Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

1978. október 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Exportképes bútort Három kérdés Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyetteshez Nyíregyházáról Líbiába Cipőért valuta Bérlet a színházba A Szabolcs-Szatmár me­gyei Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezetben 335 fiatal dolgozik. Élet. és mun­kakörülményeik javítására öt és fél millió forintért kor­szerű, speciális gépeket vásá­roltak. Közművelődési, kul­turális és sportcélokra ötven­ezer forintot áldoztak. Gaz­dag könyvtárban, jól felsze­relt ifjúsági klubban tölthe­tik szabad idejüket a fiata­lok. A szövetkezet színház- és mozibérletet vásárol évről évre, hogy ezzel is segítse a fiatalok művelődését, szó­rakozását. (sigér) Jól jár az, aki nyíregyhá­zi cipőben jár. Ne tessenek félreérteni, nem reklám akar lenni ez a mondat. A reklá­mot megcsinálják maguknak azok a világhírű termékek, amelyeket a Nyíregyházi Ci­pőipari Szövetkezetben' ké­szítenek, s a nyugati orszá­gokba szállítanak. Nem volt véletlen tehát, hogy éppen a nyíregyháziak kapták a meg­bízatást: készítsenek cipőket a magyar VIT-delegáció fér­fitagjai részére. így készült el 360 pár zsemle színű férfi félcipő a Pécsi Bőrgyár által küldött junóbőrből, s aratott nagy tetszést a nyíregyházi VIT-cipő Kubában. A szö­vetkezet, mint ismeretes, a mokaszineljárással készülő divatos cipővel arat sikert a világpiacon. Idén a szövetkezetiek tő­kés exportra összesen 180 ezer pár legújabb divatú, hosszított orral készülő cipőt szállítanak Belgiumba, Auszt­riába, Líbiába és több nyu­gati országba kemény valu­táért. A Faipari Tudományos Egyesület október 3-án és 4- én Mátészalkán rendezte meg kétnapos ülését, melyen megjelent Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyet­tes. A rendezvény szüneté­ben rövid beszélgetést foly­tattunk vele. — ön bevezető előadásá­ban külön kiemelte, bogy a tőreferátum, mely a bútor­ipar gazdasági kapcsolatai­val foglalkozott, ma meg­különböztetett fontosságú. Mi teszi oly aktuálissá a té­mát? — Közismert a tény: mint­egy 2 milliárd forint befek­tetéssel a közelmúltban haj­tottuk végre a bútoripar re­konstrukcióját, kevés híján azt is mondhatjuk, hogy lét­rehoztunk egy új bútoripart. A feladatokat két részre bonthatjuk. Az elsődleges természetesen a hazai igé­nyek kielégítése, de egyre nagyobb szerepet kell kapnia a határainkon túli értékesí­tésnek, vagyis exportképes bútorokat kell előállítanunk. Ezt azonban csak akkor te­hetjük meg, ha számos pon­ton jelentős javulást tudunk felmutatni. Alapvető fon­tosságú például az elsődleges és a másodlagos faipar kap­csolatainak fejlesztése,' más szóval élve: az eddiginél jobb minőségű, jobban megmun­kált alapanyagot kell kapni­uk a bútorgyáraknak. Gond, hogy a vasipari szerelékek, melyeket itthon gyártunk, nem jók, apró cégek állítják elő ezeket, nincs választék. Ha másképpén nem megy, akkor importból fogjuk be­szerezni, mert ameddig ezen változtatni nem tudunk, ver­senyképesek sem lehetünk. — Ez csupán a kérdéskör egyik fele ... — Valóban az, mert be­szélni szükséges az értékesí­tés helyzetéről, a kereskede­lemről, a piackutatásról is. Mindegyik területen vannak még gondok, nem megfelelő az értékesítési kultúra. Nem tudunk csomagolni, hiszen ma sem ismerünk mást, mint a hullámpapírt, holott a fej­lett bútoriparral rendelkező országok régen túlhaladtak ezen. Sok hiba forrása a rak­tározás : romlik a bútorok mi­nősége, mire a vásárlóhoz ke­rülhetnek. Alapvető fontos­ságú lenne a vásárlók igé­nyeinek még jobb megisme­rése, mert ha nem tudjuk, mit várnak tőlünk, nem is dolgozhatunk színvonalasan. — Elmondta, az Ipari vá­sáron ugyan néhány órát tölthetett csak, azonban ennyi is elegendő volt an­nak megállapítására, hogy „a bútoripar nem volt ké­pes kibújni a bőréből, de előre lépett. A Szatmár Bú­torgyár azonban az egyet­len, amelyik gyökeres vál­toztatásra volt képes.’* Mi­ből kellene kibújnia a bú­toriparnak? — Természetesen nem min­denből. Mert a szövetkezeti ipar, amelyik stílbútorokat gyárt, az maradjon olyan, mint eddig, értékesítsen ott, ahol eddig, hiszen van pia­cuk. Az ipar többi részének azonban az a feladata, hogy elérhető áron termeljen jót. Nos, ez az a pont, ahol nem sikerült eddig átfogóan vál­toztatni. Ügy is fogalmazha­tok, hogy a bútoripar jelen­leg rendeltetésszerűen csi­nálja, amit csinál, mert az adott technikai, technológiai színvonal mellett — ezekről már beszéltem — sokkal többre nem lehet képes. A Szatmár Bútorgyárról mon­dottakat pedig úgy értem, hogy az előző esztendőkhöz képest, önmagához viszo­nyítva lépett nagyon nagyot, de ez, az országos képbe he­lyezve, az átlagos színvonalat is tekintve, nagy dolognak mondható. A megye faipara egyébként is jelentős, mint hallottam, az összes termelé­si érték egyharmadát adják. Ennek fontosságát érzésem szerint a megye és Mátészal­ka vezetői is felismerték, ezt bizonyítja, hogy jelentős számban képviseltették ma­gukat a tanácskozáson. Speidl Zoltán A nagykállói vasipari szövetkezetben saját elképzelés szerint — máshol is megvaló­sítható — ötletes anyagtároló állványokat készítettek. Az anyagmozgatást pedig egy — régebben akkumulátorral működő — jelenleg Skoda-motorral meghajtott emelővillás tar­gonca segíti. (Hammel József felv.) Két parlament között Lakásépítési támogatás, ifjúsági klubok, könyvtárak, külföldi utak fiataloknak A megye valamennyi mun­kahelyén október 15. és de­cember 15. között rendezik az ifjúsági parlamenteket. A vállalatok vezetői számot ad­nak az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásáról. Té­nyek bizonyítják, hogy a fia­talok többsége lelkiismerete­sen dolgozik, részt vesz a munkaverseny-mozgalomban, a különféle társadalmi ak­ciókban. A két parlament kö­zötti időben jelentős eredmé­nyeket hozott a fiatalokkal való törődés. Művelődés esti iskolában A Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalatnál több mint 1200 harminc éven aluli fiatal dolgozik. A KISZ negyvenegyezer forintos if­júsági alappal rendelkezik. Ám ez korántsem azt jelen­ti, hogy csak ebből az ösz- szegből valósulnak meg, az ifjúságpolitikai célok. A két évvel ezelőtti parlament egyik határozata volt, hogy a nyolc osztályt nem végzette­ket hozzásegítik általános is­kolai műveltségük megszer­zéséhez. Ezt sikerrel teljesí­tik. Ennek is köszönhető, hogy ma már a vállalatnál a közép- és alsó szintű veze­tők között ötven a 30 éven aluli fiatal. A fiatalok lakásépítésének támogatására a két év alatt egymillió-hétszázezer forintot juttattak. Jelentős összeget adtak jóléti és kulturális cé­lokra. Modern munkásszállót építettek Záhonyban, ahol a fiataloknak okos szabadidő- programokat nyújtanak. Gaz­dag műszaki és szépirodalmi központi könyvtáruk van. Emellett a munkahelyeken kilenc letéti könyvtár is mű­ködik. Kölcsön bútorra Nyíregyházán a Taurus Gu­miipari Vállalatnál különös gondot fordítottak a fiatalok lakásgondjainak enyhítésé­re. A harminc éven aluliak száma itt is meghaladja az 1200-at. Az elmúlt két év­ben családi ház építéséhez több fiatalnak nyújtottak hosszú lejáratú hitelt. Tizenöt fiatalt juttattak munkásla­káshoz. A vállalat rövid le‘- járatú hitellel is támogatja őket. Ebből lakberendezési tárgyakat vásárolhatnak. A szükséges összeget saját alap­ból biztosítják. Nagy gond­dal szervezik a Kiváló ifjú­munkás, a Kiváló szakmun­kás, a Szakma ifjú mestere címért folyó versenyeket, az Alkotó ifjúság mozgalmat. Bel- és külföldi társasuta­zásra küldik fiataljaikat. Több mint kétszáz fiataljuk jutott így el a Szovjetunió­ba, Bulgáriába, Lengyelor­szágba. A Vörös Október Férfi Ru­hagyárban Nyíregyházán 615 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Kétmillió forint kö­rüli az az összeg, amelyet az elmúlt két évben az ifjúság- politikai határozat megvaló­sítására fordítottak. Legna­gyobb tételt az étkezési tá­mogatás jelenti. Ezt a kultu­rális és sportkiadások köve­tik. De van pénzük a KISZ, az ifjúsági klub segítésére is. Kiváló KlSZ-alapszerveze- tüknek például ötezer forin­tot, a gyáregységek közötti jó KISZ-munkáért pedig tíz­ezer forintot adtak a fiata­loknak. Újsághír: A fegyveres erők napján a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Dankó András és Hegedűs Mihály tartalékos munkás- őrt. Mindkét férfi idén ün­nepelte 80. születésnapját. Dankó András zömök, erős ember. Alig van ránc az ar­cán, akár húsz évet is leta­gadhatna az életkorából. A kemény munkában, a harc­ban edződött erőssé. Suhanc- korát a munkásság fellegvá­rában, Csepelen töltötte, az­tán kőműves szakmájával átment a budafoki hajógyár építkezéséhez. A szabolcsi fiatalember hamar beillesz­kedett a szervezett munkások közé, osztozott sorsukban. A Duna partján kapta a katonai behívót 1917-ben. Az értel­metlen háborúban alig egy évet harcolt: megszökött a frontról. „A pesti vasasok, meg az építők teletömték a fejemet politikával” — emlé­kezik vissza. Ennek is kö­szönhette, hogy a válságos időkben is megtalálta a he­lyes utat. A Tanácsköztársa­ság idején Nyíregyházán lett vöröskatona. A Tisza vonalá­nál fegyverrel harcolt a fe­hérek ellen. Élete kockázta­tásával védte a tanácshatal­mat. A Tanácsköztársaság bu­kása után a Nyíregyháza környéki tanyabokrokban bújkált, majd a konszolidá­ció idején ismét kőműves­ként dolgozott. Mindig biza­kodva, szilárd elhatározással kitartott elvei mellett. A má­jus 1-i ünnepségeken mindig r Évtizedek tanúi DANKÓ ANDRÁS ott volt, tagja lett a munkás dalárdának és a színjátszó­csoportnak, mert tudta, hogy ezzel is terjesztheti a haladó eszméket. A sóstói Hármas­domb szinte valamennyi po­litikai rendezvényén részt vett. A felszabadulás után több fontos beosztásban dolgozott, hasznosította gazdag életta­pasztalatát. 1956 végén, 1957 elején ismét fegyvert fogott a munkáshatalom védelmé­re: egyik alapítója a mun­kásőrségnek. Sőt: egy dinasz­tiát is alapított: Aladár fia és Rózsi unokája szintén munkásőr. Idős ember, de HEGEDŰS MIHÁLY nem öreg. Még mostanában is szolgálatot teljesít a nyír­egyházi városi munkásőrsé­gen. Nyolcvan évesen. A kállósemjéni Hegedűs Mihály magas, szikár ember, még mindig egyenes tartás­sal. Nagy, kék szemeiből me­legség, életkedv és vidámság sugárzik. Hófehér haja és az utóbbi két évben megnövesz­tett szakálla tekintélyes kül­sőt kölcsönöz neki. önkép­zéssel rengeteget tanult. Kü­lönösen a politika és a törté­nelem tudománya érdekelte. Maga is élő történelem. — Hétvégeken a felesé­gem néha rám szólt: Oltsd el a lámpát, már a napvilágnál is tanulhatsz.” Reggelig ol­vastam, hogy többet tudjak a világ dolgairól. Hatvan évvel ezelőtt ő is lendíteni akart egyet a tör­ténelem kerekén. A Tanács- köztársaság kikiáltása után két nappal ezért jelentkezett vöröskatonának, és küzdött, reményekedett. Vöröskatona­ként Munkácsra irányítot­ták, ott kapott fegyvert és beosztást. Mint mondja, elő­ször Tokaj és Rakamaz kö­zött csaptak össze a fehérek­kel. A bukás után nagy utat megtéve menekült és Mező- ladányban egy vasúti váltó­kezelőnél kapott menedéket. Cipészként, napszámosként dolgozott a felszabadulásig. 1945 márciusában Kálló- semj énben pártalapszerveze- tet hoztak létre, és titkárnak Hegedűs Mihályt választot­ták. Feleségét és két lányát is beiratta a pártba. A 1956- os ellenforradalom után a já­rási székhelyen, Nagykálló- ban megalakult a munkásőr- egység, az elsők közt jelent­kezett. A testülethez most is erős szálak fűzik. Gyak­ran tart élménybeszámolót KISZ-eseknek, úttörőknek, sokan példaképnek tekintik. A helyi tanácstól ment nyugdíjba, de most is tagja a tanácsnak, aktív részese a helyi politika alakításának. Tevékenysége túlér a nagy­község határán: tagja a já­rási pártbizottságnak is. Já- rásszerte, megyeszerte tiszte­let övezi. N. L. Borgonyftbetekarítás az ajaki Búzakalász Tsz földjén. Üzembiztonsági szolgálat A vágóhidakon, húsipari, malom- és egyéb élelmiszer- ipari üzemekben különösen sok az elektromos árammal működő gép. A villamosipari biztonságtechnikai előírások, szabályzatok olyan sokrétű­ek, amelyeket áttekinteni, betartani, ellenőrizni csak speciálisan képzett emberek tudnak. Éppen ezért, hogy a dolgozókat és a vagyontár­gyakat az elektromos beren­dezések ne veszélyeztessék, 8 évvel ezelőtt egy országo­san kiépített hálózat egysé­geként létrehozták a Buda­pesti Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat 6. sz. nyíregyházi üzembiztonsági szolgálatát. Elsőrendű feladata a me- gyénkbeli élelmiszeripari vál­lalatok villamos árammal működő gépeinek biztonság- technikai és tűzrendészeti fe­lülvizsgálata. Űj profiljuk a villámvédelem ellenőrzése, összesen mintegy 50 vállalat­tal, intézménnyel vannak áL landó szerződéses viszony­ban. Idei árbevételi tervük 1,2 millió forint. Végrehajtá­sán kilenc jól képzett szak­ember fáradozik. Megbízásai­kat tekintve igen változatos a kép. Az üzemek méretének függvényében a 2—3 ezer fo. rint értékűtől a több százezer forint értékűig sokféle elő­fordul. A megye nagyobb élelmi- szeripari üzemeiben, telepein biztonságosak a gépek. Ez egyaránt dicséri a berende­zéseken dolgozók, valamint az energetikusok munkáját, akik, ha kell, igen gyorsan, hatékonyan intézkednek. Ki­tűnő biztonságtechnika és gazdaságos energiafelhasz­nálás jellemzi a ZÖLDÉRT, a nyírbátori növényolajgyár és a gabonaforgalmi vállalat munkáját. ír .

Next

/
Thumbnails
Contents