Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 8. KORSZERŰSÉG ÉS FUNKCIÓ Ili művelődési ház a megye- székhelyin Klubok, reklámstúdió, szakszerve­zeti rendezvények Bár az építőmunkások még nem fejezték be a belső mun­kálatokat, már megindult az élet megyénk legújabb kul­turális intézményében, íf KPVDSZ nyíregyházi. Szarvas utcai művelődési há­zában. Nemcsak a legújabb, de egyben az egyik legmo­dernebb művelődési háza a megyének az épület. Külső formája meglehetősen szo­katlan, sőt feltűnő, ám a szemnek tetszetős. A belső- építészeti munkáknál, a bur­kolásnál, a világításnál, az egyes helyiségek berendezé­séi a korszerűség és a funk­ció egységét igyekeztek meg­valósítani. Ügyeltek a sokcé­lú hasznosításra, a variálha­tóságra, s főleg arra, hogy aki egyszer megfordul itt, kellemes élményekkel távoz­va. máskor is visszatérjen. Aki rápillant az érdekes épületre, főleg az egyik olda­lon „lebegő” szárnyformára, talán arra gondol — milyen drága lehetett, milyen sokba kerülhetett. Pedig nem így van. A KPVDSZ megyei bi­zottsága 5 és fél milliós vé­telárat fizetett érte, ebből négy és fél milliót kaptak a SZOT, illetve a KPVDSZ központi keretéből. Ezen fe­lül a szakszervezethez tar­tozó munkahelyek megyénk­ből összesen 2 millió hatszáz­ezres támogatással járultak hozzá a költségekhez — pél­dául társadalmi munkával, anyaggal, készpénzzel. Több mint hétszázezer forintba ke­rült a belső berendezés — így tehát alig több, mint hét­millió az eddigi összes költ­ség. Több hasonló ház műkö­dik az országban a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendéglá- tóipari Dolgozók Szakszerve­zete kezelésében. A Szarvas utcai ház tervezett munkájá­ról Pápai Ferenc igazgató el­mondta, hogy kettős felada­tot igyekeznek majd betölte­ni. Elsősorban az alapszerve­zetek önálló rendezvényeinek adnak helyet, másrészt olyan programot kínálnak, melyből a szakszervezethez tartozó dolgozók is, s'a környék la­kói is válogathatnak. A száz- nyolcvan személyes nagyte­remben előadásokat, műso­ros esteket, táncos rendezvé­nyeket tartanak. A klubhe­lyiségekben működnek majd a kis csoportok, melyek kö­zül a balett- és a művészitor- na-tanfolyamok már megkez­dődtek. Budapest után először Szabolcsban Űrfelvételek - földi áron Felhasználja a mezőgazdaság... Fekete-fehér, színes, nagy­méretű fényképek. Egyiken határozottan felismerhető a Balaton, a másik kisebb-na- gyobb, sötét-világos foltjai nem sokat mondanak a lai­kusnak. Megszemlélni azon­ban érdekes valamennyit, ki­vált ha tudjuk: ezeket a fel­vételeket a világűrben ke­ringő mesterséges holdak ké­szítették, és a népgazdaság minden ágazatában kiválóan felhasználhatók. Lesz-e árvíz? Vallanak például arról, hol, milyen nyersanyagot rejt a föld, mekkora a talaj nedves­ségtartalma, merre fenyeget árvízveszély. A mesterséges holdakról készült felvételek igen fontos segítséget nyújt­hatnak a mezőgazdaságnak a növény- és talajvédelemben. Az értő szem ugyanis még azt is leolvashatja egy-egy fény­képről, hogy merre kell gon­dosabban megmunkálni a szántót, hol kell jobban ön­tözni a talajt. A szakember­nek egy-egy folt a képeken megbetegedett erdőrészt, szennyezett vizet vagy leve­gőt jelent. A mesterséges hol­dak érzékelte adatok még az időjárási előrejelzések elké­szítésében is segítenek. KERJEN SAJTOT IS! Tejtermék az éttermekben Az étkeztetés javítása és az egészségesebb, korsze­rűbb táplálkozás érdeké­ben október elején együtt­működési megállapodást írt alá a Szabolcs-Szat- már megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat és a Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat. A meg­állapodás értelmében a vendéglátó minden eddi­ginél több tejet és tejter­méket rendel a tejipartól, a tejipar pedig minden megrendelést kielégít. A szállodák reggelizte­tő éttermeiben ezentúl minden reggel lesz tej, joghurt, kefir, tejföl és ízesített vaj. Több ven­déglátóegységben forga­lomba hozzák a tartós te­jet. A melegkonyhás ven­déglátóhelyeken minden­nap lesz tejből, vagy tej­termékből készült étel. Főleg sajttal és túróval készült tészták kerülnek az étlapra, de a vendéglá­tó vezetői részletes recep­tekkel, különböző ajánla­tokkal látták el az étter­meket. Finom falatokkal gazdagodik a választék, a menük harmadik fogása­ként gyakran sajtot szol­gálnak fel. Kéthetente a vendéglátó kijelölt egysé­geiben sajtnapot rendez­nek, ezeken a napokon 8—10 féle sajt között vá­logathatnak a fogyasztók. A presszókban a jövő­ben mindig tartanak tur­mix tejes üdítő italokat, a kávézók örömére szinte korlátlan mennyiségben forgalomba hozzák a presszó tejport. A presz- szókat és a falatozókat az eddigiektől jobban ellát­ják Túró Rudival. A diák­élelmezéssel foglalkozó egységekben szintén több tejet és tejterméket hoz­nak forgalomba. A tej­ipari vállalat az utómeg- rendeléseknek is eleget tesz. <n) BONTÁS A DOB UTCÁNÁL Nyíregyháza legmagasabb épülete lesz... A nyíregyházi városköz­pont rekonstrukciójának leg­nagyobb munkája kezdődött meg a Dob utca környéki bontásokkal. Hamarosan át­alakul ez a környék: év vé­gén az építők veszik birtokba a területet. A Dob utca—Kossuth utca kereszteződésénél a város egyik legmagasabb épületé­nek helyét készítik elő. A Debreceni Házgyár elemeiből tizenöt emeletes lakóházat építenek. Az impozáns, csak­nem ötven méter magas ház­ban 112 összkomfortos OTP- lakás lesz. Várhatóan 1980 elején már állni fog a kész szerkezet; a teljes befejezést ‘ 1980 végére tervezik. Nagyjából ugyanezen idő alatt 116 lakást építenek a közelben, egy négyemeletes épületsorban is. Ez az Iroda­ház épülettömbjéhez csatla­kozik, amelyet északi oldal­ról így zárnak le. Az emeleti részeken itt tanácsi lakások lesznek; nagyságuk az egy­szobástól a háromszobásig terjed. Földszintjén szolgál­tató helyiségek lesznek, nagy részüket azok a szövetkeze­tek, Illetve kisiparosok kap­ják majd meg, akiknek szol­gáltató üzleteit a városren­dezés során elbontják. Érdekes megoldást válasz­tott Kulcsár Attila, az épü­letsor tervezője: az utcafron­ton a lépcsőházak között, kis,, árkádos, kertes pihenőhelye­ket alakítanak ki, ezzel is otthonosabbá téve a „sétáló­utcát”. Ugyanis ilyen funk­ciót is szánnak a sok üzlettel épülő kiskörúti résznek. Vár­hatóan ezt az épületet is 1980 végéig átadják, s ezzel a kiskörút kiépítésében, an­nak északi részén iá nagy lépést tesznek a városrende­zési tervek valóra váltásáért. A bontások — amelyeknek most lehet szemtanúja a vá­ros lakossága — csak részle­gesek, mert a városnak nincs pénze a teljes kiskörúti rész szanálására. A Dohány utcá­tól a Rákóczi utcáig tulaj­donképpen valamennyi házat el kellene bontani, de az ütemezés lehetővé teszi, hogy a tömb közepén még 10—12 épület megmaradjon, kb. 2— 3 évig, mire az építkezéssel odáig érnek. Az épületek mellett egy nagy közműfektetési munka is befolyásolja a bontásokat. Az 1980-as évek elején ugyanis megkezdődik a Kele­ti lakótelep építése, amelyhez a közműveknek (köztük a távfűtésnek is) el kell jutni­uk, s azokat a leendő kiskör-- út alatt viszik. Ezért tehát hamarosan olyan bontásokat is el kell végezni, ahol épít­kezésekre csak később kerül sor. Bontják a régi házakat a város leendő legmagasabb épü­letének helyén. ítélet a berkeszi bűnügyben Néhány hónappal ezelőtt nagy visszhangja volt annak a „168 óra” rádióműsornak, amelynek a berkeszi gyermekotthon, ponto­sabban azok a pedagógusok vol­tak a főszereplői, akik verik, kí­nozzák a gondjaikra bízott ál­lami gondozott gyerekeket. Az ügyészség hetekig vizsgálta az ügyet. Kiderült, hogy a rádiónak nyilatkozók közül többen eltú­lozták a történteket, olyan gye­rekek is megszólaltak, akik nem egészen beszámíthatók. Termé­szetesen azt is megállapította a vizsgálat, hogy egy nevelő külö­nösen kegyetlenül bánt a gyer­mekekkel, s vádat emeltek elle­ne. Az ügyet nemrég a Kisvárdai Járásbíróság tárgyalta. Megálla­pították, hogy Mezei Márton 30 éves nevelő — aki a múlt év szeptemberéből dolgozott a gyer­mekotthonban — többször alkal­mazott testi fenyítést, vagy az emberi méltóságot megalázó ne­velési módszereket. Ezért a bí­róság Mezeit különös kegyetlen­séggel elkövetett súlyos testi sértésért és különös kegyetlen­séggel elkövetett könnyű testi sértésért 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, amelyet börtön­ben kell végrehajtani. Az ítélet nem jogerős. Hazánk területéről a Szal- jut—6 űrállomásról készíte­nek felvételeket, a Landsat amerikai automatikus műhol­dak 900 km magasságból ész­lelnek, az ugyancsak ameri­kai technikai hold, az ATS— 6, 36 ezer km magasságból, egy képen' rögzítette a Föld félgömbjét, naponta többször. Szaljut—6, Landsat A felvételeket az MÉM Or­szágos Földügyi és Térképé­szeti Hivatala szerzi be nép­gazdaságunk számára, s szak­emberei végzik el a felvéte­lek elsődleges feldolgozását (pl. nagyítás stb.). A képek tehát beszerezhetők — bár hazánkban az űrfelvételek felhasználásában még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Szabolcs at elsők között A téma iránti érdeklődés megyénkben nagyobb volt, mint másutt az országban. Az MTESZ Geodéziai és Kar­tográfiai Egyesületének nyír­egyházi csoportja nyíregyházi előadásra kérte fel Szilágyi Pétert, a -MÉM OFTH főosz­tályvezetőjét, aki az űrfelvé­telek gyakorlati hasznáról, hazai felhasználásuk kezde­teiről beszélt számos felvé­tellel illusztrálva előadását. Az új iránti érdeklődés, no és az, hogy az űrfelvételek ára jóval kisebb annál, mint amennyit gyakorlati hasznuk folytán érnek, remélhetőleg minél előbb segíteni fogják a munkát népgazdaságunkban KEZDŐDIK Á LEHALÁSZÁS Halbolt Jósavárosban Jósaváros utolsó üzletét a nyíregyházi Alkotmány Ha­lászati Termelőszövetkezet nyitja meg — várhatóan ok­tóber 15-ig. Az új halcsar­nok bizonyára megkönnyíti a háziasszonyok második mű­szakját, mivel az élő és a hűtött hal mellett tisztított, konyhakész halat is árusíta­nak. Záhonytól Tiszadobig a Tiszán és a holtágakon fog­ják a htsz tagjai a zsák­mányt. A modern elárusító­helyen egyszerre 15 mázsa halat tárolhatnak a nagy­méretű hűtőszekrényekben. A kisvárdai, a rakamazi és a nyíregyházi halbolt mellett ez lesz a második csarnoka a tsz-nek a megyeszékhelyen. A folyóvizekből fogott zsákmányon kívül a császár­szállási, nagy káliói és a ti- szavasvári halastavakban hizlalt pontyokat is itt érté­kesítik. A halcsarnok meg­nyitása után már azt terve­zik, hogy halsütőrészleget is kialakítanak benne. A halá­szati tsz vezetői havonta 200 ezer forintos forgalomra számítanak. Az ellátás zavartalanságát az október közepén kezdődő lehalászásból nyert halmeny- nyiség oldja meg. A másfél hónapig tartó „betakarítás” során 4 ezer mázsa halra számítanak. Az élővizekből és a halastavakból fogott halmennyiség 60 százalékát a ponty teszi ki, harminc szá­zalékban kerülnek horogra és hálóba a növényevő ha­lak, az amúr, a busa és vé­gül kis mennyiségben fognak ragadozó és egyéb halakat, mint például harcsát, ká­rászt, keszeget. A lehalászással egy időben az idén is megszervezte a Halértékesítő Vállalat az őszi kedvezményes halvásárt. Saját boltjában, valamint azokban az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalati és szö­vetkezeti üzletekben — ame­lyeket a HALÉRT lát el ter­mékkel — október 1-e és de­cember 31-e között az első osztályú pontyot 35 forint helyett 26-ért. a másodosz­tályú ponty kilóját 32 helyett 23 forintért vásárolhatjuk megyeszerte. A forgalom nö­vekedése máris jelzi az ak­ció eredményességét. A HALÉRT vállalatnál úgy számolják, a három hónap alatt összesen 900 mázsa élő halat adnak el Szabolcs- Szatmárban. (tk) Gyógyító kötetek Pirulához Jókai örvendetes, hogy a gyó­gyító intézetekben is mindin­kább felismerik a könyvek, az olvasás létjogosultságát. Kikapcsol, felfrissít, át­hangol, lelkierőt kölcsönöz a betegnek egy-egy olvasmány- élmény. A megyében több éves hagyománya van a be­tegek .„olvastatásának”. El­sősorban a tbc-intézetekben — Baktalórántházán, Kocsor- don, Nyíregyházán — szer­vezték meg a betegek könyv­tárait. Ma már a kórházak többségében megtalálhatók az osztályokon elhelyezett fi­ókkönyvtárak. A megyei kór­ház Sóstói úti részlegénél 4 ezer, a Vöröshadsereg útjai központi kórházi egységnél 3 ezer kötét könyv várja az ol­vasókat. A megyei kórházban — a két egység területén — főhi­vatású könyvtáros dolgozik, aki az osztályokon lévő fiók- könyvtárak ellátásáról, az ál­lomány folyamatos felfrissí­téséről is gondoskodik. Az Egészségügyi Miniszté­rium ebben az évben 150 ezer forintot juttatott a betegek könyvtárainak fejlesztésére, amelyből 90 ezer forintot a Jósa András megyei Kórház kapott. De részesültek a tá­mogatásból a kisvárdai, a baktalórántházi, a nagykál­lói, a mátészalkai, a vásáros- naményi, a fehérgyarmati gyógyintézetek is. Jelenleg 13, betegek szá­mára létesített könyvtári fi­ók van a megyében, általá­ban kórházi osztályonként 200—300 könyvvel, melyet a nővérek elfoglaltsága miatt az osztályokon dolgozó admi­nisztrátorok juttatnak el a betegekhez. Az ágyban fek­vőknek helybe viszik az ol­vasmányt. Változatos szépirodalmi és ismeretterjesztő könyveket ol­vashatnak a kórházak bete­gei, de a „kismamaosztályok” egy részénél szakosított állo­mány is van, amely a ter­hességről, egyes betegségek­ről ad tájékoztatást. Ez már egy kicsit rokon az úgyneve­zett biblioterápiával, amely az orvosi irodalmat is segít­ségül hívja, a betegek gyó­gyulása érdekében. S bár jól tudjuk, az orvosi eljárásokat, a színvonalas gyógyászati munkát a könyvek nem pó­tolhatják, mégis helyük van a kórházakban, mert javít­hatják a beteg közérzetét, hangulatát. Azt tervezik, hogy már a beteg felvételé­nél a könyvtáros is ott lesz és olvasmányt kínál a beteg­nek a pirulák mellé.. PG

Next

/
Thumbnails
Contents