Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 7. Szekérgyűjtemény A mátészalkai Szatmár Múzeum új gyűjteményei között nagy számban találhatók régi gazdasági eszközök. Képünk: a Tiszántúl leggazdagabb szekérgyűjteményét hozzák létre a közeljövőben. A két darálót a napokban szállították a múzeumba. (Elek Emil felv.) Megváltozik a rádió műsorstruktúrája Politikai revü kéthetenként A Kossuthon a reprezentatívabb, a Petőfin a szórakoztató műsorok Október 16-tól jelentősen módosul a rádió műsorstruktúrája: a Kossuth adó néhány állandó programját a Petőfi, illetve a harmadik adó veszi át. A Kossuthon hangzanak majd el a reprezentatívabb, a Petőfin a tájékoztató, szórakoztató műsorok. Az oktató jellegű összeállítások nagy része — köztük az Iskolarádió — a harmadik adón jelentkezik, amely egyébként ezentúl egész napos programot ad. Ezentúl több lehetőség kínálkozik arra, hogy egyes népszerű adásokat megismételjenek. A műsorszerkesztés az eddiginél jobban tekintetbe veszi a televízió fő műsoridejét: az eddig 20 óra után elhangzott, nagyobb horderejű állandó programokat előbbre hozzák. Több adásidőt biztosítanak az egyik legfontosabb művelődéspolitikai műsornak, a Gondolatnak, s a Kossuth adóra kerül az Egy rádiós naplója. A Kossuthon kívül a Petőfin is jelentkezik a rövid idő alatt népszerűvé vált Ütközben; a Láttuk-hal- lottuk az esti negyed 10-es kezdés helyett 17—18 óra között hangzik majd el. Újszerű összeállítással is készül a rádió módosításokra: kéthetenként hétfőn este politikai revün vehetnek részt a hallgatók. Virsli fűrészporfüsttel LÁTOGATÁS A HÚSÜZEMBEN Kötözött sonka, kolbászfélék, formában főtt áruk, virsli, szafaládé, krinolin, párizsi, véres hurka, vadász, veronai, csabai, soproni, olasz, fokhagymás — sorolja a Sza- bolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi üzemében készülő töltelékárukat Pékár Lajos főmérnök. A felsorolás korántsem teljes: az elmúlt évben a választék nyolcvanegy' féle termék volt. Naponta negyvenféle árut küldenek az üzletekbe. ízt ad a víz A csontozóban a hentesek — mint valami középkori lovagok — lánckesztyűben dolgoznak és ugyanilyen mellényt használnak a fehér köpeny alatt is. — A munkavédelmi előírásoknak megfelelő egyéni felszerelések ezek — mondja kísérőm Méhes Katalin húsfeldolgozás-vezető. A kés a csonton könnyen megcsúszhat ... A nyers húst előkészítő üzemrész után a sózó-pácoló helyiség következik. A főtt áru előkészítését is külön helyiségben végzik. A tisztaság és a rend különösen fontos; nemcsak a fehér köpeny, hanem a sapka is kötelező. A hurkaüzemben például nem lehet virslit gyártani... és egymás mellett egyszerre csak három főterméket tölthetnek. A húskészítmény töltelékáru-gyártás lelke a nagy teljesítményű gyorsvágó alapgép, amely percek alatt felaprítja a hatalmas tepsikben érkező, megfelelő arányban kevert, sertés- és marhahúst. — A vörösáru legjobb alapanyaga a fiatal növendékállatok húsa — magyarázza kísérőm, de az igazi ízt a maximális vízadag biztosítja, — ez hetven százalékig mehet. Nincs mór fűszercsomó A ledarált hús egy része egy keverő-daráló — úgynevezett mikrokutterbe — kerül, ahol valóságos péppé alakul át az anyag. Itt kapja meg a massza a megfelelő vízadagot, a fűszereket, s azt az adalékanyagot, amely biztosítja, hogy a feltépett izomrostok a további technológiai folyamatokban is megtartsák a víztároló képességet. Ezt a masszát keverik aztán megfelelő arányban a különböző töltelékárukhoz. Ezért nem talál most már fűszercsomókat a kolbászban a fogyasztó. A töltőasztalon hosszan kígyózik a gépből kikerült, immár műanyag bélbe kény- szerített virsli. Az „etetést” lábpedállal szabályozza Po- csai Sándorné, a két kezével így szabadon dolgozhat.. — Naponta tizenöt, húsz, de néha 25 mázsa virsli készül -el — mondja a húsfeldolgozás vezetője. — A hosz- sza körülbelül négy-négy és fél kilométer ... A virsli ezután a füstölőfőzőbe kerül, ahol 73 Celsius- fok szárazmelegítés után, ke- ményfa-fűrészporos füstöléssel tartósítják, majd hidegvizes zuhany után kerül a raktárba... Legjobb válasz az „önmeó" A főmérnöktől tudom meg, hogy naponta általában száznegyven-százötven mázsa töltelékárut szállítanak ki a megrendelőknek, de jelenleg ettől is jóval többet, mert most Borsodnak is besegítenek. S hogy milyen az áru? A legjobb válasz talán az önmeó. Pocsai Sándorné például leginkább csak a saját készítésű töltelékárut vásárolja meg a boltban. Éles Károly kedvence a csemege páros, Fucsku Irén az üzem minden termékét kedveli. Tóth Árpád Tovább szélesedik a rádió ismeretterjesztő tevékenysége: havonta egyszer — főként a Kossuth adón — 60 perces műsor keretében ismerteti a tudómányok legújabb eredményeit, a felfedezéseket, a legfrissebb híreket. Változik az ifjúsági és gyermekműsorok struktúrája is: a meglévők mellett két „gyermeksávot” alakítanak ki: délelőtt 10 óra körül és délután 15 óra tájban érdeklődési körüknek megfelelő összeállításokat hallhatnak a legifjabbak. Újfajta zenei programok is készülnek a fiatalok számára. Nő a könnyűzenei adásidő: a 25 perc beat megduplázódik, s megismétlik a Tip-top parádét és a Csak fiataloknak programját. Gyökeresen szakít a rádió az eddigi gyakorlattal, amikor a továbbiakban a Déli krónika után komoly zenét sugároz a Kossuth adón. Közművesített terület — értékesebb ingatlan Ki fizeti a hozzájárulást? Mikor, kinek és miért kell — vagy nem kell — közmű- fejlesztési hozzájárulást fizetni? Mekkora összeget vethetnek ki az ingatlantulajdonosokra? Ki kérhet részletfizetést vagy haladékot? Hová és mikor lehet fellebbezni ellene? — Sokakat érintő, érdeklő kérdések ezek. Értékesebb ingatlanok Nem kétséges, hogy a közművesítés jelentősen emeli az egyes ingatlanok értékét. Ez indokolja, hogy villany, gáz, vízvezeték, szennyvízcsatorna, közút és járda építésekor (ha a beruházás állami vagy szövetkezeti) a költségek egy részét az ingatlantulajdonosoknak magukra kell vállalniuk. Nem lehet viszont kivet 1 a közműfejlesztési hozzájárulást akkor, ha a lakosság köréből vízműtársulás alakult, vagy ha a közművet maguk a telektulajdonosok létesítették (pl. közösen járdát építettek). Mentesülnek a lakók a hozzájárulás terhe alól akkor is, ha nem új létesítményről van ? csupán a régi korszerűsít- 51, felújításáról, cseréjéről. Azoknak sem kell hozzájárulást fizetniük, akik telkén közműpótló létesítmény (vezetékes ivóvíz, szennyvíztisztító berendezés stb.) van. Vegyes tulajdonú ingatlannál, ha az ingatlan felényi vagy még nagyobb része az államé, a magántulajdonban lévő részre szintén nem róható ki a közműfejlesztési hozzájárulás. Nem adó, de... 1977. január 1. óta a hozzájárulást azoknak is meg kell fizetniük, akik nem tulajdonosok ugyan, de tartós használatra építési telket bérelnek. Az összeget a közmű elkészülte után, s miután már azt az ingatlantulajdonosok használhatják — állapítja meg az első fokú építési hatóság. (Nagyközségi tanács vb szakigazgatási szerve, illetve a városi tanács műszaki osztálya.) Ha az illetékesek a befizetendő pénzösszeget tévesen állapították meg. fellebbezni a járási hivatalnál, illetve a megyei tanács szakigazgatási szervénél lehet. Sokan nem tudják, hogy mindenkinek annyi hozzájárulást kell fizetnie, ahány építési telek a telkéből kitelik. Bár a közműfejlesztési hozzájárulás nem adó, kivetése- kor? kezelésekor, behajtásakor az adóhoz hasonlóan kell eljárni. A különbség azonban az, hogy ha valaki túllépi a befizetés határidejét, a be nem fizetett összeg után évi 6 százalék késedelmi kamatot fizet. Tekintettel a vagyoni és a szociális helyzetre, a helyi tanácsok részletre is adhatnak engedélyt, ekkor azonban havi 5 százalék kamatot kell fizetni. Indokolt esetben a helyi tanács meghatározott időre fizetési haladékot is adhat. Részlet és haladék Egy összegben kell lerónia a hozzájárulást annak, aki a közművesítés után közvetlenül, az ingatlant eladja. Ha a tulajdonos még a hozzájárulás kifizetése előtt meghal, az örökösöknek a hátralékot egy összegben kell leróniuk, de megfelelő mérlegelés után a tanács adhat kedvezményt. (kádas) Harmadik szennyező a hang Körnvezetvédelaii napok Nyíregyházán A Nyírségi ősz ’78 rendezvénysorozat keretében október 9-én Az ember környezetének védelme címmel környezetvédelmi napok kezdődnek Nyíregyházán a megyei művelődési központban. Délután háromkor nyitják meg a nagyteremben a környezetvédelmi fényképkiállítást, ahol mintegy kétszáz fotót tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállított képek között ott lesz a bakta- lórántházi gyertyános tölgyesről, a tiszadobi holt Ti- sza-ágról, a tarpai hegyről készült felvételek is. A tárlat anyaga részben a védett természeti tájak szépségét szemlélteti, de bemutatja a károsodott, a pusztuló természetet is. Ugyanezen a napon, 16 órakor Környezetvédelem Magyarországon címmel, dr. Árvái József, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője tart előadást, majd De- zsényi Ede, az erdőfelügyelőség vezetője beszél megyénk környezetvédelméről. Október 13-án a 15 órakor kezdődő program során Nyíregyháza környezetvédelme, továbbá Szabolcs-Szatmár megye védett természeti értékei címmel hallhatnak előadásokat az érdeklődők. A települési környezetvédelem problémái című előadásra 16-án délután háromkor kerül sor. Szó lesz a harmadik szennyeződésről, a hangártalomról. Erről filmvetítést is láthatnak a látogatók. A nyíregyházi környezei- védelmi napok utolsó programjaként 20-án 15 órakor dr. Tamás András kandidátus, az Igazságügyi Minisztérium főmunkatársa Intézményes környezetvédelem, világszintű összefogás címmel tart előadást. Erdőt telepítenek, sípályát építenek Negyven hektár ■ I ■■ _ ■■ I vorostolgy A természetet és a téli sportokat kedvelők örülhetnek a hírnek, amely szerint Napkor és Nagykálló között erdőt telepítenek, kirándulásra alkalmas ligetet és egy sípályát hoznak létre. A két község között a nyíregyházi főiskolai tangazdaságnak volt 136 hektár földművelésre szinte teljesen alkalmatlan területe. Az utóbbi évtizedben kevés gyümölcs és kevés szőlő termett itt, idén a területet átvette a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A kartográfiai vállalat ezekben a napokban térképezi fel az említett földrészt. A hónap végén megkezdik az erdősítést. Az első ütemben mintegy 40 hektáron vöröstölgyet ültetnek. A következő három-négy évben még fenyőt és akácot telepítenek a homokbuckás, dombos területre. Közben parkosításra, szalonnasütő helyek kialakítására is sor kerül. A későbbi években az egyik dülőutat kikövezik. A sípálya tervét a következő hónapokban a NYIRTERV készíti el. Az elgondolások szerint a pályát a terep legmagasabb pontján, a 25 méter magas domb lejtőjén alakítják ki. Öltöző és melegedő is épül a pálya szélén. A pálya építéséhez az erdőfelügyelőség és a FEFAG társadalmi munkaakciót szervez. Az elképzelések szerint 1982 telén az új pályát már igénybe vehetik a síelők és a ród- lizók. Forróvízforrás az óceánban Új felfedezésről számolt be egyik útja végén a közelmúltban az „Alvin” amerikai tengeralattjáró személyzete. A Csendes-óceánon, a Galapagos-szigetek közelében az „Alvin” egyszer csak melegedni kezdett, majd fel- emelkedett. így fedezték föl az óceán mélyéről feltörő forróvízforrást. A forrás ereMeglopta Többszörösen visszaeső tolvajt ítélt el a bíróság Ma- dácsi István 32 éves napkori lakos személyében. Madácsi ötször volt börtönben, december 22-én szabadult utolsó büntetéséből, s januárban úgy tűnt, megváltozik: állandó munkát vállalt. A szorgalom csak április közepéig tartott, ekkor kilépett és egy hónapig nem dolgozott sehol. Pestre utazott, talált is magának munkahelyet, de június 26-án elkérezkedett, hogy alkoholelvonó utókezelésen jelentkezzen. Mire hazaért Napkorra, pénze elfogyott, ezért elment a nővéréhez, hogy kölcsönkérjen. A próbálkozás eredménytelen maradt, ezért sógorával próbálkozott volna, de ő meg nem volt otthon. Madácsi elindult Nyíregyhádeténél 3000 méter mélységben a víz hőmérséklete 200 Celsius-fok. A kémiai vizsgálatok megállapították, hogy a forró víz vasat, cinket, ólmot, ezüstöt, rezet és más elemeket tartalmaz. Az óceán mélyéről tehát egy óriási, sok fémércből álló folyékony sugár tör a felszínre. a testvérét zára, de Oroson meggondolta magát. Leszállt a vonatról, átszállt a visszafelé menő vonatra és ismét Napkorra érkezett. Tudta, hogy sógora nincs otthon, bemászott a kerítésen, megpróbált kulcscsal bemenni a lakásba, de beletört a kulcs a zárba. Ekkor sem esett kétségbe, bemászott az ablakon és addig kutatott, míg talált ötezer forintot. Nagykállóig gyalogolt, aztán Mátészalkára utazott, másnap a nyíregyházi állomáson igazoltatták és előállították a rendőrségre. Madácsit 2 év 6 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, elrendelte szigorított őrizetét és kötelezte a kár megtérítésére. Az ítélet jogerős.
