik el 14 helyen. Az elő­adók: az V. kerületben lévő Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanárai, illetve hall­gatói. Délután fél négykor kezdődnek az ELTE tanárai­nak előadásai. A megyei mű­velődési központ nagytermé­ben Marx György egyetemi tanár a tantervek természet- tudományos alapjairól, a me­gyei tanács épületében He­rényi Sándor egyetemi tanár jog- és államigazgatási kér­désekről, a sóstói tanácsi to­vábbképző intézetben Sala­mon Zoltán kandidátus az iskolarendszer fejlesztéséről és jövőjéről, a Hazafias Nép­front klubtermében Székely György rektorhelyettes a tör­ténelmi tudat alakításáról tart előadást. Tíz egyetemi hallgató a város tíz középfokú oktatási intézményében fél kettőkor kezdi meg előadását. Az elő­adások témáját igyekeztek az illető iskola tanulóinak fel­tételezhető érdeklődési köré­hez igazítani, így például a testnevelés tagozatos Vasvá­riban az olimpia városáról, Moszkváról lesz szó. E bemutatkozások alkal­mával rendszerint művészeti együttesek is fellépnek. Az V. kerületet ezúttal az Uni­versitas együttes képviseli Nyíregyházán. Műsorukat ok­tóber 21-én este hétkor a ta­nárképző főiskolán adják elő. KONZERVGYÁR: > Másfél millió fiatal házasoknak A Nyíregyházi Konzerv­gyárban 1330 harminc éven aluli fiatal dolgozik. A dol­gozói létszámnak ez több, mint a fele. Élet- és munka- körülményeik javítására, szo­ciális ellátottságukra egyre nagyobb gondot fordítanak. Jelentős a társadalmi segít­ség is, melyet a fiatalok él­veznek. A gyár tyukodi rész­legében a KISZ KB támoga­tásával megépült az ifjúsági ház. A beruházás teljes ösz- szege 617 ezer forint. Ebből . a KISZ KB 150 ezer forin­tot adott. A fiatalok építke­zésen végzett társadalmi munkája 217 ezer forintot tett ki. A gyár nagy összegű anya­gi támogatást nyújtott és nyújt a 30 éven aluli fiata­lok lakásgondjainak enyhíté­sére. 1976-tól 1980-ig 42 har­minc éven aluli fiatal kapott, illetve kap a vállalattól la­kást. vagy építési kölcsönt. A fiatal házasoknak kifize­tett vállalati hozzájárulás összege meghaladja a más­fél millió forintot. Nem feledkeznek meg a gyárban az otthon lévő kis­mamákról sem. Az Ujfehér- tón lakó gyermekgondozási szabadságon lévő fiatalasz- szonyoknak például megnyit tották a „gyes”-klubot. A klub negyedévenként műso­ros összejövetelt szervez az újfehértói Ady Endre Műve­lődési Házban. így a gyesen lévők nem szakadnak el a gyártól, rendszeresen tájéko­zódhatnak az ottani életről. A konzervgyárban más mó­don is gondoskodnak a fia­talokról. Közülük egyre töb­bet vonnak be a politikai ok­tatásba, a felnőtt szakmun­kásképzésbe. És ez nemcsak a központi gyárban van így, hanem tvukodi telepükön is. Az általános iskolai végbi­zonyítvánnyal nem rendelke­zőknek intenzív általáncji is­kolai képzést vezettek be. INTÉZKEDTEK Á MINISZTÉRIUMOK n lakásukat korszerűsítők hamarabb visszakapják költségeiket A tanácsi lakásukat kor­szerűsítő bérlők az eddigiek­nél egyszerűbben kaphatják vissza a lakbérbe beszámít­ható költségeiket — erre a lehetőségre mutat rá az Építésügyi és Városfejlesz­tési és a Pénzügyminiszté­rium most megjelent együt­tes közleménye, amely a ta­nácsi házkezelési szerveknek ad iránymutatást. Az utóbbi időben ugyanis mind gyako­ribbá váltak azok a jelzések, amelyekből kitűnt, hogy a bérbeszámítás havi törleszté­sének elszámolása — külö­nösen a kisebb összegű té­telek esetében — sok admi­nisztrációval terheli a házke- zelőségeket. Ugyanakkor — főként az idős bérlők esetében — méltánytalanul hátrányos helyzetet teremt, hogy a la­káskorszerűsítésre fordított kiadásaik túlságosan elapró­zódva, a havi bérbeszámítás­sal rendkívül hosszú idő után, esetleg 10—15 év alatt térül­nek meg. A két minisztérium közle­ménye felhívja a figyelmet: az 1971-ben megjelent alap- rendelet kimondja ugyan, hogy a bérlő csak a jogsza­bályban meghatározott rész­leteidben történő bérbeszámí­tásra tarthat igényt, de a rendelkezés nem zárja ki an­nak a lehetőségét sem, hogy a bérbeadó egy összegben vagy rövidebb idő alatt térít­se meg a bérbe beszámítha­tó összegeket. Célszerű tehát, ha az 5000 forintot meg nem haladó bérbeszámítási igényt egy összegben elégíti ki a bérbeadó. Ezt az alapelvet lehetne követni a nagyobb összegű bérbeszámítási igény esetében is, mégpedig oly módon, hogy a teljes igény egy részét — 5000 forintot meg nem haladóan — egy összegben, a fennmaradó részt pedig ugyancsak éven­ként és 5000 forintot meg nem haladóan egy összegben elégítse ki a bérbeadó. Ab­ban az esetben, ha a bérlő családjának egy személyre jutó átlagjövedelme nem ha­ladja meg az 1500 forintot, célszerű az 5000 forintnál na­gyobb bérbeszámítási igény egy összegű kifizetése is. In­dokolt ennek az elvnek az érvényesítése akkor is, ha megszűnik a bérlő lakásbér­leti jogviszonya. A közle­mény irányelvei tehát lehe­tőséget nyújtanak méltányos és gyorsabb ügyintézésre.

Next

/
Thumbnails
Contents