Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

LIBANON A BIZTONSÁGI TANÁCS ELŐTT Egyhangú határozat a fegyverszünetre Idejében O któbert mindig a búzavetés hónap­jának tartották. Ez a terminus a nagyüzemi gazdálkodásban sem vál­tozott sokat. Most, hogy a lehetőségek jobbak, a szakemberek az október 5. és 25. közötti időt tart­ják a legkedvezőbbnek. Közismert, hogy a jó ter­més eléréséhez több té­nyező együttes, optimális alkalmazása szükséges. Csak a legjelentősebbek: a jó vetőmag, a talaj elő­készítése és erőnléte, a vetés pontos technológiá­ja mipd fontof. A sok ösz- szetevőből azonban a ve­tés ideje kiemelkedik, már azért is, mert a leg­több szervezést ezt kíván­ja. A túl korai vetésből buja, könnyen kipálló nö­vényállományt kapunk, a késői vetés pedig — ha ősszel nem erősödik meg — már eleve hátránnyal indul, a1 téli fagy is köny- nyebben megritkítja. Sok évi tapasztalat iga­zolja, hogy az október kö­zepén vetett búza termése a legbiztonságosabb. Me­gyénkben az idei termés­átlagok 16 mázsától 50 mázsáig alakultak. Ezt az óriási különbséget nem lehet csak a késedelem rovására írni, de a tapasz­talatok azt mutatják, hogy abban a hetven ter­melőszövetkezetben, amely a megyei átlag alatt ter­melt, legtöbb esetben a késett vetés folt a fő ok. Könnyű a receptet leír­ni, de megvalósítani annál nehezebb. Őszi búzából 68 ezer hektár a megye ter­ve. Ekkora területet jó minőségben elvetni, ami­kor késett a burgonya sze­dése, a kukorica még most sem érett, nagyobb gond lesz! A kedvezőtlen körülmé­nyek mellett vannak po­zitív tényezők is. Ekkora gépkapacitással, amellyel a talaj-előkészítést végez­hetjük, még soha nem rendelkeztünk. Nagyobbak az üzemek, a táblák, ha­tékonyabban dolgozhatnak a gépek. Tovább nőtt az irányító és a konkrét munkát végző szakembe­rek száma. A nehéz ara­tás kombájnra szólította a műhelyben vagy más helyen dolgozó szakembe­reket is. §®zt a módszert, ahol ■ szükséges, alkal­mazni lehet a ta­laj-előkészítésben, a vetés­ben. Szántani éjjel is le­het. A két műszakkal, a szocialista brigádok ver­senyvállalásaival meg le­het gyorsítani a munkát. Ha a kenyérről volt szó, az elmúlt évtizedekben sok nehézséget győztünk már le. Reméljük, így lesz ez az idén is: idejé­ben földbe kerül a jövő évi kenyér magja. (Cs. B.) A libanoni harci cselek­mények egyre veszélyesebb kiterjedésére való tekintettel a Biztonsági Tanács a pén­tek éjjeli órákban megtartott ülésen egyhangúlag elfoga­dott határozatában haladék­talan fegyverszünetre és az ellenségeskedések bészünte- tésére szólította fel az érin­tett feleket. A Biztonsági Tanács ülése során tárgyalt egymással Waldheim ENSZ-főtitkár és Vance amerikai külügymi­niszter. ez utóbbi Mose Dajannal, az izraeli diplomá­cia vezetőjével is folytatott megbeszéléseket. S washing­toni hírek szerint működésbe lépett a Washington és Moszkva közötti „forró drót” is. Még a harcok megszünte­tésére felszólító határozat A Prágai Nemzeti Műsza­ki Múzeum, a megyei múze­umok igazgatósága, valamint az Érc- és Ásványbányászati Múzeum közös rendezésében a bányászati technika törté­netét bemutató kiállítás nyílt Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban: Október 7-én délelőtt dr. Csurgat Lajos ne­hézipari miniszterhelyettes nyitotta meg az egy hónapon át nyitva tartó kiállítást, me­lyen a bányászat történetével ismerkedhet meg a látogató Libanon ügye a Biztonsági Tanács ülésén. megszületése előtt — pénte­ken este — magas rangú küldöttség élén Damasz­kuszba utazott Szárkisz liba­noni államfő. Nyomban a Damaszkuszba való megér­kezésük után megkezdődtek a csúcsszintű libanoni—Szí­riái tárgyalások. A szíriai de­legációt Asszad elnök vezeti, aki csak néhány órával az­előtt érkezett vissza Moszk­vából. Beiruti hírek szerint szom­baton hajnalban is erőteljes tüzérségi párbaj folyt a liba­noni jobboldal és az arabkö­zi erők csapatai között. A vá­rosban szünetel az elektro­mosenergia- és vízszolgálta­tás, nincs telefon-összekötte­tés. A kiállítás első látogatói. (Hammel .1. felv.) terepasztalok, kicsinyített gé­pek, makettek segítségével. A kiállítás megnyitóján kitün­tetés átadására került sor: a nehézipari ágazat népszerű­sítéséért dr. Németh Péter megyei múzeumigazgató Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetést kapott. melyet Czottner Sándor nyugalma­zott nehézipari miniszter adott át. A MÚZEUMI HÓNAP ESEMÉNYE Bányászati kiállítás nyílt Nyíregyházán MA Űrfelvételek — földi áron (2. oldal) Bányászok a kertben (3. oldal) Megyejáró kirándulások (6. -oldal) Formák (11. oldal) A háztáji burgonya betakarításán dolgoznak a kisvardai Rákóczi Tsz gépei. A burgonyatelepen a raktározásra szánt burgonyát osztályozzák, zsákolják. (Hammel József felv.) AZ ÚJ ÉV ELSŐ NAPJÁTÓL Város lesz Fehérgyarmat és Vásárosnamény Megszűnik a nagykállói járás Az 1960-as évek végéig csupán egy városa volt Sza- bolcs-Szatmár megyének, ez év december 31-től pedig hatra emelkedik városaink száma. Mátészalka, Kisvár- da, majd Nyírbátor után a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa városi rangot adott Fehérgyarmatnak és Vásárosnaménynak, egyben megszüntette a nagykállói já­rást. A népgazdaság szerkezeté­ben bekövetkezett változá­sokra. a községekben végbe­ment jelentős gazdasági, tár­sadalmi fejlődésre tekintet­tel az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács 1968-ban határozta el a tele­pülés- és a tanácshálózat korszerűsítését. Azóta az ipartelepítés és -fejlesztés, a tsz-ek egyesülése, az ipar­szerű termelési rendszerek térhódítása nyomán me­gyénk gazdasági szerkezeté­ben is jelentős változás kö- következett be, s ez a válto­zás o települések szervezeti rendjének megváltoztatását is megkövetelte. Fehérgyarmat és Vásáros­namény eddig is középfokú központi szerepkörrel rendel­kezett: folyamatosan nőtt a lakosság száma, emelkedett a szolgáltatások színvonala, intézményeik a környező községek lakóinak ellátását is szolgálták. Az Elnöki Ta­nácstól kapott városi rang hosszú évek kitartó, követke­zetes munkájának elismeré­se s egyben biztatás egy még erőteljesebb, lendületesebb várospolitika megvalósításá­hoz. Az Elnöki Tanács döntése értelmében január elsejétől megszűnik a nagykállói já­rás. Az addig oda tartozó köz­ségek közül Nagykálló, Biri. Bököny, Geszteréd és Érpa­tak a nyíregyházi járáshoz. Kállósemjén, Balkány és Sza­koly a nyírbátori járáshoz tartozik majd. A várossá szervezéssel és a nagykállói járás megszünte­tésével egy időben az Elnöki Tanács döntött néhány köz­ség egyesítéséről, valamint községi közös tanácsok szer­vezéséről. Szabolcs-Szatmár megyében 12 községi tanácsot közös tanácsba szerveznek. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke rendelke­zést adott ki egyes községek városkörnyéki községgé nyil- vánításáról. Az Elnöki Tanács rendele­té értelmében Fehérgyarma­ton és Vásárosnaményon kí­vül városi rangot kapott Barcs. Berettyóújfalu, Ceíl- dömölk. Érd. Körmend és Lenti. A nagykállói járáson kívül megszűnt a pécsi, a makói, a derecskéi, a szé- csényi. a barcsi, a bonyhádi, a celldömölki és a zalaszent- gróti járás. ' \Az átszervezés után 1979. január 1-től Szabolcs-Szat­már megyében 6 város. 6 já­rás és 226 település lesz. A megyei, a 6 városi tanácson kívül 33 nagyközségi és 77 községi tanács intézi majd a lakosság ügyeit. A RÉV IDEI FELADATAI Nyolcvanmillió mezőgazdasági utakra Mintegy százötven munka­helyen dolgoznak jelenleg a megyében a közúti építő vállalat munkásai. A koráb­bi időkhöz képest módosult a vállalat munkáinak összeté­tele is, hiszen idei feladataik között nagyobb közművek, hidak építése is szerepel. A vállalat feladatai közül há­rom nagyobb beruházás emelkedik ki, mégpedig a 4- es számú főútvonal nyíregy­házi. a 49-es számú út má­tészalkai átkelési szakasza, valamint a tunyogmatolcsi Szamos-híd építése. A négyes számú főútvonal nyíregyházi szakaszának épí­tése az idén kezdődött, s elő­reláthatólag 1980 végére fe­jeződik be. E munka során felüljárót építenek a vásá- rosnaményi vasútvonal fe­lett, húsz méter nyílású vas- betonúidat készítenek a Buj­toson, s'a 4,3 kilométer hosz- szú út mentén befejezik a teljes közműrendszert. A be­ruházás kétszázötvenmillió forintba kerül. Következő fontos felada­tuk a 49-es számú út máté­szalkai szakaszának teljes befejezése. Ezt a munkát a múlt évben kezdték, mely­nek nagy részét a teljes köz­művesítéssel együtt már be­fejezték. A végösszeg előre­láthatólag eléri a hatvanmil­lió forintot. A nyáron fogtak hozzá az egyik legkényesebb munká­jukhoz, a tunyogmatolcsi Sza­mos-híd és a hozzá ve­zető új nyomvonalú út épí­téséhez. A háromszáz mé­ter hosszú híd kivitelezője a KÉV lesz, de besegít a Ganz-MÁVAG — a vasszer­kezeteket gyártja és szereli össze —, valamint a hídépítő vállalat is, amely a lúdtalpa­kat és cölöpöket helyezi majd el a mederben. Az új közúti híd elkészültével — amely- lyel párhuzamosan a község közepén húzódó Holt-Számos felett is új hidat kell építeni — felszabadul a régi, közúti és vasúti forgalmat egy­aránt lebonyolító híd, s 1981-től kezdve' ezen már csak vonatok járnak. A tel­jes munka előreláthatólag százhetvenmillió forintba ke­rül. A három nagyszabású munka mellett jelentős fel­adatokkal bízták meg az idén is a vállalatot a mező- gazdasági és az ipari üzemek, valamint a tanácsok. A mezőgazdaság részére készí­tett új utak nyolcvanmillió forintos nagyságrendet tesz­nek ki, míg az ipar és a ta­nácsok megbízásából készülő utak. terek negyven-negy­venmilliót. Aszfalttartályok az orosi keverőüzemben. (Császár Cs. felv.) II Keiet^^P Magyarország XXXV. évfolyam, 238. szám ÁRA: 1 FORINT 1978. október 8., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents