Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

Zöldellő őszi vetés a Nyírségben. (Elek Emil felvétele) MA „Igen" után pezsgő (2. oldal) Á jövedelmező táppénz (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Győzelem — tanulságokkal (8. oldal) Kilencvenezer mázsa dohány termett Takarékossággal, technológiai fejlesztéssel ellensúlyozzák a kisebb termést Gyermekruha Mátészalkáról. A BFK mátészalkai gyárában szovjet megrendelésre g^fermekruhákat készítenek. Velicskó Zsuzsa blokkvezető, Varga Éva kötő-hurkoló szakmunkás varrását vizsgálja. (Elek Emil felvétele) Megyénk egyik fontos nö­vénye a dohány. Az idei sze­zon mezőgazdasági munkái befejezéséhez közelednek. Pontos adatok vannak már a termésről, készülnek a gaz­daságossági számítások is. Várhatóan milyen eredmé­nyekkel zárul a dohányter­mesztés-feldolgozás idei nagy munkája? — kérdeztük Jóna Páltól, a Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalat igazgatójától. — Nyolc és fél ezer hektá­ron termesztettek dohányt az idén partnergazdaságaink, ezer hektárral nagyobb terü­leten, mint egy esztendővel ezelőtt — mondta. — A te­rületnövekedés teljes egészé­ben a tőkés export és a hazai fogyasztási igények által egyaránt kívánt Virginia (Hevesi) dohányfajtáknál történt. Az idén már 112 dohány­kombájn dolgozott a megyé­ben (tavaly a százat sem ér­te el a számuk); a dohány­terület 42 százalékát ezek művelték. Csaknem 150 új, korszerű szárítóberendezést kaptak a termelőüzemek; je­lenleg már több, mint 400 ilyen berendezés működik, a nagyüzemi dohánytermelő terület 50—55 százalékát szolgálják ki. A dohányter­melési rendszerben tömörült gazdaságok már a nagyüzemi dohánytermő terület három­negyedén gazdálkodnak. — A felkészülés tehát jó termést ígért — összegezte az igazgató —, ám az idei rendkívül kedvezőtlen idő­járás nagymértékben sújtot­ta a dohánytermesztéssel foglalkozó gazdaságokat. Bár az újfehértói, demecseri, nagykállói, mátészalkai könnyűipari üzemek, ame­lyek a megye iparosításának számottevő eredményeit jel­zik. Alkalmat adott a műszaki hónap arra is, hogy a mű­szaki értelmiség gazdagabb külső kapcsolatokra tegyen szert: értékesek voltak a ta­nácsokkal, a szakszerveze­tekkel, a népfronttal, a TIT-tel közösen szervezett rendezvények, amelyeken a mérnökök, közgazdászok, technikusok, szakmunkások sokoldalúan ismerkedhettek meg a társadalmi élet kép­viselőivel, a közös gondok­kal. A mezőgazdasági gépek megismerése központi helyet foglal el a mezőgazdasági gé­pész szakemberek képzésé­ben. E képzés tartalmi és módszertani kérdéseiről ren­deztek tanácskozást a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kolán október 17-én, kedden. A nyíregyházi házigazdák mellett szakemberek érkez­tek Mezőtúrról, a Debreceni Agrártudományi Egyetem ott működő gépészeti főiskolai karáról, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemről, a nagy- igmándi iparszerű kukorica­termesztési rendszer, vala­mint a nádudvari KITE kép­viseletében. Dr. Pethö Ferenc, a nyíregyházi főiskola főigaz­gatója köszöntötte a tanács­kozás résztvevőit, majd elő­adások következtek. Többek között beszámoltak az elő­adók az üzemmérnökök kép­zésének gyakorlati és elméle­ti kérdéseiről, a mezőgépésze­ti oktatás helyéről, szerepé­ről. Beszámolókat halhattak a résztvevők a fiatal mérnö­kök termelésben betöltött sze­repéről, a tanszéki kutató­munkáról, a tudományos di­ákköri tevékenységről. Az előadásokat vita követte, majd ajánlásokat fogadott el a tanácskozás. Ezután dr. Pat­kós István, a mezőtúri főis­kolai kar igazgatója mondott zárszót. Délután a tanácsko­zás résztvevői a nyíregyházi repülőtéren megismerkedtek a mezőgazdasági repülőkép­zés bázisával, este pedig szak­ember-találkozón vettek részt. emcsak idei tenniva- ' lókat összegeztek a i műszaki hónap ren­dezvényein. Tervhivatali, minisztériumi vezetők tar­tottak több előadást; s ren­dezvénysorozat keretében ezek főként már a hatodik ötéves terv előkészítését célozták. Olyan tennivalók országos összefüggéseit is­merték meg megyénk mű­szaki szakemberei, amelyek a következő hónapok során a munkahelyeken már konk­rét feladatokként jelentkez­nek, tehát a tervkészítést, a gyakorlati munkát is segí­tették. M. S. a zöld dohány betakarítása júliusban megkezdődött, és augusztustól ütemesen halad a száraz dohány átvétele is — a termesztési eredmények a tavalyi kiemelkedő, jó ter­més után kedvezőtlenek. A megyében ugyanis kb. 10,7 mázsás hektáronkénti átlag­termés várható, amely lénye­gesen alacsonyabb a tavalyi­nál. összesen kilencvenezer mázsás termésre számítunk, ami kb. 25 százalékkal ala­csonyabb a tavalyinál. A tájékoztatásból kitűnt, hogy a felvásárlási átlag­árak csökkenése is várható, mert a korábbi peronoszpóra- fertőzés miatt gyengébb a minőség. (Az ebből eredő kár mérséklésére már eddig 30 millió forintot fizetett ki kár­talanítás címén a dohányfer­mentáló vállalat. Ez az ösz- szeg a minőségcsökkenés miatti bevételkiesésre szá­mottevő segítség, de a meny- nyiségi veszteségnek kis há­nyadára nyújt fedezetet.) A teljes szezont átfogó el­ső gazdaságossági számítások azt jelzik, hogy a 10,7 má­zsás hektáronkénti átlagter­mésnél még változatlanul jövedelmező a termelő gaz­daságok számára a dohány, de a nyereség mindenképpen jóval szerényebb a tavalyi­nál. VOLÁN-BÁZIS ZÁHONYBAN? Országos szállítási tanácskozás Nyíregyházán A MÁV és a Volán együt­tes szállítási feladatainak időszerű tennivalóiról kezdő­dött kedden kétnapos tanács­kozás Nyíregyházán, a Vo­lán vállalatok párttitkárai­nak részvételével. A közle­kedési szakembereket Szem­ián Tibor, a városi pártbi­zottság titkára köszöntötte és tájékoztatta őket Nyíregyhá­za gazdasági életéről. A tanácskozás előadója dr. Zahumenszky József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyet­tese volt, aki referátumában kitért a MÁV és a Volán együttes szállítási munkájá­ra. Elmondta: a két közleke­dési nagyvállalat együttmű­ködése azért is fontos, mert ketten hazánk áruszállítási igényeinek több, mint 80 százalékát teljesítik. Elhang­zott: a MÁV és a Volán di­cséretre méltó közös mun­kájának eredményeként — mint például a korszerűtlen vasútvonalak megszünteté­sével, s ezek forgalmának közútra terelésével — több mint 2 és fél milliárd forin­tot takarított meg a népgaz­daság. A Volán vállalatok naponta 2400 vasúti vagon tartalmát továbbítják rendel­tetési helyére. A MÁV és a Volán vezetői az országban 80 vasútállomást jelöltek ki, ahol a fejlesztéseket kon­centráltan, együttesen való­sítják meg. Az itt dolgozó MÁV—Volán komplexbri­gádok munkáját megkönnyí­tette a rakodás nagyarányú gépesítése. A Volán Tröszt vállalatai 1978-ig a tervezett 510 millióval szemben 700 millió forintot fordítottak az áruszállítást meggyorsító gé­pek vásárlására. A tröszt vezérigazgató­helyettese szólt a Volán zá­honyi elképzeléseiről is. Mint elmondta az átrakókör­zetben a közeli esztendők­ben célszerű lenne megvaló­sítani egy Volán-bázis kiala­kítását. mely megoldhatná egyes áruféleségeknek az át­rakás utáni közúton történő szállítását. A tanácskozás résztvevői kedden felkeresték a MÁV záhonyi körzetét. Műszakiak NAPIRENDEN A CSENGERI VÁLTOZÁSOK Megvalósul a hosszú távú iparfejlesztés Ülést tartott a megyei tanács vb □ űszaki értelmiségünk gazdag programok között válogathatott az elmúlt egy hónapban — előadások, ankétok, bemuta­tók követték egymást nap mint nap: a kedden zárult műszaki hónap mérlege mindenképpen kedvező. Üj vonásokat fedezhet­tünk fel az MTESZ idei rendezvénysorozatában, amely „A tudomány a mű­szaki fejlesztés szolgálatá­ban” címet viselte. Közelebb hozta a műszakiak széles kö­réhez a tudomány olyan, korábban elvontnak szá­mító részeit, amely ma már a gyakorlati életben egyre nagyobb helyet kér. Ezt jel­zik azok a kapcsolatok is, amelyek a műszaki hónap idején jöttek létre a Debre­ceni Akadémiai Bizottság és az MTESZ megyei szerveze­te között. Néhány új tudományág is jelentkezett; köztük legör- vendetesebb talán az, hogy a számítástechnika, a szá­mítógépiek és azok alkalma­zása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A műszaki hónap idején tartott színvo­nalas bemutatót és előadás- sorozatot már e héten újabb követi, amelyen a számító- gépes árelemzést már sza­bolcsi szakemberek ismerte­tik. A megye iparának gazda­godását jelzi, hogy a textil­ipari tudományos egyesület néhány csoportból az egész megyét átfogó nagy egyesü­letté alakult; munkájába olyan új, nagy gyárak dol­gozói kapcsolódtak be, mint A megyei tanács végre­hajtó bizottsága keddi ülésén beszámolót vitatott meg Csenger Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának tevékenységéről. Töb­bek között megállapították: a nagyközségi tanács vb az elmúlt években fokozatosan javuló eredményes munkát végzett. Több olyan hátrál­tató körülmény, mint az 1970-es árvíz, a hosszú éve­ken át veszteségesen gazdál­kodó termelőszövetkezet, va­lamint a Cengerhez tartozó hét község tanácsi munká­jának szervezése ellenére sikeresen hajtották végre az utóbbi 2—3 év terveit. A község gazdasági életében egyre meghatározóbb szere­pet játszik az ipar. Közel ezer főt foglalkoztatnak az odatelepülő cipőgyár részle­gében a göngyölegellátó vállalat ládakészítő telepén, a vegyesipari szövetkezetben és más kisebb munkahelye­ken. A termelőszövetkezeten belül is több mint 200 fő fog­lalkozik kiegészítő tevékeny­séggel. Ezzel sokat javult a nagyközség lakosságeltartó képessége. A súlyos helyzetből kilá­balt a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet is, az utóbbi három évben már nem volt mérleghiányos, il­letve szerény nyereséget is képeztek. A kedvezőtlen idő­járás ellenére előreláthatóan az idén is kigazdálkodjék a természeti adottságokból elő­állt veszteséget. A végrehajtó bizottság fel­hívta a tanácsi vezetők fi­gyelmét, hogy munkájukban még jobban vegyék figye­lembe, hogy hatáskörük nyolc községre terjed ki, ez az eddiginél jobb szervező­irányító munkát kíván, amellyel fokozhatják a távo­labbi községekben is a köz- életiség kibontakozását. For­dítsanak nagyobb gondot a tanácstagi csoportok működ­tetésére. Az anyagi javak (Folytatás a 4. oldalon) A mezőgazdasági gépészképzésről tanácskoztak Nyíregyházán U j Keleti 1 Hbgyr jaja XXXV. évfolyam, 246. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. október 18., szerda jj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents