Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

2 KELET-MASYARORSZA® 1978. október 24. HOZZÁSZÓLÁS Nincs elég telek! A Kelet-Mágyarország 1978. október 17-i számában K. V. tollából megjelent „Te­lek van, de ... ” cím alatti cikkel kapcsolatban az aláb­biakat közöljük. A cikk olvasása után arra a megállapításra juthatnak a lap olvasói, hogy Szabolcs- Szatmár megyében csupán ezen a két helyen működik lakásszövetkezet (Mátészal­kán és Nyíregyházán), pedig a cikkben említett két la­kásszövetkezeten kívül több helyen is alakult, így pld. Kisvárdán, Vásárosnamény- ban, Záhonyban, Tiszavasvá- riban stb., ha nem is ideális körü'mények között jutnak közművesített építési terü­lethez, mint a cikkben emlí­tett lakásszövetkezetek. Kisvárdán ugyanis öt éve alakult, ötszáz lakás kezelé­sét és jelenleg 76 lakás épí­tését mondhatja magáénak a lakásszövetkezet, de hogy csak ennyi a kezelésbe vett és épített lakások száma, nem a szövetkezet, hanem első­sorban a megfelelő közmű­vesített építési terület előké­szítésének hiánya az oka. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága Kisvárdán szö­vetkezeti lakásépítésre 1974. évben jelölt ki építési terü­letet, amit a szövetkezet 1975-ben megvásárolt. Az épí­tés folyamatos befejezésével — 1978-ban 32 lakást — ide­iglenesen (víz, szennyvíz­csatorna stb.) hálózatról üze­meltetünk, az út, járda stb. építéséről még szó sincs! Üjabb közművesített terü­letet tehát az ötödik ötéves tervben nem kapott lakásszö­vetkezetünk, annak ellené­re, hogy a megjelent cikk szerint is „A megyei tanács jelentős segítséget nyújtott, biztosította a terület előké­szítéséhez szükséges pénzt. Így mindenütt van közműve­sített telek”. Nemcsak a kivitelezőkapa­citás hiánya a probléma, ha­nem a megfelelően, időben előkészített telek hiánya is hátráltatja tehát a szövetke­zeti lakások építését, végső soron a megyei, illetve or­szágos lakásépítési program megfelelő megvalósítását. Megítélésünk szerint a me­gyében tervezett ezer szövet­kezeti lakás felépítése a tel­kek időben való biztosításá­val megvalósítható lett volna. „Űj város” Lakás- Ga­rázsépítő és Fenntartó Szövetkezet, Kisvárda Évente 28 ezer tonna mosóport készítenek a nyírbátori mosószergyárban. Naponta egy töltőgépen 25 tonna Biopon kerül a dobozokba. (GB) Műemléki sétány Nyírbátorban Kombinát a városközpontban Nyírbátor az ötödik ötéves tervidőszakban 268 millió forintot költ új létesít­ményekre. Országosan ismert gond az elhúzódó beruházá­sok sorsa, ezért a városi ta­nács ésszerűen gazdálkodik a pénzzel: főként azt építenek, amit várhatóan a tervciklus végére be is tudnak fejezni. Másodsorban, amire a legna­gyobb szükség van és nem utolsósorban pedig: ami a városkép formálásához, Nyír­bátor sajátos arculatának ki­meó — Ízleléssel Milyen tejet iszunk? Gyűszűnyi tej, vagy né­hány gramm a tejtermékek­ből elegendő ahhoz, hogy megállapítsák: milyen minő­ségű áru készül a tejipari vállalat üzemében. Sok függ a laboratórium munkájától. Hiszen elég egy kis figyel­metlenség, és családok ezrei­nél kerül asztalra a megszo­kottól eltérő összetételű, eset­leg gyengébb minőségű áru. A megyei tejipari vállalat nyíregyházi üzemében 8 dolgozó vigyázza két műszak­ban a termékek minőségét. Vezetőjük. Virágos Erzsébet hosszan sorolja, mi mindent kell ellenőrizni a 12 órás műszak alatt: Nem hamisított? — Az első szűrővizsgálat során a beérkező tejből ve­szünk átlagmintát. Megnéz­zük például zsír-, sav- és szárazanyag-tartalmát. A faj­súly ellenőrzése segít eldön­teni, hogy nem hamisítot­ták-e a tejet. Egy-egy minta vizsgálatához tíz perc .szük­séges. A 12 óra alatt 26 szál­lítmány érkezik. Valameny- nyi kocsin 3 tartály van, s mindegyikből külön mintát veszünk. A beérkező tejet vizsgáló laboráns ezért gya­korlatilag egész műszak alatt talpon van. Virágos Erzsébet több éves tapasztalat alapján fejtegeti: a legjobb tej az állami gazda­ságokból, a tsz-ekből érkezik. Ezekből készül a nyíregyhá­zi üzem két legkényesebb terméke: a tejföl és a jog­hurt. Van olyan gyenge mi­nőségű szállítmány, melyét a tejüzemben egyáltalán nem tudnak hasznosítani, hanem takarmányt gyártanak belőle a tejporgyárban. Gyártás közben — A következő lépcsőfok a gyártásközi vizsgálat — foly­tatja a laborvezető. — Ellen­őrizzük az alapanyag pasztő- rözöttségét. beállítjuk a tej 2,8 százalékos zsírtartalmát. A módszer egyszerű: zsírdús és fölözött tejet keverünk, így kapjuk meg a végtermé­ket. Vajnál a víz- és savtarta- lom-vizsgálat a legfontosabb Ha például magas a készít­mény .savszintje, akkor meg­olvasztják, átpasztőrözik és újra feldolgozzák. Virágos Erzsébet hozzáteszi: mióta laborvezető — ennek már két éve — erre még nem volt szükség. A tejföl gyártásközi Üjabb Levi’s-cikkek Farmerszoknyák, dzsekik, mellények A napokban Budapestre érkezett Aíeí Bachara, az amerikai Levi's cég alelnö- ke, hogy tárgyalásokat foly­tasson a Május 1. Ruhagyár vezetőivel a hazai farmer­gyártás továbbfejlesztéséről. A két vállalat múlt év ok­tóberében kötött kooperációs szerződés alapján a hazai boltokba 148 ezer Levi’s.nad- rág kerül az év végéig. A jövő évben már 360 ezer áll a belkereskedelem rendelke­Az újabb tárgyalássorozat alapján 1980-ban, a Május 1. Ruhagyár egyik gyáregységé­ben a Levi’s segítségével megkezdenék a felsőrészek gyártását is. Ha 160 embert foglalkoztató munkát ad a cég, akkor Karádon dzseki­ket készítenek majd. Ha en­nél nagyobb üzletet ütnek nyélbe, úgy a komlói gyár­egység állna át farmerszok­nyák, -dzsekik, -mellények és sportnadrágok gyártására. vizsgálatára a zsírbeállítás miatt van szükség. A 8—10 órás alvadási idő alatt órán­ként ellenőrzik a savfokát. Ahogy nő a savtartalma, úgy sűrűsödik a tejföl. Hasonló módon készül a joghurt, de más baktériummal kezelik, és zsírfoka is alacsonyabb, mint a tejfölé. — Munkánk befejező sza­kasza a késztermékek minő­sítése — folytatja Virágos Erzsébet. — A tejet, tejfölt száz, a kakaót tíz rekeszen­ként. a vajat mázsánként vizsgáljuk, szúrópróbaszerű­en. A kémiai összetétel mel­let nagy hangsúlyt kap a termékek csomagolása, sú­lya, a szavatossági idő fel­tüntetése. A nyíregyházi gyár körzetéhez tartozó 115 tele­pülésre innen szállítják ki a mátészalkai gyár termékeit — így a Túró Rudit, a hab­tejszínt, az ízesített joghurto­kat, a pudingot is. Ezeket is meózzuk — például ízleléssel. Az eredményt pontozásai je­gyezzük a bírálati naplóban. Értékelés 20 ponttal A készítményekre maximá­lisan 20 pont adható. A nap­lóban lapozva legtöbb helyen 17—18 pontos értékelések váltják egymást. De mit tar­tanak a minőségről a legszi­gorúbb meósok: a vásárlók? Márföldi István üzemveze­tő: — Legtöbbször azt teszik szóvá a megrendelők, hogy kiszakad a tejes zacskó. Ez a műanyagfóliás csomagolás — mondhatni — természetes velejárója. Ha kikerülő mennyiség 1—1,5 százaléká­nál sérült a tasak, akkor még nincs baj — ez a megenge­dett érték. Főleg télen for­dul elő, hogy híg a tejföl. Magyarázat: érlelés közben nem éri egyenletes meleg az egymásra halmozott rekesze­ket. Régebben többször érke­zett reklamáció azért, mert savanyú volt a tej. Az idén a vállalat hibája miatt ilyen eset nem fordult elő (h> alakításához nélkülözhetet­len. Talán legnagyobb feladat most a korszerű városköz­pont megtervezése, kialakí­tása. A Damjanich utca — Madách utca — Édesanyák útja — Fáy András utca — Hunyadi út és a Bajcsy-Zsi- linszky út által határolt vá­rosmagban új lakások épül­nek, kereskedelmi és szol­gáltató központot hoznak lét­re, iskolát, óvodát, bölcsődét és különböző szaküzleteket adnak át. A vendéglátó kom­binátot is ide telepítik. A mostani tervidőszakra 894 lakás megépítését hatá­rozták el, s most, két és fél ■ év elteltével már közel ezer lakásról beszélnek. Jól halad a célcsoportos lakásépítés. 228 bérlakást és 84 tanácsi értékesítésül terveztek, és már eddig összesen 164-be költözhettek a lakók. Űj for­ma a munkáslakás-építés: eredetileg nem is számoltak ezzel az akcióval, a Fáy utcai lakótelepen tizennégyet már a múlt évben átadtak. Az OTP-s lakások építése is meghaladja a tervezett üte­met, 66 helyett már eddig 129 et adtak át a tulajdonosok­nak és 1980-ig még 136-ot épí tenek. Még mindig a legvon­zóbb építkezési forma a csa­ládi ház: 328 újat fejeznek be 1980-ig. Gondot jelent viszont a lakásszövetkezeti és az egyedi társasházépítés. A városközpont kialakítá­sánál hangsúlyozott sze­rep jut a" Szabadság tér északnyugati oldalán épülő háznak, amelyben 72 lakás, a földszinten pedig 1500 négyzetméteres kereskedelmi és szolgáltató központ kap helyet. Gelka, fodrász, Pa­tyolat, a fényképész és a szakipari szövetkezet, do­hány- és hírlapbolt lesz az új házban, melynek tervezése, kivitelezése vitát robbantott ki. (Á műszaki nehézségek mellett a műemléki környe­zet megóvása szempontjából is lényeges követelményeket támaszt az Országos Műem­léki Felügyelőség.) Hangulatos sétányt hoz lét­re az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a városi tanács a református és a római ka­tolikus templom közötti rész összekötésével. A sétány a múzeumi és a műemléki kör­nyezet kialakításával bizo nyára a turisták tetszését is elnyeri, (tk) Segít-e az egy összegben történő bérutalványozás a javító-karbantartó (tmk)- munkák gyorsabb elvégzé­sében? A Kötekedő szer­dai adásából — a Borsodi Hőerőmű példáján — ki­derült, hogy igen. Persze csak akkor, ha az egyéb feltételek is adottak, pl. a szükséges anyagok, illetve alkatrészek rendelkezésre állanak. Az új bérezési for­ma elsősorban a jobb mun­kaszervezésben rejlő lehe­tőségek kiaknázására és az intenzívebb munkavégzés­re ösztönöz, ami azt jelen­ti, hogy alkalmazni min­denképpen érdemes. Meg­éri. A bemutatott egyetlen szemléltető, jó példa mel­lett a meghívott szakembe­rek beszélgetéséből pedig a tmk-munka eredményesebb és hatékonyabb végzésének ismeretes akadályozó té­nyezői kerültek terítékre. Miért nem használják ki akkor az új bérezési forma adta tartalékokat, a „csu­dálatos” időszaporítást? — sugallta a műsor a köteke- kő kérdést. Mindig szívesen nézzük a televízióban a nemzeti esteket. Túl azon, hogy jól­esik a kitekintés arra, hogy másutt mire képes a tévés „műsorgyár” (s egyál­talán nem előnytelenül ha­sonlíthatjuk össze a miénk­kel), a változatos produk­ciók egyetlen estére kon­centrálása mintegy kereszt- metszetben mutatja egy-egy nép kultúráját, országa ne­vezetes tájait, hagyomá­nyait, bepillantást nyújtva életformájába. A hatás te­hát felfokozott. Így volt ez a Román Televízió csü­törtöki estjén is. A látott műsorok közül legjobban a gyönyörű, kitűnően meg­komponált kisfilmek (Szi­lágysági lakodalmas, Ki­lencvensét kilométer tün­dérmese) tetszettek. A főműsor játékfilmje, a Gyilkos szenvedély elsősor­ban a kiváló színésznőként megismert Draga Olteanu- Matei nagy erejű játékával (Szemes Mari egyenrangú szinkronjával) nyújtott megemlékezésre méltót. A film témája — a megszál­lott, pusztító hajsza a pénz után — sokszor megírt és megjelenített. Ennek a fel­dolgozásnak a jogosultsá­gát és sajátos valóságízeit az 1946—47-es idők törté­nelmi körülményei, a ki­zsákmányolás visszaszorí­tása és megszüntetése ad­ták. Ezt a nagy feszültség­gel terhes időszakot a film azonban csak igen vázlato­san, leegyszerűsítve, túl­zottan fekete-fehér kontú­rokkal érzékeltette. Az ár- ' nyalás hiányát éreztük (az említett főszereplő és né­mileg a szűcsmester kivé­telével) a szereplők jellem­zésében is, különösen az ún. pozitív figurák ábrá­zolása tűnt erősen elna­gyoltnak, kissé sematizált- nak. Utóbbiakért részben kárpótolt a cselekmény jól fokozódó sodrása, amelyet George Cornea rendező biztos mesterségbeli tudás­sal irányított a várható végkifejletig. Merkovszky Pál A „Love story” (Szerel­mi történet) címet kapta az a műsor, amelyet. Hegyi Imre riporter és Kovalik Márta szerkesztő készített. Teljesen indokoltan tették idézőjelbe a címet, mert egyáltalán nem szerelmi történetekről volt szó, leg­alábbis nem azok a szó igazi, szép értelmében. A műsor alkotóinak is az volt a célja, azt gondolom, hogy ráébresszen sok fiatalt an­nak az önáltatásból, hazug­ságokból és különféle ál- ságokból kevert életszem­léletnek az életrontó lénye­gére amely nagyon sok fia­tal lány sorsát kisiklatta már. A sok és könnyen szerzett pénz, a sok „cucc”, a színesnek vélt, valójában tartalmatlan élet iránti vágy a könnyű megoldáso­kat, a felelőtlen kalandok útját sugallja legtöbbjük­nek. Ami idegen, ami kül­földi, az legtöbbször vonzó általában is, de nekik fő­képp akkor, ha nyugati, ha olasz. Az áru, a „cucc”, a fiú. Pedig — mint hall­hattuk már kint élőktől — a ruhadarabok éppúgy pia­ciak, vásáriak, mint azok a göndör hajú, kreolbőrű déli fiúk, akik néhány hétre, megtakarított pénzükön hozzánk jönnek „villogni”, pedig hazájukban egy jó- ravaló lány még csak pil­lantásra sem méltatja őket. Bizonyos tényeket, dolgo­kat már régen nem neve­zünk nevén. No nem a vas­kos kifejezésekre gondolok, mert a műsor egyik szerep­lője többször is egyértel­műen megmondta, minek is, kinek is tartja ezeket az esti szórakozóhelyeken kül­földi férfiakra vadászó „le­ánykákat”. Hanem arra gondolok, hogy ez a műsor is keresgéli az okát: „mitől termelődik újjá azon lá­nyok rétege, akik boldogu­lásuk útját csakis mozihős- figurák oldalán képzelik”, de maga a riporter, a szerkesztő szemérmesen hallgat arról, hogy ez a za­varos életfilozófia, ez az egész jelenség is a nyugati ideológiai fellazítás-fellazu­lás „eredménye”, következ­ménye. Azt hisszük: ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik. Pedig na­gyon is hatással van, a leg­különfélébb utakon, módo­kon, közvetítő eszközökön érkezik. Természetesen nem „szocialista prédikációt” kell tartani a fiataloknak, hanem sokkal jobban, ár­nyaltabban politizálni a műsorokban és a műsorok­kal. Tudom, ennek a mű­sornak is ez volt a szándé­ka, hogy kimondatlanul is tudtára adjon a hallgatók­nak a tények mögötti lé­nyeges dolgokat. Azonban vannak olyan lényeges té­nyek, amelyeket éppen el­hallgatni nem szabad, még akkor sem, ha nyíltan, „di­rekt” módon kell szólni, politizálni. Seregi István Elkobozták a csempeszarut A Nyíregyházi Járásbíró­ság Koczka Istvánná tisza- vasvári lakost 3000 forint pénzbüntetésre ítélte csem­pészésért. Koczkáné férjével és kiskorú gyermekével járt a Szovjetunióban, s ez év jú­nius 3-án érkezett vissza a záhonyi határállomásra. Az ügyeletes vámtiszt kérdésére úgy nyilatkozott, hogy az ál­tala és férje által hozott áru értéke nem haladja meg az engedélyezett 10 000 forint belföldi forgalmi értéket, s így állította ki a vámárunyi­latkozatot is. A tételes vám- vizsgálat során azonban cso­magjaiból 30 335 forint érté­kű áru került elő, amelyet bűnjelként lefoglaltak. A bíróság a pénzbüntetés mellett elkobozni rendelte a bűnjelként lefoglalt 4 akku­mulátortöltőt, 10 bim-bam csengőt, 4 forrasztópákát, 10 késkészletet, 1 porszívót. 1 Szputnyik magnetofont, 1 Selga zsebrádiót, 1 kvarcórát, 7 gáznyomáscsökkentőt, 36 kést, 36 kanalat, 36 villát. 4 tálalókészletet, 48 vegyes evőeszközt — összesen 20 357 forint értékben. A bíróság ítélete jogerős. <m. f.) SkÉPERNYÖEEu A rffÜB MELLETT

Next

/
Thumbnails
Contents