Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
II i Inagyarország XXXV. évfolyam, 249. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 21., szombat Krúdy-emlékünnepség Nagyszabású rendezvénysorozat kezdődött az író születésének centenáriumán Nyíregyházán Krúdy Gyulára emlékezik az ország. Századunk első harmadának kiemelkedő magyar prózaírója száz esztendeje született: 1878. október 21-én. A centenárium tiszteletére gazdag eseménysorozatot szervezett szülővárosa, Nyíregyháza. Október 20-án pénteken délután koszorúzással kezdődött a rendezvénysorozat. Az író szülőházán elhelyezett emléktábla előtt lerótták kegyeletüket a Kulturális Minisztérium az írószövetség, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Nyíregyháza város Tanácsa, valamint egy, az író nevét viselő szocialista brigád képviselői. A koszorúzási ünnepség után a megyei tanács dísztermében a Krúdy-emlékbi- zottság emlékünnepsége kezdődött. Gyúró Imre megyei tanácselnökhelyettes, az emlékbizottság vezetője üdvözölte a megjelenteket, közöttük Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettest, Ekler Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát, Tolnay Gábor akadémikust, az irodalomtörténeti társaság elnökét, Csák Gyulát, az írószövetség titkárát és a megjelent irodalmárokat, illetve a megye, a város párt-, társadalmi életének képviselőit. Bevezető szavai után Tóth Dezső mondott beszédet. — Krúdy Gyulára emlékezik az ország, a főváros, Óbuda hangulatos utcácskái, a Margitsziget fái, ám különleges, központi szerep jut a megemlékezésben a Nyírségnek, Krúdy szűkebb pátriájának — kezdte beszédét a miniszterhelyettes, majd így folytatta. „Itt, a szülőföldjén a legtartalmasabb, legbensőségesebb az íróra emlékezés atmoszférája, s ez nem véletlen. Áthatja a szűkebb haza öröksége Krúdy egész életművét, jel-jelbukkannak írásaiban e tájak, az itt élő emberek alakjai, e vidék hangulata. Itt szerezte azokat az élményeit a vidéki kisváros társadalmáról, embereiről, melyeket annyi alkotásában feldolgozott. ElKépfink az emlékünnepségröl: Tóth Dezső miniszterhelyettes Krúdy munkásságát méltatja. vágyódott innét, vonzotta a nagyváros — ám álmai-írá- sai örök vidéke jórészt ez maradt.. Ezt követően a miniszter- helyettes arról beszélt: szó sincs arról (amit néhányan szemrehányásképpen fölvetettek), hogy Krúdy Gyulából foradalmárt fabrikálni szándékoznánk. Igaz, ez a centenárium Ady és Móricz születésének ünneplése közé esik, ám természetszerűleg nem mindenben vesszük egy kalap alá e három művészt. A hagyományőrzés valódi lényege: minden értéket őrizzünk! Hogy megérthessük történelmünket, irodalmunkat, ahhoz minden lényegest ismernünk kell. Krúdy Gyula életművének megismerése — folytatta az előadó — nem köthető pusztán az évfordulóhoz, hiszen tudott dolog: rég fölfedezte őt már a film, a televízió, a rádió sőt, a színház is. A széles körű megismerés, a sokoldalú feldolgozások folytán, illetve a kutatók munkássága révén oszladozófélben van a „Krúdy-legenda” — ám nincs még egy ilyen olvasottságú klasszikusa a magyar irodalomnak, akinek értékelésében ily ellentmondásokat találhatunk. Krúdy marxista birtokbavétele elmaradt hasonló nagyságú írótársai mögött. így hát nem véletlen, hogy a centenáriumi megemlékezések középpontjában irodalomtörténészek, irodalmárok tanácskozása áll Nyíregyházán. „Anélkül, hogy a szakemberek munkájába szeretnék avatkozni — mondotta Tóth Dezső — hadd mondjam el: Krúdy ábrándos, álomvilá- gú írásai egy bomló kor mozgásainak hű szeizmográfjai, s nem dekadenciát tükröznek... Műveinek megértése nélkül szegényesebbek ismereteink népünk sorsáról is...” A miniszterhelyettes beszéde után átadták a Krúdy- centenáriumra meghirdetett képzőművészeti és irodalmi pályázat díjait. A pályázat elérte célját, színvonalas alkotások érkeztek be. összesen 43 irodalmár több, mint félezer műve, és 24 képzőművész 67 alkotása került a bíráló bizottság elé. örvendetes, hogy az irodalmi pályázaton nagy volt a műfaji változatosság, ez megyénk ifjú irodalmárainak fejlődését jelzi. Próza kategóriában az első díjat Badak Gyula kapta, második díjat Mester Attila és Öszabó István, harmadikat Kun István és Balogh Géza nyert. Verseiért (Folytatás a 4. oldalon) Óvári Miklós látogatása Nyíregyházán és Nyírbátorban Á Központi Bizottság titkárának tájékoztatója a megyei aktívaértekezleten Óvári Miklós beszél a nyíregyházi pártaktíván. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a reggeli órákban Nyíregyházával ismerkedett. A város legfiatalabb és legnagyobb lakótelepe, a Jósaváros megtekintése után dr. Tar Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának és László Andrásnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének társaságában felkereste a megye legfiatalabb középfokú oktatási intézményét, a fémipari szakközépiskolát, ahol Ökrös István igazgató és Harcsa Zoltán párttitkár fogadták. Ezt követően bemutatták a vendégnek a korszerűen felszerelt műhelytermeket és a tornacsarnokot, s szóltak arról: a középiskola legfőbb célja, hogy az életre, a munkára neveljen, s jól képzett szakmunkásokat adjon a város dinamikusan fejlődő iparának, ugyanakkor alaposan felkészítsen a felsőfokú műszaki tanulmányokra is. A Központi Bizottság titkára elismeréssel szólt a létesítményről, az intézet munkájáról, és sok sikert kívánt a szép célok megvalósításához. Óvári Miklós ezt követően a megyei pártbizottság székházában aktívaértekezleten tartott tájékoztatót a kül- és belpolitika időszerű kérdéseiről. A bevezetőben átadta a Központi Bizottság üdvözletét a résztvevőknek, Sza- bolcs-Szatmár megye kommunistáinak és egész lakosságának. A Központi Bizottság áprilisi határozatáról szólva hangsúlyozta: a párttagságnak és a lakosságnak ma újr?. és újra át kell gondolni e határozat lényegét. A Központi Bizottság ezen az ülésén a XI. kongresszus óta eltelt három év munkáját ösz- szegezté, s reálisan értékelte az azóta elért eredményeket. Kritikusan és önkritikusan szólt azokról a kérdésekről is, amelyekben javítani kell eddigi munkánkon. Az ülés fő mondanivalója az volt, hogy a kongresszus határozatainak végrehajtása eredményesen folyik, a párt által kidolgozott irányvonal helyes, s a jövőben is minden okunk megvan az optimizmusra. — Nincs szükség fordulatra az MSZMP huszonkét éve töretlenül folytatott politikájában, hiszen ez nagy fejlődést hozott itthon és külföldön is megbecsülést szerzett hazánknak. A továbbhaladás azonban természetszerűen követeli tőlünk, hogy fő figyelmünk a politikai vonal végrehajtására irányuljon. A KB áprilisi ülése is ezért foglalkozott olyan behatóan ezzel a témával, hiszen o végrehajtás az egész nép érdeke és ügye. Pártunk hat évtizedes tapasztalata, — folytatta az előadó —, hogy az egység, a helyes politika és annak jó megvalósítása alapfeltétele a párt vezető szerepe érvényesülésének. A vezető szerep azon múlik, mennyire halad előre az országban és egy-egy konkrét munkahelyen a szocializmus ügye, mennyire tudjuk megnyerni az embereket a párt politikájának és egy-egy konkrét feladatnak. Ezért van döntő fontossága a tömegek között végzett munkának. Annak, hogy az emberek megértsék a feladat lényegét és kövessenek minket. A Politikai Bizottság tagja ezt követően hangsúlyozta: az áprilisi ülésen a Központi Bizottság nagy figyelmet fordított a kádermunkára, hiszen a jó végrehajtás a káderek sokaságán múlik. Kádermunkánk továbbra is a bizalomra, a humanizmusra épül, ám a jövőben méginkább mérvadó és elsődleges, hogy a vezetők megfeleljenek a hármas követelménynek. Ezt szükségessé teszi gazdasági helyzetünk is. Két nagy feladatot kell e területen egy időben megoldanunk. Az egyik, hogy népgazdaságunk az extenzív fejlődési szakaszról teljesen az intenzív szakaszra térjen át. Ehhez a fejlesztés minőségi követelményeit szükséges előtérbe állítani. A másik feladat, hogy gazdaságunk gyorsabban alkalmazkodjon a világgazdasági helyzet változásaihoz. E két — egymagában is igen nagy — feladat igényli, hogy következetesebben alkalmazzuk a szocialista elosztás helyes elveit. Kapjanak nagyobb szerepet az anyagi ösztönzők, és a gyakorlatban is érvényesüljön a jobb munkáért több bér elve. Azt akarjuk a jövőben, hogy aki jól dolgozik, azt következetesebben díjazzák. Ebből az is világosan következik: az ország tovább nem képes arra, hogy a rossz, a hanyag, a felületes munkát végzőkkel ne éreztesse népgazdaságunk helyzetének nehézségeit. A lelkiismeretesen végzett, a jól szervezett munka életszínvonalunk javításának alapja. Nagyon sok múlik a gazdasági és az egyéb területen dolgozókon. Ebben valóban az egész társadalom összefogására van szükség. Arra, hogy mindenki végezze el a maga feladatát maximálisan jól. A Központi Bizottság titkára végül arra kérte az értelmiséget: példamutatásával, az igazi kultúra iránti igény felkeltésével segítse népünk fejlődését. Óvári Miklós az aktívaértekezlet után megtekintette a megyei Jósa András Múzeum kiállításait. Itt a vendéget dr. Németh Péter igazgató kalauzolta. A Politikai Bizottság tagja a délutáni órákban Nyírbátorba indult, ahol felkereste a közelmúltban átadott tizenhat tantermes egyes számú általános iskolát. Itt Meggyes- sy Gyula igazgató és Boros Gáborné párttitkár fogadták. Elmondták, hogy az intézmény a most épülő nyírbátori nevelési-oktatási központnak csak egy része, amelyben 100 személyes óvoda és 80 személyes bölcsőde is helyet kap még a közeli jövőben. A 45 milliós költséggel létesülő kombinátban korszerű körülmények között nevelhetik, oktathatják tizennégy éves k?rig az ipari negyed gie,~mekeit. Bemutatták a vendégnek a hatezer kötetes iskolai könyvtárat, a politechnikai műhelyeket, az úttörőszobát, a tornatermeket, (Folytatás a 4. oldalon) A Központi Bizottság titkára az új nyírbátori általános iskolában. Ab Irodalomtörténeti Társaság nevében megkoszorúzzák az író szülőházát. *
