Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 29. A KUASY—400-as automata fröccsentőgéppel Szalontai Éva kerékpárokhoz hátsó lámpaházat készít a Nyíregyházi Fényképész Szövetkezet műanyagüzemében. FELADÓ A GYÁR, CÍMZETT A VEVŐ Bútorvásár áruház nélkül? A bútorellátás gondja az elmúlt évek hatalmas ütemű lakásépítése során jelentkezett. A korábbi évekhez viszonyított 12—13 százalékkal több bútor is kevés. Az újabb 15 éves lakásépítési program várhatóan tovább fokozza az igényeket. Ahogy a családnak kiutalják a lakást, legtöbben új bútorral szeretnének beköltözni. Szabolcs megyében az országos átlagnál jóval kapósabb a gyermekbútor is. Csak minta után A megye bútorforgalmának 80 százalékát az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat bonyolítja. Tizennyolc üzletben árusítják, a legtöbb helyen azonban csak „betársult” a bútor a többi lakberendezési vagy más iparcikk mellé. Nyíregyházán a Dózsa György utcai üzlet már kicsi, korszerűtlen és csak minta után értékesít. A vásárló kiválasztja a bútort és a Gu- szev-telepi raktárban megveheti, ahol nemrégiben újabb kétezer négyzetméterrel bővült a raktártér. A Nyírfa Áruház garzon-, gyermek- és szólóbútorokat, a Kelet Áruház egyedi darabokat tart. A Szatmár Bútorgyár is nyitott néhány éve üzletet. A megye tavalyi 157 millió forintos bútorforgalmából a megyeszékhely kereken 100 millióval részesedik, az idén szeptember 30-ig 75 milliót költöttek itt bútorra. így a nyíregyházi gondokat bővítéssel már nem lehet megoldani. A jövő egyik nagy feladata lesz egy Domus-rend- szerű, több szintes bútor- és lakberendezési áruház építése. — Míg a negyedik ötéves terv éveiben 576 millió, addig az ötödikben 857 millió forintra emelkedik az eladott bútorok értéke — tájékoztat dr. Hagymást József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője. — A dinamikus növekedést csak megfelelő készlettel, - folyamatos szállításokkal lehet továbbra is fenntartani. Szállítás hat hót alatt Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat a bútorok 8.0 százalékát a nagykereskedelmi vállalatoktól vásárolja, de szorosabbra fűzi a kapcsolatot a gyártókkal és a bútoripari szövetkezetekkel is. (A közkedvelt elemes garnitúra megrendelt részeit például hat hét alatt szállítja a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat — közvetlenül a vevő lakására.) Sok esetben viszont nem tudnak elég bútort beszerezni vagy drágábbat kapnak a megrendelt helyett. Kevés van a Csillag és a Varia szekrénysorból, a Hajdúság I. lakószobából. A gyermekbútoroknál is gyakori, hogy a kért mennyiségnek csak a 20—30 százalékát igazolja vissza a nagykereskedelmi vállalat. A választék bővítése érdekében stil- és minőségi bútorokat is forgalmaznak, a használtakat pedig a bizományin keresztül értékesítik. Javításra szorul Nem kevés bosszúságot okoz a vásárlóknak a sok sérült, törött bútor. Ivanov István, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat igazgatója ijesztő adatot közöl: — Bármikor megnézzük raktárunkat, nagyjából azonos a kép: 1 millió forint értékű bútor szorul javításra. A rossz csomagolás, és a vasúti szállítás teszi tönkre. A konténeres és a kamionos továbbítás csökkentené ezt az arányt. A garanciális javításoknál sokan szeretnék becserélni a hibás darabot. Ezt az óriási többletkiadást a gyártók nem bírnák fedezni. Viszont javítóvállalatot találni nehéz a kisebb hibák kiigazítására, ez ugyanis egy fillér hasznot sem jelent. Bezárult a kör, s csak abban az esetben várható javulás, ha a termelők, a szállítók, a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok és a fogyasztók is a bútorok minőségének a megóvását akarTóth Kornélia ^Egyvonalas“ hétezer utazónak Kedvexmény: csak bérleteseknek Fiatal házasok — akiknek gyermekét nem vették fel bölcsődébe — egyre gyakrabban keresnek pótmamát kicsinyük melle. Üjsághirdetés vagy ismerősök útján érdeklődnek — többnyire eredménytelenül. Megyénkben általában még idegenkednek attól a — Budapesten már jól bevált — gyakorlattól, hogy a saját gyermeküket három évig otthon nevelő‘édesanyák mások gyermekeit is elvállalják bizonyos anyagi ellenszolgáltatásokért. A pótmama ezzel kiegészítheti a gyermekgondozási segély összegét, az édesanya pedig, aki nem akarja igénybe venni a gyermekgondozási szabadságot, de gyermekét nem vették fel a bölcsődébe — visszamehet dolgozni. Áz, hogy a gyesen levő anyukák pótmamaságot vállalhatnak, 1976 óta létezik. Ha többen élnének vele, segítene az égető bölcsődei gondok enyhítésében. A nyíregyházi fiatal szülők közül sokan vidékről költöztek a megyeszékhelyre, ök általában még a nagymamákra sem támaszkodhatnak, és megyénkben a „pótnagyi- szolgálat” sem vált közkedveltté, gyakorlattá. Az ideális persze a gyermek szempontjából — mind egészségügyi, mind pedig pszichikai okok miatt az lenne, ha az édesanya legalább egyéves koráig otthon nevelné a kicsit. Így alakulhat ki megfelelően a rendkívül fontos anya—gyermek kapcsolat, ezenkívül pedig a gyermek akkorra már ellenállóbbá lesz a betegségekkel szemben» 360 bölcsődei helyet terveztek Nyíregyházán az ötödik 5 éves tervre, ebből 280 már elkészült. 1979-ben a megyeszékhelyen nem adnak át újabb bölcsődét, 1980-ban viszont elkészül a tervezett 80 bölcsődei hely, amely a Rákóczi úti munkáslakások kisgyermekeseinek gondjait enyhíti majd. A bölcsődéket évről évre 150 százalékosan feltöltik. A zsúfoltság miatt a gondozónők túlterheltek, s igen nagy erőfeszítések árán láthatják csak el munkájukat. A gondok megoldásában a pótmamák és a pótnagyik sokat segíthetnének — természetesen elfogadható anyagi ellenszolgáltatásokért. (kádas) Állványok között Nyíregyházán. (Elek Emil felvétele) Rádiófelvétel Mátészalkán A mátészalkai irodalmi ősz keretében „Mit akarhat egy író?” címmel a Magyar Rádió irodalmi osztálya október 30-án, 19 órakor nyilvános felvételt rendez Mátészalkán, a Zalka Máté Művelődési Központ színháztermében. Mándi Iván Baumgar- ten- és József Attila-díjas íróval beszélget Mezei András. Közreműködnek: Fodor Tamás, Benkő Gyula, Borbás Gabi, Horkai János, Pálos Zsuzsa, Ungvári László. Kijelölik a geodéták Merre folyjék a Tisza? A városban, a határban vagy másutt bizonyos, hogy már mindenki látott olyan embereket, akik egy sárga színű falábakon álló műszerbe kukucskálnak, s tőlük távolabb egy 3—4 méteres lécet néznek. A közhiedelemmel ellentétben ők nem fényképeznek, hanem vízszintes és magassági értelmű méréseket végeznek, foglalkozásuk: geodéták. így gyakran találkozhatunk például a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat dolgozóival. Mint több más országos vállalat megyénkben ez is kirendeltség jelleggel működik. Feladatainak összesen 70 emberrel tesz eleget. A munka két fő részre osztható. Egyrészt dolgoznak annak a határozatnak a végrehajtásán, amely előírja, hogy 1980-ig minden település bel- illetve külterületi részéről pontos térképet kell készíteni. Másrészt, mint a beruházások műszaki előkészítésének előőrsei gondoskodnak a tervezéshez szükséges térképek, adatok szolgáltatásáról. Esetenként mérések, kitűzések elvégzésével, ellenőrzésével segítik a kivitelezők munkáját. Például közreműködtek a megyénket is átszelő villamos-távvezeték tartóoszlopainak kitűzésénél. Ez fokozott pontosságot igényelt, mert az oszlopokra ható erők olyan nagyok, hogy egy kis tévedés is súlyos szerencsétlenséghez vezet. Azonkívül jelenleg dolgoznak Nyíregyházán és későbbiekben Nagy- kálló térségét vízzel ellátó tiszai távvezeték kitűzésén. Nyomukban halad a KEVIÉP a csőfektetéssel, s már Ib- rány környékén járnak. SzínMegkerült a barnakabátos A vád: emberölési kísérlet Közel húszezer embgr utazik naponta Nyíregyházán buszbérlettel. Ennek legkedveltebb fajtája az egyvonalas bérlet, amelyik csak a meghatározott számú buszra érvényes. Hétezer ember jut el ezzel naponta munkahelyére és onnan haza. Ugyancsak sokan váltanak összvo- nalas bérletet. Ebből az elmúlt hónapban több mint. 4500 talált gazdára. A legnagyobb kedvezményeket az iskolások és a nyugdíjasok kapják. A megyeszékhelyen jelenleg több mint 4300 bérlettel rendelkező iskolást tartanak nyilván. Közel ennyi a kedvezményesen utazó nyugdíjasok száma is. A Volán nyíregyházi telephelyéhez tartozó helyközi járatokon tízezernél is több a bérletes utas. Legtöbben dolgozó havi bérletet váltanak. Sokan kérnek félhavi bérletet is. Elsősorban azok, akiknek munkaterülete gyakran változik. Közel négyezer tanuló utazik nap mint nap bérlettel a közeli városba, vagy nagyközségbe s onnan haza. A bérlettel utazók jelentős állami támogatást kapnak. A tanulók és nyugdíjasok bérleti díjának 230 százalékát az állam fizeti. Ez egy harminc forintos bérlet esetében uta- sohként havonta 69 forintot jelent. Az egyvonalas és össz- vonalas igazolványt kérők bérletük árának csupán felét fizetik ki. A legnagyobb ösz- szegű támogatást a helyközi járatokon bérlettel utazó iskolások kapják: 410 százalékot. Vannak azonban, akik ennél a kedvezménynél is többet akarnak kicsikarni a maguk hasznára. Az első fél év során a helyszínen 55 ezer forintnyi pótdíjat szedtek be az ellenőrök bérlettel való visszaélés miatt. 133 volt azoknak a száma, akik a helyszínen nem fizették meg a pótdíjat. Nemrégiben az egyik utas több mint ezer forintot számolt le, mert több hónapig használta a havi bérletét. Néhányan azzal követnek el vétséget, hogy nem írják rá a betétlapra bérletigazolványuk számát. Amennyiben az ellenőr ezt észreveszi, 50 forint pótdíj megfizetésére kötelezheti az utast. Az utóbbi időben ezt különösen szi- szigorúan ellenőrzik, (k. é.) Szeptember 21-re virradóra eszméletlen állapotban találták Tyúkod határában Kosa József 65 éves helybeli nyugdíjast. A fején több sérülést szenvedett embert életveszélyes sérülésekkel szállították a fehérgyarmati kórházba s ezzel egy időben megkezdődött a nyomozás a sérüléseket okozó ismeretlen tettes kézre kerítésére. Támpontul mindössze annyi szolgált, hogy a sérült ember felesége látott egy menekülő embert, s ruházatát el tudta mondani a rendőrségnek. Széles körű nyomozás kezdődött, amelynek egy részét a határban dolgozó, ott járó emberek megkérdezése jelentette. Volt aki elmondta, hogy találkozott egy hasonló magasságú férfivel, de azon hosszú barna kabát volt, s nem az, amiben a sérült ember felesége látta. A nyomozók visszamentek a bűncselekmény színhelyére, a sérült ember tanyájára és ott kiderült, hogy az ismeretlen ■tettes nemcsak leütötte Kosa Józsefet, hanem, bement a lakásba és magával vitt egy barna hosszú kabátot is. A szemtanú, aki látta a feltételezett tettest, szerencsére azt is tudta, hogy hívják, a szekrényben maradt övről felismerte a kabátot, így ezután már nem ismeretlent, hanem Vincze Károly 42 éves ököritófülpösi lakost kereshette a rendőrség. Volt lakásán hiába próbálkoztak, hiszen Vincze már nem élt ■ott, mert míg börtönben volt, elvált tőle felesége, s nem is tudott segíteni a volt férj feltalálási helyében. Hetekig tartott a keresés, s közben Vincze ellen országos körözést adtak ki. Mezőőrök, határban dolgozó emberek ismerték fel fényképről Vin- czét, de búvóhelyét nem sikerült megtalálni. Október 24-én Vincze mégis rajtavesztett: bemerészkedett Mátészalkára, ahol egy bisztróban evés közben elfogták a rendőrök. Vincze nem tagadott. Elmondta, hogy amikor augusztusban kiszabadult a börtönből, nem mehetett haza, a határban csavargott, krumplit, tengerit sütött, ha megéhezett. Szeptember 20-án nagyon hideg volt a határban, ezért bement Kosa József istállójába, s ott töltötte az éjszakát. Hajnalban, amikor kijött az ólból, szembe találta magát a gazdával. Az ajtó mellett egy gereb- lyét talált, felkapta, s le akarta ütni vele Kosát. Az idős ember elhúzta a fejét, az ütés a vállát érte, s közben eltört a gereblye nyele. Vincze ekkor egy vasvillát ragadott, azzal támadott tovább, míg Kosa össze nem esett. A kiabálásra kiszaladt a házból Kosa Józsefné, ekkor Vincze elmenekült. Nem ment messzire, a közeli kukorica- táblából látta, hogy az asz- szony elrohan segítséget szerezni, s mivel tudta, hogy a legközelebbi tanya nagyon messze van, visszament, bemászott az ablakon és egy kabátot is magával vitt. A nyomozás befejezéséhez közeledik, s Vinczét a rendőrség rövidesen átadja az ügyészségnek, ahol emberölési kísérlettel fogják vádolni. (balogh) tén a BGTV készíti el az Ura vízrendezési munkálataihoz szükséges alaptérképet. A nagyobb települések fejlesztése nyomán egyre több gondot jelent a közműtérké- .pek hiánya. Ugyanis a megyében kevés város, község rendelkezik olyan térképpel, ami az ott található közművek elhelyezkedését hűen ábrázolja. Ez nagymértékben lassítja a tervezést, valamint a kivitelezést. A BGTV-nek a közműfeltárás jelenti a legbonyolultabb feladatot. De korszerű mérőeszközei lehetővé teszik, hogy megállapítsák: hol húzódik a villany-, telefon-, gáz-, ivó-, szenny-, illetve csapadékvíz-vezeték a föld alatt. Ennek nyomán nem régen készült el Záhony belterületi közműtérképe 700 ezer forintért, s a napokban fejezik be Nyíregyházáét — aminek a számláján 5—6 millió fog szerepelni. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat nyíregyházi irodája az idén ösz- szesen 12 millió forint értékű mérési munkát végez. (Cselényi) SZABOLCSBAN MÉG RITKA Édes pótmamák
