Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 26. Aratás ősztől kora tavaszig ARANYAI Lenyűgözően szép látványt nyújt ilyenkor, ősszel a levelétől szabaduló aranysár­ga füzes. Ügy tűnik, arany­szálakat sző az ég felé a föld. A fűzek díszei az út­menti vizesárkoknak, az ár­területeknek, réteknek, de táblákban mutatnak legszeb­ben az ültetvények. Az ara­tás itt ősztől kora tavaszig tart. A fűz hántolt vesszőiért és az abból készült termékekért már régen valutát kap az or­szág. A Szatmár-vidéki Házi­ipari Szövetkezet csakis ex­portra készít különböző ko­sarakat. Nincs az a mennyi­ség, amit az ARTEX ne tud­na értékesíteni. A szövetke­zet termékei — a bevásárló-, divat- és kandallókosarai — nemcsak Bécsben és Párizs­ban kelendők, eljutnak már az olasz Riviérára, a Genfi­tó partjára, de szívesen vá­sárolják a hollandok és a svédek is ... A szövetkezet Fehérgyar­maton működő üzemében már megkezdték az idei ter­mésű vessző feldolgozását. A részleg — enyhén szólva — nem tartozik a korszerű munkahelyek sorába. A vesz- szőfőző kazánok két hatalmas üstjében egyszerre tizenöt­tizenhat mázsa alapanyag héja puhul. Ezt kell ki-be rakni, válogatni, osztályozni, folyamatosan az előkészí­tőknek. — Eléggé nehéz és pisz­kos munka — mondja Szűcs Zsigmond a vesszők váloga­tása közben —, de ha igyek­szik az ember, meg lehet keresni a havi három és fél­négyezer forintot. Az üzem udvarán már na­pon szikkad a sok, ugyancsak Sorozatban készülnek a ko sarak exportra a Szatmár- vidéki Háziipari Szövetkezet fehérgyarmati üzemében. Képünkön: Szabó József bevásárlókosarat készít. aranysárgán mutatkozó, hántolt vessző. Szárazon kell tárolni, nehogy baja essék. Feldolgozás előtt újra áztat­ják a vesszőt, majd a kész kosarakat megmossák, kéne­zik, szárítják és lakkozzák. A kosárfonó üzemre an­nak idején szűkén mérték az ablakokat, s ha nem ég a villany, bizony félhomályban kell dolgozni. — Tudja, az a baj inkább itt, hogy nem becsülik elég­gé ezt a szakmát — mondja Papp József né, aki a férjé­vel még 1941-ben Tokajból telepedett el Fehérgyarmat­ra, meghonosítani a kosárfo­nást. — A fiatalok nemigen jönnek, néhányan már a ré­giek közül is elmentek ... A helyiségre nagyon ráfér­ne már a felújítás, korszerű­sítés. Nem cáfolja ezt a szövet­kezet elnöke sem: — Kevés az alapanyag, korszerűtlenek a munkahe­lyek, kevés a munkaerő. Hu­szonnégy a fix létszám, de megfelelő feltételekkel száza­kat lehetne foglalkoztatni. Sajnos, ebben a szövetkezet­ben az elmúlt 25 év alatt jó­formán semmit sem fordítot­tak fejlesztésre. Három év alatt — mint el­nöknek — csak annyit sike­rült elérnie, hogy a negyven hold saját ültetvényük mel­lett a tsz is telepít már 35 hektáron nemes fűzt. Korsze­rűsítik és szociális létesít­ményekkel látják el az üze­Az Utcaszínház Nyíregyházán Második alkalommal hívott meg vendégegyüttest a nyír­egyházi városi művelődési központ bemutató színpada. Nyíregyházán két helyszí­nen; délután a tanárképzőn és este a KPVDSZ Művelő­dési Házban lépett közönség elé a budapesti Utcaszínház Fél van című műsorával. Három rongyos-frakkos, tornacipős alak ődöng a színpadon, a kókler, a máié és a közömbös, munkát ke­resnek. Valamikori zenészek, ez a nagydobról és a cintá­nyérról látszik. Eljutnak a gyárba, ahol a semmibe né­ző látcsöveken, azaz a kísér­leti műszereken kell a látást színlelni, és a látszatmunka mellett a legkomolyabban illik a gyári hierarchia ma­gatartásformája szerint vi­selkedni. A történetnél a já­ték módja és stílusa fonto­sabb. A budapesti Utcaszín­ház tagjai nem felismerhető munkahelytípust, nem léte­ző és behelyettesíthető ma­gatartást akarnak formálni. Játékukat, a szereplők figu­ráját nagyon tudatos, cir­kuszi bohózatba hajló mun­ka jellemezte. A komédia lényege nem a történet, ha­nem a szereplők között ki­alakuló kapcsolat a színpadi helyzetek és viszonyok gro- teszksége. Hegedűs Tibor 1971 óta vezeti az Utcaszínházat. — Az Utcaszínház 1970- ben alakult. Akkor még min­den hónapban más és más volt a vezető, mert ezt a módszert tartottuk demokra­tikusnak. Később ez a sze­rep valahogyan rámragadt. Eddig összesen nyolc játé­kot mutattunk be. Az elsők sokkal gyorsabban születtek meg, a legelső darabunkhoz például alig három hónapra volt szükség. Ügy terveztük, hogy kizárólag az utcán fo­gunk játszani, később azon­ban játszottunk és most is játszunk zárt térben is. Az utcai közönség nagyon sok mindenre megtanított min­ket, nagyon sok hasznos vál­toztatásra kényszerültünk. Például az utcán nem érde­mes egy óránál hosszabb darabot játszani, mert ennyi az az idő, amit még pillanat­nyi döntés után rászán egy ilyen alkalmi színházra vala­ki. A hátsó sor így is állan­dóan változik, tehát arra kell törekednünk, hogy a hagyományos színházzal el­lentétben minden pillanat­ban érthető és élvezhető le­gyen a játék. (d. 1.) met, segítséget kérnek a szak­munkásképzés feltételeinek megteremtéséhez. Szeretné­nek fiatalokat is megnyerni ennek a szakmának, hiszen iparművésze is van már a kosárfonásnak. Egy hektáron három év múlva, de akár két évtizedig is megterem. a hatvan má­zsa nyers vessző, amelyet búzaáron vesz át a szövetke­zet. S az elnök tovább számol: — Egy mázsa hántolt, lég­száraz anyag belföldi átadá­si ára kétezer forint. Már így is elvinnék az olaszok, de ha feldolgozzuk, még jobban járunk. Például egy copfos kandallókosár ára — amely­nek a súlya százhúsz deka — 122 forint... Egy mázsa nyers vesszőből negyven kiló alapanyagot, készárut, vagy ha úgy tet­szik: több, mint száz dollárt lehetne csinálni. Tóth Árpád Urdisco Csillagászati hetek Szabolcsban Filmvetítés, előadások, ta­lálkozók, távcsöves bemuta­tók, „űrdiscó” műsorok te­szik változatossá a Nyírségi ősz idején sorra kerülő csil­lagászati hetek programját. Október 26-án kezdődnek a rendezvények, melyek az idén „A ma csillagászata” címet kapták. A csillagászati hét megnyi­tóját Nyíregyházán a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezetének Lenin téri klubtermében tartják október 26-án, délután fél 6 órakor. Ponori Thew- rewk Aurél, a budapesti Uránia és a TIT Planetárium igazgatója a Mars-kutatás tör­ténetével ismerteti meg a csillagászati baráti körök tagjait, az érdeklődőket. Októberben és november­ben a nyitó előadáson kí­vül még öt előadást tarta­nak neves kutatók, köztük dr. Balázs Béla, a Magyar Tudományos Akadémia csil­lagdájának igazgatója, Abonyi István kandidátus, Zombo- ri Ottó csillagász, dr. Marik Miklós kandidátus és Tihanyi László tudományos munka­társ. Az október 30-án, a no­vember 2-án, 13-án és 16-án kezdődő előadások időpontja délután fél 6, helye a TIT klubterme. Az előadásokat keskeny- filmek és a diaképek is kie­gészítik. A megyei könyv­tár nagytermében 30 pere s „űrdiscó” műsort láthatnak az érdeklődők „Csillagok há­borúja” címmel. Az október 30-án délután fél 5 órakor sorra kerülő műsort novem­ber 2-án ugyanott megismét­lik. November 16-án pedig a TIT Delta stúdiójának audio­vizuális műsora színesíti a programot. A csillagászati hetek ide­jén a tanárképző főiskolán távcsöves bemutató és a kis- planetárium bemutatása vár­ja az érdeklődőket. Hol a rugi ? Kereskedelmi ellenőrök a gyermek- ruházati választókról Egy ellenőrzés nem jár szükségszerűen bírságo­lásokkal. Ezt tapasztal­hatták a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács termelés-el- látás-felügyeieti osztá­lya kereskedelmi cso­portjának ellenőrei is, amikor azt vizsgálták néhány üzletben a na­pokban, milyen válasz­tékban, milyen árú és minőségű gyermekruhá­zati cikket kínálnak a vásárlóknak. Gyermek-harisnyanadrá­got, pamutzoknit, kisnadrá- got és egy olasz háti hordo­zót tettek a kosárba a „vá­sárlók”. Az iparcikk-kiske­reskedelmi vállalat nyír­egyházi 8-as számú boltjá­ban valamennyi áru beérke­zési számláját visszakeres­ték, a ráírt fogyasztói árak minden esetben megegyeztek a valóságosan adhatóval. Szinte minden termék­ből tartanak valamennyit raktáron is. Amiből többlet mutatkozik, az az olasz háti hordozó. Téli áruk — Elég kevesen keresik ezt a cikket — szól Dankó Ti- borné üzletvezető. — A 380 forintos ár nem mindenkinek elfogadható. Aztán a kirán­dulóidőben, amikor a kisba­bát is beültethették a „háti­zsákba”, még gyakrabban is fogyott. Most viszont az az elsődleges célunk, hogy a té­li árukból — amelynek 90 százaléka már beérkezett — széles választékot kínáljunk. S az olcsó áruaktól a drá­gábbig mindenki megtalálja a számára legkedvezőbbet. A Centrum Áruházban a bébiosztály az egyik legláto­Á polgári védelmi gyakorlat értékelése Jól vizsgázott a lakosság, a szakszolgálat Polgári védelmi mód­szertani bemutató gya­korlat volt Kisvárdán és a kisvárdai járás terüle­tén szeptember 23-án és 24-én, amelyet megszem­léltek a megye párt- és állami vezetői, a Polgá­ri Védelem Országos Pa­rancsnokságának képvi­selői, közel kétszáz ta­nácsi és gazdasági veze­tő, akik egyben terüle­tük polgári védelmi pa­rancsnokai is. A kétnapos gyakorlat ér­tékelésére kedden került sor Sóstón, a megyei tanács to- vábképző intézetében. Az ér­tékelésen részt vett dr. Pén­zes János megyei tanácsel­nök, a Polgári Védelem me­gyei parancsnoka. Tokai Gá­bor alezredes, az országos parancsnokság osztályvezető­je. Berek Lajos alezredes, megyei törzsparancsnok ér­tékelte a gyakorlatot, amely­nek célja volt: meggyőződ­ni arról, hogy a kijelölt üze­mekben a felkészüléssel, a felkészítéssel, a mentő, men­tesítő munkákkal összefüg­gő legfontosabb gyakorlati tennivalókat miként sajátí­tották el a terület lakói, az üzemek dolgozói, de tapasz­talatszerzést is jelentett a meghívottaknak. A kétnapos gyakorlaton az üzemek dolgozói és a lakos­ság komoly felkészültségről adtak számot. A lakosság, az üzemek dolgozói fegyelme­zetten vettek részt a gyakor­laton. Bemutatták a meghí­vottaknak azt is, mit fejlő­dött a város, a járás, miben jutottak előre az üzemek né­hány év alatt. Az üzemek­ben és községekben a polgá­ri védelem legkülönbözőbb területeiről kapott felkészí­tésről adtak számot a gya­korlat résztvevői. A kisvárdai Vulkánban a műszaki alaku­lat készenlétbe helyezését, a Rákóczi Tsz-ben a radioló­giai, a biológiai és vegyi meg­előző védelmi intézkedéseket, a baromfi-feldolgozó vállalat­nál a termeléssel összefüggő védelmi és ellenőrző rend­szabályokat gyakorolták a dolgozók. Jékén a lakosság radiaktív kiszóródás elleni védekezését mutatták be, a Kisvárdai Ru­házati Szövetkezetben a la­kosság és az üzem dolgozói részére szükséglégzésvédő eszközök gyártását szervezték meg egy szalagon, vagyis a termelésben mutatták be, hogyan készítenek percek alatt a lakosság és az üzemi dolgozók részére radioaktív porvédő álarcot. Pátrohán az emberre és állatra egyaránt veszélyes kórokozóval feltételezetten fertőzött területen a környe­zet- és a személyiertőtleni- tést, Tuzséron, az ERDÉRT- nél a hagyományos romboló és gyújtó fegyverekkel elkövetett támadás következ­ményeinek felszámolását, a mentő és mentesítő munkák végrehajtását mutatták be. Kisvárdán egy elárasztás esetén kitelepülő lakosság befogadását és elhelyezését valamint egy hagyományos csapás utáni mentesítő és ideiglenes helyreállító mun­ka megszervezését és végre­hajtását mutatták be kivá­lóan a polgári védelmi szak- szolgálati erők a műszaki mentőkkel a tűzvédelmi, az egészségügyi, valamint a ra­diológiai, biológiai és vegyi védelmi szakszolgálati erők­kel együtt. A gyakorlatok végrehaj­tását úgy értékelték, hogy a lakosság, az ipari ás mező- gazdasági üzelmek aolgozói a szakszolgálati erőkkel együtt példásan helytálltak. A gya­korlatot összeségében a pol­gári védelem jelenlegi tech­nikai és felkészültségi szín­vonalának megfelelő szinten hajtották végre, hasznos ta­pasztalatokat szereztek a résztvevők hasonló jellegű polgári védelmi gyakorlat megszervezésére. A gyakorla­tot végrehajtó szervek az itt szerzett tapasztalatokat jól hasznosíthatják az 1979-es fel- készítési feladatok megvaló­sításában. Az értékelést követően a Polgári Védelem megyei törzsparancsnoka oklevele­ket és jutalmakat adott át a gyakorlat szervezésében és végrehajtásában kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. B. J. gatottabb. Plédet, rugdaló- zót, kötött sapkát helyez a kosárba az ellenőr. A rugda- lózóról leszakadt az árucé­dula. — Valamennyin rajta van, bizonyára erről véletlen esett le — teszi hozzá Basa Atti- láné osztályvezető-helyettes. A Centrum Áruházban egyes bébi- és gyermekruhák­ból többet kínálnak a fo­gyasztóknak, mint másutt. Vannak úgynevezett mono­polcikkek, amelyeket kizáró­lag csak a Centrum tarthat. Pléd olcsóbban — Ezek mellett hiánycik­kek is akadnak, főként azok a termékek, amelyek az egész országban annak számítanak, például nincs selyempólya­huzat, kis méretű pléd, rugi- nadrágból sincs minden mé­ret. A nagy plédet viszont húsz százalékkal olcsóbban adhatjuk, mert a gyártó vál­lalat ezzel a kedvezménnyel adta tovább a nagykereske­delmi vállalatnak, így kap­tuk meg mi is, és így 110 helyett 90 forintért árusít­juk a plédet. Elég elhanyagolt kirakat benyomását kelti a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat jósavárosi gyermek- ruházati boltja. A szűk kira­kat alján (!) egymás mellett sorakoznak a kirakott puló­verek, kabátkák, gyermek­ernyők. — Ez tulajdonképpen csak úgynevezett betekintő kirakat — magyarázza az üzletveze­tő. Kiürített raktár Nemcsak a kirakattal akad gondja a gyermekruhabolt- nak. A raktár felét gyakran locsolja a mennyezetről, a cső mentén lefolyó ' szenny­víz (!), két helyen vastag darabokban dobja le a vako­latot a beázás. Eddig hiába szóltak a javításért, két hét múlva újra elöntötte őket a kétféle víz. A raktár egyik felét ki is kellett üríteniük. A lakótelep egyetlen gyer­mekruházati boltja nagy for­galmat bonyolít le. Főként a kisgyerekeknek keresnek itt nadrágot, pulóvert, cipőt, kesztyűt, sapkát, míg a bak­fis és kamasz ruházati cik­kekből a nagyobb választé­kot nyújtó városközponti áru­házakat részesítik előnyben a vásárlók. Tóth Kornélia IFJÜGÄRDISTÄK ver­sengtek a nyíregyházi erdei tornapályán: az 1978 79-es kiképzési év összetett honvé­delmi versenyét rendezték itt. Tizenhat iskolai és üzemi Ifjú Gárda-alegység 8-8 fős rajai mérték össze ügyessé­güket, felkészültségüket. A verseny egyben alkalom volt az „Edzett ifjúságért” moz­galom követelményeinek tel­jesítésére is. A jósavárosi ipari szakközépiskola Kossuth alegysége bizonyult a leg­jobbnak a pontversenyben, megelőzve a Volán és a SZÁÉV szakaszát. Ellopta a diákok ruháját Török Gyula Tiszavasvári Dankó-pusztai lakos ez év június 11-én ugyancsak fel­öntött a garatra, ami egyéb­ként nem volt nála szokatlan jelenség. Az éjszakai órák­ban hazafelé tartva betörte a Tiszalöki Állami Gazdaság Dankó-pusztán lévő iskolai kollégiumának ablakát és bemászott. A részeg tolvaj nem válogatott, ami keze ügyébe került azt összeszed­te és ahogy jött, úgy távozott. A rendőrség a bejelentést kö­vetően rövid időn belül el­fogta a betörőt. A kollégium­ból ellopott 440 forint érté­kű ruhaneműt a sértettek visszakapták, így a kár meg­térült. A bíróság Török Gyulát 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint 3000 Ft pénz mel­lékbüntetésre ítélte. Mivel az eljárás során kiderült az is, hogy Török alkoholista, ezért a bíróság kötelezte, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. A szabadság- vesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. (m. f.) TERMO FÜZESEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents