Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
OKTÓBER ELEJÉIG Nemzetközi tudományos tanácskozás a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról — A létező szocializmus hat évtizedes történelme, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok által felhalmozott gazdag tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a kapitalista társadalom megszüntetése csak szocialista forradalom útján lehetséges. Az' új társadalmi rend megteremtése, a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi élet gyökeres átalakítása egy egész történelmi időszakot, — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát — követeli meg. Ezeknek a hatalmas, a társadalmi élet egészét átfogó forradalmi feladatoknak végrehajtása csak úgy lehetséges, ha megvalósul a munkásosztály osztatlan politikai hatalma, azaz a proletariátus forradalmi diktatúrája — mondotta egyebek között Kárpáti Sándor kandidátus kedden a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő szocialista forradalmak történetével foglalkozó, a szocialista országok tudományos akadémiáinak tudósaiból alakult bizottság Budapesten megkezdődött tanácskozásán. A háromnapos tudományos konferencián bolgár, csehszlovák, lengyel, mongol, NDK, román, szovjet és magyar történészek a NOSZF és a proletárdiktatúra létrehozásának történelmi tapasztalataival kapcsolatos legfrissebb kutatásokról számolnak be. Zsilák András kandidátusnak, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettesének, a bizottság magyar elnökének megnyitó szavai után Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az MTA elnökségének nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s méltatta a bizottság eddigi tevékenységét. Ezt követően Kárpáti Sándor a proletár- diktatúráról szóló tanítás néhány aktuális kérdéséről tartott főreferátumot. Előadásában részletesen elemezte a proletárdiktatúra marxi—engelsi és lenini értelmezését. értékelte a proletárdiktatúra szükségszerűségéről, funkciójáról, tartalmáról az elmúlt években kibontakozott ideológiai vita tapasztalatait. A főreferátumhoz kapcsolódva megkezdődött és szerdán folytatódik a történészek tapasztalatcseréje, vitája. Idegenforgalmi centrum Szabolcson — Klubzóna Kisvárdán — Felújítják a Móricz- emlékházat Kulturális beruházások megyénkben Legnagyobb kulturális beruházásunk a megyében évek óta a megyei művelődési központ. A 110 milliós tervezett költséggel készülő új nyíregyházi művelődési ház építkezése az eddig felhasznált összegek szerint körülbelül a felénél tart. A négyszáz személyes hangverseny- teremmel és a kétszáz személyes pódiumteremmel épülő új létesítmény átadása két év múlva, 1980-ban várható. Közel ötvenmillióba kerül az új kisvárdai járási-városi művelődési központ. Terveit a Budapesti Műszaki Egyetem középület-tervezési tanszéke készítette, e tervek szerint Kisvárda egy igen korszerű közművelődési intézményt kap a jövő évben. Pilléreken nyugszik az épület, négy darab nyolcszögletű csigalépcső visz a felső szintre. Színházterme csaknem akkora lesz, mint a nyíregyházi színházé, négyszáznyolcvan személyes. Emellett egy száz személyt befogadó kisebb terem, az emeleten vetítőház, terasz és kiállításra is alkalmas helyiség lesz. Az épülethez több mint negyven négyzetméteres olvasóterem és száz négyzetméteres klubzőna is tartozik, az irodai, szakköri helyiségek és a fotólabor mellett. Folytatódik a sóstói múzeumfalu területén a népi műemlék épületek áttelepítése. Erre az ötéves tervidőszakra több mint hétmillió forint jut a tanácsi költség- vetésből a múzeumfalu bővítésére. Kisvárdán mintegy 3 millió forintos beruházással a régi zsinagógát alakítják át e tervidőszakban kulturális célokra. Felújítják a tiszacsé- csei Móricz-emlékházat, az író születésének jövő évi centenáriuma alkalmából. A 160 ezer forintos felújítás során kívül-belüi megszépül az író tiszteletére berendezett emlékház. Szabolcs községben évek óta történik valami esemény, melynek célja, hogy a múlt emlékeit a jövendő közönségéhez közvetítse. Befejeződött a műemlék templom rekonstrukciója. most újra látható nemességében, egyszerűségében. Újabb beruházási keretből kezdenek hozzá a Mudrány-kúria felújításához, melynek elkészülte után egy értékes XVIII. századi műemlékkel lesz gazdagabb a megye. Mintegy 2 milliót fordítanak a kúria rendbe hozására, a megyei tanács, a Felső-tiszai Intéző Bizottság és az Országos Közművelődési Tanács közös támogatásával. Részben múzeumi célokra hasznosítják majd az épületet. Ha elkészül: Szabolcs község három objektumból álló műemlék együttesével hívhatja majd fel magára a hazai és a messzebbről érkező turisták, szakemberek, érdeklődők figyelmét. Szekér Gyula hazaérkezett Ulánbátorból Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden hazaérkezett Ulánbátorból, ahol a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 87. ülésén vett részt. Gabriel Hauge amerikai bankelnök budapesti tárgyalásai Gabriel Hauge, a New York-i Manufacturers Hannover Trust Bank hazánkban tartózkodó elnöke tárgyalásokat folytatott Tímár Mátyással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Fogadta őt Marjai József miniszterelnökhelyettes, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár. A portugál küldöttség Székesfehérvárott A portugál köztársasági gyűlés hazánkban tartózkodó küldöttsége kedden Székes- fehérvárra látogatott A vendégek elsőként a VIDEO- TON-t keresték fel, s tájékozódtak a gyár munkájáról, eredményeiről. Délután a Székesfehérvár határában gazdálkodó Kossuth Tsz-t keresték fel. Húszezer vagon almát szüreteltek Jó ütemben halad Szabolcs Szatmár megyében a téli al- | ma szedése. Bár az elmúlt hét végén kisebb esők és záporok akadályozták a folyamatos munkát, ennek ellenére már csaknem 20 ezer vagonnal szedtek le a megyei mezőgazdasági nagyüzemekben és a kiskertekben. Exportra eddig 6100 vagon almát küldtek a gazdaságok, ebből 5500 vagon ment a Szovjetunióba. Tuzsérról naponta száz széles nyomtávú szovjet vasúti kocsit indítanak útba a Szovjetunióba. (Ez a mennyiség 230 súlyvagont jelent.) Mán- dokon — szintén a Szovjetuniónak — naponta ötven vasúti vagont raknak meg almával. A termelőszövetkezeti tagok, az állami gazdasági dolgozók és a családtagok mellett a más területen dolgozók is kiveszik részüket az almaszedésből. Nagy segítséget jelent ez a nagyüzemeknek a szedésben. Sajnos, szombaton több helyen nem tudtak almát szedni, hiszen esett az Egész családok szüretelnek a kisvárdai tsz-ben. eső. Vasárnap már jobb idő fogadta a társadalmi munkásokat. Olykor-olykor a nap is kisütött, s gyorsan teltek a ládák almával. Nem egy gazdaság már be is fejezte az almaszüretet, s most az egyik legfontosabb feladatuk a megfelelő munkaerő-átcsoportosítás, hogy a közelgő fagyok idejére ne maradjon a szabadban gyümölcs. Várhatóan a megyében október 20-ig véglegesen befejeződik a szüret és az alma csomagolása, szállítása. Előtérben a jó minőség, az intenzív gazdálkodás DRECIN JÓZSEF ELŐADÁSA NYÍREGYHÁZÁN Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága a hatékonyság növeléséről, a minőség javításáról és a vezetés-szervezés időszerű kérdéseiről tartott ankétot kedden délelőtt Nyíregyházán, a megyei tanácson, a műszaki hónap keretében. A vitaindító előadást Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, az SZVT elnöke tartotta. Az ankéton részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, dr. Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazgatója és Szem- ján Tibor, a városi pártbizottság titkára. A vitaindítóban elhangzott, hogy a jobb minőségű, hatékonyabb munka alapjait az elmúlt évek mennyiségi termelése teremtette meg. Ez magával hozza az intenzív termelést, a technika és a technológia fejlesztésén, a munka és a termelés jobb szervezésén alapuló gazdálkodást, a dolgozók szakképNemzetközi bútoripari ankét Mátészalkán A Faipari Tudományos Egyesület kétnapos tudományos rendezvényét kedden nyitották meg Mátészalkán. Az ország minden részéből és külföldről összesereglett szakembereket a Szatmár Bútorgyár igazgatója, Kun István köszöntötte. Az ülés jelentőségét méltatva arra mutatott rá: az ipari fejlődésen keresztül menő Szabolcs- Szatmár megye életében az teszi fontossá a megyei műszaki hónap e rendezvényét, hogy azon olyan kérdéseket tárgyalnak, melyek az ipar- fejlődés problémáit vetik a felszínre. A program súlyát növeli, hogy a megye ipari munkásainak 20 százaléka dolgozik a faiparban, ami az ipari termelés 30 százalékát adja. Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes üdvözölte ezek után a rendezvényt, kiemelve: Mátészalka olyan összejövetelnek adott otthont, mely országos érdeklődésre számot tartó kérdéseket tűzött napirendjére. Örömmel nyugtázta, hogy a megye, valamint a város vezetői rangjához méltóan kezelik a Faipari Tudományos Egyesület rendezvényét. Dr. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára a város nevében köszöntötte a résztvevőket, majd rövid foglalatát adta a város múltjának és fejlődésének. A bevezetőket követően Dalocsa Gábor, a műszaki tudományok kandidátusa tartott előadást a bútoripar gazdasági kapcsolatairól. Hangsúlyozta: az iparfejlesztési politika hatásaként, a bútoripar fejlődése intenzív szakaszába érkezett, azonban számos megoldásra váró gondot is magával hozott ez a fejlődés. Referátuma végén a felvetődött problémák megoldására ajánlásokat tett. Előadását a hallgatóság, közöttük a román, a szlovák és a lengyel társszervezetek képviselői nagy tetszéssel fogadták. Délután vitát rendeztek, és a felkért hozzászólók fejtették ki véleményüket. Ma üzemlátogatás lesz és Stefan Matulaynak, a szlovák egyesület elnökének előadását hallgatják meg a résztvevők. zettségének fokozását. A hatékonyság javítása szervezési és vezetési kérdés. Ez nem kerül sokba, jól képzett szakemberek csatasorba állítását jelenti. Sok múlik a technológia javításán is. A magyar termékek egy része a világpiacra kerül — ugyanúgy a szabolcsi ipari termékek is — nem lehet közömbös egyetlen gyárnak, vállalatnak sem a minőség. Drecin József elmondta, hogy Szabolcs-Szatmár megyébe egyre igényesebb ipar települ. Ez nagy szervezettséget, a minőség javítása pedig jobb munkát követel. Szabolcs megye ipara az elmúlt években gyors fejlődésnek indult. Megteremtették a feltételeket, felismerték a lehetőséget. Ebben szerepe van a mind nagyobb számú műszaki értelmiségnek. Olyan gyárak, gyáregységek települtek, mint a Csepel Művek nyírbátori gyáregysége, a nyíregyházi gumigyár, papírgyár, a mátészalkai MOM, a BFK, a tiszavas- vári gyógyszergyár, amelyek termékeire szüksége van a népgazdaságnak, nagymértékben exportra termelnek. Ennek pedig alapvető követelménye, hogy a minőség megfeleljen a megrendelő igényeinek. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének előadása után korreferátumok hangzottak el. Dr. Hegymegi István hangsúlyozta: a mező- gazdaságban csak akkor hatékony a termelés, ha az egyes tényezők összhangban vannak: a talaj és a vízkészlet, a szükséges tápanyag, a fajta és nem utolsósorban a legfontosabb tényező, a szakemberek sem hiányoznak a nagyüzemekből. Persze kevés a jó technika, technológia, ha nincs a terület táblásítva, nem végzik a meliorizációs munkákat. A tangazdaság a Szamos, a Kraszna és a Túr mentén teljes meliorizációt hajt végre, amit eddig 4800 hektáron végeztek el. Emellett nagy súlyt fektetnek a jó minőségű fajták kiválasztására, ami egyben a munkaszervezést is segíti. A nagyszámú érdeklődő ezután a termelőszövetkezetekben folyó hatékony termelésről, majd a Papíripari Vállalat és a tiszavasvári Alkaloida gazdálkodásáról hallhatott előadást. ill Keletjg I Uhgyarnrszág XXXV. évfolyam, 234. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 4., szerda
