Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 28. EGYÉB VESZÉLY! rr Ősz az utakon A tábla egyéb veszélyt jelez. Olyan információt tartalmaz te­hát, amely a jelzésrendszerben külön meg nem fogalmazott, s általában nehezen felismerhető veszélyre hívja fel a figyelmet. Ezt szeretnénk tenni mi is most induló sorozatunkban: rá­irányítani az Olvasó figyelmet néhány olyan kritikus helyre, körülményre — olykor maga­tartásra —, amely nagyon gyakran csak lappangó ve­szélyhelyzetet Jelent, ha azon­ban a körülmények úgy ala­kulnak, súlyos szerencsétlen­ség forrása lehet. Itt az ősz. A közlekedésben ilyenkor megnövekednek a szállítási feladatok: mind több pótkocsis teherautó viszi a be­takarított terményt, a félkész és készárut. Ez azzal jár, hogy néhány nagyforgalmú úton le­lassul a forgalom. A gépkocsivezetők mind na­gyobb tábora a deffenzív (vé­delmi) vezetési taktikát alkal­mazza: felkészül arra is, hogy a szembejövő pótkocsis szerel­vény mögül reménytelen elő­zésbe kezd valaki. Ne feledjük viszont: ma még nem minden­ki vigyáz a másikra is — vi­gyázzunk tehát mi saját ma­gunk és mások biztonságára. A tehergépkocsi-vezetők pedig tegyenek eleget annak a KRESZ-ben is megfogalmazott kötelességüknek, hogy olyan követési távolságot tartsanak egymás között, amely lehetővé teszi egy előzést végrehajtó személygépkocsi besorolását a két teherautó közé. Gyakran okoz kinos megle­petést — néha súlyos balesetet is — a földútról felhordott sár. Van ugyan olyan rendelkezés, hogy a földútról felhajtani szándékozó járművezető köte­les járműve kerekeit megtisz­títani, s egyre több helyen épí­tenek úgynevezett sárrázó bur­kolatot is a földutak végén — ezek azonban nem szüntetik meg mindenütt és teljesen a lappangó veszélyt. Tanácsunk: a járművezetők figyeljék, hol várható útke­reszteződés, torkolat, s inkább a rosszabbra készüljenek fel — arra, hogy a földútról érke­ző járművezető nem tudta vagy nem akarta megtisztítani a kerekeket. Ha időben vissza­kapcsolunk, lassítunk — elke­rülhetjük a hirtelen fékezést, a megcsúszást is. Végül: minden járművezető­től kérjük, védjék, segítsék a gyalogosokat — főleg a gyer­mekeket és az idős korúakat —, akik a rossz időben, eső­ben, szélben nem a forgalmat figyelik, hanem szeretnének minél hamarább védett helyre kerülni. Olykor közlekedési szabályok megszegése árán, életüket, testi épségüket koc­káztatva is . .. B. L. SZABOLCSBÓL SOPRONBA ? A fák mérnökei A facsemetétől a bútorgyárig „UGYAN MAR, FIAM! HOVA MENNÉL OLYAN MESSZIRE: SZABOLCSBÓL SOPRON­BA. NEM VALÓ NÉKED AZ ERDÉSZET, UNAT­KOZNÁL A FÁK KÖZT NAPHOSSZAT.” NEM EGY ILYEN VÉLEMÉNYT HALLOTTAM MAR SZÜLŐKTŐL, HA SZÓBA KERÜLT A TOVÁBB- TANULASNÄL A SOPRONI ERDÉSZETI ÉS FA­IPARI EGYETEM NEVE. — Sőt, az ellenkezőjére is van példa: „Hej, de jó az erdőmérnöknek! Jó levegő, csend, semmittevés...” — Dr. Kecskés Sándor, a sopro­ni egyetem rektora széttárja karját. — Sajnos, igen hiá­nyosan tájékozottak a diá­kok és szüleik egyetemünk­ről éppúgy, mint az ott vég­zett szakemberek munkájá­ról. Ami pedig a nagy távol­ságot illeti a keleti ország­rész és Sopron között, ez saj­nos valóban elriasztó erő. Elegendő egy szám: pillanat­nyilag egyetemünkön össze­sen tíz (!) szabolcs-szatmári fiatal tanul, öt évfolyamon... Erdők és faipar — Az egyetem neve is jel­zi, hogy nem pusztán erdő­mérnököket képeznek... — Három karon tanulnak hallgatóink. Sopronban erdő­mérnöki és faipari mérnöki karon, Székesfehérváron pe­dig kihelyezett főiskolai kar működik: itt földmérő és földrendező üzemmérnököket képzünk. Az előbbi két ka­ron is van hároméves üzem­mérnöki képzés! Beiskolázá­si körzetünk az egész ország, csak nálunk lehet valaki erdő­vagy faipari mérnök. Mégis, roppant egyenetlen a me­gyék szerinti megoszlás a hallgatók között. — Valószínűleg azt sem ismerik eléggé az érettségi­ző diákok, hogy hol, milyen munkát kell végezniük a soproni egyetemen diplomá- zottaknak. — Az előbb említett két végletes vélemény közül egyik sem igaz. Az erdőmér­nökök a fatermelés, -telepí­tés mellett erdőtervezéssel, -rendezéssel is foglalkoznak, de különféle műszaki kérdé­sekkel is: az erdőkhöz tarto­zó utak, vizek stb. gondjai­val vagy éppen a vadgaz­dálkodással. A faipari mér­nök pedig a már kitermelt fa további életének irányító­SORSOLÁS NOVEMBER 15-ÉN Nemzetközi olimpiai sportlottó A közelgő 1980-as moszk­vai olimpiára javában tart a felkészülés. A magyar spor­tolók felkészítése, a techni­kai, anyagi javak megterem­tése most is nagy erőfeszítést követel. Ennek ellensúlyozá­sára a szocialista országok lottószervezetei közös akciót indítottak: két év alatt nyolc külön lottóakciót szerveznek. Az első sorsolás nagy siker­rel már megtörtént ez év jú­nius 19-én, Moszkvában. No­vember 15-én ismét sorsolást rendeznek — ezúttal Prágá­ban, melyet a magyar rend­szerű sorsolással együtt a te­levízió is közvetíteni fog. Nemcsak a totózóban, de min­den árusítóhelyen kapható a nemzetközi olimpiai sportlot­tó október 24-től. Három hé­tig tart az értékesítés. A szel­vények beérkezési ideje no­vember 14-e, déli 12 óra. Ez nem azt jelenti, hogy Nyír­egyházán vagy a megyében e napon is lehet szelvényt be­dobni továbbításra, hanem azt, hogy ekkorra a feldol­gozóhelyre kell beérkezniük ja: bútor- és asztalosiparban, építőiparban dolgozhat, ter­vezhet, faipari gépészettel foglalkozhat. A földmérők, földrendezők, a földhivata­lokban, térképészeti vállala­toknál, tanácsoknál, sőt ter­melőszövetkezeteknél is elhe­lyezkedhetnek. Egyszóval: roppant szerteágazó munká­ra képzünk fiatalokat. Az er­dészet, a faipar központi he­lyen áll manapság szerte a világon! — Itt, a mi megyénkben is fejlődőben van a faipar: a vásárosnaményi forgácslap­gyár vagy a mátészalkai bú­torgyár a példa. környezetvédelemről épp­úgy, mint a lakberendezés­nél. — Üjra fölfedeztük a fát. A műanyagok, a fém, a beton korában ismét kedvelt anyaggá vált — és fogyó anyaggá! Egyre égetőbb hát: új erdők kellenek, haszno­sítható fákkal, jól szervezett és gépesített kitermeléssel. Hogy csak egyetlen példát mondjak: van már olyan uszoda hazánkban, amelynek jókora fesztávolságú csarno­ka akácfából készült! S en­nek az építési módnak nagy jövőt jósolnak a szakembe­rek. De említhetném az egy­re elterjedtebb faburkolást a lakásokban, intézményekben vagy az egyre növekvő igé­nyeket a bútoralapanyagok iránt. De nem is szükséges sok indoklás. Az egyete­münkön végzett szakembe­rekre égető szüksége van az országnak — ezért szeret­nénk, ha minél nagyobb számban jelentkeznének fia­talok Szabolcsból is. Vár a soproni Levelezőképzés, egyetem ösztöndíj — És nincs megfelelő szak­embergárda! Éppen ezért tervbe vettük, hogy a közép­fokú végzettségű faipari szakemberek számára levele­ző képzést indítunk, mégpe­dig úgy, hogy ne kelljen Sopronba járniuk ... Emel­lett a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság veze­tőivel megállapodtunk: ösz­töndíjjal segítik azokat a sza­bolcsi diákokat, akik a mi egyetemünkön tanulnak to­vább. — Sok szó esik manapság az erdők, a fa szerepéről a Dr. Kecskés Sándor rektor szavaiból világosan kitűnt: többet kell tenniük megyénk­ben az arra illetékeseknek a pályaválasztó fiatalok tá­jékoztatására. A pedagógu­sok feladata ez elsősorban, de szükség van arra is, hogy a megye erdő- és faipara, ilyen jellegű üzemei is kive­gyék részüket — saját érde­kükben. Ugyanakkor a sop­roni egyetem is szívesen ad segítséget a szélesebb körű tájékoztatáshoz — csak kér­ni kell. Tarnavölgyi György Újabb munkáslakások Tető alá került az utolsó, kilencedik szint a nyíregyházi Rákóczi utcai lakóház építésén. (Császár Cs. felv.) Kórushangverseny Záhonyban A Vándor Sándor-szemle a hazai kórustalálkozók ha­gyományos és rangos rendez­vénye. Ennek a programnak a megyei bemutatóját tartják Záhonyban október 29-én, délelőtt 10 órai kezdettel. A szakszervezeti művelődési házban megyénk 9 énekka­ra szerepel: kisvárdai, vásá­rosnaményi, záhonyi, nagye- csedi, nyírcsaholyi, nyíregy­házi, nyírmeggyest ököritó- fülpösi és fehérgyarmati da­losok. a szelvényeknek. Tehát a nyíregyházi totózóban novem­ber 13-án, hétfőn 13 óráig, más helyeken pedig (a pos­tai indítást figyelembe véve) olyan időpontban kell be­dobni a szelvényt, hogy 14- én délre Debrecenbe érkez­zen. A lottó részvételi szabály­zata a nemzetközi olimpiai sportlottóra is érvényes. Annyi változás ez esetben mégis van, hogy az óvási ha­táridő 2 nappal hosszabb. (November 25., szombat, déli 12 óra.) A 2000 ezer forint alatti nyeremények első ki­fizetési napja november 21. (kedd). A 2000 forint feletti nyere­ményeket november 29-től ve­hetik föl az OTP-fiókokban a szerencsés nyertesek. A sport­lottószelvények külön tárgy- sorsoláson vesznek részt no­vember 22-én, ahol egy lakó­kocsival fölszerelt Lada gép­kocsi lesz a főnyeremény. El­ső ízben sorsolnak ki 7 na­pos részvételi jegyet a moszk- | vai olimpiára. bővítés jövőre Táskák, retikülök Záhonyból Hazánkban és külföldön egyaránt rohamosan megnö­vekedett a bőrdíszmű ipar­cikkek iránti kereslet. Külö­nösen a Szovjetunió vásárol sokat. Így a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat elhatározta, hogy termelésének növelésére Zá­honyban létesít egy új üzem­egységet. Egy éve már, mintegy 120 emberrel, két műszakban, ideiglenes körülmények kö­zött, háromszázötven négy­zetméter területen megkezd­ték a munkát. A bőripari ter­mékek — aktatáskák és női flz ellopott járda Nem Rejtő-könyv címét idézem, nem is valamely Strassnoff Ignác-i stikliről van szó. Ezt a járdát sző- röstül-bőröstül elemelték Nyíregyházán! Nem volt hosszabb száz méternél, ám értékes a kör­nyék lakói számára: míg közös munkával le nem rak­ták a betonlapokat, sárten­gerben gázoltak a Toldi ut­ca e szakaszán. Megkezdő­dött viszont a házak bontá­sa — jöttek-mentek a te­herautók, lovas kocsik, em­berek. Vitték a téglát, ge­rendát, miegyebet. Meg a járdát. Hogy kik és hová hordták el a betonlapokat, nem tud­ni. Annyi bizonyos: nem tévedésből. Egy Zsigulit si­került szemügyre venni, mielőtt a csomagtartóba pa­kolt .járdarészlettel elszá­guldott. Rendszáma már az illetékeseknél van. Ettől viszont a járda nem került a helyére. A lakók most azon törik a fejüket: köröz­ni fogják. „Keresünk egy jó külsejű, fiatal járdát, mely eltűnt. Vélhető tar­tózkodási helye — valamely kiskert, vikendtelek Nyír­egyháza környékén...” (tarnavölgyi) llutőlámpa­tolvaj Október hetedikén reggel három autótulajdonos igen­csak meglepődött volna ha meglátja, hogy az éjszaka le­szerelték és ellopták kocsijá­ról a ködlámpát. Hogy még­sem lepődtek meg, ennek az volt az oka, hogy a tolvajt tetten érték és előállították. Virágh György 21 éves nyír­egyházi lakos október 6-án este egy Tőke utcán parko­ló Zsiguli lámpáját szerelte le. Hogy mire kellett neki, még a tárgyaláson sem de­rült ki, mert csak a vállát vonogatta, de az tény, hogy nem elégedett meg két lám­pával. Elindult az Északi körúton, s először N. S. Pols­kijának ködlámpáját lopta el, majd J. négyezer forint svéd gyártmányú ködlámpái jutottal: hasonló sorsra. A tolvajt elkapták, a lám­pák visszakerültek gazdáik- a bíróság pedig 5 hónap börtönre ítélte Virágh Györ­gyöt. Az ítélet nem jogerős. retikülök — versenyképes minőségben való sorozatgyár­tása gyakorlott szak-, illet­ve betanított munkásokat igényel. Tevékenységük ezért elsősorban a jövőre való fel­készülést, a betanulást, a szakmai fogások jó elsajátí­tását célozza. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kezdő időszak alatt nem végeznek mérhető munkát. Bizonyítékul szolgál a záhonyiak készítette, és a belkereskedelemnek átadott 20 ezer aktatáska, valamint az a 18 ezer női retikül, ame­lyek Szovjetunióban találtak vevőkre. Amikorra az új, korszerű gé­pekkel felszerelt részleg in­dul, az ott majdan foglalkoz­tatott 400 dolgozó betanítását már jól képzett társaik segí­tik. A budapesti anyagyár elégedett az eddigi eredmé­nyekkel. A záhonyi asszonyok rövid idő alatt alkalmazkod­ni tudnak a korszerű ipari termelés kívánalmaihoz. Ha a tervezett beruházások határidőre elkészülnek, akkor 1979-ben 45 ezer különböző kivitelű aktatáskát, továbbá 120 ezer női retikült fognak készíteni. Cs. Gy. Alku a nyíregyházi piacon (E. E. felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents