Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. október 27. Virágvásár a nyíregyházi Búza téri piacon. (E. E.) A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozók közül is kevesen Látják még: nem elég felfigyelni a veszélyeztetett körülmények között élő kiskorúakra, intézkedni élet- feltételeik megváltoztatására, ha megfeledkezünk közvetlen környezetükről. Van-e értelme ugyanis a gyermek- és fiatalkorúnak a családból való kiemelésére, ha egykét év múlva ismét abba és ugyanolyan nevelési feltételeket biztosító családba kerül vissza? Megelőzés-e az ilyen intézkedés, vagy csak látszólagos munka? Á jellemzés A kisvárdai fiatalkorú, H. Zoltán még nem töltötte be a 15. életévét, amikor először bíróság elé került. Gyermekkorában többször lopott már, azt folytatta fiatalkorban is. Addigi rossz magatartása, a családi ház, a szülők nevelésre való alkalmatlansága miatt ki kellett emelni környezetéből. Javítóintézetbe került, ahonnan egy év elteltével távozott. Ekkor a javítóintézet igazgatója és e fiatalkorú ottani nevelője i.z alábbi jellemzést adta róla: „A fiatalkorú fokozatosan beilleszkedett a közösségbe. Lassan megbarátkozott környezetével, társaival... Tanulmányait fokozatosan szorgalommal, törődéssel végezte. Eredményesen vizsgázott az általános iskola 5—6. osztályából. Munka- csoportjában nehezen tudott az átlaghoz felzárkózni. Végül a tavaszi munkaverseny során ugrásszerű fejlődést tanúsított. (2. helyezést ért ei, oklevelet kapott.) Az egyéni foglalkozások során folyamatosan igyekeztünk szorgalma állandósítására. Ez végül sikerült is, minden téren hatalmas fejlődést produkált. Ma már aktív, megbízható tagja a közösségnek: tanulmányait, munkáját képességeinek megfelelően végzi, társai szeretik, alkalmazkodó, ragaszkodó ... Többször volt szabadságon, eltávozáson, mindig pontosan visszatért ...” Az 1976 novemberében a javítóintézetből elbocsátott fiatalkorú ilyen tulajdonságjegyekkel, kialakulóban lévő személyiségvonásokkal került haza. Most betöréses lopás miatt folyik ellene ismét eljárás. Hit talált otthon? Ez a fiatalkorú azonban igazolt valamit: azt, hogy nevelhető (mint mindenki), de ahhoz olyan környezetre volt szüksége, amelynek vele szemben elvárásai, követelményei voltak. Amit az intézetben kapott, az csak két évre való „tartalékot” jelentett. Az útravalót nem tudta megtartani, kamatoz- tatóan felhasználni, mert a környezete már más „követelményt” állítótt elé. Szabad volt-e H. Zoltánt visszaengedni abba a környezetbe, amikor otthon ugyanaz fogadta, amit otthagyott, amiért el kellett mennie a jivítóintézetbe?* Sőt! Most olyan családot talált, amely még képtelenebb, még alkalmatlanabb volt nevelési feladatainak ellátására. A szülők korábbi elválása után az anya élettársi kapcsolatot alakított ki. A családhoz tartozó hat gyermek közül ekkor már 3 volt állami gondozásban. Mit tettek az állami és a társadalmi szervek azért, hogy egy jobb nevelési feltételekkel rendelkező család várja majd Zoltánt? Tudunk-e és milyen módon segítséget nyújtani — családot gondozni — az ilyen és ehhez hasonló esetekben? H. Zoltán és társai —akik valamennyien gyermek- és fiatalkorúak — a késő esti, vagy éjszakai órákban követték el a bűncselekményt. Nem egyszer, hanem rendszeresen csavarogtak éjszakánként. Mindig elkerülték a rendőröket... De az lehetetlen, hogy Kisvárda városban az állomáskörnyéki kiruccanások során soha senkivel ne találkoztak volna. Vagy közömbösek vagyunk: mindenkinek magánügye a gyermekkel való foglalkozás? „Veszélyes" családok Vannak mindenki által ismert veszélyeztetett területek, „veszélyes” családok. Az elmúlt néhány napban mintegy 60 fiatalkorú ellen kellett vádat emelni: Kisvárda és Nyírbátor (valamint e városok környéke) adják a bűn- tényes fiatalkorúak jelentős részét. A fiatalkorú bűnelkövetők igen jelentős részét egy-egy városban vagy községben néhány család adja ... Miért nem lehet a helyi állami és társadalmi szervek összefogásával e családokra megfelelő hatást gyakorolni? Hol vannak a korábban oly jól működő gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságok? Sok-sok kérdés lehetne még... A válaszért valamennyien felelősök vagyunk ... gyár Es főiskola KAPCSOLATA Labort építő tanárok Az oktató-nevelő munka mellett tankönyveket, jegyzeteket is írnak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola oktatói. A mezőgazdasági erőgéptanszéket bízta meg a MÉM Műszaki Intézete a Rába traktorok műszaki kézikönyvének és szemléltetőeszközeinek elkészítésével. Az AGROTRÖSZT felkérésére a TZ—4K—14B típusú kis- traktor kezelési utasítását készítik el a főiskola oktatói. A mezőgazdasági erőgéptanszéken készült a növény- termesztő gépész szakmunkások erőgéptankönyvének egyik kötete is. Rendszerezték a mezőgazdasági gépeken található hidraulikus berendezéseket és a hozzájuk kapcsolódó alapismeretekkel kiegészítve „A hidromotoros hajtás és szabályozás” című könyvben adták közre a tapasztalatokat a Mezőgazda- sági Könyvkiadó Vállalat gondozásában. Kidolgozták a mezőgazdasági erőgépek tantárgy korszerű, főiskolai szintű tananyagát, amely az egyetemi és a középfokú képzés közötti összhang megteremtését segíti. A tanszék munkatársai szoros kapcsolatot tartanak a gépeket előállító gyárakkal, az ismertetés és a katalógus alapján kidolgozzák a gép tananyagát, elkészítik a szemléltetőeszközöket, írásvetítő fóliákat, metszeteket. Az oktatómunkát zárt rendszerű tévélánc, korszerűen felszerelt laboratóriumok segítik, melyek elkészítésében a tanszék dolgozói tevékenyen részt vettek. Ennek köszönhető, hogy kiépült a motorfékterem, a hidraulikai labor, korszerű és biztonságos mérésekre alkalmas az elektrotechnikai laboratórium. Légi jogositvány 198 fiatalnak Eddig 198 fiatal szerezte meg a szakszolgálati engedélyt, köznapi nevén a légi jogosítványt a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola repülőgép-vezetői ágazatán. A Nyíregyházán végzett repülőgép-vezetők közül 63-an a MALÉV-nél dolgoznak. Kemény munkával szerzik meg jogosítványukat a fiatal pilóták. Az idén az utolsó tanév, valamint a nyári gyakorlat végére 50 órát repültek és hatósági vizsgát tettek. Ezek a szakszolgálati engedély feltételei, melynek birtokában a II. és a III. évben a hallgatók már jogosítvánnyal, egyben megnövekedett felelősséggel vesznek részt a kiképzési munkában, s „közlekednek” a levegőben. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze Közmű Nyírbátorban Jobb ivóvíz újabb utcákban — Felújítják a villanyhálózatot Nyírbátor közműveinek bővítése, a régiek kicserélése, korszerűsítése az egyik legjelentősebb tennivaló az V. ötéves terv éveiben. Vas- és mangántalanító berendezést építenek 18 millió forintos költséggel a vízműtelepen az elkövetkező két évben. Az ivóvízhálózat bővítésére évente 13 millió forintot fordítanak. Eddig a város környéki község Nyírvasvárit kapcsolták be a vezetékes ivóvízellátásba a tervciklusban. Az eddig megépített 17 kilométer ivóvízvezeték mellett további 7 kilométernyi szakaszt fejeznek be 1980-ig. Jelentős feladat a négyes kútcsoport hozamának bővítése, amely így napi 1200 köbméter ivóvizet fog adni. Egészséges ivóvizet vezethetnek be a Csajági, a József Attila, a Vágóhíd, a Mezőgép utcákon. A szennyvíztelep kapacitását 1980-ban napi 1000 köbméterrel növelik. Eddig 2,6 kilométernyi szakaszon bővítették a szennyvízhálózatot, az ötéves terv végéig ösz- szesen 6 kilométeren fut majd a vezeték. A belvízelvezetés megoldására most építenek egy főgyűjtőt, az ötéves terv utolsó évében újabb főgyűjtő áll munkába. Ezenkívül 4 kilométeren készült el a belvízelvezető csatorna. Közel 10 millió forintos költséget jelentett a strandfürdőben a gázleválasztó készülék beépítése. A melegvizes kút annyira elgázosodott, hogy a zavartalan fürdőzés érdekében a strand területén lévő melegvíz-csapokat el kellett látni ezzel a berendezéssel. A villanyvezetékek 56 kilométeres hosszon hálózzák be a várost. Eddig összesen 45 kilométernyit újítottak fel. A tervciklusban 3 kilométeren adnak át új elektromos hálózatot. Az utak felújítására, karbantartására 18 millió forintot kaptak a megyei tanácstól. Az eddigi 2 és fél év alatt 2,1 kilométeres szakaszt újítottak fel. Üj utat építettek a MÄV utcán, az Ady Endre úton és a fürdő bejáratánál. (t. k.) Hírünk az országban Á magát építő magye Szabolcs évszázadokon át csak adott az ország többi részének. Nemcsak almát, krumplit, dohányt, hanem Nyíregyháza szülötte Krúdy, Benczúr Gyula, Szamuely, Váci Mihály. Nyíregyháza és Szabolcs szülötte a sok-sok építőmunkás, akik az ország nagy részén szépítik-építik a hazát — olvashatjuk a Népszava hasábjain. Most viszont egy új fogalommal gazdagodik az országépítő szabolcsi munkások portréja: szőkébb hazájukat, a megyét is mind több „hazai” építőmunkás gazdagítja. Legnagyobb feladatot ebből a 4200 dolgozót foglalkoztató Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat vállal, s a néhány éve külön életet élő KE- MÉV. Munkásszálló, lakások ezrei, 12 ezer négyzetméteres rakodótelep, hűtőtároló, gyapjúszövőgyár, iskolák, óvodák, bölcsődék épültek fel a kezük nyomán. Noha még mindig 35 ezer munkás a megye határain túl keresi kenyerét. ma már az építőipar is mind nagyobb vonzerőt gyakorol a szabolcsi szak- és segédmunkásokra. S mindhárom építőipari vállalat — a SZÁÉV, a KEMÉV és az ÉPSZER — azokat a munkásokat részesíti előnyben, akik évek óta náluk dolgoznak, nem pedig vándormadárként csatangolnak egyik munkahelyről a másikra. Az országépítő szabolcsiak mellett újabb fogalom kerülhet a köz szótárába: a magát építő, magát modernizáló megye fogalma ... (Népszava, szept. 28.) Hívogató a keleti végekre Hívogató a keleti végekre címmel érdekes idegenforgalmi keresztmetszetet közöl megyénkről a Népszabadság. Felvillantja az ország villamosításban betöltött egyedülálló szerepünket: a múlt század végén Mátészalkán gyulladt ki először a villany és az országban — mint egy önmagába visszatérő kör vonalán — Aporligeten jutott el utoljára a lakosokhoz az elektromos energia. A végletek azonban már a múltat idézik. Ma a megye az idegenforgalomban egyre növekvő szerepet játszik. Ehhez három dologra van szükség: ellátásra, szállásra, programra — mondta Csallány Géza, a Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság titkára. Az ellátás bőségén és színvonalán még javítani szükséges, van viszont szállodánk, turistaházunk és kempingünk, a fizetővendég-szolgálat lehetőségei is meghaladják a keresletet. Programjaink közt már nemzetközi rangot vívott ki magának a nyírbátori zenei napok és a Nyírségi ősz rendezvénysorozata. Nyíregyháza látnivalóin kívül Sóstón a gyógyhatású víz, a múzeumfalu, a vadaspark, a strand, a kultúrpark, a tó és a parkerdő nyúj kikapcsolódást. A megye névadójának, Szabolcs vezér egykori nemzetségfői központjának, a szabolcsi földvárnak és az Árpád-kori bazilikának a feltárása a Nemzeti Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség közös érdeme. Szatmár éttermeiben megkóstolhatják a vendégek a kelet-magyarországi konyha ínyencségeit: a szatmári töltött flekként, a beregi sajttüt, a kukoricakásával és hússal töltött káposztát vagy a lap- csánkát. (Népszabadság, szept. 26.) vbyurusok Tiszavasváriban „Gyűrűsök előnyben”. Ez a jelszó a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban, ahol jó munkakörülményeket teremtettek és lakást is adnak a fiatal vegyészmérnököknek, technikusoknak — olvashatjuk a Szabad Föld. okt. 1-i számában. A gyógyszervegyipar egyik legdinamikusabban fejlődő üzemében ma 2400-an dolgoznak, de sajnos, még elég sokan jönnek-men- nek. Diplomával a zsebben, másfajta igényeket is támaszt egy fiatal szakember. Pedig az Alkaloida lehetőségein felül is részt vállal a nagyközség fejlesztéséből, saját lakótelepének könyvtárat, klubhelyiséget nyitott, támogatja a továbbtanulókat. Lakást ad dolgozóinak, a gyermekintézmények építéséhez jelentős összeggel járul. Az ott dolgozó asszonyok elmondták, létszámukhoz viszonyítva jóval alacsonyabb a női vezetők aránya. Ez — szerintük — abból is fakad, hogy a délutáni elfoglaltságok alól a család, a gyerek miatt így is mentesülniük kellene, ha vezetők lennének, nehezen győznék a sokirányú egyéb megbízatást. Fodor Gabriella például Pestről jött ide a férjével és mint elmondta, jól érzik itt magukat. Nemcsak gyáron belül válik majd minden valóra, hanem — talán nem túl sokára várossá nyilváníthatják Tiszavasvárit. S akkor a nagyüzem példája az egész település fejlődését meghatározza. (Szabad Föld, október 1.) Cj aszfaltúttal gazdagodott Geszteréd. A közúti építő vállalat e héten adta át — azt a közel 3 kilométer hosszú utat, mely a falut köti össze a Virágzó Föld Termelőszövetkezettel. Vissza a bűn forrásához ? H. ZOLTÁN ESETE KISVÁRDÁN
