Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

1978. október 29.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

Százezer szállólakó

„ELŐBB MELEG VlZ FOLYJON A

csapból, majd azután beszélhetünk kultúráról” — szólt közbe ingerülten egy férfi. A munkásszállásokon élők közművelődési lehetőségeit feszegették a szakszervezeti taggyűlésen, melynek légkörét felborzolta a nyers hangú vélemény: a tanácskozás két pártra szakadt. Voltak, akik helyeselték és azt hangoztatták, míg a vállalat munkás- szállóin a szociális és egészségügyi ellátottság nem lesz „összkomfortos”, kár is az időt vesztegetni a művelődési témával. Mások viszont erősgették, hogy „egyik feltételezi a másikat, nem lehet sorrendet állítani”, mivel csak a művelt ember igényli és tudja megbecsülni a kulturált környezetet. Példákkal is érveltek: egyik nemrég épült munkásszállón — a gondnok a megmondhatója — bakancsostól fekszenek a vadonatúj paplanos heverőre. a pvc-padló csupa fekete lyuk, mert beletapossák az égő cigarettavéget. Az itt lakók tévét se nagyon néznek, szívesebben forgatják az ördög bibliáját. Csupán az új falak még nem orientálják az embereket tartalmasabb időtöltésre: olvasásra, tanulásra, klubfoglalkozásra ...

Parázs vita kerekedett, de végül mégis nyitva maradt a kérdés: az I—IV. kategóriába sorolt szállodákban a komfort fokozat határozza meg a közművelési szem- ‘ léi etet?

Keresem a választ, főleg most. hogy a hűvös ősz egyre hosszabb estéin megváltozik a szabadidő-program: mindenki szívesebben húzódik fedél alá, az otthon melegébe.

Az ország több mint háromezer munkásszállójában százezer dolgozó tölti családjától távol az estéket. Az építőiparban minden harmadik ember ... A „hétköznap” otthonában is ösztönösen keresik azt a családias keretet, mely kényelmet, pihenést és szórakozást ad. Életmódjuk javítását segíti elő az 1976-ban hozott minisztertanácsi határozat, mely kötelezi a tárcákat a munkás szálláshelyek korszerűsítésére. Az építőipar 89 munkásszállójából 45 felel meg ezeknek a követelményeknek. A MÁV-nak 102 szállója, 80 munkáslaktanyája és 400 lakókocsija van, a színvonal itt is vegyes. Debrecen, Pécs, Szolnok, Veszprém munkásai új szállókban laknak. Budafokon az

építők 1040 ágyas panelszállója „mindent tud”: a szobákban hideg-meleg víz, külön van gyengélkedő helyiség, tanulószoba, könyvtár. A fővárosban az Építőipari Szolgáltató Vállalat a 19 legnagyobb szálló gazdája, a tervidőszakban 400 millió forintot meghaladó összeget költ felújításra, korszerűsítésre. Tehát a szociális és egészség- ügyi feltételek megteremtése jó úton halad. Ebbe az összkomfortba azonban a művelődés is beletartozik. Legalább is bele kellene, hogy tartozzon.

SZÁZEZER SZALLÖLAKÓ. Városnyi népesség. Társadalmunknak nem lehet mindegy, hogy ezek az emberek az év mintegy háromszáz napját milyen körülmények között töltik, s hogyan használják ki szabad idejüket. Sok köztük a fiatal, pl. Borsod megyében 57 százalék, Pest megyében 45, Budapesten 60—70 százalék a harminc éven aluliak aránya. Általános és szakmai műveltségük az átlagszínvonal alatt van, 60—70 százalékuk betanított vagy segédmunkás, csaknem felének nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, s akad köztük analfabéta is.

Van, aki éveken át úgy él, mint egy ágyrajáró. Hiányzik a közösségi élet — mondják —, s ezért nem vonzza őket otthonként a szálló, inkább sörözőkben ütik agyon az estét. Barátságok ritkán szövődnek, mivel gyakran cserélődik a munkásgárda a változó munkahelyek miatt. Legtöbben már pénteken hazautaznak és hétfőn jönnek vissza. Marad a kedd. a szerda és a csütörtök. De mit lehet kezdeni három nappal? Sokat, nagyon sokat, több vállalat munkásszállójában szervezi meg a szakmai továbbképzést, politikai tanfolyamokat. Ismeretterjesztő előadások, szellemi vetélkedők színesítik a programot, és rendszeres a klubfoglalkozás. Nem feltétlenül szükséges ehhez a fő foglalkozású népművelő. Segíthet a közeli művelődési ház, vagy akár a vállalat közművelődési bizottsága. A fiatalok tanulnak, az idősebbek sorra veszik ki a könyvtárból a Jókai-, Dickens^, Balzac-, Mikszáth-regényeket. Kétségtelen, a család az otthon távolsága közönyt szül, de egy jó közösség magával ragadja a legfásultabb embert is.

H. A.

NSZK-beli megrendelőnek készít nagyobb tételben női gyapjúruhát a nyíregyházi Nyírség Ruházati Szövetkezet. Pisák Andrásné és Földes Mi- hályné a ruhákat állítják össze. (Cs. Cs)

SZABOLCSI DOLGOKRÓL A PARLAMENTBEN

O

lyan témákról tárgyalt csütörtökön és pénteken az országgyűlés, amely mindenkit érint: a közoktatásról és a közlekedésről. Sokan kértek szót az ülésszakon és élénk eszmecsere bontakozott ki a szünetekben a Parlament folyosóin is. Pa- lóczy Lajosné nyírbogáti képviselő a miniszternek ahhoz a gondolatához kapcsolódott, mely szerint „az oktatásban a pedagógusoké a kulcsszerep, de a gyermeket nem csak ők nevelik”. Még komolyabban kell venni az iskola-szülőgyerek kapcsolatot. A tantervek korszerűsítésével együtt kellene járni, hogy a szülők pontosabban tudják, mi zajlik az iskolában, hogyan változnak a tanítás módszerei. Közösen lehet többet tenni a gyermekek munkára neveléséért is.

Sokkal jobban meg kellene szervezni az üzemekben a tanfolyamokat, továbbképzéseket és az iskolai tanulást is — foglalta össze véleményét Gáspár Istvánná kisvárdai

képviselő. Gulyás Emilné azt emelte ki, hogy megyénkben több gonddal jár a tankötelezettségi törvény megvalósítása, mint az országban sok helyen. A tanácsoknak, társadalmi szerveknek ez hosszú távú feladatokat szab. Javítani kell a gimnáziumok és szakközépiskolák arányát, s nem mondhatunk le az intézményhálózat állandó fej- leztéséről sem, amelynek egyik fontos célja még ma is a minőségi különbségek csökkentése.

Tóth Géza nagy érdeklődéssel várta a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját. Tíz éve ugyanis éppen a közlekedésfejlesztési koncepció parlamenti vitájában szólalt fel a záhonyi képviselő. Azóta nagyon sok minden történt. Záhony szerepe megnőtt. Az átrakóközzetet átszelő tizenegy sorom- pós 4-es főút helyett új épült, hasonlíthatatlanul meggyorsult a forgalom. A vasútfor- galmi szakközépiskolával, a körzeti orvosi rendelőintézettel, a számítóközponttal, sok szociálpolitikai és rakodásgépesítési beruházással valóban vasutasközponttá válik Záhony. Ezek a nagy fejlesztések azonban mostanra újabb, kapcsolódó igényeket támasztanak, mert a vasúti fejlesztéseket nem tudja követni a település. Gyorsítani szükséges a lakásépítést, kereskedelmi, kommunális fejlesztéseket. Mindezekről a mostani ülésszak idején is szót váltottunk Pullai Árpád. miniszterrel — mondja Tóth Géza. — A minisztérium a megyével együttműködve elképzeléseket dolgoz ki Záhony komplex fejlesztésére, s

1

brigád

1

éve

(OKTOBER)

Szabó Zoltán

Boda János

Bácskái Jenő

Minden helyrebillent

Szeptemberben jobb volt a hangulat a „Fémmunkás' Vállalat Petőfi Sándor Szocialista Brigádjában, mint a nyári hónapokban. Majdnem 120 százalékra teljesítették a tervet, vastagabb volt a boríték, kezdeti eredményeket hozott a zsalugyártásban a szervezési intézkedés, s bár még egy hét volt hátra a hónapból, már látszott, hogy jól indulhatnak októbernek. Mi történt azóta? Erre kerestünk választ Holló István brigádjában. akiknek munkáját egész évben figyelemmel kísérjük.

„Táppénzen van, megfázott"

Reggel hat óra. A lakatosműhelyben mindenki a helyén, munkaelosztásra nincs szükség, ott folytatják, ahol tegnap abbahagyták. A hideg csarnokban fázósan nyúlnak a még hidegebb vas után, fel- szísszen a hegesztő lángja, kalapácszaj tölti be a termet. A brigádvezetőt keresem.

— Táppénzen van, mert megfázott — mondja Albert Sándor, a helyettese — de hát nem is csoda ebben a hidegben. Már a múlt héten fájlalta a derekát, hétfőn aztán a felesége szólt, hogy kiírták.

Krutilla Józseffel, Boda Jánossal, Markovics Mihállyal az eseményeket próbáljuk sorra venni. Kommunista szombat, véradás, kikapott a vasutas-spartacus, klubdélután és Szabó Zoli házat vett! Mintha hallaná, hogy róla van szó, megjelenik a műhely bejáratánál. Hívjuk, de várni kell, mert fontosabb dolga akadt: át kell venni egy bütüzsalut. Kétméter körüli szögvasat tol-húz-rak, ke- resztbe-hosszába a közel 6 négyzetméteres zsalun, egy helyen krétával kis átmérőjű kört rajzol, aztán a mérőszalag következik, itt minden rendben van. A két fiú szó nélkül is érti: a krétával

megjelölt helyen kell még

ennek mindenképpen jó hatása lesz.

A szabolcsi képviselőknek gazdag programja volt az ülésszakon: két felszólalónk volt. Kelemenné Balogh Katalin első napon elhangzott felszólalásához a szünetben gratulált Kádár János elvtárs is. Közvetlenül az ülésszak előtt érkezett haza a Péter János vezette parlamenti delegációval Gulyás Emilné, aki sok érdekes élményről számolt be képviselőtársainak. A csütörtöki nap programjához tartozott, hogy Erdei Lászióné — aki húsz éve Szabolcs-Szat- már képviselője, s korábban a képviselőcsoport nagykállói ülésén köszöntötték is ez alkalomból — megyénk képviselőit találkozóra hívta meg, amelyen eszmecserét folytattak a képviselői munkáról és — a nőtanács vezető munkatársaival — a lányok, asszonyok közéleti tevékenységéről.

Marik Sándor

egy kicsit egyengetni, aztán Zoli, a meós áldását adja rá.

Elnézést, de a fiúknak sürgős volt, mert csak akkor kezdhetnek máshoz, ha befejezték, amin dolgoztak.

Á nagy újság

A nagy újságról kérdezem.

— Gondoltam,, hogy elmondják a fiúk, de hát nem is kis dolog 21 éves korban egy lakásvásárlás. Mit rpond- jak róla? Két szoba, előszoba, konyha, speiz, az udvaron melléképületek 600 öl telken. Szóval amilyen egy falusi ház manapság. 120 ezerért vettük. Igaz, nem volt annyi pénzünk, de anyósomék kipótolták a miénket. A veit gazdája egy özvegyasszony itt dolgozik Nyíregyházán, a gyermekei is itt laknak, értelmetlen lett volna neki Sényőn lakni. Én meg valahogy nem vágyom Nyíregyházára lakni. Sényőn dolgozik — most gyesen van — a feleségem, ott vannak a szüléink, a rokonok, megszoktam, megszerettem azt a helyet. A bejárást is meg lehet szokni, mégha 11 órába kerül is a nyolcórás munkaidő.

— Készen vagyünk — szakítja félbe a beszélgetést a két fiatal lakatos — Zoli megnézi egyenes lett-e a zsalu oldala, aztán áldását adja rá.

— A legkisebb hibával sem veszik át a megrendelők, muszáj precíznek lenni. Tegnap Szolnokon voltam, mert reklamáció érkezett egyik zsalura. Kiderült, hogy jelentéktelen apróság, nem is a fiúk hibája, eltört az alsó összehúzórúd csavarja. Az anyag volt a hibás a dologban.

A beszélgetést ismét sürgős meózás szakítja félbe. Szabó Zoltán elmegy, a fiúkkal újabb események után kutatunk.

Hí van a naplóban?

— Bácskái sem mondta még el, hogy ízlik neki az iskola, őt kérdezze meg.

— Amikor tavasszal jelentkeztem, még ketten akartunk menni a brigádból. Dajka Sanyi elment, egy pillanatra nekem is megfordult a fejemben, hogy egyedül nem megyek. Aztán mégis nekivágtam. Szerdán délutánonként járunk iskolába, november elején már kezdődnek a negyedéves beszámolók. A kedvencem a történelem, a legjobban a kémiától tartok. Persze a tanév kezdete óta rendszeresen tanulok, nem lehet a beszámoló előtti néhány nap bepótolni mindent. Ha délutános vagyok, délelőtt elég sokat tanulok. Azért mégiscsak szak- középiskola ez, magasabbak a követelmények, mint a szakmunkásképzőben.

Lassan kilenc óra 'van, de a műhely változatlanul hideg. A két hatalmas ajtó nyitva, mert az anyagot szállítani kell, de ha bezárnák,

akkor is jön a hideg a törött ablaküvegeken.

— Szóltunk már egy párszor, hogy csinálják meg, de úgy látszik hiába. Pányiszkó Gyurit bíztatják: vegye csak elő a munkavédelmi naplóját, abba is beírtak már néhány dolgot, de azóta sincs változás.

Nem működik az elszívóberendezés, s ha 15—20 hegesztő dolgozik, a nagy füst miatt ki kell nyitni az ajtókat. Nincs fűtés! Nemcsak a műhelyben, az öltözőben sem. pedig ha megfürdenek munka után, nem egy nagy élvezet a hidegben és sötétben öltözni. Mert villany sincs, meg a köszörűgéptől is hiányzik az égő, a DEMAG — ami súlyos mázsákat emel —i is használhatatlan, mert a kötél beszakadt rajta.

„Sajnos igazuk van..."

A brigádtagok gondjaival Ács Gusztáv művezetőt. a vállalat párttitkárát kerestük meg.

— Sajnos igazuk van a

fiúknak: hideg a műhely,

mert rekonstrukció alatt áll a fűtési rendszer. Távfűtésre állunk át, most cserélik a csőhálózatot, a radiátorokat és a demecseri ktsz elkésett vele. A többi gondon házon belül tudunk változtatni.

— Anyaghiányra is panaszkodtak, meg, hogy volt idő, amikor mindkét villástargonca használhatatlan volt.

— Sajnos, ezek is igazak.

Az anyaghiány nem rajtunk múlik, a targoncák napi 16, néha 24 órát üzemelnek és előfordul, hogy javításra szorulnak. Ázért a szeptemberi tervüket 123 százalékra teljesítették a brigád tagjai és ahogy most látom, az októberi tervet is túlteljesítik. Ha már a tervteljesítésnél tartunk, elmondom, hogy (él évkor nem teljesítettük a gyári tervet, elmaradás volt az eredménytervben is, csak a bért léptük túl. Háromnegyed évkor minden helyére billent: 100,2 százalék a

tervteljesítés, 105 a nyereség és helyén a bér is. És ebben a Holló-brigád jó munkája is benne van.

Október eseménydiís hónap volt. Hetedikén teljes létszámmal ott voltak a kommunista szombaton. II- én heten vért adtak, másnap hurka-kolbász vacsorán látta őket vendégül a Vörös kereszt-szer vezet. 20-án a cipőgyári lányokkal együtt vettek részt klubdélutánon. előtte megnézlek a I.egátó című filmet a moziban. Szabó Zoli beköltözött. s fia november 7-én már az új lakásban ünnepli 8 hónapos születésnapját. Szép pénzt vittek haza 11- én, most pedig várják: ki

lesz a két új ember, aki november 1-től a brigádjukhoz tartozik. Erről majd novemberben.

Balogh József