Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
1978. október 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből TÁROLÓ POSTABONTÁS Kedvezmény H. S.-néék 1975. szeptember 15-én költöztek he nyírbátori — OTP által értékesített — lakásukba. Egy gyermek után kaptak szociálpolitikai kedvezményt, mert egy gyermekük már volt. A szerződés értelmében második gyermeküknek 1978. szeptember 15-ig kellett volna megszületnie. Nem rajtuk múlott, hogy nem így történt, hogy a szerződést „megszegték”. (Köztudomású 30 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesülhet az a fiatal házaspár — ha mindketten 35 éven aluliak —, aki 3 éven belül egy, 60 ezerben, ha két gyermek világrahozatalát vállalja, 6 éven belül.) H. S.-nénak 1978. június 7-én halva született a gyermeke, ekkor mindösz- sze már csak három hónap választotta el a szociálpolitikai kedvezmény határidejének lejártától. Az orvos most egy évi pihenést javasolt az anyának, így számítások szerint csak két év múlva szülhet újra a fiatalasz- szony. Bizony ez hosszú kényszerű idő. Annál is inkább, mert még nem tudják, mi lesz a kapott szociálpolitikai kedvezménnyel? Levélírónk és férje ragaszkodna a második gyermekhez. Remélhetőleg teljesül vágyuk. Nem „öregedtek ki”, s egyéb élettani okból sem vált lehetetlenné, hogy szülessen gyermekük. Jó lenne tehát, ha számukra azon a bizonyos „bezárt ajtón” — amelyen itt a szigorú határidőt értjük — rést nyitnának, mert még nem vált lehetetlenné Ígéretük valóra váltása. Természetesen más a helyzet azoknál, akik azért esnek ki a határidőből, mert fiziológiai okokból bizonyos, hogy nem lehet saját gyermekük, és örökbe sem fogadnak gyermeket. Ilyen esetben rendjén való, ha visszafizettetik velük az előlegezett kedvezményt. Azt szokták mondani, hogy a jogban is mindig meg lehet találni a kiskaput, ez nem így van, és jó is, hogy nincs így. Noha az élet valóban számtalan különös helyzetet produkál — mint a levélírónk esete is — ezek mindegyikéhez mégsem lehet igazítani a jogszabályokat. A rendeleteknek szó szerint rendet kell teremteniük, határt kell szabniuk bizonyos dolgoknak, s ez így van a szociálpolitikai kedvezményt illetően is. Mi azért bízunk benne, hogy levélírónk ügyében is van megoldás. Az illetékesek ezzel foglalkoznak már, hiszen humánus dolog lenne, ha az önhibáján kívül „késlekedő” fiatal házaspár ugyanúgy — vagy legalább is megközelítően hasonló módon — részesülhetne az előlegezett szociálpolitikai kedvezményben, mintha nem több, de egyetlen terhesség után sikerült volna gyermeküknek életet adni, s így vállalásuknak eleget tenni. Soltész Ágnes — Hát nem elég a kocsimosó...? Minden nem lehet egyszerre...?! Örülünk, hogy végre rendet szabtak a kocsimosásnak a Jósavárosban. A Május 1. téren lévő kocsimosó praktikus, mindenki számára elérhető. Csupán egy apró hiányossága van: egyetlen szeméttároló sincs a közelében. Emiatt bizony sok az otthagyott eldobott műanyag flakon, rongydarab és egyéb, a kocsimosással járó szemét. Ez megint csak rendbontás, mint annak idején a házak előtti alkalomszerű kocsimosás volt. Meggyőződésem, hogy néhány szeméttároló felszerelésével rendre lehetne szoktatni a kocsitulajdonosokat. — Teszi szóvá levelében Mérei József-jósavárosi lakos. FOGASKERÉK BETEGKOCSIHOZ Két évvel ezelőtt kaptam egy kézzel hajtható betegkocsit. Ez jelenti számomra az egyetlen kapcsolatot a külvilággal, nélküle nem tudok kimozdulni otthonomból. Bizonyára megértik, milyen szomorúság tölt el, hogy most elromlott, a fogaskerék elkopott. Szekszárdra írtam — ahonnan a kocsit kaptam — hogy küldjenek egy ilyen alkatrészt, de sajnos még válaszra sem méltattak. Rokkantsági nyugdíjamból nem tudok másikat venni, de miért is tenném, ha ez még javítható lenne egy megfelelő alkatrésszel. Egyetlen reményem, hogy talán van olyan üzem, ahol a fogaskereket el tudják készíteni, s netán akad egy olyan megértő, vállalkozó szellemű szocialista brigád, üzemi kollektíva, amelyik erre vállalkozna — olvastuk Fülöp Lajos, Piricse, Hámán Kató út 18. szám alatti lakos levelében. ÖRÖK CÍMKE Habselyem alsót vásároltam kisfiamnak. Az öntapadós címkét olyan ragasztóval erősítették rá, hogy többszöri mosás ellenére is majdnem használhatatlan a ruhadarab. A címke belülről a gyerek bőréhez, kívülről pedig a felső ruhához tapad. MŰANYAG KANÁL Teflon bevonatú tejeslábasunk van. A kezelési utasítás szerint csak műanyag merőkanállal tanácsos az edénybe nyúlni, nehogy karcolódjék. Ilyen kanalat, sajnos nem kaptunk a környékünkön, Nyíregyházán is hiába kerestük. Jó lenne, ha minden olyan üzletben árusítanának műanyag kanalat, ahol a szép, modern és igen drága teflon edények kaphatók — kéri Miskolczi Lász- lóné mátészalkai olvasónk. HÁZIREND Egyre több társasház épül városunkban. Ha netán kisebb közösségről is van szó, kevésbé népesek az ilyen házak, a rend őre itt is a házirend, amit illik mindenkinek megtartania. Én is egy kisebb társasházban lakom, s mint ráérő nyugdíjas próbáltam a lépcsőházunkba egy házirendet keríteni. Sajnos, sehol nem kaptam, az ingatlankezelő vállalatnál csak a kezelésükben lévő tanácsi lakásokhoz valót tart. Próbálkozásom tehát nem járt sikerrel, pedig egy apró nyomtatványról van szó, amit akár üzletben is árusíthatnának, hiszen nem jelentéktelen a szerepe a lakók békés egymás mellett élésében — olvastuk Zavagyi Lajos Nyíregyháza, Soltész Mihály utca 85—87. szám alatti lakos levelében. SÍN • Több mint egy éve, hogy megszüntették a Debrecen— Nyírbéltek között közlekedő kisvonatot. Az állomás épülete ma is ott áll kihasználatlanul, noha valamire igazán hasznosítani lehetne. Ott rozsdásodnak a sínek is. Vajon miért nem szedik fel, ha már úgy sincs rá szükség. Legalább ócskavasként értékesítsék, esetleg máshol hasznosítsák. Sok embernek szemet szúr e veszendőbe menő érték — teszi szóvá levelében Izsák Győző Penészlekről. — Pszt! A papírgyűjtés után jönnek a vasgyűjtönapok...! „MEGŐRZÉS” Villámcsapás következtében júliusban megrongálódott a televíziónk. Azóta a mátészalkai GELKA-szerviz- ben van, de sajnos csak megőrzésre. Sürgetni merészeltem a javítást, mire a válasz „vigye maszekhoz”. Televíziónk még jótállásos, ha megfogadom a szerviz „jó tanácsát”, elvesztem a garancia jogát, és nekem kell fizetni a javítást. Így hát kényszer- helyzetben vagyok, vagy mégsem? Hiszen úgy tudom, a szerviz sem húzhatja időtlen időkig a javítást, munkájukért nekik is garanciát kell vállalniuk — írja levelében Takács Györgyné Vaja, Tulipán utca 46. szám alatti lakos. GARANCIA 1977 májusában — a vásá- rosnaményi műszaki boltban vásároltam egy ESTAMAT 419 típusú, NDK-gyártmányú televíziót. A készülék az egyéves garanciaidőn túl elromlott, s a javításért 136 Ft-ot kellett fizetnem. Meglepett, mert úgy tudtam, hogy két évig van erre a készülékre is garancia. A szerelőtől azonban megtudtam, hogy a második évr£ szóló garanciabetétlapot az üzlettől kellett volna megkapnom. Elmentem hát a műszaki boltba reklamálni, ahol jelenleg is három, az enyémhez hasonló készülék van, de betétlapot nem tudnak adni. Lehetséges, hogy azonos típusú készülék esetében csak egyes boltok adhatnak ilyen kedvezményt? Van ugyanis egy ismerősöm, aki Tarpa községben vásárolt ESTAMAT 419-es televíziót, és ő megkapta a két év garanciára feljogosító betétlapot. Ezek után nagyon szeretném tudni: milyen jog illet meg engem, ha már erről a vásáros- naményi üzletben a vásárlás alkalmával „elfelejtettek” tájékoztatni. Lehetséges, hogy azért, mert ők sem ismerik pontosan a rendelkezést? E hiányosságot gyorsan pótolniuk kellene, hogy ne a vásárló vallja kárát — jegyzi meg levelében Hacsa József, Beregsurány, Árpád út 153. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Kerti Sándor fehérgyarmati, Márkus Józsefné csengerújfalui, Mészáros Balázs kékesei, Balogh Bertalanná nagyhalászi lakosoknak levélben válaszoltunk. Vass István nagykállói, Bolla Lászlóné dombrádi, Máté Imre nyíregyházi, Barcsay Kálmán csengeri, Sipos Kálmán vajai, Mészáros Györgyné kálló- semjéni, özv. Gunyics De- zsőné nyírteleki, Zavagyi Lajos nyíregyházi, Vadász Kálmán nyíregyházi, Ga- csályi Lajosné vásárosna- ményi, Sebőkné Jakab Margit nyíregyházi, Takács József leveleki, özv. Keresztesi Józsefné nyíregyházi és Tóth Ferenc orosi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. özv. Nagy Jánosné győrteleki, ifj. Pataki László ököritófülpösi és a Nyíregyháza, Vasvári Pál utcai lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Szűcs Györgyné napkori olvasónkat a nyugdíjfolyósító igazgatóság tájékoztatta, hogy özvegyi járadékra az az özvegy jogosult, akinek elhunyt férje öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékosként hunyt el, illetve az ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg (házastársával halálakor együtt éltek; a szükséges korhatárt betöltötte; öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása, a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegét nem éri el). Jóni Elekné nyírcsászári lakos panaszát a Debreceni MÁV Igazgatóság orvosolta. Orbán Péterné balkányi olvasónknak tévesen felszámított fuvardíjat a termelőszövetkezet visz- szafizeti. Tímár Péter eperjeskei lakosnak a reklamált útiköltséget — az időközben megkápott orvosi igazolás alapján — a társadalombiztosítási igazgatóság kifizeti. özv. Buda Sándorné aranyosapáti olvasónk ügyében a záhonyi állomás szakszervezeti bizottsága intézkedett. Levélírónk a férje haláláig megillető munkabért megkapta; vállalati és szak- szervezeti segélyt kapott; állandó özvegyi nyugdíj, valamint az árvaellátás ügyében intézkedtek; tanácsot adtak a családi pótlék igénylésével kapcsolatosan, továbbá felvilágosították az özvegyet, hogy a vasutas biztosítóegyesülettől milyen támogatást kaphat, és ennek érdekében mit kell tennie. ÚTJELZŐ Az 1978. augusztus 23-i számunkban megjelent „Útjelző” című cikkünkkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk. Az útirányok jelzését jogszabályi előírások szabályozzák. Az előírások szerint csak országos közutakon megközelíthető helységek útirányának jelzésére van mód. Egyébként az autóstérképek is a fentiekkel egyezően készülnek. A szóban forgó útirányjelző tábla kihelyezése így indokolatlan. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza A szerk. megjegyzése: az említett bekötő út a 41. sz. vásárosnaményi főútról nyílik Nyírmada felé, mint a tsz bekötő útja. A cikk azt kifogásolta, hogy a főútvonalon nincs figyelmeztető tábla, amely jelzi az alárendelt útvonal kereszteződését, így fokozott a balesetveszély... H bedolgozók nyugdíja Egy ízben már foglalkoztunk ezzel a témával, úgy tűnik azonban, hogy nagyon sokan, akiket érint, nem olvasták cikkünket, a felvetett probléma viszont nagyon sok embert érinthet, hiszen elég sokan dolgoznak egyes vállalatoknál, különösen ipari szövetkezetnél bedolgozóként, mert más módon munkaviszonyt létesíteni nincs lehetőség. Ilyen helyzetben van Kóródi Andrásné is, aki már 11 éve dolgozik bedolgozóként és magánbeszélgetés során merült fel, hogy annak idején ő fog-e nyugdíjat kapni, vagy sem. Azóta is állandóan foglalkoztatja a téma, annál is inkább, mert ismerőseitől a legkülönbözőbb felvilágosítást kapta, mégis legtöbben azt állították, hogy ő nyugdíjra nem jogosult, mert a bedolgozóknak nem jár nyugdíj, még aki biztatta is, az is azt mondta, hogy olyan kevés nyugdíjat kap, ami még a törvényi minimumot sem éri el. Olvasónk igazságtalannak tartja, hogy nyugdíjat ne kapjon, mert véleménye szerint ő is hasznos munkát végzett a társadalom javára és elég baj az neki, hogy a sok gyermek miatt állandó munkát nem tudott vállalni, ami magasabb keresettel járt volna és a munkája haszna nemcsak abban nyilvánult meg, hogy saját és gyermekei megélhetését tudta biztosítani, hanem megítélése szerint tevékenysége társadalmi szinten is hasznos. Olvasónkkal teljes egészében egyetértünk, hiszen a bedolgozói munkakör, létesítése a vállalatok részéről nem egy szívesség, hanem azért van, mert arra a vállalatnak szüksége van, a bedolgozók olyan munkát végeznek, amit a gyárban nem lehet, vagy csak nagy nehézségek árán lehetne elvégezni és természetesen cél az is, hogy olyan emberek is keresethez jussanak, akik családi, vagy egészségi állapotuk miatt állandó munkát vállalni nem tudnak. A törvény éppen ezért a bedolgozói munkakörrel kapcsolatos problémákat is szabályozza, így a bedolgozókat megillető nyugdíjat is. Természetes dolog, hogy a bedolgozók jogait és kötelezettségeit bizonyos vonatkozásban eltérően szabályozza a jogszabály, hiszen maga a munkakör is az általánostól meglehetősen eltér. A hatályos rendelkezések szerint bedolgozó esetén nyugdíjévenként, illetőleg nyugdíjhónapként azokat a hónapokat lehet figyelembe venni, amikor a bedolgozó elérte a havi 250, illetőleg napi 10 forintos keresetet. Ezeket a hónapokat kell összesíteni és amennyiben a nyugdíjkorhatár elérésén túl legalább tíz nyugdíjévvel rendelkezik a bedolgozó, kérheti a nyugdíjat. A nyugdíj mértéke függ a bedolgozóként elért keresettől és a nyugdíjévek számától. A bedolgozó év munka utáni nyugdíj megállapításánál a 17/1975. Mt. sz. rendelet 80. §-nak (3) bek. az irányadó, amely kimondja „bedolgozói keresetként, naptári negyedévenként, legfeljebb annyi vehető figyelembe, amennyi a bedolgozót azonos vagy hasonló munkakörben a törvényes munkaidő alatt végzett munka fejében, a munkaviszonyban, illetőleg ipari, szövetkezeti tagként közös műhelyben foglalkoztatott dolgozókra irányadó munkabérszabályok megillették volna”. Ez tehát azt jelenti, hogy a rendes munkaviszonyhoz hasonló munkakörben dolgozók átlagbére az irányadó. Van azonban egy olyan megszorítás még plusz, ami speciálisan csak a bedolgozókra vonatkozik, nevezetesen az, hogy a nyugdíj összege semmiképpen sem lehet magasabb, mint amennyi a bedolgozói kereset volt, még akkor sem, ha a fenti átlagbér számítása szerint több jönne ki. Azt hisszük, hogy ez méltányos és érthető is, hiszen nyugdíjasként, munkavégzés nélkül senki sem részesülhet nagyobb mértékben a társadalom javaiból, mint amennyit a ténylegesen végzett munkája után kapott. Dr. Juhász Barnabás
