Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 21. KÉRDÉSEK-VÁLASZOK A MEGYESZÉKHELYRŐL Orvosi ellátás, óvoda, bolt LEHETŐSÉG SOPRONBAN Erdőmérnöknek Szabolcsból Naponta 160 darab tartályláda készül a TISZAFA tisza- löki üzemében. Balogh Antal a raklapokat illeszti a ládák aljához. (Császár Csaba felv.) Több gyümölcslé elektronokkal Fokozható a gyümölcslétermelés a Moldáviai Tudományos Akadémia alkalmazott fizikai intézetében kidolgozott Plazmoliz—2M jelzésű új berendezéssel. A termelésnövekedés a feldarabolt gyümölcsön átbocsátóit különleges elektromos impulzusok segítségével érhető el. A gyümölcs lágy részeinek finom aprítását az ekkor keletkező elektronok végzik el. Az elektronok szétroncsolják a sejtszövet burkát is, s ezáltal a korábban veszendőbe ment gyümölcslé is ki- sajtolódik. Közismert elnevezése: kékesszürke betegség. Forrása a rossz, szennyezett ivóvíz, amely elsősorban a csecsemők számára jelent veszélyt. Szabolcs-Szatmár lakossága a megye valamennyi településén egészséges vízhez juthat. Vannak azonban, akik megszokásból és kényelemszeretetből nem élnek ezzel a lehetőséggel — ugyanis sokhelyütt 100—200 métert gyalogolni kell a mélyfúrású kú- tig. Ehelyett az udvari, ásott kutak vizét fogyasztják, amely nem elsősorban bakteriális szennyezettsége miatt veszélyes, hanem azért, mert mérgező vegyianyagokat: ammóniát, nitritet, nitrátot tartalmaz. Légzési zavarok Több közérdekű kérdés érkezett a közelmúltban Nyíregyházán a városi pártszervekhez és szerkesztőségünkhöz: a kérdéseket és az illetékesektől kapott válaszokat ágazatonként csoportosítva közöljük. — Nagyobb igény van a fogorvosi ellátás üzemekben történő kiterjesztésére és a jósavárosi délutáni fogorvosi ellátásra. Várható-e ezek megoldása? — A városban dolgozó fogorvosok munkájára lehet alapozni, amely egy bizonyos határon túl nem bővíthető — kevesen vannak. Még a nagyobb üzemek mindegyikében sem lehet jelenleg megoldani a helyi fogszakorvosi rendelést, az erő jelenleg csak arra elég, hogy a szak- rendelés és a körzeti fogászat szervezetét erősítsék. Szintén hasonló okok miatt nem oldható meg jelenleg a jósavárosi délutáni rendelés. A városi rendelőintézetben viszont van délután is fogászati rendelés, amely a jósavárosi lakosok számára is rövid autóbuszúttal eleihető. — Miért állt le a Búza utcai óvoda építése? — A gyermekintézményhez egy kazán hiányzik, amely nem érkezett meg. Várhatóan az év végére elkészül a város első emeletes, korszerű, 200 személyes óvodája. — Sóstóhegyen kevés az óvodai hely. Korábban ígéret hangzott sí, hogy 197 f- ban Sóstóhegyen óvoda épül, de erre a helyszínen még nem látható semmi előkészület. kékesszürke betegség megyénk legkülönbözőbb pontjain — még Nyíregyházán is — előfordul. Hinta naponként A mélyfúrású kutak egészséges vizét fogyasztva megelőzhető a betegség. Erről a víz rendszeres ellenőrzésével gondoskodik a KÖJÁLL. A közkutakról évente 1—2 alkalommal, a nagyobb területet ellátó vezetékekről hetenként, a nyíregyházi hálózatról pedig naponta vesznek mintát. Egy év alatt 9—10 ezer mintát dolgoznak föl a laboratóriumban. A bakteriológiai ellenőrzések mellett értékelik a víz vegyi összetételét is. így például mérik a vas-, a mangán-, az — Tervezik az óvodaépítést. A késést az okozza, hogy nem készült el a tervdokumentáció, s e nélkül még nem lehetett megkezdeni az építkezést. — A Fecske utcán gázvezetéket építettek, rendezetlenül hagyták a környéket, a csapadékcsatornákat is eltömítették, s ez gondokat okoz. — A műszaki osztály 30 napos határidőt tűzött ki a megbontott területek helyre- állítására, s kötelezte az építőket a csatornarendszer és a hozzá tartozó műtárgyak rendbetételére is. — Miért nem festik gyakrabban az útburkolati jeleket, s miért kell olyan sokáig várni egy-egy újabbra? — Rendszeresen érkeznek igények a tanácsra, sok újabb zebra, burkolati jel felfestését kérik. A bejelentést követően megvizsgálják annak indokoltságát, szakmai lehetőségeit. Egy-egy időszak új igényeit összegyűjtik, s a legközelebbi burkolati festéseknél végzik el. Esetenként gondot okoznak az anyagiak is: a már meglévő jeleket is rendszeresen újra kell festeni, s az újak sokba kerülnek, a tanács nem rendelhet meg korlátlan mértékben. — A gyakorlatban nem vált be az Erdő sor—Sóstói út kereszteződésében lévő forgalmi lámpa programja. Egyes fázisok túl rövidek, mások indokolatlanul hosszúak. Miért nem lehet megváltoztatni? — Meg lehet vá'toztatni«.s ez hamarosan meg is törtéammónia-, a nitrit-, nitráttartalmat, a minta lúgosságát, keménységét. Egy év alatt 70—80 ezer vizsgálatot végeznek nemzetközi szabványok szerint. Ásott kutak vize Az ásott kutak rendszeres ellenőrzésére nincs lehetőség. Ezek vize elsősorban felmérések alkalmával kerül mikroszkóp alá. Az utóbbi évek tapasztalatait négy megye: Hajdú, Heves, Borsod és Szabolcs higiénikus szakemberei értékelték a közelmúltban. Megállapították, hogy a veszélyes kékesszürke betegség előfordulása a négy megye vonatkozásában Szabolcs- Szatmárban még mindig előkelő helyet foglal el. (h) nik. Elkészül ugyanis a Marx téri csomópont, s e.z- zel megnyílik a Kun Béla út is. Várhatóan lényegesen megváltozik a Sóstói úti kereszteződés forgalomszerkezete is. Az új lámpaprogram már ehhez igazodik. — A Hímes kereskedelmi ellátása■ megoldatlan. Terveznek-e itt változást? — Igen, mérsékelt javítás már jövőre lesz. Megnyitnak ugyanis egy tej-tejtermék pavilont és egy — magánkereskedő által üzemeltetett — vegyesboltot. — A gumigyár előtt lévő zöldségbolt nyitvalartúsa nem igazodik a gyáriak munkaidejéhez, mire a vásárlók jönnének, bezár. Miért nem változtatnak? — Jogos az igény; a ZÖLDÉRT vállalat boltja október 15-től délután fél ötig tart nyitva. — Nagyon elhanyagolt a Ságvári-telepen lévő Hősök temetője. Miért nem rendezik állapotát? — Részleges felújítás, kerítésépítés történt. A kertészeti vállalat az idén csak a legszükségesebb karbantartást végezte el; a rendbetétel valóban indokolt, s azt meg fogják oldani. TESZÖV- elnökségi ules Jármiban A megyei mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségének elnöksége soron következő ülését pénteken a jármi Alkotmány Termelő- szövetkezetben tartotta. Többek között beszámoló hangzott el a módosított szövetkezeti törvény végrehajtásának tapasztalatairól. A napirend előterjesztésében hasznosították azokat a javaslatokat. észrevételeket, amelyeket a párt megyei végrehajtó bizottsága tett a témával kapcsolatban a közelmúltban tartott ülésén. Az elnökség tájékoztatót vitatott meg a kalászos növények termesztésének helyzetéről, különös tekintettel a fajtaváltásra. Sopron nevét számos jelzővel emlegetik: műemlék város, üdülőváros, a hűség városa. Az utóbbi két évtizedben az iskolaváros névvel gazdagodott. Itt képezik a mérnököket a faipar számára. Hazánk faipara a felszabadulás után egyike volt annak az iparágaknak, amelyeket szinte a semmiből kellett felépíteni. Néhány korszerűtlen fatelep, század eleji gőzfűrész, famegmunkáló gép jelentette a feldolgozási A modern fatermékek (bútorok, ajtók, ablakok, épületszerkezetek) készítéséhez meg kellett valósítani a korszerű alapanyagok gyártását. A fűrészüzemek rekonstrukciója mellett új termékek előállítását kezdték meg a farostlemez- és forgácslapgyárakban. A fejlődés záloga pedig a megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. Ezeket a szakembereket az Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, két szakon képezik. A tanulmányi idő a mérnöki szakon öt, az üzemmérnöki szakon három cv. A hallgatók magas fokú műszaki alapképzést kapnak, majd a jól Korunk zenéje címmel rendezte meg az Országos Filharmónia Szokolay Sándornak, a ma élő legismertebb magyar zeneszerzőnek szerzői estjét a tanárképző főiskola nagy előadótermében, október 18-án, este 7 órakor. A kitűnő zeneszerző kóruskompozícióiból és kamarazeneműveiből kaptunk egy csokorra valót. Közreműködtek a hangversenyen: a debreceni Kodály kórus Gulyás György vezényletével, valamint Gyarmati Vera (hegedű), Lubik Hédi (hárfa), Szokolay Ádám (fuvola), Fábián Márta (cimbalom), Szűcs Lajos (zongora), Csősz János (trombita), Perecsé- nyi Zsuzsa, Nánai Zsuzsa, Szerdahelyi János (ütő), Németh Zsuzsa (ének) művészek. Szokolay Sándor a békés- tarhosi énekiskolában kezdte meg zenei tanulmányait. — innen a meleg barátság, mely Gulyás Györgyhöz, egykori tanárához, művei bemutatójához fűzi — és a budapesti Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán fejezte berendezett laboratóriumokban és az ezer négyzetméteres tanműhelyben, valamint a faipari üzemekben sajátítják el a termelési ismereteket. A bútor-, ajtó- és ablakgyártási, a fűrész- és lemezipari gyakorlatok mellett jártasságot szereznek a belsőépítészetben és a hajóépítésben is. A végzett faipari mérnököket és üzemmérnököket a bútor-, a forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszergyárak várják. Az egyes vállalatoknál pályázat útján helyezkedhetnek el és egy végzett szakember négy álláshely között válogathat. Ez a faipar mind jelentősebb műszaki fejlesztésével magyarázható. A végzett mérnököknek az egyetem mérnöktovábbképző és szakmérnöki tanfolyamokat szervez. Az ötéves tanulmányhoz sajátos hangulatot kölcsönöz a város és festői környezete. A Selmecbányáról Sopronba költözött egyetemen az elődök hagyományait szeretettel ápolják. A KISZ klubházában egyetemi színpad és szakkörök működnek. Az ország egyik legmodernebb egyetemi könyvtárát is itt avatták nem régen be. Műveivel díjat nyert több alkalommal, többek közt a varsói, a moszkvai és bécsi VIT-en. Kossuth-díjat, Erkel-díjat, érdemes művész kitüntetést kapott. Jelenleg a Zeneművészeti Főiskola tanára, a Magyar Kodály Társaság elnöke. Műveit a drámaiság, pátosz, az expresszív kifejező erő jellemzi. Keresi azt az új mondanivalót, annak kifejezési formáit, mely a ma emberének problémáit korunk zenei nyelvén próbálja megszólaltatni. Zenéje őszinte vallomás, nem kísérletezés. Felelősséget érez műveiért, melyekben az esztétikai szépben vetett hite nyilvánul meg. A főiskola nagytermét zsúfolásig megtöltő közönségnek maga a szerző tolmácsolta keresetlen szavakkal műveinek tartalmát, mondanivalóját. A debreceni Kodály kórus és a műveket bemutató művészek produkciója méltó volt a kitűnő zeneszerző műveinek hű tolmácsolására. A közönség melegen ünnepelte a szerzőt és az előadókat. Vikár Sándor Diplomáciai bonyodalom — bélyeg miatt Árverés Nyíregyházán A KÉKESSZÜRKE BETEGSÉG Vízcsepp mikroszkóp alatt Évente 70—80 ezer vizsgálat A Szokolay-est Kiüldözte a családját A megyei KÖJÁLL vizsgálatai szerint az ásott kutak vize gyakorlatilag emberi fogyasztásra alkalmatlan. A természetes szennyeződések mellett műtrágya és számos más vegyianyag is oldódik a talajvízben. Ezért a talajvízre települt ásott és úgynevezett vert kutak vize nem iható. Tévedés azt hinni, hogy forralással megelőzhető a veszély. A baktériumok valóban elpusztulnak, de az ammónia, a nitrit, a nitrát koncentrálódik. Ezek az anyagok kötődnek a vérben, s károsítják az oxigént szállító véralkatrészeket. Légzési zavar keletkezik, a csecsemő elkékül, s csak gyors orvosi beavatkozás segíthet rajta. Évente átlagosan 1—2 haláleset keletkezik, a megbetegedések száma pedig 30—50 között változik. A Két éve folytatólagosan elkövetett sikkasztásért, most ifjúság elleni bűncselekményért ítélte el a bíróság Szabados József 40 éves sóstóhegyi lakost. Az idült alkoholista Szabados ellen sok kifogás merült már fel munkahelyén, a Vörös Csillag Tsz- ben is, sőt a rendőrség is kiszabott rá néhány hónappal ezelőtt 1800 forint bírságot veszélyes fenyegetés miatt, ő azonban nem változtatott magatartásán. Rendszeresen részegen járt haza, feleségét és négy kiskorú gyermekét kiüldözte a lakásból, a szomszédok elmondása szerint még télen is előfordult, hogy a gyerekek mezítláb menekültek a hóban apjuk elől. A tárgyaláson Szabados mindent tagadott: a betört ablakokat is a gyerekekre fogta, elismerte, hogy egyik fia a nyáron az utcán aludt, de a két nagyobbik gyereket hibáztatta érte. A bíróság hét hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szabadost, elrendelte a két éve kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását és kötelezte arra, hogy a szabadságvesztés ideje alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. — 1935-ös kiadású három Rákóczi-bélyeg 240 forint helyett 200-ért! — Megveszem! — 1950-es repülősor 220 helyett 110 forintért! Ki ad érte ennyit? — Én kérem! — 130 forintot adok érte! — Tessék, a magáé! Majdnem egy órán át folyt az alku a bélyegárverésen. Gazdát cseréltek a csaknem fél évszázados kiadványok. A nyíregyházi bélyeggyűjtők néhány nappal az október 14-i börze előtt beadták a szövetségbe az eladásra szánt gyűjteményt. S aztán jó néhányan eljöttek az aukcióra. — Az a baj, hogy a legtöbb gyűjtőtárs azokat a sorozatokat vagy egyedi bélyegeket akarja eladni, ami majdnem mindegyikünknek megvan — említi a viszonylag kis kereslet okát Puskás Gábor. — Pedig jó lenne szert tenni minél szélesebb körű ismereteket közvetítő bélyegekre. Nagyon sokat lehet tanulni a bélyeggyűjtéssel. Elég ha arra gondolunk, hogy az első ötéves terveket ábrázoló bélyegeken sok olyan kézzel végzett .munkafolyamatot ábrázoltak, amit ma a gépek csinálnak helyettük. Egyrészt a fejlődést lehet nyomon követni, másrészt diplomáciai bonyodalmat is okozott már valamely vitás határterület ábrázolása a bélyegen. Nyíregyháza már bekerült az ország „bélyegtörténelmébe”, hiszen a város felszabadulása után, még 1944 őszén, az egykori Vitkovics-nyom- dában készült az első „szabad” bélyeg. Négy darabot és egy levelezőlapot nyomtattak — mindkettőből 4—4 ezret. Értékét mutatja, hogy a postásokat akkor ezzel fizették. A már bélyegtörténeti ritkaságnak számító kiadványhoz a 3 ezer nyíregyházi bélyeggyűjtő mindegyike szeretne hozzájutni. Újlaki Vilmos szakmunkástanuló két éve gyűjti komolyabban a bélyeget. Négyezer darabos gyűjteményét most rendszerezi. — A hazai sorozatokat akarom megszerezni. A még olyan szép afrikai kiadványoktól megválók, mert csak a teljes gyűjtemény ér valamit. A bélyeg rendsze- retetre tanít és szórakoztat. Ezért foglalkozom vele. (t. k.)
