Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-26 / 253. szám
1978. október 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Utak, utasok, kilométerok, forintok Á közlekedés milliói A közlekedés fejlesztését összhangba kell hozni a népgazdaság általános fejlesztésével — e cél alapján alkotta meg 1968-ban az országgyűlés a közlekedés 1980-ig szóló korszerűsítésének főbb elveit, amely a közlekedéspolitikai koncepció elnevezéssel vált közismertté. A tíz év eredményeit és a korszerűsítés további tennivalóit az országgyűlés mára összehívott őszi ülésszaka elé terjesztik. — Milyen eredményei vannak megyénkben a közlekedéspolitikai koncepció eddigi megvalósításának? — kérdeztük Zilahi Józseftől a megyei tanács vb osztályvezetőjétől. — Mindenekelőtt néhány adat a szállítási teljesítményekről és a munkamegosztás alakulásáról. A vasúti személyszállítás teljesítményei tíz év alatt 15 százalékkal emelkedtek megyénkben; ezen belül (elsősorban az iparosítás hatására) Nyíregyháza körzetében 29, Mátészalka körzetében 17 százalékkal emelkedtek. A közúti személyszállítás teljesítménye több, mint kétszeresére nőtt, miközben az elszállított utasok száma 14- ről 47 millióra növekedett. Az egyéni közlekedés teljesítményei már 7,5-szer nagyobbak a tíz évvel ezelőttinél (Nyíregyházán például ezer lakosra átlagosan csaknem száz személygépkocsi jut, amely országosan is kiemelkedik a hasonló kategóriájú városok között.) — Nőtt a vasúti áruszállítás is: a tíz évvel ezelőtti 17 millióról 22 millió tonnára. A közhasznú közúti áruszállítás teljesítményei 2,5-sze- resre emelkedtek. — Az adatok tükrében összefoglalóan azt lehet megállapítani, hogy megyénkben a közlekedés —, ezen belül a tömegközlekedés és munkásszállítás — úgy a vasúti, mint a közúti területen sokat fejlődött, s jól szolgálta a megye társadalompolitikai, gazdaság- politikai céljainak megvalósítását. Természetesen korántsem oldottunk meg minden feladatot. — A közvéleményt időről időre élénken foglalkoztatta egyes vasútvonalak megszüntetésének terve, amely szintén a közlekedésfejlesztési koncepcióhoz kötődött. Mi a helyzet megyénkben jelenleg a vasúti hálózat ésszerűsítésében? — A program megyénkben a korábbi hetvennel szemben 38 állomáson tervezi a forgalom lebonyolítását. Eredetileg négy vonal felszámolását tervezte (Jánk- majtis—Kölese, Kisvárda— Baktalórántháza, Debrecen —Nyírbéltek, Nagykálló— Nyíradony), egy későbbi vizsgálat során pedig a nyírvidéki kisvasútét is. A módosított program tehát 150 km vasútvonal megszűntetését tervezte. Ez naponta 12 ezer ember utazásait érinti, s közel 200 ezer tonna évenkénti áruszállítás közútra terelését irányozta elő. A végrehajtás során eddig 62 km vasútvonal felszámolása történt meg. A megszűntetésre tervezetf vasútvonalak közül legfontosabb a 67 km- es nyírvidéki kisvasút, amely az előzőkben említett ösz- szegezett adatokból nagymértékben részesedik: az áruforgalom felét, a személyszállítás 65 százalékát bonyolítja le. Megszüntetésének feltételei ma még nem rajzolódnak ki. — A gépkocsik számának emelkedésével mind nagyobb szerephez jut a közúti közlekedés is. Milyen tennivalók vannak e területen? — A közúti közlekedés fejlődése az elmúlt évtizedben egyenlőtlen volt. Rohamosan nőtt a járművek száma, nagy ütemű volt a jármű-rekonstrukció, amelyet a hálózat lassabban követ, a kiszolgáló létesítmények pedig egyelőre nem tudják követni a fejlődés ütemét. Ma a motorizációs színvonal növekedésének egyik legfontosabb feltétele a közúthálózat megfelelő állapota. A kedvező az lenne, ha összehangoltan lehetne fejleszteni az országos és a tanácsi úthálózatot. Ez utób bira azonban kevés a pénz. A feladatokat rangsoroljuk. Fontos eredmény, hogy 1980- ra elérjük: a 200 főnél nagyobb lélekszámú települések szilárd burkolatú utakkal bekapcsolódnak a forgalomba. Komoly eredményeket értünk el a mezőgaz dasági utak építésében is. — A közlekedéspolitikai koncepció tíz éve tehát jelentős eredményeket hozott megyénkben, bár bőven maradt megoldatlan feladat is. lEzek közül mélyeket tartja most a legfontosabbaknak? — A fő feladatok nálunk is azonosak az országos célokkal: a közlekedés arányos fejlesztése, a személy- és áruszállítás gazdaságos lebonyolítása, a szolgáltatások minőségének javítása. Megyénkben azonban több sajátos feladat is van. Ezek közé tartozik a vasúti közlekedésben az utazósebesség jelentős növelése a szárnyvonalakon, a vasút erőteljesebb igénybevétele a megyén belüli munkásszállításra. Fontos az utaskiszolgáló létesítmények (pályaudvarok, utasellátás, postahivatalok, információs szolgálat stb.) feltételeinek javítása. Az autóbuszközlekedésben lényeges a helyközi autóbuszközlekedés feltételeinek javítása (menetidő-megtartás. a zsúfoltság csökkentése stb.). Időszerű a helyi közlekedés kialakítása megyénk több városában és az iparosodó nagyközségek egy részében, s szükséges a munkásszállítás feltételeinek javítása is. Marik Sándor Fütőenergia városainkban Megoldható Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor vezetékes gázellátása A szovjet földgázt szállító Testvériség távvezetékkel korszerű fűtőenergia foko- zottabb mérvű felhasználására Szabolcs-Szatmár megyében is jobb lehetőségek nyílnak. Korábban ugyanis a megyét átszelő román földgázból maximálisan csak ötezer köbmétert lehetett felhasználni óránként; ez a kapacitás hosszú távon meghatározója volt a fejlesztéseknek is. A Testvériség gáztávvezetékről a Nyírtelek közelében épült negyvenezer köbméter/óra kapacitású átadó állomás biztosítja Nyíregyháza ellátását. Az átállással megszűnt a felhasználási korlátozás, s ez új távlatokat nyitott a megye vezetékes gázellátásának fejlesztésében. Ma már teljes egészében szovjet földgáz van „forgalomban” Nyíregyházán, ezzel fűt a TI- TÁSZ-hőerőmű, ez biztosítja fokozódó tempójú távhő- igény kielégítését is a városban. Ipari célra szovjet földgázt használnak már Vásá- rosnaményban is. A Gáz- és Olajszállító Vállalat tulajdonában lévő fő szállító vezetékeken kívül ma már hetven kilométer hosszú csőrendszert üzemeltet Szabolcs-Szatmár megyében a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat. A megyeszékhelyi folyamatos vezetékhálózat-bővítés mellett sorra kerülhetnek ezentúl vidéki települések is. V ásárosnaményban — ahol jelenleg még csak az ÉRDÉRT faforgácslapgyárában van vezetékes gáz — jövőre a lakosság is élvezheti a gázhasználat előnyeit. A vállalat a Mező Imre úti lakótelep és a Jablokov utcai lakások bekapcsolását tervezi. Ugyancsak a Testvériség gáztávvezetékre alapozva kap hamarosan szovjet földgázt Nyírtelek. Felmérések folynak a vezetékes gáz további hasznosítására is. A TIGÁZ-tól kapott tájékoztató szerint például műszakilag megoldható már Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor vezetékes gázellátása. Mindez azonban felsőbb szintű döntéstől függ, hiszen a kivitelezéshez jelentős ösz- szegű beruházás szükséges. Az elmúlt években nőtt a gázfelhasználók száma Szabolcs-Szatmár megyében, s 1977-ben elérte a tízezres nagyságrendet. 1980 végére már tizenháromezer háztartás, kétszáz kommunális egység és hét ipari vállalat ellátását tervezik. Ettől is nagyobb mértékben nő majd a fogyasztás, amely megközelítőleg megkétszereződik. Tavaly 31 millió köbméter földgázt használtak el a megyében, az ötéves terv végére már 50—55 millió köbméter évi igénnyel tervez a vállalat. Tóth Árpád Válogatják, minősítik a burgonyát a mezőgazdasági főiskolai tangazdaság gyulatanyai üzemében. (E. E.) Egyszerre érnek a növények Követendő példa munkaszervezésre Tyúkodon Járjuk a tyukodi határt. Nehéz János főmezőgazdászon és az újságírón kívül harmadik utas Ádám Miklós, a mátészalkai járási hivatal osztályvezetője. Az idő — mintha csak kedveskedni akarna — mégegyszer megmutatja napsugarait, könyörtelenül elűzi a felhőket, s ontja az októberi meleget az emberre és növényre egyaránt. Kukorica és napraforgó — Nagy szükség van még a melegre — mondja a főmezőgazdász és gyors léptekkel megindul a kukoricatábla felé. Letör egy csövet, a szemeket vizsgálgatja, majd folytatja: — Vizes még, nagy a nedvességtartalma. Ez — mondja, miközben felmutat a napra — sokat segíthet nekünk. Rajta áll vagy bukik a kukoricabetakarításunk. Azért még nincsen baj, bár más esztendőben ilyenkor már javában kombájnolták a takarmánynakvalót. — Jelenleg a silózást, a ta- laj-előkészítés't, a vetést, az istállótrágyázást végezzük a szövetkezetben és elkezdtük a kukoricát és a napraforgót is — folytatja Nehéz János egy másik kukoricatáblánál. — Ennek is sárga már a levele, hamarosan kezdhetjük. A problémát csak az okozza a munkaszervezésben, hogy a két—háromhetes csúszás miatt egyszerre jelentkezik a kukorica és a napraforgó betakarítása. Ezekből a növényekből pedig bőven van a gazdaságban. Csak kukoricából 1500 hektárt vetettünk be tavasszal és ebből kilenc- száz a szemes terménynek való. ötszáz vagonnal várunk erről a területről, a többit silózzuk. Napraforgóból 615 hektár vár betakarításra. Igaz, ebből százötvenet silóznak. Minden tagnak munkaruha Akad munka bőven — mondja a főmezőgazdász. — A három Rábánk éjjel-nappal nyolcórás műszakban szánt. Három silókombájnunk vágja a takarmánynakvalót. Ezeket kilenc szállító jármű szolgálja ki. Reggel hattól este hatig hordják a silóba a terményt. A vetést egy Crystállal végezzük, négy gépünk pedig istálló- trágyát szór. Igaz, ehhez a munkához kevés emberre van szükség, s nekünk 740 dolgozó tagunk van. Azért jut nekik is munka. Különben is a gazdaság kötelezte magát, hogy minden tagnak mindennap biztosít munkalehetőséget. Ezt alapszabályban rögzítették még pedig úgy. hogy a tagoknak kötelező mindennap dolgozni. Ha a szövetkezet nem tudja foglalkoztatni őket, akkor ötforintos órabért számolnak el. Természetesen ennek ára van a tagok részéről is. Igazolatlan hiányzások űtán fegyelmit kapnak, megvonják a munkaruha-juttatást (mert ebben a szövetkezetben mindenki kap munkaruhát) és a legvégső esetben a háztájit. Ezek a szankciók szerencsére csak papíron vannak, szinte alig van szükség az alkalmazásukra. — Munkaszervezésünkhöz tartozik az is, hogy minden második szombat szabad — mondja a téeszirodán Bajka Zoltán elnök, — Gondot jelent, hogy a Bábolna szárítónkra egyszerre tart igényt a kukorica és a napraforgó. Látatlanban kiegyeznénk a november végi befejezésben, mert nincs se isten, se ember, aki megállítana bennünket a betakarításban. Éjjel-nappal mennek a gépek, nem lesz fennakadás a szállításban sem. Terv a betakarításra Az eddig végzett munka a termelőszövetkezetben biztosíték az elkövetkezendő napokra, hetekre. Mindent megtettek és megtesznek a siket- érdekében, a jövő év megalapozásáért. — A napi eligazításokon megbeszéljük a másnapi munkát, délután már minden tag tudja, mit fog csinálni. Hirtelen jött rossz idő sem ijeszt meg bennünket. A termelőszövetkezetben három helyen végzünk ládaszege- zést. Sok embernek tudunk itt munkát adni. Ádám Miklós járási osztályvezető más téeszekkel hasonlítja össze Tyukodot. — Jobban állnak a betakarítással, mint más hasonló adottságokkal rendelkező gazdaságok. A munkaszervezést felsőfokon végzik, tanítani lehetne. A többi nem rajtuk múlik. Sok függ október időjárásától. Tyúkodon tavasszal a rossz idővel küzdöttek. Most egyszerre értek be a növények. Mindezeket csak gondos, alapos munkaszervezéssel oldhatják meg. A betakarítási tervet ismeri minden szakvezető, minden tag. Felkészültek és az első naptól az utolsóig keményen dolgoznak a betakarításon. Sipos Béla ház kái. asszonyának kézimunO Békés megyében, az országban elsőnek felszabadult Bat- tonyán Tóth Pál, a Május 1. Tsz főagronómusának lakását sokan megnézik és megcsodálják. A régimódi, magas falu, üveges verandás szolgálati lakásban rengeteg a beregi keresztszemes hímzés. Jutott belőle az óriás ablakokra drapéria, a konyhában és a szobákban párnák, térítők gazdag választéka. „Édesanyám keze munkája” — mondja nem kis büszkeséggel a házigazda. — Ö Tarpán él, kormánykitüntetett népi iparművész. Földrajzilag messze kerültem, de a sok kézimunka úgy hat rám, mintha édesanyám ölelő karja venne körül. O Tarpán, egy bűbájos régi házban él az idős Tóth házaspár. Az ember úgy érzi, mintha a beregi táj egyik szép műemlék házában járna. Az alacsony házikó mestergerendás, a falak hófehérre meszeltek, s az egész lakás tele-tele kézimunkával és virággal. Még a lámpaernyő is beregi keresztszemes kézimunka, de jutott belőle az ablakokra, az ajtókra, a tévére, a rádióra és minden elképzelhető helyre. A gazdagon díszített kézimunkák művészi munkáról „vallanak”. — Negyven éve élek Tarpán, itt lettem szerelmese a beregi keresztszemes hímzésnek — magyarázza idős Tóth Pálné. — Édesanyám varrónő volt, már gyermekkoromban mindig körülötte csetlettem-botlottam. Emlékszem, 10 éves voltam, amikor elbújtam a padlásra és anyám színházi csipkesál- jából blúzt varrtam magamnak. Édesanyám szíve fájt a sálért, de nem vert meg, mert „remek” munka volt — mondotta. — Annak idején én szerveztem meg Tarpán a háziipari szövetkezet részlegét. 100 asszonyt és leányt sikerült behozni erre a nagyon szép pályára. Hosszú évekig részlegvezető voltam. Tarpa ma is rengeteg szép kézimunkát ad a hazai és a külföldi lakások díszítésére. Beszélgetés közben a ládából előkerülnek a „rejtett kincsek”. A zsűrizésre előkészített, vagy már lezsürizett térítők mintaválasztékban is igen gazdagok. Láttam a híres rákos garnitúrát, Rákó- czi-mintás futók, térítők egész sorát. Olyan térítőt is mutatott, amelyre egy 1865- ből származó vőfélykendő mintáját hímezte. Sok régi szép népi motívumot elevenít fel. A falon gyönyörű gobelinképek, ugyancsak a — Manapság sokan járnak a beregi tájon hazai és külföldi turisták egyaránt — avatkozik a beszélgetésbe Tóth Pál. — Büszkék vagyunk arra, hogy Tarpát nem kerülik el. Különösen a németek szeretnek a nézelődésen kívül vásárolni is. Nagyon kedvelik a beregi keresztszemest. — A kézimunka olyan, mint a virág. Csak szeretni lehet. Sok örömet, boldogságot hoz a kézimunka, ha azt szeretettel és gonddal csináljuk. Megteremtették a saját kényelmüket a tarpai kis portán. Fürdőszoba és alsó konyha áll rendelkezésre, a pitvart is takaros nappalivá varázsolták. Egyetlen bánata van Tóth- nénak: nem mindig kap megfelelő vásznat, ezért néha kénytelen panama, vagy kongré anyagra hímezni. Márpedig csak akkor értékes igazán a beregi keresztszemes, ha azt valódi vászonra hímezik. Ary Róza ,,Édesanyám keze munkája" Látogatóban Tóth Pálné tarpai népi iparművésznél
