Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

1978. október 5. KELET-MAGYARORSZÁG TUZSÉRI PÉLDÁKKAL Kettős felelősség A HUNGAROFRUCTTU­ZSÉRI hűtőháza pártszerve­zetének titkára Bereczki Zoltán, a kommunisták ket­tős felelősségét hangsúlyoz­ta, amikor a munkáról vál­tottunk szót. — Sok múlik azon, hogy a felelős gazdasági poszto­kat betöltő párttagok mi­ként látják el feladatukat. Ezt nemcsak a gazdasági vezetés kéri számon tőlünk, hanem pártszervezetünk is. Ö a párttitkári teendők mellett e hűtőház üzemel­tetésvezetője is. Hozzátar­tozik a hűtőberendezés, a vízmű és az energiagazdál­kodás. E berendezések za­vartalan működésének biz­tosítása. Figyelmétől, szak­értelmétől függ, hogy az 500 vagon hűtőtárolóba kerülő jonatán majd egészségesen teleljen, megfelelő hőmér­sékleten kerüljön újra va­gonokba és exportra. — Nem kevés felelőssége van Vincellér Zoltánnak, aki a pártvezetőség tagja, s egyben áruforgalmi vezető is. Az ő vállain nyugszik lényegében a 246 ezer ton­na alma bonyolítási ügye. Hozzátartozik a minősítés. Sok múlik figyelmességétől, hogy megelégedetten távoz­zanak az almát ide szállító gazdaságok megbízottai — mondja a párttitkár. Ö baj­lódik a vagonrakó segéd­munkásgárdával, s a tar­goncavezetők gondja is az ő gondja. Fontos gazdasági beosz­tást lát el Gerzsenyi Jó- szef, a pártvezetőség másik tagja, aki a targoncaüzem vezetője egyben. Ez a „lel­ke” a tárolónak, hiszen a gépek felkészültségétől, üzembiztonságától függ a betárolás gyorsasága, a ha­tékony munka. Szívós Ár­pád, a pártvezetőség tagja a rakodómunkások bri­gádvezetője. Ezen a brigá­don múlik a vagonok idő­beni berakása. Példamuta­tásuk, helytállásuk hozzá­járulhat, hogy az idén a Szovjetunióba exportálás­ra kerülő 246 ezer tonna al­ma rendben kiszállításra kerüljön. SOK MÚLIK AZ IDÉN is a hűtőházi pártszervezet munkájától, elsősorban azoktól a kommunistáktól, akik felelős gazdasági posz­tokon, vagy az első vonal­ban, fizikai munkásként dolgoznak. « — Harminchárom párt­tagunkból 21 a fizikai dol­gozó. Pártszervezetünk egyik legfontosabb felada­tának tekinti a gazdasági célok segítését. Ez jutott ki­fejezésre az intézkedési terv elkészítésében. Szerintem téved az, aki úgy gondol­ja, hogy csak a gazdasági vezetés feladata egy min­dent átfogó, az őszi nagy exportszállításokat lebo­nyolító program elkészítése. Valójában ebben érvénye­sülhet a pártszervezet se­gítő munkája. Már az is sokat jelentett, hogy a múlt évi tapasztalatokra, az ak­kor elkövetett hibákra fel­hívtuk a figyelmet — ma­gyarázza Bereczki Zoltán. — Tavaly a hűtőház előtt gépkocsikaravánok vártak almaterheikkel bebocsátás­ra. Kézi munkaerővel tpr- tént a berakodás. Időben sok volt a szovjet vagonok itt-tartózkodása. Ezekért súlyos ezreket fizetett a magyar népgazdaság. Most az átgondolt intézkedési terv érvényesítésével a te­hergépkocsik várakozása jócskán megrövidül. Gépe­sített rakodást vezettek be. Az alma gyors útját és va­gonokba kerülését az idén már 43 elektromos és 7 Die­sel-targonca segíti. Gépesí­tésre, s rámpa építésére 130 millió forintot fordítottak. — Most a technika mű­ködése az embereken mú­lik. Köztük azokon a párt­tagokon, akiknek kötelessé­gévé tette pártszerveze­tünk, hogy a többiek szak­mai képzését segítsék — mondják a gyárvezetőség tagjai. Ezzel a géppark biz­tonságos üzemeltetését se­gítik elő. Csökkentik a szovjet vagonok állásidejét. A közösen készített in­tézkedési tervet taggyűlés vitatta és fogadta el. A kommunista szocialista bri­gádvezetők itt kezdemé­nyezők a vagonállások csök­kentését, azt, hogy saját hi­bájukból ilyen nem fordul elő. — Ha ezt teljesítik, leg­alább 40 ezer forint megta­karítást érünk el. Ennek a célnak az elérését korsze­rűbb üzemszervezéssel igyekszünk segíteni — mondja a párttitkár. MEGKETTÖZÖTT FELE­LŐSSÉG hárul az őszi csúcsforgalom idején a tu- zséri hűtőház pártszerveze­tére. Ahhoz, hogy Borsod, Hajdú és Szabolcs gazdasá­gaiból a legkevesebb gond­dal kerüljenek átvételre és exportra az almaszállítmá­nyok, legfontosabb talán, hogy olajozottan működjön a géppark. Ezért a kettős poszton dolgozó párttagok a felelősek elsősorban. F. K. OLVASÓNK KÉRDEZTE Családi pótlék továbbtanuló gyermek után Mezei Józsefné nyírbátori levélírónk és sokan mások érdeklődtek a közelmúltban: a tanulmányokat folytató gyermek után hogyan jár a családi pótlék és milyen iga­zolásokat kell a gyermekek­ről benyújtani, pótlékot to­vább folyósításáért. Levél­íróink kérdéseire a megyei társadalombiztosítási igaz­gatóság családipótlék-osztá- lyától kaptunk választ. Családi pótlék jár az alsó­vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató 16 éven felüli gyermek után. a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyer­mek 19. életévének betölté­séig. A családi pótlékot folyósító szervek felhívására a dolgo­zóknak minden év szeptem­ber hónapban igazolni kell azt, hogy a gyermeke tanul­mányokat folytat. Az igazo­lást az illetékes iskolától vagy szakmunkásképző inté­zettől kell beszerezni. Az utóbbiaknak azt is igazolni kell, hogy a gyermek szak­munkás tanulóotthonban van-e elhelyezve, vagy sem. Ugyanis a tanulóotthonban elhelyezett gyermek után nem jár családi pótlék. A tanulmányok folytatásá­nak igazolására szolgáló nyomtatványokat a társada­lombiztosítási igazgatóság az idén is, még augusztus vé­gén kiküldte, ezek egy része már vissza is érkezett hozzá­juk, és feldolgozták. Az is­kolai igazolások gyors visz- szaküldése nagyon lényeges, mert csak így tudják a csa­ládi pótlékot megszakítás nélkül folyósítani. Célszerű tehát legkésőbb 8 napon be­lül, illetve az iskolával tör­tént kitöltés után azonnal visszajuttatni. A szeptember havi csalá­di pótlékot a társadalombiz­tosítási igazgatóság október hónapban utalja. E határ­időt viszont csak akkor tud­ják tartani, ha az igazolások időben visszaérkeznek hozzá­juk. Éppen ezért az igazgató­ság kéri a családi pótlékra jogosultakat; hogy ezeket az igazolásokat kitöltve, mi­előbb küldjék vissza. Tízezer férőhelyes hizlalda Felsősimán Dohány- és terményszárítók megyénkben A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Építőipari Közös Válla­latnál tavaly 106 milliós ér­téket építettek, ez évre már 140 milliós kivitelezést ter­veztek. Ez főképp a hatszáz főnyi termelő dolgozónak kö­szönhető, akik közül 180-an vannak 21 szocialista brigád­ban. (Két éve el is nyerték a kiváló közös vállalat ki­tüntetést.) Idén minden eddi­ginél többet fordítanak a termelést segítő és fokozó be­ruházásokra: közel 22 millió forintot; új műhelyeket szociális létesítményeket épí­tenek, gépeket és járműve­ket vásárolnak. Idén fejezték be az egyik jelentős kivitelezésüket, a múlt évről áthúzódó, újfehér­tói 12 tantermes — tornate­remmel is ellátott — általá­nos iskolát. Múlt évről jött át, a Mándokon közös tsz- vállalkozással építtetett 586 vagonos burgonyatároló. Ugyanígy — áthúzódással — készült el Záhonyban kettő, Nyírbogáton pedig hat kom­fortos szolgálati lakás. Az idén befejezett összes léte­sítmény értéke közel 85 mil­lió forint. Az idén Nyíregyháza hatá­rában, Felsősimán készül egy komplett felszerelésű, tízezer férőhelyes sertéshiz­lalda az állatforgalmi és húsipari vállalat részére. 332 férőhelyes szakosított tehe­nészeti telep készül a,.tisza- dadai Kossuth Termelőszö­vetkezet majorjában. Ennek átadása ez év végén lesz. Do­hányszárítók készültek már el idén a nagycserkeszi Kos­suth, az encsencsi Virágzó és a tornyospálcai Rákóczi tsz- ekben. Terményszárítót adott át a közös építőipari válla­lat a mándoki Űj Élet Tsz­nek. Jelentős most a kisvár- dai baromfi-feldolgozó II. ütemben készülő tojásosztá­lyozó és hulladékfeldolgozó üzemrész kivitelezése. Nem kevésbé fontos feladatának tartja a közös vállalat a mán­doki 8 tantermes iskola épí­tését, melynek átadása jövő évben lesz. (a. b.) •im Az Üjfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet ládaszegező üzemében havonta 35 ezer darab Szabolcs almásládát ké­szítenek. Képünkön: Kovács Jánosné, Szálkai Andrásné és Szegvári Mária. (Császár Csaba felvétele) Szerszámgépgyári beszélgetések Nyírbátorban Stabilan a billenőasztalnál Valóban: miért nincs vállalati kiváló szocialista brigád — ha csak egy is a gyárban? Pedig szerszám­gépekhez, fúró- és eszter­gagép családokhoz, meg­munkáló központokhoz, menet- és fogaskerék-kö­szörűkhöz 5900 féle alkat­részt gyártanak itt. Pon­tosságban a technológia a milliméter századrészét is megköveteli. A Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregysége 46 szo­cialista brigádjából mind­össze hat érte el a bronz fo­H árman voltak csak a kocsmában. A csapos kövér volt, asztmás, sípolva lélegzett és a vizes törlőruhával legyek után csapkodott. A postás csak fél fenékkel ült a széken, je­lezte, indulóban van. Az öreg nagy fröccsöt ivott. Érkezé­semkor határozott mozdulat­tal intett, üljek le mellé. — Téged nem ismerlek — mondta. — Ki vagy? Én Ge­deon vagyok. Nevess csak. Ahányszor csak bemutatko­zom, mindig nevetnek. Ki az isten mondhatta az apámnak, hogy így kereszteljenek. Na­gyon jól ismerek itt minden embert. Nincs több Gedeon... Jóska fiam, hozz még egy fröccsöt. A csapos kimérte az italt, a pultra tette, de tovább nem mozdult. Gedeon érte ment, öregesen mozgott és közben is beszélt. — Mindenkinek építettem én. Az egész falunak, még a jóistennek is fiam. Magam­nak semmit. Nagyon szeret­tem Eztit. — Nevet. — Ezt itt — a félpohár fröccsöt mu­tatta. Lötyögtette. Pöszén beszélt, egyetlen foga sem volt, ezért torz a mosolya. — Az én életemnek nem volt soha fundamentuma. Nem volt mire építeni. El­mentem Amerikába is. Ahogy mentem, úgy jöttem haza. így ni — a mutatóujján lát­szott, repedezett a gyűrött, laza bőr, kiette a mész. Az ajtóra figyeltünk. Egy Gedeon traktor pöfögése haladt el, fiatalember lépett be. Kólát kért, nagy szomjjal nyelte. — Téged ismerlek — szólt rá az öreg. — Apádnak száz­köblös földje volt. Neked meg semmid sincs. A fiú az öreg minden szí­nű orrát nézte, nevetett. — Nekem hétezer köblöm van... De maga honnan ke­rült elő, Gedeon bácsi. Iszik valamit? Gedeon csámcsogott, mint­ha bejáratta volna a sértő­dött válaszra a száját. — Megkeresem én a ráva- lót. Látod, már 82 éves va­gyok. de még dolgozom. Az elnökötöknek csinálok tég- laklozettot. Sose volt annak még gatyája se... most meg téglából. Kuncog. Látszott, messzire ment a gondolatával. A fiú­nak nem is köszönt. Később a postástól kérdezte: — Van szénakazal a kis- tagban? — Nincs. De szalmakazal kettő is. — De okos vagy. Ezt miért mondod? Ismerlek én téged is. Klottgatyás pulya voltál, amikor elmentem. — Hát már nem vagyok. — És hogy a gatyás pulyáért visszavágjon, megkérdezte: — Ha levelet kapna Gedeon bátyám, hová vigyem? A csapos azzal, hogy han­gosan felnyerített, most elő­ször kapcsolódott az ivóban zajló eseménybe. Meg is bánhatta, mert köhögési ro­hamot kapott. Gedeon rö- vidlátóan pislogva előbb a söntés felé nézett, csak az­után válaszolt. — A levelet fiam? A kis- tagba, a szalmakazalba hozd. De el ne feledd a házszámot! Beállt a busz, fizettem. Fi­zetett Gedeon is és hetykén mondta a csaposnak: — Bemegyek a városba. Hallod Józsi?! A szeretőm- höz megyek. Ha keresne az elnök, majd jövök, oszt be­fejezem a munkát. Az autóbuszon mellém ült. Hallgatott egy sort, majd megjegyezte. — A szalmát nem szere­tem. Szénában szeretek alud­ni. A busz megállt. Az öreg most fürgén, fiatalo­san furakodott az aj­tóhoz. Onnan kiáltotta. — Jó éjszakát. Ne feledje, Gedeon vagyok! Gedeon, a kőműves! Seres Ernő kozatot. Ennek oka: a jog­elődök, a gazdák, a profilok, a szakmák változásakor a szocialista brigádok felbom­lottak. Kezdődött minden elölről: betanulás, szakma- szerzés, brigádalakulás. Ezek­kel együtt hol előre, hol hát­ra mozgott az órabér, a kere­set is. Felboruló kollektívák — Ez a folyamat még ma is tart — fűzte tovább a gon­dolatot Vajkó János szb-tit- kár. — Ahogy a feltételek érlelődnek az üzemben, ahogy „fut fel” a termelés, úgy alakulnak ma is az új brigádok. Régi, már jól mű­ködő kollektívák hígulnak fel, válnak ketté. A többszöri profilváltás mind a brigád­mozgalom töretlenségét, mind az emberek keresetét hátrányosan befolyásoltá. Igaz, a munkaverseny így is hozott eredményeket, szült követendő példákat. — Feladatainkból, vállalá­sainkból a rám jutó részt mindig normán felül teljesí­tettem — mondta a hármas gyártósoron a középkorú Ve­res Mátyás villanyszerelő, a József Attila Szocialista Bri­gád tagja, aki szakmát vált­va betanított horonymaró. — Jól kerestem a villanyszere­léssel is, de itt a darabszám számít. így többet tehetek a közös kalapba. Most éppen tengelycsonkcsapokat gyár­tok több ezer számra. A munkadarab megmunkálásá­ra négy és fél perc a norma­idő. Pótvállalásom: a minő­ség csökkenése nélkül egy perccel rövidítem a darabon a gyártási időt. Ez azt jelen­ti, hogy egy műszkaban 107 tengelycsonkcsap helyett 137- et készítek el. Kirándulás — nem csupán a sörig — A brigádban tizenhatan vagyunk — vette át a szót Czidor István építőipari gé­pész, a brigád vezetője. Újí­tunk is. Kulturális vállalá­saink sem csupán kirándulás „a sörig”. A mozi-, meg szín­házjegyeket sem az ismerő­söktől kunyeráljuk össze. Múlt féléves eredményeinket a vállalatvezetés 1500 forint jutalommal honorálta. Az alkatrész II. üzem cseng, bong a kalapácsok üté­seitől. A szerszámgépek „ru­háit”, lemezburkolatait ké­szítik itt. A szorgoskodók egyik része a Dózsa György bronzkoszorús brigádhoz tar­tozik. — A tervrajzokhoz idomít­juk a lemezt — hallottuk Gyarmati István kovácstól. — Ez sem könnyű kenyér. Az egyik munkadarabbal lehet, meg túl lehet teljesíteni a normát. A másikkal meg, ha belegebedünk is, elmara­dunk. A túlórákat mindég el­vállaljuk. Ezekhez jön a csa­lád, a társadalmi munka, ne­kem még a munkásőri szol­gálat is. Az acélszerkezeti üzem a Kun Béla brigád birodalma. Itt millió forintokat érő ult­ramodern gépek engedelmes­kednek az emberi akaratnak. Nagy öntvények, billenőasz­talok, egyedi darabok meg­munkálása folyik itt. Az egyik szovjet hosszgyalunál négyen dolgoznak. Éppen egy 600 mázsás munkadarabot fognak be előtolásra. Időben, jól — A termelési feladatok megoldását a tanulni jelszó segíti itt a legjobban — ál­lítja Vislóczki György gé­pésztechnikus, a brigád veze­tője. — Itt állandóan jelen vannak az egyedi munkada­rabok. Ezek megmunkálása nagy szaktudást igényel. Csakis ennek segítségével le­het időben és kívánt minő­ségben szállítani az alkat­részt a kooperációs üzemek­be. A „miért” mindennapi gon- dukká változott. Amire job­ban figyelni kell: a szakma, a profil, a gazdaváltozás, a termékszerkezet alakítása mögött emberek vannak, akik úgy tudják képességük maxi­mumát nyújtani, ha a felté­telek is adottak. S. L 3

Next

/
Thumbnails
Contents