Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 12. ÉPÜL A SÜTŐÜZEM Jó ütemben halad a fehér- gyarmati sütőüzem építése. A Fehérgyarmati járási Épí­tőipari Szövetkezet dolgozói a közelgő békekongresszus tiszteletére vállalták: határ­idő előtt két hónappal átad­ják a 11 milliós létesítményt. A nagyközség központjában lévő üzem az új alagútke- mencés komplexum átadása után is tovább dolgozik. így lehetővé teszik a mátészalkai építést: segítenek a pékáruel­látásban Mátészalkán. Felvé­telünkön a fehérgyarmati építkezés. (M. K. felv.) Kisvendéglő és ABC-áruház Nyírteleken Több árut kínálnak Elhanyagolt épületekben működő tanyai boltok, a kis­vendéglőben szűkös — sok­szor egyféle — választék, hi­ányos ellátás zöldségfélékből, húskészítményekből. Dióhéj­ban ezek a gondok nehezítik a lakosság kereskedelmi el­látását a Nyírteleki Nagyköz­ségi Tanács körzetében. A Nyíregyházi ÁFÉSZ 18 kiskereskedelmi és 7 vendég­látóegysége — zömük egy­személyes, szabadkasszás — kiegyensúlyozott alapellátást nyújt. Az első fél évben 27 Nem Robinsonok HOVÁ LETT A H BETŰ? Alkatrészek hiánylistán Hanyagságból milliós kár n kereskedelmi felügyelőség vizsgálata TÜZÉP-telepekei A gépalkatrészeket kereső vásárlók nemegyszer hagy­ják el bosszankodva a nyír­egyházi AUTÓKER-szaküz- letet. Különösen a Trabant- és Wartburg-tulajdonosok kérik újabban hiába a szük­séges felszerelési cikkeket. Az üzlet ellátásáról érdek­lődtünk Szopkó Andrástól, a bolt vezetőjétől. A megyeszékhelyen ez az egyetleh AUTÓKER-szaküz- let, ezért is különösen lénye­ges, megkapják-e itt a vá­sárlók a járművükhöz szük­séges alkatrészeket — tud­tuk meg. Elsősorban a köny- nyen meghibásodó cikkek­ből törekszenek megfelelő el­látásra. A bonyolultabb berendezé­sű Zsiguli és Polski Fiat al­katrészekből viszonylag ele­gendő áll a vásárlók rendel­kezésére. Az utóbbi időben kapható már Zsiguli első tár­csafékbetét, vezérműtengely és vezérmű-nagyfogaskerék. Ezeket korábban hiába ke­resték a vevők. A hiánycik­kek listájára került ugyanak­kor a Zsiguli jobbos-balos sárvédő. Ebből ez évben mindössze hetet kaptak(l). A Trabant- és Wartburg- alkatrészek polcai ugyanak­kor szinte üresen állnak. Négy hónapja nem kaptak árut, hiába rendelik meg újra és újra. Ez a helyzet az IFA teherautó kellékeivel is. Az egyes kocsik alkatrésze­in kívül ugyancsak gyakran hiába keresik a vásárlók az általános felszerelési és ápo­lási cikkeket, fgy például a különböző spray-ket, elaka­dásjelző háromszöget, vagy mondjuk az országjelző H betűt. Kevesen tudják vevőik kö­zül, hogy megrendelhetik a pillanatnyilag hiányzó alkat­részeket. Amennyiben há­rom hónapon belül megérke­zik a s'zaküzletbe az igé­nyelt áru, erről értesítik a megrendelőket. Jelenleg leg­többen Skoda S—100-ashoz és Zsigulihoz várnak első sárvédőt. Akaratlanul is kedvező változást sejt az ember, ha arról hall, hogy utóvizsgá­latot végeztek az ellenőrök, hiszen az előző, az úgyne­vezett alapvizsgálat nem csak a mulasztásokat tárja fel, javaslatokat is tesz a hibák kijavítására. Épp ezért meglepőek annak az utóvizsgálatnak a megálla­pításai, amelyeket a keres­kedelmi felügyelőség ellen­őrei az állami és szövetke­zeti TÜZÉP-telepeken tar­tott ellenőrzésen tapasztal­tak az építőanyag-értékesí­tés terén. Az alapvizsgálatkor — 1976-ban — 1 millió 300 ezer forint értékű építőanyagot kellett rossz minőség miatt leértékelni, most pedig más­fél milliónál is nagyobb a le­értékelt áruk értéke. Két éve 70 ezer forintot fizettettek vissza a vásárlóknak, s 35 ezer forint jogtalan haszon elvonására tettek intézkedést, most 127 ezer forinttal káro­sították meg a vásárlókat a TÜZÉP-telepeken. Véletlenen múló beszerzés A vizsgálat természetesen nem csak árellenőrzésre kor­látozódott, kiterjedt az áru­ellátás, a minőség, a tárolás helyzetére, sőt a TÜZÉP-te- lepet működtető szövetkeze­tek árképzési és -ellenőrzési tevékenységére is, hiszen nagyrészt ezeken múlik: mi­lyen munkát végeznek az építőanyag-kereskedelem­ben dolgozók. Az áruellátásról vegyes ta­pasztalatokat szereztek az el­lenőrök. Mert míg például megfelelő volt a kínálat fe­déllemezekből, faragott geren­dákból, darabos mészből, a kis méretű téglán kívül min­den falazóanyagból, addig nem hogy javult volna, rom­lott az ellátás azbesztcement­termékekből, vasbetontermé­kekből, nem volt kiegyensú­lyozott az ellátás erdei fa­termékekből, collos fenyő­fűrész áruból, bejárati és er­kélyajtókból, parkettákból. Az anyaghiány, a nem ki­egyensúlyozott ellátás okai is különbözőek. Gyakori, hogy nem szállít határidőre az ÉRDÉRT, a téglagyár, de — Elítélték a tömeges balesetet okozó gépkocsivezetőt Tömeges balesetet és ma­radandó testi fogyatékossá­got okozó, gondatlanul elkö­vetett közlekedési vétségért ítélte el a Nyíregyházi Járás- bíróság Bodnár János 33 éves szabolcsveresmarti lakost. Bodnár 1969-ben szerzett jo­gosítványt, amely személy- kocsira, tehergépkocsira, autóbuszvezetésre és motor­vezetésre is érvényes volt. Munkahelyén fegyelmezett, segítőkész embernek tartot­ták, s fegyelmezett volt a közúton is: még nem köve­tett el szabálysértést sem. Június elsején mégis bekö­vetkezett a baj. Bodnár a Felső-szabolcsi Vízgazdálko­dási Társulat Robur kocsi­jával Ibrányból Paszab felé haladt, körülbelül 30 kilo­méteres sebességgel. Amikor a kisvasút és a közút keresz­teződéséhez ért, látta, hogy egy lovas kocsi áll a sínek előtt, ő azonban nem ' állt meg mögötte, kikerülte és ráhajtott a vasúti sínekre. A kisvonat épp akkor ért oda, s elütötte a kisbuszt. Az ütközés következtében egv utas 8 napon túl gyógyuló, testi fogyatékosságot ered­ményező sérülést szenvedett, a busz hat másik utasa sze­rencsére kisebb sérülésekkel megúszta az ütközést. Az anyagi kár 34 ezer forint volt. A bíróság Bodnárt 1 évi, fogházban letöltendő sza­badságvesztésre ítélte, és 10 hónapra eltiltotta a jármű- vezetéstől. különösen a szövetkeze­ti TÜZÉP-telepeknél — hiá­nyoznak az anyagbiztosítási szerződések, miatt sokszor a véletleneken múlik a beszer­zés sikere. A szolgáltatások mértéke is változó, csak egy biztos: a szövetkezeti telepek semmi­lyen szolgáltatást nem nyúj­tanak a vásárlóknak. Az ál­lami TÜZÉP-telepek között akad ahol gépi rakodással, betonozáshoz kölcsönzött zsa­luval, betonkeverővel segítik az építkezőket, propaganda­anyagot adnak az építkezé­sekről, az anyagfelhasználás­ról, az anyagok tárolásáról, vagy például Baktalóránthá- zán 1—2—3<— 5 kilós csoma­gokban is vásárolható a gipsz, a cement, a mészhid- rát, a samottpor. Az áralkalmazásról elöljá­róban csak annyit: a szövet­kezeteknél — miután legtöbb szövetkezetnek csak egy tele­pe van — gyakorlatilag nincs árképzés, a TÜZÉP vállalat tájékoztatásul a szövetkeze­teknek is elküldi a saját te­lepeinek készített árutasí­tást és ez jelentős segítséget nyújt a telepvezetőknek, ter­mészetesen csak akkor, ha megkapják. Hetven fillér költség — 4,90 haszon Sokat könnyített az ár­munkán, hogy tavaly a TÜ- ZÉP vállalat egységesítette a különböző helyiipari vállala­toktól beszerzett szabad ár­formás termékek árát, még­is előfordultak kettős árak. Vásárosnaményban az abla­kokat keverték össze és az olcsóbbat is drágábban ad­ták, Pátrohán a hornyolt ge­rinccserepek ára volt rossz. A legdurvább vásárlói meg­károsítást a napkori tsz tele­pén találták az ellenőrök, ahol a maximált áras termé­kek közül csak a téglánál 36 ezer forinttal számoltak töb­bet, mert a fuvar drágább volt, mint amennyit elszá­molhattak volna. Ezt tették az iparcikk-kis- kertől vásárolt vízvezeték­csövekkel is. Ez a termék is maximált áras, de a tsz a 38,80-hoz hozzáadott méte­renként 70 fillér fuvarkölt­séget és 4,90 hasznot is. így lett a horganyzott cső Nap­koron 44,40 a 38,80 helyett, s így lett csak ebből 30 ezer fo­rint árdrágítás. Ujfehértón a szállítóktól kapott árenged­ményt nem adták tovább a vásárlóknak, s 20 ezer forint jogtalan haszonhoz jutottak. Talán a legtöbb hanyagsá­got a minőségvédelemnél és az árutárolásnál tapasztalták az ellenőrök. 160 termék mi­nőségi vizsgálatánál 70-et kellett kifogásolni, s ebből 56 gyártási eredetű volt. A tiszaberceli téglagyár 9100 I. osztályú téglája egytől egyig szabványon aluli volt, ilyen minősítést kaptak a Csengeri Vegyesipari Szövet­kezet ablakai, az ÉPFA 31 fé­le ablakából 24 nem felelt meg a szabványnak. És ami jó, annak egy ré­sze tönkremegy a tárolás so­rán. Hajópadló, hullám- és szabványpala, nádpalló, ho­mokolt fedéllemez értéktele­nedik el, mert a szabadban veri az eső, szárítja a nap. Csak Rakamazon 62 ezer, Napkoron 53 ezer a tárolás miatt keletkezett kár, de Nyírbátorban, a nagyhalászi, az újfehértói, a csengeri tele­peken elkerülhetetlenné vált leértékelések azt jelzik, hogy nem csak a szakmai ismere­tek hiányosak, a telepek dol­gozóinak emberi magatartá­sa, hanyagsága is oka a más­fél milliós leértékelésnek. Emberi magatartás A vizsgálat végén a nap kori tsz elnöke, a számvite­li, a pénzügyi osztályvezető és a telepvezető, valamint az újfehértói telepvezető ellen bűnvádi feljelentést tettek. Itt akár happy enddel be is lehetne fejezni az írást, hiszen akik bűnt követtek el, azok bűnhődnek. Ám ha be­legondolunk, hogy két év alatt ha volt változás, akkor az romlás volt, így már nem sikeres a vég. Kétségtelen, hogy a szakszerű tárolást alapvetően hálózatfejlesztés­sel lehetne megoldani és er­re csak kevés helyütt van pénz. De az már nem első­sorban pénzkérdés, hogy az építőanyagok átvételét és el­adását írni-olvasni alig tudó raktári segédmunkások vég­zik, a telepvezetők zöme szakképzetlen, s ráadásul a szövetkezetek vezetői is alig törődnek velük. Ha ezekben nem lesz változás, az utóvizs­gálat utóvizsgálata sem ad­hat majd számot kedvező változásról. Ez pedig nem en­gedhető meg — a vásárlók érdekében. Balogh József millió 700 ezer forintos for­galmat bonyolított le Nyírte­leken a fogyasztási szövetke­zet. Nőtt az árukínálat, kivé­ve a húsboltot, ahol sok rek­lamáció is érkezett a minő­ségre. A külterületi élelmi­szerboltok közül Görögszállá­son, Belegrádon, Varjúlapo­son, Gyulatanyán kapható hentesáru kis mennyiségben. A község lakosságának fe­le tanyatelepüléseken él. Az alapvető élelmiszerekből, ve­gyiárukból elegendő kapható a tanyai üzletekben is. Élve­zeti cikkekből viszont — mint a déligyümölcsök, édes­ségek, üdítők — szűkös a vá­laszték. Gond, hogy a szállí­tó vállalatok járművei nem keresik föl szívesen ezeket a boltokat, mivel kevés árut igényelnek, s szétszórtan he­lyezkednek el. Az árut leg­szívesebben a központi egy­ségnek adják át. Nehézséget okoz a göngyölegek vissza­szállítása is. Hálózatfejlesztést nem ter­vezett az ötödik ötéves terv időszakára a Nyíregyházi ÁFÉSZ Nyírteleken. Egy üz­letet bővítenék Dózsaszőlő- ben. Az önkiszolgáló rendsze­rű boltot — amely korszerű­sítése mintegy 400 ezer fo­rintba kerül — még az idén átadják a forgalomnak. A hét vendéglátóhely kö­zül egyedül a kisvendéglőben kapható meleg étel, bár itt is szűkös a kínálat. Gyakran csak egyféle menü kapható, a gyümölcsbefőtt és a saláta pedig rendszerint hiányzik az étlapról. Nem elég higiénikus a tálalás. A jelenlegi tervidő­szakban nem fejlesztik a kis­vendéglőt. A VI. ötéves terv­ben viszont egy új, meleg­konyhás kisvendéglő építését tervezi Nyírteleken az ÁFÉSZ. A jelenlegi éttermet a szomszédos önkiszolgáló üz­lettel együtt ABC-áruházzá alakítják. (h) rr Őszi megyei könyvhetek Október 25-én nyitják meg az idei őszi megyei könyvhe­teket Baktalórántházán a Mező Imre Gimnázium nagy­termében, melynek rendezője a hagyományoknak megfele­lően a fogyasztási szövetke­zetek megyei szövetsége, a Baktalórántházi ÁFÉSZ igaz­gatósága és a megyei könyv­barát bizottság. Az ünnepi megnyitóra délután 2 órakor kerül sor, író és színművész vendégeket is várnak. A mű­sorban a gimnázium irodal­mi színpada is fellép. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT RÁNCOK Beküldte-. Bwyi László, Nyírcsászári, Hunyadi u. 15. A kisvárdái kórházban ma, október 12-én megyénk egészségügyi középkáderei tartanak tanácskozást arról, hol van az egészségügyi dol­gozók helye, s mi szerepük a fejlett szocialista társada­lomban. A másik téma: mi­lyen az orvos—nővér kapcso­lat, s milyen lehetőségek van­nak a javításra. Nemrég olvashattunk ar­ról, hogy a kelet-magyaror­szági belgyógyászok adtak itt egymásnak találkozót, hasz­nos szakmai vitát rendezvén. Egy program arról tudósít, október 26-án a tizennegye­dik tudományos ülést tartják ebben a kórházban. Alig hat hét, s a vidéki város kórháza immár har­madszor hallat magáról. Be­szélni kell róla. hiszen elég gyakorta halljuk a panaszt: a vidéki orvos beszűkül, szak­mailag lemarad. Biztos, ilyen is van. De a kisvárdái példa — melyet kiegészít az, hogy a hozzá integrált vásárosna- ményi kórház erőfeszítéseit is egyesíti — ellenkezőt bizo­nyít. Bizonyít, s nem keveseb­bet: a vidéki kis kórházak orvosai, egészségügyiéi nem Robinsonok, akik az isten há­ta mögött tengődnek egy szi­getre kivetve. Hallatnak ma­gukról, mégpedig messze- hangzón, s ez nagyon sokat mond betegnek és egészség- ügyinek egyaránt. Jelzi, hogy ahol akarnak, ott tudnak is lehetőséget teremteni ahhoz, hogy szakmailag, emberileg lépést tartsanak a legmoder­nebbel. Tiszteletnek örvendenek azok a gyógyszerkísérletek, amelyeket dr. Molnár Károly végez, aki egyébként akadé­miai előadást is tartott a nyá­ron. Ismertek dr. Palásthy, dr. Kőmíves, dr. Meze'y ta­nulmányai. Szakmai körök­ben is nagyra becsülik azo­kat a jó eredményeket, ame­lyeket az intézeten belüli korszerű egészségnevelés te­rén értek el. Megyei viszony­latban is kiemelkedő az in­farktus gyógyításában elért több éves sikerük. Bürget Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents