Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 4. GOBELIN KERESTETIK »rem mindennapi _/f ügyben kérte szer­kesztőségünk segít­ségét a Magyar Nemzeti Galéria — egy „nyomozás­hoz”. Olyan képzőművé­szeti alkotást, vagy alko­tásokat keresnek Fe- renczy Noémi művei kö­zül, amely, vagy amelyek létéről tudnak, holléte, vagy hollétük azonban is­meretlen. Gobelin, vagy vázlat, terv, karton, vagy szövött mű kerestetik tehát. Le­hetséges, hogy magántu­lajdonban van valamelyik lakásban, de az is lehet, hogy üzem, hivatal, közű­iét vásárolta meg valami­kor, s már rég el is feled­keztek róla. Sőt, az is le­het, hogy valaki naponta látja, csak éppen sem al­kotóját, sem a mű értékét nem fedezte még fel. Fel­tételezhető, hogy me­gyénkben is előkerülhet egy, vagy több darab. Különlegesen értékes egy-egy ilyen Ferenczy- mű. A megyei múzeum­ban lévő gobelin például összesen kétmillió-két- százötvenezer csomót tar­talmaz kilenc négyzetmé­teren, értéke félmillió kö­rül van. A galéria azért kérte lapunk segítségét, mert így nagyobb a való­színűsége ismeretlen mű­vek előkerülésének. Az év végén ugyanis Ferenczy 'Noémi-emlékkiállítás megrendezésére készül­nek, ezért kérik mindazo­kat, akik segíteni tudnak: keressék meg a Magyar Nemzeti Galériát. Itt az ősz. Ernyővásár a mátészalkai Kraszna Áruházban. (E. E. felv.) Hazai és külföldi táncosok Nagykállóban Kállai kettős néptáncfesztivál Tizenöt néptáncegyüttest várnak Nagykállóba október 7-én: ekkor kezdődik a nyol­cadik alkalommal megrende­zésre kerülő „Kállai kettős néptáncfesztivál”. Az együt­tesek között három külföldi csoport is bemutatja műso­rát: a Zakopanéi „Gorái” együttes, az ilawai néptánco­sok Lengyelországból, illetve a Csehszlovákiából Nagyidé­ról érkezett magyar néptánc- csoport, az Ilosvay-együttes. A hazai csoportok között négy megyénkben: a házi­gazda Kállai kettős együttes, az ököritófülpösi Fergeteges, a balkányi tánccsoport vala­mint a nyíregyházi Nyírség együttes. Mellettük Kapos­vártól Sárospatakig az or­szág minden részéből érkez­nek néptáncosok Nagykálló­ba. A fesztivál eseményei szombaton délelőtt menet­táncversennyel kezdődnek: a nagyközség utcáin mutatko­zik be első ízben minden együttes. Délután ünnepélyes megnyitót tartanak a műve­lődési központban, majd es­te az együttesek három köz­ségbe látogatnak el: Üjfehér- tón, Bököny és Geszteréd la­kói előtt mutatkozik be öt— hat csoport. Vasárnap délelőtt tíztől lépnek színpadra a magyar és külföldi táncosok a műve­lődési központban, itt már szakértő szemek figyelik pro­dukcióikat. Délután három- kor különleges esemény kö­vetkezik: megválasztják a „fesztivál szépét”, és tánc­házon szórakoztatják a nagykállói fiatalokat a tán­cosok. Este hétkor lesz ered­ményhirdetés, ezt pedig gá­laműsor követi — valameny- nyi együttes részvételével ÉVSZÁZADOS ELMARADÁS Hová épülhetnek új há­zak? Kinek kell szólni, ha elkészült a garázs? Mi­lyen adatokra van szük­ség, ha valaki egy ingat­lant vásárol? Ilyen és eh­hez hasonló kérdések ve­tődnek fel, ha a házak, ingatlanok gazdát cserél­nek. Nem kell még száz évet sem visszapergetni az időt, láthatjuk, hogy már néhány évtized alatt szembeötlő vál­tozás következik be egy-egy lakóház, földtulajdon életé­ben. Az adásvételeken kívül a telkeket nemritkán meg­osztják, több örökös "részese­dik belőle. Szinte mindegyik hozzátold valamilyen lak­részt, hátsó épületet. Néhány évtized múltán az eredeti gazdája sem ismerne rá ta­lán. Így az ingatlanok hely­zetét nehéz pontosan felmér­ni : megbízható térképeket szükséges készíteni róluk. Laskodon kezdték — Százéves lemaradást kell pótolnunk az ilyen térképek megalkotásában — hangsú­lyozta Szabó Ferenc, a nyír­egyházi járási földhivatal he­lyettes vezetője a napokban tartott előadásában az MTESZ-ben. — Míg a múlt század közepén azért szorgal­mazták — bécsi irányítással — a földterületek, azok hatá­rainak számbavételét, hogy az adózások alól ne bújhas­son ki senki, addig ma már a termelési eredmények növe­lése, a lakó- és üdülőtelkek parcellázása és az ingatlan­nyilvántartás indokolja el­sődlegesen e térképek készí­tését. Gépbe tárolták a számokat Az első birtokvázlatokról, kimutatásokról, jegyzékek­ről összeállított kataszteri térképeket Pozsonyban, Zág­rábban, Kassán helyezték el a térképtárakban, majd 1879- től Budapesten is helyet kap­tak az első magyar térkép­tárban. A fővárosban már 1856-ban hozzáláttak a föld­térképek írásához. Szabolcs- Szatmárban Laskod, Nyírma- da és Pusztadobos akkori élenjárói voltak a legfrisseb­bek: az említett települése­ken kezdték először a fel­méréseket 1870-ben. Végül Záhony és Győröcske zárta a sort 1926-ban. Csakhogy hiába töltöttek el egy fél évszázadot a méré­sekkel, az időközben bekö­vetkezett változásokat nem rögzítették. így szinte mire elkészült a térkép, már bi­zonyos részei túlhaladottá váltak. Négy év múlva újra hozzáláttak a felmérésekhez. Rendeletet is hoztak addig: a telkek megosztásáról, az épí­tésekről és minden egyéb változásról értesíteni kell a földhivatalokat. Nyíregyházán csaknem száz évvel ezelőtt rajzolták meg a bélterületi határokat, földvi­szonyokat jelző térképet és nagy részét még ma is for­rásmunkának használják. 16 évvel ezelőtt ismét elővették a papírt, a mérőeszközöket és újból gyűltek az adatok a korszerű ingatlannyilván­tartási térképhez. Most már az információk egy részét gépbe tárolják, korszerű má­sológépek beállításával meg­gyorsították az adatszolgálta­tást és így az ügyfeleknek nem kell nyolc napot várni, míg hosszas utánajárással sikerül megszerezni a kívánt adatokat. Még tíz évvel ez­előtt is a megyének csak 4,5 százalékát rögzítették az új térképek, addig ma már kö­zel 40 százalékban új, 21 szá­zalékban a javított, felújított térképekre támaszkodhat­nak a földhivatalok. Már csak a meglévő térképek 25 százaléka vár korszerűsítésre. Kisajátításnál, beruházásnál A kisajátításnál, az új be­ruházásoknál nélkülözhetet­len a megbízható földtérkép. Ezért nemcsak a házépítés­ről, hanem a garázsok, a mel­léképületek felhúzásáról, a termelőszövetkezeteknek a meliorizációs munkák végez­tével, feltétlenül szükséges felkeresni a földhivatalt. így friss, naprakész információ­val rendelkezhetnek a szak­emberek mindannyiunk tu­lajdonáról, a földről. Tóth Kornélia MILYEN FEJLESZTÉS LESZ A MEGYÉBEN? Terhelt Crossbar • Ha esik... Sokat beszélünk? Kétféle díjazás Kaphat-e minden igénylő telefont Nyíregyházán? Mi­lyen mértékben fejlesztik Mátészalka telefonközpont­ját? Miért fizetnek többet a telefonálásért a közigazgatá­silag nagyobb településhez csatolt körzetben élők? Mi­lyen fejlesztést hajtanak vég­re Szabolcs-Szatmár megye távközlési hálózatában a VI. ötéves tervben? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekre kap­hattak választ az érdeklődők az MTESZ-ben a napokban tartott előadáson. Z ombor Ferenc, a Debreceni Posta­igazgatóság műszaki igazga­tóhelyettese kiemelte: a pos­ta minden fejlesztést a nép­gazdaság teherbíró képessé­géhez mérten valósíthat meg. A nemzetközi és az orszá­gos távbeszélő hálózat felvá­zolása után a megyei hely­zetről szólva az előadó hang­súlyozta: 1974. augusztus 19. déli 12 óra óta Nyíregyháza — jelképesen — közelebb ke­rült az ország vérkeringésé­hez; az öt számjegy tárcsázá­sa és a Crossbar-központ fel­szerelése lehetővé tette, hogy a telefonkagyló felemelése után egy-két pillanattal vo­nalat is kapjon a hívó. Ma pedig már a nyíregyházi te­lefonközpont annyira leter­helt, hogy a keresztpontos gép egyszerűen képtelen az egyszerre befutó sok hívás­nak eleget tenni. Sokakat érdekel, hogy a telefon működéséhez még a meteorológiai előrejelzést sem árt figyelni. Arról van szó, hogy gyakran beáznak a kábelek. Ezt úgy tudják gyor­san megjavítani, hogy maga­sabb nyomású szárított leve­gőt áramoltatnak a kábelbe, Halló! Rövidebben! s a fél atmoszféra nyomású levegő kiszorítja a vizet on­nan. A telefon másik gyakori „betegsége”, hogy rezgés ha­tására az ólomkábelben önkristályosodás történik, s a köpeny bizonyos részei fel­mondják a szolgálatot. A következő ötéves terv­időszak végére kisebb bőví­tést ígér a Debreceni Posta- igazgatóság, s akkor várha­tóan szóba kerül a jósaváro­si telefonok sorsa. Bővítést hajtanak végre a mátészal­kai telefonközponton is: a ha­gyományos kézi kapcsolású rendszer mellett gép is segí­ti majd az előfizetők össze­kapcsolását. Sok a felesleges telefonhí­vás — ezt állapítják meg a postaközpontok alkalmazot­tai. A hivatali időben gyak­ran keresik X elvtársat, a központos kapcsolja, de az illető nincs benn. Akkor kér­nek másat, de könnyen is­métlődhet az előző eset. Be­szélgetés még nincs, az idő telik, a többi hívó türelmet­len és még csak a tudakozó­dásnál tartanak. Az előadó érdekes ötletet említett: a nagyvállalatoknál és az üze­mekben, intézményekben a telefonközpontossal közölni kellene azok nevét, akiket beosztásuk, munkakörük ré­vén leggyakrabban keresnek és aznap távol vannak, va­lamint azt is, hogy őket kik helyettesítik. Nagyon sok időt és a hívóknak pénzt lehet­ne megtakarítani ezzel a napi információval. A másik el­képzelés szorosan kapcsoló­dik az előzőhöz: még a hi­vatalos telefonbeszélgetések is hosszúak, gyakran ismét­lődnek benne ugyanazok az elemek. Jó lenne tehát, ha erre is felkészülne a telefo­náló. Érdekes kérdést tettek fel az előadás után. Miért kell például Gávavencsellőn — a falu határain belül — kétfé­le díjat fizetni a telefonálá­sért? — Amikor még két önálló településről volt szó, 1—1 te­lefonközpontja volt Gávának és Vencsellőnek. A községek egybeépültek, a díjszabás pe­dig változatlan. A posta most vizsgálja annak lehetőségét, hogy a tanácsi összevonások révén kialakult új települé­sek egységes díjszabás sze­rint vegyenek részt a távhí­vó hálózatban. Ez a gond már jelentkezett Nyírszőlős esetében és bizonyára talál­kozunk majd hasonlóval, amikor Orost Nyíregyházá­hoz csatolják... T. K. Jupiter éjfél előtt A csillagos ég októberben A Merkur a Szűz csillag­képből J8-án lép át a Mérleg csillagképbe, mivel a Nap is itt tartózkodik, a Nap közel­sége miatt a hónap folyamán nem figyelhető meg. Szintén a Mérlegben található a Vé­nusz is, a hónap közepéig mintegy félórával nyugszik a Nap után, ezért mint al­konycsillag látható, 5-én 9 fokkal délre a Holdtól. A Mars is a Mérleg csillagkép­ben van, s a Nap közelsége miatt szintén nem figyelhető meg. Éjfél előtt kel a Jupiter a Rák csillagképben és az éj­szaka második felében alkal­mas megfigyelésre, 24-én lesz MAGYAR MEZŐGAZDASÁG: Vita a termelési rendszerekről A termelőszövetkezetek te­rületi szövetségei immár má­sodik éve új szervezeti for­mában működnek. Az eltelt időszak tapasztalatait elemzi a Magyar Mezőgazdaság e heti számában Szabó József, az MSZMP KB munkatársa. Az utóbbi időben évi átlag­ban évi öt százalékkal növe­kedik élelmiszeriparunk ter­melése. Győri Béla, Kovács Sándor miniszterhelyettes sajtótájékoztatója alapján elemzi ennek a nemzeti jöve­delmünk termelésében egyre nagyobb súlyt kapó iparág­nak a helyzetét. Folytatódik a Fegyház kerékpárlopásért Nyolc hónap legyházban le­töltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság Dinó Károly 23 éves gávavencsellői lakost egy kerékpárlopás miatt. Di­nó — aki kétszer állt már bíróság előtt — április 24-én este nem akart hazagyalo­golni Rakamazról Gáva- vencsellőre, ezért besurrant egy udvarra, s ellopott egy kerékpárt. Hazáig nem mert vele menni, mert sejtette, hogy keresni fogják, ezért egy nádasban elrejtette. A kerékpárt két nap múlva egy férfi megtalálta, leadta a ta­nácsnak, s így a kár megté­rült. Az ítélet jogerős. vita a termelési rendszerek­ről: ezúttal dr. Babinszky Mihály főiskolai tanár vizs­gálja a továbbfejlesztés lehe­tőségét. Időszerű téma a mezőgaz­dasági termékek szállítása. Az AGROTRÖSZT gazdasági szakmérnöke, dr. Nagy Péter különböző pótkocsik alkal­mazhatóságával foglalkozik. Tanácskoztak az édesipar szocialista brigádvezetői. A lap részletes beszámolót kö­zöl a tanácskozásról, ahol sok minden egyéb mellett az ipar­ág gondjainak kritikus elem­zésére is sor került. Mi lesz a mákkal? Ez a kérdés az utób­bi időben a szakembereken kívül a közvéleményt is fog­lalkoztatja. Erre a kérdésre keres választ a lap. Évekkel ezelőtt a paradicsomról is so­kat kérdezték ugyanezt: má­ra a pozitív válasz mindenki számára nyilvánvaló. A pa­radicsomot ma iparszerűen termelik. Ezenkívül még számos, ér­dekes — mezőgazdasági szak­embereket érdeklő — aktuá­lis információ egészíti ki a Magyar Mezőgazdaság e heti számát. 4 fokkal északra a Holdtól. A Szaturnusz az Oroszlán csil­lagképben végzi mozgását, a hónap elején két és fél, vé­gére másfél órával kel a Nap előtt, így csak a hajnali órák­ban gyönyörködtet bennün­ket látványos gyűrűjével a távcsöves megfigyelések al­kalmával. Szintén a Nap kö­zelében tartózkodnak az Uránusz is a Mérleg, a Nep­tunusz is a Kigyótartó csil­lagképben, így egyikük sem alkalmas megfigyelésre. A hónap nagy csillagászati eseménye a részleges napfo­gyatkozás. Sajnos tőlünk nem látható. A láthatósági terület Skandináv-félsziget, Észak- kelet-Európa, Szibéria, Kelet- Ázsia és a Csendes-óceán északnyugati része. Időpontja 2-án, 5 óra 31 perctől, 9 óra 25 percig, legnagyobb fázisa 0,7 napátmérő 7 óra 28 perc­kor. Napfogyatkozás alkal­mával Nap, Hold és Föld a három égitest sorrendje, így a Hold árnyéka esik a Föld említett területeire, és ezek­ről a területekről nézve a Hold takarja a Nap egy ré- részét. Fényes, maradandó nyo- mú meteorokat szolgáltatnak az orionidák, gyakorisági maximumok a hónap közepe október 16-tól 27-ig. A változó fcsillagok megfi­gyelői számára értékes tám­pontot adnak az Algol mini­mum időpontjai: 2-án 1 óra, 4-én 22 óra, 7-én 19 óra, 22-én 3 óra, 27-én 21 óra és 30-án 18 óra. A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola csillagdá­ja az eddigiekhez hasonlóan távcsöves bemutatókra és ez­zel kapcsolatos filmvetítésre szerda esténként fogad előre bejelentett csoportos látoga­tást. Derült idő esetén a vá­ros belső területén a Kossuth Lajos Gimnázium udvarán lesz hordozható kistávcsővel csillagászati bemutató októ­ber 10-én és 24-én kedden este hat órai kezdettel. A szokásos csillagászati he­tek a Nyírségi ősz keretében október 26-i előadással kez­dődik. M. Takács Ferenc Új földtérkép megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents