Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
MA Á fák mérnökei (2. oldal) Üzemi krónikások (3. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés A képviselők elfogadták a közoktatásról és a közlekedésről szóló beszámolót Apró Antal elnökletével pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az ország- gyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Loson- czi Pál és Kádár János is. A napirendnek megfelelően a képviselők a közoktatás helyzetéről mondták el véleményüket. Klenovics Imre (Somogy), Réger Antal (Pest), Hütter Csaba (Nógrád), Szurgyi Istvánná (Szolnok) és Szemerits Ferencné (Győr) megyei képviselők felszólalása után az oktatási miniszter válaszolt a felvetett kérdésekre. Polinszky Károly köszönettel és jólesőert nyugtázta a közoktatás ügye iránt megnyilvánult érdeklődést a 21 felszólalás - .mondotta. .. — arról tanúskodott, hogy* az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelősség és a tenniakarás. Üjra bebizonyosodott, hogy az oktatás és a művelődés, az embernevelés felemelő hivatása egy célt akaró, együttmunkálkodó egész társadalmunk nagy ügye. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszítésekre serkent, és az újabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt el mindannyiunkat. Céljaink sikeres elérése mindenekelőtt azon múlik, milyen gyors, milyen eredményesen, milyen általános és szakmai színvonalon tesszük műveltebbé, tudato- sabbá, vagyis emberibb emberré az új társadalom építőjét. Polinszky Károly bejelentette: a minisztérium a vitában elhangzott észrevételeket. javaslatokat tanulmányozza, és. hasznosítja. Az országgyűlés az oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Pullai Árpád expozéja — A közlekedés szerves része a termelés, az elosztás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek — állapította meg elöljáróban Pullai Árpád. — Érinti hazánk csaknem minden lakossát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta ötmilliónyi munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit, biztosítani kell 150 000 tehergépkocsi, 30 000 autóbusz, másfél millió személygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás nélkül szólva — közüggyé teszik a közlekedést. — Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerkezetében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvonalában korszerűbb, ütőképesebb közlekedés jött létre. Teljesítette a személy- és áruszállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályosíthatja el, ha időszakonként .szállítási feszültségek keletkeztek — A vasút 3000 kilométeres főhálózata vállalja az utasforgalom és az áruszállítás döntő többségét. A korszerű és az elavult berendezéseket ma még azonos szolgálati helyen is együtt kell működtetni. A jövő sürgető feladatai közé tartozik a pályák és csomópontok, a rendező pályaudvarok, a biztosítóberendezések fejlesztésében kialakult elmaradások megszüntetése, és az ipari, mezőgazdasági fuvarfeladatokhoz igazodó járműpark ki- fejlesztése. A vasúti hálózat szerkezetében a jövőben csak kisebb változásokat tervezünk. Az energiaellátási, környezetvédelmi és hatékony- sági követelmények is indokolják, hogy további 1200— 1500 kilométeréé vonalat villamosítsunk. Évente 350—400 kilométeren kell a pályát felújítani. s a legfontosabb vonalakat, állomásokat korszerű biztosító berendezéssel kell ellátni. — Az elmúlt évtizedben a tanácsok hatáskörébe tartozó városi közlekedés alapvetően átalakult és — gondjaink mellett — lendületesen fejlődött. A növekvő lélekszámú városok, de mindenekelőtt a főváros lakóinak utazási körülményeit a fejlesztés és a forgalomszervezés egyaránt javította. Budapest tömegközlekedését elsősorPullai Árpád expozéját mondja ban a metró oldhatja meg. összhangban a városfejlesztéssel, 1986-ig megépül a teljes észak—déli vonal. Tervezzük a dél-buda—rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. — A hazai és a hazánkat érintő európai víziút-hálózat fejlesztésében és a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A vaskapui vízilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása. az épülő nagymaros—gabcsikovói vízilépcső, a Duna—Majna—Raj na-csator- na, továbbá, a tiszai vízilépcsők építése, a Duna—Tisza- csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. A légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek további javítása. — Megalapozottan mondhatjuk, hogy közlekedésünk új fejlődési szakasz előtt áll. A következő évtizedek megújuló, kutató szemléletet, új módszereket, korszerűsödő szervezeti kereteket kívánnak. Feladataink meghatározásakor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bukik. E két alága- zatnak — mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. — Ki kell alakítani a tömegközlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű arányait. Üthálóza- tunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom ne fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket. A fejlesztéspolitikában a műszaki és technológiai fejlesztésre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani úgy, hogy az anyagi eszközöket ennek érdekében koncentráltan használjuk fel — hangsúlyozta a miniszter, majd kérte az országyűlést. fagadja el beszámolóját. Felszólalt a vitában Gyarmati János (Budapest), Lukács János (Zala), Daradics Ferenc (Tolna), Faragó Margit (Szolnok), Kangyalka Antal (Csongrád), Tóth István (Budapest), Cserna Sándor (Baranya), Kalló István (Borsod), Riss Jenő (Budapest), Klabuzai Miklós (Somogy), Marton János (Győr), Kaszai Imre (Budapest) és Peták Tibor (Budapest) képviselő. A vitában felmerült kérdésekre Pullai Árpád válaszolt. Az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Az interpelláló képviselők á miniszterek válaszát tudomásul vették. Az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Lázár György hazaérkezett Moszkvából Közlemény a magyar kormányfő tárgyalásairól Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi' Bizottsága. Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének meghívására tett látogatást Moszkvában, pénteken hazaérkezett a szovjet fővárosból. Vele együtt megérkeztek kíséretének tagjai: Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke A látogatás során megbeszéléseket folytattak a két ország közötti sokoldolú együttműködés időszerű kérdéseiről, fejlesztésének feladatairól. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnöke, aki munkalátogatáson járt Moszkvában, október 27-én a Kremlben találkozott és megbeszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökével. A találkozón magyar részről részt vett Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a KGST-ben és Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Szovjet részről részt vett Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió mipisztertaná- csának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben és Mihail Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese.-(Folytatás a 4. oldalon) A fényeslitkei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet már a jövő évi burgonyatermelésre készül. A tavasszal bevetendő terület talaját a jó termés érdekében műtrágyakeverékkel dúsítják. (Fotó: Mikita Viktor) Ifjúsági vezetők értekezlete Nyíregyházán A megye üzemeinek ifjúsági vezetői és a KISZ járási, városi, megyei bizottságainak munkatársai jöttek el az október 27-én Nyíregyházán megtartott aktíva értekezletre, melyen Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatta a jelenlevőket az ifjúsági mozgalom előtt álló legfontosabb kérdésekről Az értekezleten részt vett Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Deák Gábor vázolta a KISZ-szervezetek előtt, álló leglényegesebb politikai, szervezeti tennivalókat. Utalt arra, hogy félidőben a KISZ két kongresszusa között mérleget vonhatnak az ifjúsági szervezetek: milyen területen szükséges javítani a mozgalmi munkát a hátralévő időszakban. Az előadó hangsúlyozta: a kongresszusi határozatok helyességét sok területen igazolta már a gyakorlat. Ilyen például a gazdasági építőmunkában való aktívabb részvétel. Van a kongresszusi határozatoknak egy olyan csoportja, amelyeknél még nem érzékelhető a döntések utáni kedvező vagy kedvezőtlen tapasztalat. Ide tartozik az érdekvédelmet, a szakmunkásképző intézetek tevékenységét érintő határozat. A lakóterületeken végzett mozgalmi munka, az ideológiai tevékenység és a pálya- irányítás pedig olyan területek, amelyek megoldására az ifjúsági mozgalomnak még nem volt ereje. A védnökségvállalásokról szólva az előadó hangsúlyozta: indokolt, hogy az alapszervezetek csak erejükhöz mérten vállaljanak védnökséget. Ez pedig legyen konkrét és a gazdasági feladatokon kívül kapjanak benne hangot a kulturális, ideológiai és más területek is. A KISZ KB titkára az aktívaértekezletet követően megbeszélést folytatott Gulácsi Sándorral, majd a MEZŐGÉP vállalat nyíregyházi gyára és a Szamos menti Állami Tangazdaság ifjúsági szervezetének munkájával ismerkedett. Közmüveltfdési tanácskozás a megyeszékhelyen Megyénk közel háromszáz fő hivatású közművelési dolgozója részvételével egész napos tanácskozást rendeztek Nyíregyházán október 27-én. A művelődési otthonok, a könyvtárak, a múzeumok és más művelődési intézmények vezetői, a tanácsi művelődésügyi osztályvezetők és a népművelési felügyelők délelőtt a Krúdy moziban tájékoztatót hallgattak meg megyénk közművelődésének helyzetéről, valamint a jövő évben aktuális feladatokról. A tanácskozás vendége volt Ferge Zsuzsa, az ismert író és szociológus, aki délelőtt előadást tartott „A tudás társadalmi szerepe és elosztása” címmel. Délután négy szekcióban vitával, illetve a jövő évre szóló konkrét feladatok ösz- szegezésével folytatódott a program. A megyei művelődési központban a művelődési otthonok vezetői tanácskoztak, külön-külön szekcióülést tartottak a könyvtárosok, a múzeológusok és a moziüzemek vezetői. A tanácskozás célja elsősorban az volt. hogy a központi célok egységes értelmezését elősegítsék. TISZASZALKÁN BEMUTATTÁK Takarmány kukoricaszárból A 2600 hektáron gazdálkodó tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezetben jelentős helyet foglal el az állat- tenyésztés. ötezer anyajuh, négyszáz tehén növekedik náluk, és a háztáji gazdaságokban is 350 tehén szorul ellátásra. Érthető, hogy a nagyszámú állat takarmányozása érdekében új — nálunk mindenképpen új — utakat keresnek: a bábolnai IKR tagjaként a kukoricaszár hasznosításával kísérleteznek. A nagy tápértékű melléktermék betakarításának elősegítésére francia és NDK gyártmányú szecskázógépet szereztek be. A tapaszalatok azt mutatják. hogy a kukoricaszár, mely a növény teljes tápértékének egyharmadát raktározza, leveles répafejjel keverve, kiváló élelem a kérődző állatoknak. A növénytermesztési melléktermékek takarmányozási felhasználhatóságáról egyébként október 26-án tudományos tanácskozást és bemutatót is tartottak Tisza- szalkán, melynek programjában a szövetkezet munkájának ismertetésén kívül dr. Kovács Gábornak, a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola tanárának „Növénytermesztési melléktermékek takármányozása kérődzőkkel” című előadása szerepelt. |B|R3g9BB| > Bbgyarország ■ XXXV. évfolyam, 255. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 28., szombat
