Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

4 KELET-MAG YARORSZÁG 1978. október 8. (a megszállt területek ki­ürítése; a palesztinek jogai­nak biztosítása; valamennyi közel-keleti ország biztonsá­gának szavatolása.) A Szovjetunió és a szoci­alista közösség részéről meg­nyilvánuló politikai és er­kölcsi támogatás azért is lé­nyeges, mert közben Irak, amely különböző nézetelté­rések miatt kivált a Szilárd­ság Frontból, javaslatot ter­jesztett elő egy arab csúcsér­Á hét címszavakban : HÉTFŐ; Asszad, Szíriái államfő berlini látogatása — A Brit Munkáspárt 77. konrgesszusán élesen bírálják a kormány gazdaságpolitikáját — Újabb kambodzsai provokáció Vi­etnam ellen KEDD: Uj kormány alakul Egyiptomban Musztafa Khalil el­nökletével, a hadügyminiszter menesztése — Portugáliá­ban elfogadják az új választási törvényt — Púja Frigyes New Yorkban több külügyminiszterrel tárgyal SZERDA: I. János-Pál pápa temetése — A nicaraguai kor­mány elfogadja az amerikai—gualemalaí—dominikai köz­vetítést CSÜTÖRTÖK: Szíriái küldöttség Moszkvában, Leonyid Brezs- nyev és Hafez Asszad megbeszélései — Súlyos harcok Bejrutban, izraeli csapatok tüzpárbaja az arabközi erők sziriai egységeivel — Lemond a svéd kormány PÉNTEK: A Biztonsági Tanács ülése Libanon ügyében, élénk amerikai—francia diplomáciai tevékenység — Berlinguer, az OKP főtitkára a szovjet fővárosba érkezik — Gromiko nyilatkozata a SALT kilátásairól SZOMBAT: A Béke-világtanács jubileumi konferenciája Wroc- lawban — Az NDK nemzeti ünnepe dött a színfalak mögött, s en­nek eredményeképpen a ma- ronita jobboldallal hagyomá­nyos kapcsolatokat tartó Franciaország terjesztett elő rendezési javaslatot — az amerikaiak áldásával. Ennek lényege az volt, hogy a tűz­szünetet kössék össze az or­szág valamiféle felosztásával, nemzetközi erőkkel biztosít­sák a jelenleg szorult hely­zetbe került jobboldal állá­sait. A libanoni kormány és Szíria visszautasította ezt a tervet, mire a Biztonsági Ta­nács kezdett tárgyalásokat. A hosszas, nem hivatalos esz­mecsere után végül is olyan, egyhangúlag elfogadott, kompromisszumos döntés született, amely a tűzszüne­tekezletre. s ez máris széles visszhangra talált. Ha Szi­lárdság Front, mint szilárd mag mellett, sikerülne más arab erőkkel is egyezségre jutni a külön út elutasításá­ban, akkor feltétlenül megja­vulhatnak az általános ren­dezés kilátásai. Ügy tűnik, igazuk lett azoknak, akik viharos utó­életet jósoltak Camp David- ben. Az arab frontok rende>- ződése és átrendeződése, a nemzetközi diplomáciai moz­gások. valamint a belső jelle­gű intézkedések (utaljunk a meglepetésszerű személyi változásokkal járó egyiptomi kormányalakításra) nem ígérnek eseménytelenséget a Közel-Keleten. Á hét három kérdése Nem kellett sokat várni annak az állításnak bebizo- nvosodására. hogy a Camp Davidben elfogadott keret­megállapodások egy valódi béke megteremtése helyett csak még bizonytalanabbá és robbanékonyabbá teszik a közel-keleti helyzetet. Egész héten át súlyos harcok foly­tak Beirutban, a halottak és sebesültek száma legalább ezerre tehető, a valamikor „közel-keleti Párizsának ne­vezett libanoni főváros ro­mokban hever. Fokozta a fe­szültséget a nyílt izraeli be­avatkozás, aminek nyomán évek óta először került sor közvetlen tűzpárbajra az iz­raeli hadsereg, illetve a zöld sisakos arab békefenntartó erők sziriai alakulatai között. A libanoni hadi jelentések, valamint a felgyorsult diplo­máciai mozgások a héten mindenképpen a Közel-Ke­letre irányíthatták a figyel­met. O Mi az oka a libanoni harcok kiújulásának? Meg be sem hegedhettek a másfél éven át tartó libano­ni polgárháború sebei, amikor ismét lángba borult a közel-keleti ország, s a leg­súlyosabb fegyveres összeüt­közések ezúttal éppen a fő­városban zajlanak. Ez egy­részt abból adódik, hogy csak tüneti kezelés történt, s nem orvosolták az ország igazi bajait. A szétszabdalt., a hi­vatalos hadsereg mellett még 28 kisebb-nagyobb katonai erővel rendelkező Libanon annyi társadalmi-politikai- vatlási gyújtóanyagot halmo­zott fel. hogy szinte kínálja magát egy „méretre szabott háború" kirobbantásához. Ez nem is késett, s a gyújtózsi­nór szerepét a libanoni jobb­oldal játszotta A különböző reakciós cso­portosulások. amelyek Dzsu- nie kikötőjén keresztül rend­szeres izraeli hadianyag-szál- lítasokban részesülnek, fegy­veres offénzivát kezdtek. Iga­zi céljuk az volt hogy Szár- kisz elnök kormányát tehe­tetlen eszközzé változtassák saját kezükben, átvegyék az „szag valódi irányítását. .. agy ha ez nem sikerülne, akkor Libanon felosztásával egy jobboldali államocskát hozzanak letre. Libanon tör- < enyes kormánya, a hazafias e:ók támogatásával azonban fellépett e szándékok ellen, s ebbe a harcba bekapcsolód­tak a zöldsisakosok is. (Je­lenleg az arab békefenntartó alakulatok keretében mint­egy harmincezer sziriai ka­nna tartózkodik az ország­ban a libanoni kormány ké­résére. s október 26-ig kell dönteni megbízatásuk továb­bi érvényességéről.) A jobb­oldal visszaszorult, mire iz­Daniel Arap Moi lett Kenya új köztársasági elnöke. A háttér­ben az afrikai állam első elnö­kének, Jomo Kcnyattának arc­képe. raelí csapatok egy „palesztin tengeri támaszpontra mért csapás’’ ürügyén nyíltan be­avatkoztak a harcokba és fe­nyegető kijelentéseket tettek a jövőre vonatkozóan. Minden jel szerint bonyo­lult játszma folyik. Izrael, a libanoni jobboldal közremű­ködésével. a helyi válságon túl nyomást akar gyakorolni Damaszkuszra, amely a Szi­lárdság Front kulcsállama. A feszültség kapcsán szeretnék keresztül vinni a zöldsisako- sok távozását is. Mindez nem lenne Washington ellenére sem, de az Egyesült Államok tisztában van vele, hogy ami Libanonban történik végső soron a Camp-David-i el­képzelések megvalósítását is gátolhatja. Például azzal, hogy Jordániát és más ingadozó­dat méginkább visszatart a nyílt csatlakozástól. Egyip­tomot pedig az eddigieknél is jobban elszigeteli. Élénk dip­lomáciai tevékenység kezdő­tet helyezi előtérbe, a terve­zett furcsa és veszélyes mel- lékzöngék nélkül. Lesz-e mindennek foga­natja, az most a libanoni jobboldalon és támogatóin múlik... O Miről tárgyalt Asszad elnök Berlinben és Moszkvában? Időben vi­szonylag rövid ideig tartottak Asszad sziriai elnök berlini és moszkvai tárgyalásai — sőt a libanoni helyzet közben arra indította az államfőt, hogy néhány órára vissza­utazzék Damaszkuszba — de tartalmukkal annál jelentő­sebbek lehettek. A sziriai ál­lamfő a Szilárdság Front öt tagállama nevében kereste fel a két országot, s Moszk­vában több ízben találkozott Leonyid Brezsnyevvel is. A tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy a Camp David-i megállapodások nem szolgál­ják az igazi rendezést, s vál­tozatlanul a genfi békekon­ferencia felújítása lenne cél­szerű. Ismét leszögezték a ki­bontakozás három alapköve­telményének érvényességét is © Mit jelentenek a nica­raguai közvetítési kí­sérletek? Amerikai-domini­kaí-guatemalai hármas köz­vetítő csoport érkezett Nica­raguába, hogy megpróbálja közelíteni egymáshoz a dik­tátort. s az ellenzék bizonyos csoportjait. Azt is mondhat­nánk, Washington igyekszik erényt kovácsolni a szükség­ből. s miután a Somoza-re- zsimmel szembeni elégedet­lenség látványos és drámai formában kifejezésre jutott, némi „kozmetikázást" java­solnának. Az Egyesült Államok leg­szívesebben egy „Somoza nélküli somozizmust" vá­lasztana, csakhogy a diktátor 1981-ig nem akar lemondani, azután majd meglátja. (Ma­radási szándékait mutatja, hogy erősíti a nemzeti gár­dát. amely vérbe fojtja a zendülést, s fokozza a terrort az országban.) Egyelőre nem valószínű tehát, hogv Somoza távozna, vagy Washington távozásra kényszerítené; az amerikaiak ez esetben nyilván tartanának egy kiszámítha­tatlan következményekkel járó politikai földcsuszam­lástól. Akkor mi célt is szolgál a közvetítés? Egyrészt olyan látszatot akar kelteni, mint­ha történne valami Nicara­guában. pótcselekvésül szol­gálhat. Másrészt — s ez a veszélyesebb oldala — szeret­né megbontani az ellenzéket. Kiegyezést keres a Somozá­val szembefordult középpol­gári rétegekkel, viszont ki akarja zárni a sandinistákat, s a demokratikus oppoziciót. (Amely Somozával egyébként nem is hajlandó párbeszédet folytatni.) A hármas misszió ezért aligha kerülhet be ab­ba a felsorolásba, amely a pártatlan közvetítések listá­ját tünteti fel Réti Ervin Libanonban kiújullak a7 összetűzések a jobboldali keresztény milíciák és az arab békefenntartó erők sziriai katonái közöli. Képünkön egy beiruti utca, ahol a gyerekek csak ritkán szalad­hatnak át a másik oldalra az állandó lövöldözés miatt. ^Kelet- Magyarország telefoto) Angliai utazás Egyenjogúság itt és ott Ha valaki az angol társa­dalompolitika egy sajátos te­rületére, a nők helyzetére kíváncsi — nem kell mást tennie, mint ellátogatnia Manchesterbe. Itt, a nagy iparvárosban van ugyanis a székhelye az „Egyenlő lehe­tőségek bizottságának’’, ame­lyet 1975 végén azzal a céllal alapítottak, hogy a nemek egyenjogúságáról abban az évben hozott törvény végre­hajtásán őrködjön. Az aktákkal telezsúfolt hatemeletes hivatalban egyébként szívesen látják a vendéget. Olyannyira szíve­sen, hogy a közelmúltban te­vékenységük tanulmányozá­sára meg is hívtak hét kül­földi újságírót, közöttük vol­tam én is. Kis tanulmányi csoportunk iermészetesen minduntalan összevetette ha­zai tapasztalatait az Angliá­ban látottakkal, s ezekből a beszélgetésekből rendkívül érdekes kép bontakozott ki. Késői törvényhozás Az eléggé ismert, hogy a tőkés országokban aránylag későn láttak hozzá az egyen­jogúság törvénybe iktatásá­hoz. A szocialista országok­ban ez rögtön a felszabadu­lás után megtörtént, a világ nyugati felén viszont általá­ban csak a „Nők nemzetközi évében” — 1975-ben. (Jó né­hány országban — így az Egyesült Államokban is — viszont még most sem egyen­jogú a két nem). De a jogsza­bályalkotás nem minden. Hi­szen ahhoz, hogy a nőknek valóban egyenlő lehetőségeik legyenek, gazdasági feltéte­lek is szükségeltetnek. Elég csak arra gondolni, hogy ép­pen abban az évben — 1975- ben — bontakozott ki a tőkés világgazdaság válsága, ami­kor az ENSZ világméretű kampányt hirdetett a ’ nők egyenjogúsítása érdekében. Ott viszont, ahol munkanél­küliség van, nem nagyon harcolnak a női munkaerőért, nem hogy még kedvezmé­nyekkel adnának számára egyenlő lehetőségeket. A nők hátrányos helyzeté­nek legjobb tükörképe a bé­rek alakulása. Nagy-Britan- niában például a nők heti át­lagbére 48 font, amig a fér­fiaké 73. A kereseti arányok­ban persze az is kifejeződik, milyen a két nem iskolázott- sági szintje. Míg nálunk mostanában az okoz gondot, hogy egyes egyetemek, s így egyes foglalkozások túl­ságosan elnőiesednek, addig a világ nyugati felén szinte minden felsőoktatási intéz­ményben jóval tíz százalék alatt marad a lányok ará­nya. Úgyhogy az a nő, aki diplomát szerez, s valamiféle — ott „férfiasnak" tartott foglalkozást űz. már valósá­gos hősnek számít. London­ban például sajtókonferen­ciát tartott egy mérnöknő, egy közgazdásznő és egy jo­gásznő, s azt ecsetelték — milyen heroikus küzdelmet igényelt és igényel tőlük pá­lyájuk. Nálunk aligha kép­zelhető el ilyen „esemény”, hiszen a diplomás nő ma már ugyanolyan természetes jelenség, mint a diplomás férfi. Kisgyermekes anyák Persze sok igazság van ab­ban, hogy a tőkés országok­ban valóban nehezebb kis­gyermekes anyának, s egy­ben dolgozó nőnek is lenni. Például ott a gyermekgondo­zási segély egyelőre csak vágyálom, s így a szülési sza­badság letelte után azonnal vissza kell térnie a munka­helyére annak, aki ragaszko­dik a munkaviszonyához. S- ezt bizony nagyon kevesen tudják megtenni. Bölcsőde, óvoda és napközi ugyanis olyan kevés van, hogy még a diplomás nők gyermekei számára sem igen jut hely ott. Én például két olyan te­hetséges fiatal nővel is be­szélgettem Angliában, akiket csak a családi segítség men­tett meg pályája derékba tö­résétől. A ..Woman s Own’’ című nagy példányszámú ké­pes hetilap szerkesztőnője volt az egyik, és egy parla­menti képviselőnő a másik. Valószínűleg ilyen tényezők játszanak szerepet abban is, hogy a nők többsége igen ke­vés szakmai ambíciót táplál. Feltehetőleg úgy gondolkoz­nak. hogy minek tanuljanak, ha úgyis 10—15 évre — a gyermeknevelés idejére — a háziasszony szerepkörével kell megelégedniük. Sok tőkés országokban — így Nagy Britanniában is — egyelőre makacsul tartja ma­gát az a szemlélet is, hogy az egyenjogúság fogalomkörébe nem fér bele a kedvezmények biztosítása. Pedig anélkül — tekintetbe véve a nők fizikai adottságait, anyai hivatását — nemigen képzelhető el a tényleges egyenjogúság. A nő fokozott védelemre szorul a munkahelyén, s anyaként egyaránt. A női szervezet na­gyobb igénybevételét méltá­nyolták a szocialista országok akkor is. amikor az alacsony nyugdíjkorhatárt számukra még öt évvel lejjebb szállí­tották. A nyugati országok többségében viszont a férfi­ak és nők egyaránt 65 éves korukban mehetnek nyugdíj­ba. Kivel lehetnek egyenlőek? Ezeknek az ismereteknek á birtokában persze nem tarthattam irigylésre méltó­nak az angliai „Egyenlő le­hetőségek bizottságának” megbízatását. Hiszen a szer­vezetnek természetesen nem egyenlőek a lehetőségei az államéval, amelynek módja lenne érdemben is cselekedni az egyenjogúság érdekében. Tevékenysége mégsem hiába­való; fellép ugyanis a kirívó, egyedi igazságtalanságok el­len, számos propagandakiad­ványban világosítja fel a nő­ket jogaikról, s felmérések­ben állandóan regisztrál iák helyzetük alakulását. fíémi nyomást talán még a tör­vényhozásra is tud gyakorol­ni, elsősorban a személyes kapcsolatok révén. A bizott­ság elnöke ugyanis bárónő, elnökhelyettese pedig egy igen tekintélyes politikus fe­lesége. A vezetőség személyi összetétele persze legalább akkora hátrányt, mint előnyt rejt magában. Hiszen aligha várható el ezektől a hölgyek­től, hogy ismerjék — mégke- vésbé, hogy átérezzék — a munkásnők. a bevándorolt asszonyok sorsát. Kis tanulmányi csoportunk ellátogatott egy zömmel szí­nes bőrű nőket foglalkoztató céghez, a London külvárosá­ban lévő Matchbox gyárba Itt, ahol több mint négyezer asszony dolgozik — egyetlen gyermekintézmény sincs Amikor megkérdeztem a sze­mélyzeti igazgatót: mi ennek az , oka felháborodottan annyit közölt: „Mi gyár va­gyunk, nem jótékonysági in­tézmény” S valóban nem azok. A világhírű kis modeli- autókat ugyanis zajos műhe­lyekben, meglehetősen el­avult gépek mellett gyártják az Indiából Pakisztánból, Hongkongból bevándorolt nők. Azok a másodreridűnek számító polgárok, akiknek — ha esetleg az „Egyenlő lehe­tőségek bizottsága" minden szép tervét megvalósítaná is — csak. a hasonló sorsú fér­fiakkal lehetnének egyenlő lehetőségeik. M. K. LfJ I 1I I >!•: I m. I r A V __I« I I itli__A ^ Moszkvába érkezett Hafez Asszad. Képünkön: a sziriai eincmm Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözli.

Next

/
Thumbnails
Contents