Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

Magyarország J XXXV. évfolyam, 241. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 12., csütörtök Ma ilésl tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését október 12-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, az építőipar helyzeté­ről szóló jelentés, a lakásépítés távlati tervének irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) GENF Háromhatalmi értekezlet Genfben megtartotta soron következő tanácskozását a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásá­ról szóló egyezmény kidolgo­zásán munkálkodó amerikai, szovjet és brit küldöttség. Borsodiak Szabolcsban Szarka Károly felszólalása az ENSZ-ben Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes, az ENSZ- kö'zgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség ve­zetője — a kelet-európai ál­lamok csoportjának nevében — kedden felszólalt az apar­theid elleni különleges bi­zottság ülésén, amelyet a dél­afrikai politikai foglyokkal való szolidaritás napja alkal­mából tartottak. A tények sorával bizonyí­totta, hogy a pretoriai fajül­döző rezsim — a gyarmati rendszernek ez az utolsó és legrosszabb maradványa — egyre brutálisabb eszközöket alkalmaz a politikai foglyok­kal szemben. 1963 és 1977 kö­zött a dél-afrikai börtönök­ben negyvenegyen haltak meg gyanús körülmények kö­zepette és negyvenegyük kö­zül tizenkilencen az elmúlt három évben veszítették éle­tüket. Az úgynevezett bizton­sági törvény értelmében csu­pán 1977-ben 180 kiskorút tartóztattak le, többen közü­lük még a tizenharmadik életévüket sem töltötték be. Szarka Károly felháborító­nak mondotta, hogy a leg­utóbbi, az 1977. évi szolidari­tási nap óta a dél-afrikai re­zsim tovább fokozta elnyo­mó intézkedéseit. Nőbizottsági ülést tartott szerdán a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV. Az ülésen részt vettek a tapasztalat- cserére érkezett Borsod me­gyei TESZÖV nőbizottságá­nak tagjai is. Tájékoztatót hallgattak meg a szabolcsi termelőszövetkezetek gazdál­kodásáról, tevékenységükről és a szövetségi munkáról, majd megismerkedtek az it­teni nőbizottság munkamód­szerével. Ezután a jármi Al­kotmány Termelőszövetkeze­tet keresték fel, ahol talál­koztak a szövetkezet párt- és gazdasági vezetőivel, a nőbi­zottság és a gazdaság tagjai­val. BÉRMUNKA VALUTÁÉRT SZABOLCSBAN Cipő, ruha Közel­Keletre A harmadik negyedév le­zárása már a legtöbb üzem­ben jelzi, sikerül-e teljesíte­ni az idei tervet és ha igen, milyen mértékben könyvel­hetnek el nagyobb eredményt a tervezettnél. Három köny- nyűipari üzemünkben keres­tük erre a választ. A Divat Ruházati Vállalat az idei 75 millió forintos ter­melési tervét a harmadik ne­gyedév végén 70 százalékra teljesítette. A viszonylagos elmaradást a negyedik ne­gyedévben piacra kerülő ér­tékesebb női télikabát pótol­ja. A belkereskedelemnek az idén 53 millió forint érték­ben gyártják a legmodernebb szabású, denevér és ragián ujjal készült női kabátokat, kártolt és lódenhatású anyag­ból. Az első háromnegyed évben több mint 36 millió forint értékben adták el ter­mékeiket a hazai, piacon. Mintaboltjukban, a nyíregy­házi Modellházban az idén 10 millió forint értékű női kabá­tot, ruhát, szoknyát, kosztü­möt, nadrágot értékesítenek. Eddig 5,7 millió forintot köl­töttek a Modellházban a vá­sárlók. A vállalat az NSZK-ba is exportálja termékeit. Az idén 60 ezer női kabátot varrnak bérmunkában, s eddig 45 ez­ret küldtek el a megrende­lőknek. Az idei exporttervük 15,4 millió forintot hoz a vállalatnak. A Szabolcs Cipőgyár az idén 850 ezer pár férficipő gyártását tervezi. Szeptember végéig 656 ezer pár került le a gépsorokról és így az idő­arányos tervüket 16 száza­lékkal teljesítették túl. Ter­mékeik jelentős részét expor­tálják, az idén 310 ezer pár cipőt küldenek a két legna­gyobb vásárlónak, a Szovjet­uniónak és Lengyelország­nak. Idén először 10 ezer pá­rat Líbia rendelt tőlük. A gyártott termékek másik fe­lét a hazai kereskedelemben értékesítik. A fűzéssel díszí­tett fél- és vastagabb talpú férfi télicipőből 20 ezer párat a megye kereskedelmi válla­latai, az iparcikk-kiskereske­delmi vállalat, a Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat és a CIPÖNAGYKER hoz forgalomba. Mintabolt­jukban, a nyíregyházi Kos­suth téri cipőboltban ebben az évben várhatóan 20 ezer pár cipő talál gazdára. Eddig 15 ezer párat adtak el ebben az üzletben. A Vörös Október Férfiru­hagyár ebben az évben 261 millió forint értéket könyvel­het el a tervezett 87 700 öl­töny, 42 ezer zakó és az 550 ezer nadrág gyártásával. Az első háromnegyed évben 100,8 százalékra teljesítették a ter­melési tervüket. Termékeik közül a koratron nadrág az év elején a Kiváló áruk fóru­ma pályázaton elnyerte a megtisztelő cím viselésére szóló jogot. A műgyantával átitatott szövetből él- és for­matartó, mosógépben mosha­tó nadrágot készítenek. Va­salni egyáltalán nem szüksé­ges és a gyártás során kapott formáját később- is megőrzi. Ez évben 28 ezer kerül le a szalagokról ebből a termék­ből. A VOR a férfiruhák 67 szá­zalékát külföldön értékesíti. Ezen belül 40 százalékot tesz ki a szocialista országokba irányuló és 27-et a tőkés ex­port. A Szovjetunió csaknem minden köztársaságába, vala­mint Hollandiába, Svájcba, Franciaországba, Kuvaitba és Líbiába továbbítják az export­ra termelt 81 ezer öltönyt és 105 ezer nadrágot. Terméke­ik többi részét a belkereske­delemben adják el. Vala­mennyi megyében lehet vá­sárolni belőlük, termékeik­nek mintegy tíz százalé­ka jut el a szabolcsi vá­sárlókhoz. (t. k.) Bolgár lektor előadásai megyénkben A közlekedésfejlesztésről tárgyalt a Nyírbátori Városi Tanács V.B. Egyre többen utaznak au­tóbuszon Nyírbátorban, sür­gető a tömegközlekedés meg­oldása — hangzott el a Nyír­bátori Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának szerdai ülésén. — Jelenleg ugyanis megyénk e fiatal városában még a távolsági járatokkal oldják meg a városon belüli közlekedést is. A tanácsra háruló felada­tok közül a legfontosabb, hogy újabb autóbuszforduló­kat létesítsenek. Felvetődött a vb-ülésen, hogy hiányos az utastájékoztatás, sokan nem tudják, honnan, mikor indul­nak a járatok. Hamarosan felmérik: szük­séges-e a lépcsőzetes munka­kezdés bevezetése, s javasla­tokat gyűjtenek, miként le­hetne legcélszerűbben megol­dani a város növekvő helyi közlekedését. A kereskedelemről és á szolgáltatásról is szó volt a termelésellátás-felügyeleti osztály beszámolójában. A vb hangsúlyozta: nagy gondot kell fordítani a jövőben arra, hogy a szövetkezet méllett az állami kereskedelem is foko­zott szerepet vállaljon a fia­tal város lakosságának ellá­tásából. Elhangzott: átmeneti gondokat okoz, hogy a bon­tások miatt a városközpont­ban több üzlet megszűnik, s helyettük csak később tud­ják megnyitni az újakat. A vb állást foglalt abban is, hogy szorgalmazni kell az idegenforgalom révén is sür­getett, korábban tervezett ke­reskedelmi, vendéglátó beru­házások mielőbbi megvalósí­tását. A szolgáltatások fejlődtek ugyan, — állapította meg a vb —, de korántsem elégítik ki a magasabb igényeket. Felhívták a figyelmet a helyi lehetőségek jobb hasznosítá­sára: a faipari szövetkezet árbevételéből például mind­össze 1 százalékot tesz- ki a szolgáltatás, holott a helyi igények ennél lényegesen na­gyobbak. A vb végül a sorgarázsépí­tésről és kedvezményes felté­telű lakásépítési kölcsönök odaítéléséről tárgyalt. Kisvárdai városnézésen a vendégek. Pencso Karageurov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának alosz­tályvezetője, aki az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodik hazánk­ban, országos előadó körútja során kedden és szerdán lá­togatást tett Szabolcsban. Itt- tartózkodása során ismerke­dett az oktatási igazgatósá­gon az oktató-nevelő munká­val, és előadást tartott a Bol­gár Kommunista Párt ideoló­giai tevékenységéről Nyír­egyházán és Vásárosnamény­ban. Ellátogatott a nyíregy­házi papírgyárba, majd is­merkedett a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz munkájá­val. Pencso Karageurovot fo­gadta Ekiér György, a me­gyei pártbizottság titkára. A norvég parlamenti küldöttség Kecskeméten A Magyarországon tartóz­kodó norvég parlamenti kül­döttség Guttorm Hansen el­nök vezetésével szerdáit Kecskemétre látogatott. A delegációval együtt érkezett a megyeszékhelyre Raffai Sarolta, az országgyűlés al- elnöke és Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A vendégeket a megyei tanácsházán, Gajdács István, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács elnöke tájékoz­tatta az ország legnagyobb területű megyéjének életé­ről, gazdasági fejlődéséről, a tanácsok munkájáról. A norvég delegáció ezután Kecskemét és a környék ne­vezetességeivel ismerkedett. A norvég küldöttség kecske­méti programja ipari és me­zőgazdasági üzemek látoga­tásával fejeződött be. Az Országos Szövetkezeti zetközi Szövetsége elmúlt Tanács elnöksége szerdai ülé- hónapban Koppenhágában sén Szabó István soros elnök ... ___.. ....... vezetésével beszámoló hang- lezajtott kozpontl bizottság! zott él a Szövetkezetek Nem- ülésének tapasztalatairól. Alföldi kisvárosok vezetőinek tanácskozása Kisvárdán Huszonkét város párt-, ta­nácsi és népfrontvezetőinek részvételével kétnapos ta­nácskozás kezdődött szerdán Kisvárdán: a Magyar Urba­nisztikai Társaság a Kisvár­dai Városi Tanács közremű­ködésével rendezi az alföldi kisvárosok fejlesztésével, szervezési kérdéseivel foglal­kozó tapasztalatcserét. Meg­hívták a tanácskozásra me­gyénk négy városiasodé nagyközségének — Fehér- gyarmat, Vásárosnamény, Ti- szavasvári és Záhony — kép­viselőit is. A tanácskozás első napján Szabó Ferenc, a Kisvárdai tiárosi Tanács elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, s városnéző sétára hívta meg a vendégeket. Bemutatták a város új lakónegyedét, fejlő­dő ipartelepét, a városköz­pont rekonstrukciójának első létesítményeit, majd a vár környékét. Délután a záhonyi átrakókörzetbe látogattak a tanácskozás résztvevői. Este a városfejlesztés azo­nos gondjairól és eltérő sajá­tosságairól folytattak megbe­széléseket, amelyeknek há­rom fő témája volt: a kisvá­rosok pártirányítása, a város- fejlesztés gyakorlati problé­mái, valamint a tanácsok és az üzemek kapcsolatai. Be­mutatták a vendégeknek a Kisvárdáról készített rövid­filmet is. Ma előadásokkal folytató­dik a program: a kisvárosok igazgatási kérdéseiről dr. Raft Miklós, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyettese, fejlesztési kér­déseiről pedig dr. Körmendi Klára, az ÉVM főtanácsosa tart vitaindító előadást. A Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében Sorozatban varrják a női kabátokat a DIRUVÁLL-nál. Az OSZT ülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents