Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
1978. október 12. KELET-MAOYABORSZÁjG 3 Előre látni a városépítésben Beszélgetés Szilágyi Lajos miniszterhelyettessel Nyíregyháza, Ungvár sétány. (Hammel József felvétele) Közművelés — emberközelből (2.) IsmergetjSk a jót.... A napokban tartott előadást Nyíregyházán Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a terület- és településfejlesztés időszerű problémáiról. Majd találkozott a megyében lévő építőipari szervezetek vezetőivel, ahol a tárca előtt álló feladatokról váltottak szót. Ebből az alkalomból kértük meg a miniszterhelyettest, hogy válaszoljon néhány, a megyét érintő kérdésre. — Örülök annak, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei és városi szervezetének meghívására az ankéton, az eszmecserén részt vehettem. Mint a megye szülöttje különben is figyelemmel kísérem a szabolcs-szatmári változásokat. Az a tapasztalatom, hogy megélénkült a szellemi élet, ennek pezsdítő hatása megmutatkozik a meggyorsult fejlődésben is. — Milyen tapasztalatokat szerzett a városépítésben, városnéző körútja után mi a véleménye a nyíregyházi építkezésekről? — Ha valaki tíz évvel ezelőtt hagyta el Nyíregyházát, s most visszatér, az már alig ismer rá a városra. Láttam az új fémipari szakközépiskolát, amely nemzetközi színvonalat üt meg mind a kivitelezés, mind az elhelyezés szempontjából. Érdekes épület lesz a megyei művelődési központ. Nagyon korszerű városrészt alakítottak ki Jósavárosban, ahol egy komplex lakótelep épült, iskolával, üzletekkel, szolgáltató létesítményekkel. Ezekre büszkék lehetnek. — A városépítés üteme tovább folytatódik. A szakember szemével hogyan látja, a további lépésnek milyen buktatói lehetnek? — Szabolcs-Szatmár megye nyolc kiemelt szerepkörű településére készültek el a második 15 éves lakásépítési terv városépítési előkészítő munkái. Ezek közül két város néhány problémáját szer retném kiemelni. Nyíregyháza keleti városrészén a VI. ötéves tervidőszak során még viszonylag sok, mintegy ötezer lakás szanálásmentes területen való elhelyezése oldható meg. Ám a következő ötéves terv végétől a szabad területek igénybevételének lehetősége már korlátozott. Fel kell ezért már most készülnünk arra, hogy 1985 után a belső városrészek nagyobb arányú rekonstrukcióját meg lehessen kezdeni. Ennek biztosítását szolgálja az 1979-re, a kiskörút mentén elhelyezkedő területekre a minisztérium által kiírt terv- pályázat is. — Nyírbátor példája mutatja, hogy milyen lényeges a rendezési tervek betartása, az azok alapján történő fejlesztés. A városban kiépítésre kerülő iparvágány a város további egységes szerkezeti fejlődését kényszerpályára tereli és nem a legkedvezőbb irányú területi fejlesztés lehetősége következik be. — A városok és községek arányos fejlesztésére a településhálózatfejlesztési terv szól. Hogyan minősíti ezt a tervet, a következő években mit érdemes figyelembe venni? — Országosan és a megyén belül is bebizonyosodott, hogy a településhálózatfejlesztési tervek jól szolgálják a fejlődést. Tudtommal viszont a megyén belül >s vannak olyan eltérések, hogy a kisebb szerepkörű településeknél, az alsófokú központoknál nem mindig esik egybe a mezőgazdasági és igazgatási központ. Ezen érdemes változtatni. A másik észrevételem, hogy a megye szépen zárkózik fel az országos ellátottsági szinthez, de például a munkaerő elhelyezésénél legyenek figyelemmel arra, hogy a harmadik szektor, a közlekedés, kereskedelem és szolgáltatás a jövőben több embert kíván, ezért ennek teremtsék meg a személyi alapjait is. — A legfontosabb tanácsi beruházásoknál, az óvoda, iskola és egészségügyi intézmények építésénél, valamint a lakásépítésnél gondot jelent, hogy a megyén belül kicsi a tervezői kapacitás, a megyei tervező iroda bővítéséhez új székház szükséges. Várható itt változás? — El kell fogadtatni, hogy egy tervező iroda épülete nem irodaház, hanem üzemépület, termelő munkahely, s ehhez szükséges igazítani a feltételeket. Az építésre most ígéretet nem tudok adni, de tény, hogy tovább érdemes vizsgálni ezt a helyzetet, hiszen a tervezői kapacitás hiánya visszahathat a további fejlődésre. Bár meg kell jegyezni, hogy már 1979-re sem jeleznek olyan leterheltséget az országos tervező vállalatok, így ezen a téren javulás várható. — A beruházások jobb lebonyolítása attól is függ, milyen a megyében lévő építőipari vállalatok együttműködése. Mi a tapasztalata? — Valóban nagy tartalék rejlik az építőipari vállalatok együttműködésében. Az, hogy a három szabolcsi, a SZÁÉV. a KEMÉV és az ÉPSZER, valamint a Hajdú megyei Állami és Tanácsi Építőipari Vállalat között létrejött az együttműködés országos példa is lehet. Feladat, hogy az itteni öt vállalat társulásának jogilag is megteremtsük a működőképes feltételeit. Ennek haszna a speciális gépek kihasználásában, az anyagellátás javításában, a szervizmunkában, az alkatrészellátásban kell. hogy megmutatkozzon — fejezte be Szilágyi Lajos miniszter- helyettes. I lyen nagy munkaidőben a falusi házaknál általában ki tartózkodik otthon? Csakis az öregasszonyok. A képárus úgy nyitott be egyikőjükhöz, akárha régi ismerős lenne. Kérés nélkül kitett a veranda párkányára néhány tenyérnyi képet és azt mondta: — Harminckét forint párja, öreganyám, szinte, ingyen van, vegye már meg. — Nem is tudom — vélte félénken az öregasszony, hisz mindenkitől félt, ha hívás nélkül tette udvarára a lábát. De az illető most mégis, mintha jámbor arcot mutatott volna. — Nem is tudom. — Nem szépek tán a képek? — Nem is tudom. A képek a lehető legrosz- szabb nyomások voltak, a színek elmosódva és összekeveredve; még ragadtak is a nyomdafestéktől. — Mindössze harminckét forint párja, hát a kutyának is megéri, nem? Ha végigbóklásszuk a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet irodaépületét, akkor az üzemi sivárságról alkotott kép csak bővül. Az irodák ridegek, a könyvtár, ami tanácskozóterem is, kietlen, a művelődési célokat is szolgáló ebédlő se otthonos. A művezetői irodák falain pápakoronázás és aktkép jelent némi otthonosságot, vitatható értékkel. Az egész üzem valóban a félkész és alakuló élet képét mutatja. Az elnöktől, Hajdú Lászlótól tudom, hogy bőven tesznek erőfeszítéseket, bár tétovákat arra; mozduljon valami a1 szövetkezetnél. — Meghívtuk előadónak P. Kovács Józsefet a tv-ből, járt itt dr. Kulin István csillagász, fogadtunk írót is. Szocialista brigádjaink szinte mind neveztek az Igaz ez a szép vetélkedőre, nem is eredménytelenül. Van színes televízió az üzemben, s most a KISZ-szervezetnek egy vetítője is rendelkezésre áll. Alakult egy irodalmi színpad is. Tudjuk, hogy az általános műveltség ügyében tennünk kell... ! Az előadásokon 20—40 ember vett részt, felük irodai dolgozó volt, munkaidőben. Klub nincs, az emberek munka után sietnek haza. Az irodalmi színpadnak nyolc tagja van — felük irodista. A filmvetítő — bár ez is haszon — elsősorban munkavédelmi filmeket játszik. Vagyis az erőfeszítések aligha biztatóak. A munkások legnagyobb — Csak két nap múlva lesz nyugdíj — vélte az öregasz- szony —, addig csak tíz forint van a bukszámban. Galambos Lajos: A képárus Az árus mérgesen pakolta össze portékáját. — Az isten verje meg ezt a falut — sziszegte. — Le- pedálozom a Iában, ebben a rossz időben a rongy utakon tönkremegy a biciklim gumija, ráadásul annyit se tudok keresni, hogy egy pohár sört megigyak. Átkot kérek én erre a falura. Hirtelen felnézett. részéhez alig jut valami. Ám nézzük a brigádok vetélkedőit, hátha ott találni valami jót. Illés Sándorral és Horváth Lászlóval beszélgetek. Lakatosok, szocialista brigádokban dolgoznak. Részvevői a most folyó vetélkedőnek, túljutottak az elődöntőn. Előadások — keveseknek ízlelgetés Reggelizés közben — Beneveztünk, és sikerült eddig. Annyi haszna van, hogy bővíti a látókörünket — így Illés. Olvastam korábban, de egészen mást, könnyebbet. Most megismertem Fejest, Veres Pétert és másokat. Tetszik. Ha vége lesz, akkor is fogom őket olvasni — fele-fele arányban. — Én a tudományon belül a csillagászattal foglalkozom most. Ez jutott rám. Érdekes. Miután mindig szerettem a fantasztikusát, így könnyebb. Csak az a baj, hogy sok min— Mutassa a bukszáját. Tényleg csak tíz forintja van? Az öregasszony kivette a zsebéből az árva pénztárcát, kinyitotta. — Ennyi, ha mondom, ez a tizes. És csak két nap múlva lesz nyugdíj. Az árus kivette a pénzt, mustrálgatta, mintha azt nézné; vajon nem hamis-e? Aztán zsebrevágta, kiment a kapun, felült a biciklijére, s elhajtott. Már a szomszéd portája felől kiálltott vissza: — Viszlát, öreganyám. A z asszony szaladt, mondani akarta volna, hogy abból két napra még kenyeret és tejet kell venni a boltban, de akkor már az árus messze karikázott. Istenem, ült le szegény özvegy a küszöbre, megvénülten, annyit tapasztaltam az életben, hogy tíz embernek is sok lenne, és még mindig meg tudnak lopni? den olyan könyvet is előírtak, amiből a megyei könyvtárból sincs csak két-három darab. S kinek van ideje ahhoz, hogy futkosson? Még jó, hogy a szövetkezetnél kezünkbe adják azt, amit olvasni, tudni kell. — Van formális dolog is — folytatja Illés. Olyan versenypont is akadt: aki a1 42 múzeumi pecsételőhelyet végigjárja, darabonként fél pontot kap. Nos, ahol volt egy autós anyagbeszerző, az pe- csételtetett. Hol van ilyenre ideje egy munkásembernek? — És a súlycsoport — egészíti ki az eddigieket Horváth. Igaz, fizikai állományúnknak szól a vetélkedő, de bizony akadnak vállalatok, ahol ezt kicselezik. így aztán van egy kis reménytelenség a városi versenyeknél. Akkor mire jó a vetélkedő? — kérdem, s remélem a jó választ. Nem is csalódok. — ízlelgetjük, ismergetjük a jót — mondja Illés. Közben az egész brigád kutat, segíti az öt versenyzőt. S már ez is valami. A szocialista brigádok tagjai reggelizés közben cserélik ki ismereteiket könyvről, hely- történetről, népművészetről. A maguk erejéből küzdenek, s örülnek, ha egy-egy arra járó tanultabb embertől tanácsot kérhetnek. Mindez addig tart, amíg vetélkednek. Ha vége, akkor visszajönnek a szürke hétköznapok. Itt már hiányzik a tudatos közművelés, népművelés. Nincs, aki csinálja. — Nincsen nálunk főhivatású népművelő — magyarázza Farkas Tamás, a KISZ csúcstitkára. De nem is menne sokra, hiszen a művelődéshez pénz kell, meg helyiség, és hatáskör. Egyik sincs meg. így aztán vannak fellobbaná- sok, de aztán lelanyhul minden. — Volt eset — mondja Szabó —, hogy reggelizés közben körbevittük a színházi bérletet. Ki akar ingyen menni? — szólt a kérdés. Két-három kéz óvatosan félmagasságba emelkedett. A többiek röhögni kezdték, froclizták. Aztán a kezek lehanyatlottak. Kinek van türelme és ideje, hogy ezt a falat törögesse? Kinek van ideje? S kinek a kötelessége? — merül fel a kérdés. Az elnöknek? A KISZ-nek? A társadalmi munkásoknak? Nos, egy nyolcszázas üzemben, amely a távlatokban szinte kétszeresére nő, ez már nem elég. Minden igyekezet csupán barkácsolás marad. Bürget Lajos Következik: Ki mire fogékony? Előadások a számítógépekről A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán október 9-től nyitva tartó számítástechnikai kiállításon csütörtök délután három órától részletesen bemutatják az érdeklődőknek a kiállított készülékeket A megnyitó óta a legtöbben a leltárfeldolgozó gépre voltak kíváncsiak, mely elsősorban a kereskedelmi dolgozók munkáját hivatott megkönnyíteni. Sokan érdeklődtek a távvezérlésű számítógép és a telemagnó iránt, utóbbit az oktatásban lehet kiválóan alkalmazni. Csütörtökön a mezőgazdasági főiskola földszinti előadótermében délelőtt 10 órától a mezőgazdaságban használható számítógépekről tartanak előadásokat. Import helyett Néhány éve kezdték meg a rotaméterek gyártását a nyíregyházi UNIVERSIL üvegtechnikai gyárában. A korábban importból beszerzett folyadékáramlás-mérőkből az elmúlt évben már 5 idillié, az idén megközelítőleg 7 millió forint értékben készítenek. Képünk: Kaposi Lajosné a bekalibrált rota- métereket látja el skálabe- .osztással. (Fotó: Gaál Béla) Kiadvány ' a tsz-mozgalom történetéről A megyei levéltár gondozásában a közelmúltban megjelent „A termelőszövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései” című kiadvány. A termelőszövetkezet-történeti kutatások irányúiról és problémáiról Orbán Sándor, a Történelemtudományi Intézet osztályve- zetőjé írt tanulmányt. Ezenkívül a tsz-mozgalom megyei történetéről; a pártarchívumban őrzött dokumentumokról; a1 paraszti munka kereteiről és a földreform fehérgyarmati történetéről olvashatunk a kiadványban. Bátorliget - filmen A hétfőn kezdődött nyíregyházi környezetvédelmi rendezvénysorozat következő előadásaira október 13-án, péntek délután 3 órakor kerül sor. Dr. Csokonay József- né a KÖJÁLL vegyésze „Nyíregyháza környezetvédelme” címmel tart diaképekkel illusztrált előadást, majd dr. Nagy Sándor, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docense mutatja be megyénk védett természeti értékeit. Ugyanakkor vetítik az érdeklődőknek a bátorligeti természetvédelmi területről készített filmet. Az előadásokra a megyei művelődési központ klubtermében kerül sor. Lányi Botond
