Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 14. ŐSZI TÁRLAT Meglepetések nélkül A Bajai Állami Gazdaságban háromszázhetven pécsi di­ák segíti a hatvan hektár csemege Chasselas és a borszőlő szedését. Képünkön: szüretelik a vaskúti kadarkát, a cso­paki hegyoldalban. (MTI fotó) Kassai művészek vendégszereplésével Ma kezdődnek a színházi napok A Nyírségi Ősz kulturális eseményei között az idén kü­lön színházi program is helyet kapott. Október 14-én- az egyébként is műsorra tűzött színházi program szerint a „Ma éjjel megnősülök” című zenés komédiával kezdődnek meg a színházi napok. Vasár­nap este, és a hónap folya­mán még két alkalommal mutatja be a Csokonai Szín­ház Emil Braginszkij—Eldar Rjazanov „Ma éjjel megnő­sülök” című zenés játékát. Hétfőn, október 16-án szlo­vákiai színtársulatot köszönt a nyíregyházi közönség, este 7-kor a Móricz Zsigmond Színházban a Kassai Magyar Területi Színház és a Thália színpada a szlovákiai magyar író, Barta Lajos „Szerelem” című színművét mutatja be, amely az egyik legtöbbet ját­szott darab Csehszlovákiá­ban. Október 20-án ősbemutatón láthatjuk Krúdy Gyula: „Az arany meg az asszony” és Móricz Zsigmond: „Sátán” című egyfelvonásos műveit, a Csokonai Színház művészei­nek előadásában. Október 23- án a szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégjátékára kerül sor, Edward Albee: „Nem félünk a farkastól” című háromfel- vonásos drámáját tűzték mű­sorra, Paál István rendezé­sében. Természetesen ezekkel együtt folytatódnak a debre­ceni Csokonai Színház bérleti előadásai is, így a „Ma éjjel megnősülök” című darabon kívül a1 „Romádé király új ruhája” című vígoperát, a Fi­garó házassága” című vígjá­tékot láthatja októberben több előadásban is a nyíregy­házi színház közönsége. SOROZATMŰSOR ÜZEMEKBEN Attila kincse — filmen N em a meglepetésekért járunk tárlatra, hanem egyszerűen kíváncsi­ságból, érdeklődésből. Mi újat láttak meg körülöttünk, vagy éppen bennünk, az emberben a képzőművészek? Megért­jük-e, megérezzük-e, mit „közvetítenek” hozzánk az alkotások? Gazdagabb vagy szegényebb lett-e valóságunk művészi ábrázolása? Kinek-kinek magának kell válaszolnia a kérdésekre, akár megnyugtató, akár nyugtalanító eredményre is jut. A néhány napja megnyílt megyei őszi képző- művészeti tárlatra is áll ez, a néző magára hagyatkozva igyekszik képet alkotni a ké­pekről, szobrokról, érmekről. És egy rövid körséta után megállapíthatja: valóban nem éri elemi erejű megle­petés a Szabadság téri városi kiállítóhelyiségben. Nincse­nek meghökkentő, vagy meg­botránkoztató alkotások, amelyek formája, anyaga, jelenléte berobbantja a néző fantáziáját: Nem a vége és nem a kez­dete az ez évi őszi tárlat a megye képzőművészeti életé­nek, nem is egy újabb kor­szak, vagy stílusváltás küszö­be. Egyszerűen egymás mellé sorakoztatása egy, másfél év művészi termésének. Termé­szetesen ezzel nem azt mond­juk, hogy a középszerűség, az azonos művészi színvonal és ábrázolási mód adott itt találkozót. A kiállított alkotások össz­képe azt jelzi: néhány ki­emelkedő munka mellett a többség a középvonalnál he­lyezhető el. Viszont, a zsűri dicséretére legyen mondva, nem, vagy alig akad vonal alatti alkotás, amely jogtala­nul kapott volna lehetőséget a nyilvános szereplésre. Milyen hát az idei őszi tár­lat? Röviden szólva: olyan, mint képzőművészetünk mai állapota: hagyományos és modern, útkereső és maka­csul saját utat járó, önismét­lő és kísérletező. Tudomásul kell venni, hogy az alkotók nem lépték át önnön árnyé­kukat, munkáik magukon vi­selik sajátos jegyeiket, s akár a képek alatti nevek nélkül is sokan ráismernének alko­tójukra. Ez jó, mert a saját út megtalálásának jele, de hordozhat magában egy hely­ben topogást, zsákutcát is. A megyei őszi tárlat csak egy szereplés a sok közül, hi­szen a képzőművészek ezen­kívül más tárlatokra, pályá­zatokra is elküldték legjobb­nak vélt munkáikat, hogy a nézők ítélőszéke előtt bizo­nyítsák értéküket. Határokat szabott a kiállítandó művek­nek a rendelkezésre álló és nem éppen nagy kiállítóhelyi­ség is. Dehát a tárlat mégis megszületett, rangot kapott. Kiderült, hogy a már befu­tott, elfogadott képzőművé­szek, alaptagok és a kezdők, vagy régebben kísérletezge- tők munkái jól megférnek egymással. Az idei tárlat egyik jellem­zője, hogy a korábbi „egyszó- lamú”, a hagyományos érte­lemben vett festészet mel­lett felnőtt, egyenrangú tár­sává vált a grafika, amely­nek legjobb művelője Kádas István. De nincs egyedül; igaz tisztes távolból, de követik őt néhányan, Acs Lászlóné és Makrai Zsuzsa. A kisplasztika és az érem­művészet erőteljes jelenléte is a tárlat egyik örvendetes jellemzője. Tóth Sándor szobrászművész több hazai és külföldi díjat nyert alkotása nemzetközileg elismert érem­művészeti munkásságából csak ízelítőt ad, de a tárlók az utánpótlás neveléséről is beszélnek. Sebestyén Sándor és Nagy Lajos bronz kisplasz­tikái kellemes színfoltjai a Kádas István: Bábel titok­ban épül című grafikája. tárlatnak, míg Nagy Mihály márványszobrai a tőle meg­szokott formákat jelenítik meg. A teret azonban továbbra is a festmények uralják. Kö­zülük ember- és életközelsé­ge, szín- és formagazdagsága miatt Berecz András, Pál Gyula, Kerülő Ferenc, Hor­váth János, Lakatos József és Soltész Albert egy-egy al­kotása érdemel külön is fi­gyelmet. A legtöbb újat ön­magához viszonyítva is Be­recz András, Kerülő Ferenc és Horváth János munkáin fedezhettük fel, míg Pál Gyu­la, Lakatos József, Soltész Al­bert és Huszár István képein inkább a hagyományos ábrá­zolásmód tükröződik. Milyen adóssága van még a tárlatnak? A krónikus hiba: a képek elrendezése nem se­gíti a nézőt, nem „vezeti a szemeket”, kicsit szétszórt. És még valami: a néző hiába kérné a katalógust, ilyen nincs, pedig a felkészülés­ben, a tájékozódásban nagy segítség és ma már minden valamirevaló tárlatnál nél­külözhetetlen. Páll Géza Október: múzeumi és mű­emléki hónap. Tágabbra nyit­ják kapuikat a múzeumok, sokféle érdekes esemény vár­ja a látogatókat. A megyei moziüzemi vállalat a maga lehetőségeivel hozzájárul a hónap eseményeihez: rövid- film-soroza tokát állítottak össze. Az egyik összeállítás filmjein megyénk és Nyíregy­háza érdekességei, szépségei láthatók — többek között be­mutatják a Szabolcs-Szatmár- ról készült legszebb kisfil- met, a Búvó örökséget is. A magyar festészetről két össze­állítás készült: Bemáth Aurélt, Derkovics Gyulát, Barcsay Jenőt mutatják be a kisfilmek, de megismerked­hetnek a nézők a Nemzeti Ga­léria kincseivel, vagy Szinyei Merse Pál Majális című al­kotásával is. Ugyanígy a szobrászat je­lentős magyar művelőivel és más népek művészetével is ismeretségbe kerülhetnek a nézők a filmsorozat révén, és nem marad ki a sorból az építőművészet sem. Ez utóbbi összeállítás különösen jelen­tős, hiszen az idei múzeumi­műemléki hónap témája1: ut­cák, terek művészete. Lakás- kultúráról, iparművészetről, műemlékvédelemről készült rövidfilmek is a nézők elé ke­rülnek a sorozatokban, s Ba­bilónia művészetétől „Attila kincséig”, a nagyszentmiklósi aranykincsig sokféle vonzó téma szerepel még az össze­állításban. Októberben több helyütt vászonra kerülnek a kisfil­mek — múzeumban, könyv­tárban. Ám arra is lehetőség van, hogy a moziüzemi válla­lattól üzemek, intézmények, iskolák kérjenek bemutatót! Ezidáig nem sokan éltek a lehetőséggel, holott jó pár rit­kán látható kisfilm is szere­pel a programban, és kár ki­használatlanül hagyni ezt az ajánlatott. Nem elképzelhe­tetlen például, hogy iskolák­ban órákon vetítsenek, ifjú­sági klubok tagjai közösen nézzenek meg egy-két össze­állítást, vagy éppen üzemek­ben szervezzenek közös ve­títést a munkások, a brigá­dok számára. (t*y) Halálra verte feleségét Tuzséron a 4. számú főút­vonal mellett szép, kertes családi házak sorakoznak. Ezek egyikében lakott Dere- gi Dezső feleségével és fiá­val. Mindenük megvolt, ami egy családban szükséges az anyagi jóléthez, csak nyuga­lom és békesség hiányzott. Deregi és felesége között az utóbbi 5—6 évben a családi életközösség megromlott. Ez év augusztus 26-án, a reggeli órákban Deregi a Ti­szára ment horgászni. Dél­előtt 11 óra körül tért haza lakására, ahol a feleségét ita­los állapotban találta. Fele­lősségre vonta az asszonyt, majd hozzálátott az udvari vízcsapnál a halak pucolásá- hoz. Időközben észrevette, hogy felesége bement a ház melletti kamrába. Amikor a kamra ajta­ját kinyitotta, látta, hogy felesége bort iszik. Dere­gi nekiesett az asszony­nak és ütötte, rúgta, ahol ér­te. A bántalmazást csak a szerencsétlen asszony kö­nyörgésére hagyta abba, majd magára hagyta a kam­rában, és mintha mi sem történt volna, nekiállt ha­lászlét főzni. Az ebéd után le­feküdt aludni, majd délután kelt fel. Ekkor kezdte ismét keresni a feleségét, aki már holtan feküdt a kamrában. A vizsgálatba bevont igaz­ságügyi orvosszakértők meg­állapították, hogy ha Deregi orvost hív, az asszony életét megmenthették volna. A vizsgálat során az is kide­rült, hogy Dereginé életét és egészségét családja már ko­rábban megmenthette volna. Ök tudták ugyanis legjob­ban, hogy mértéktelenül és rendszeresen iszik. Deregi Dezsőt letartóztatták, az ügyészség halált okozó testi sértés bűntettével vádolja. (m. f.) Szabolcsiak szabolcsiaknak Budapesten Egy kis hazai a Bánk bán utcán Köztudott dolog, hogy az országban a legtöbb munkás még mindig Szabolcs-Szat- márból jár el más megyékbe — elsősorban az építőiparba — dolgozni. Legtöbbjük Bu­dapesten vállal munkát. Így aztán ők azok, akik a legke­vesebbet tudnak megyéjük­ről, akik nem jutnak el a történelmi-irodalmi neveze­tességeket őrző szabolcsi helységekbe, nem vesznek részt itthoni kulturális ren­dezvényeken. Mindez érthető, hiszen a hét vége pár óráját valamennyien a családdal szeretnék tölteni. Így történt, hogy a Fővá­rosi 1. számú Építőipari Vál­lalat szakszervezeti bizott­sága — segítőtársul kérve a Szabolcs-Szatmár megyei művelődési központot — két­hetes programsorozatot szer­vezett a náluk dolgozó, Bánk bán utcai munkásszállásukon élő szabolcsiaknak. Az események 17-én kez­dődnek este hat órakor, ami­kor a1 megnyitót követően a KISZÖV Nyírség táncegyüt­tese és a Városmajor utcai művelődési ház citerazeneka- ra szórakoztatja az egybe­gyűlteket. Másnap, 18-án a nyíregy­házi amatőrfilmes klub mun­kájával ismerkednek a mun­kások. Bemutatják Bogdányi Ferenc: Heti piac, Laci bá­csi, Három aranyásó, Rette­netes emberek, Lepel és Tea című filmjét, valamint Szitha Miklós Ősz és Három temp­lom című alkotását. Ugyane­zen a napon népművészeti kiállítás nyílik, amelyet a programsorozat ideje alatt végig láthatnak az érdeklő­dők. 24-én a1 nagykállói Krúdy Színpad és a nyíregyházi Bes­senyei Stúdió lép a közönség elé Mrozek: A nyílt tenge­ren, illetve Moldova—Kárpá­ti: Az elátkozott hivatal cí­mű darabjával. Szabolcs megye történeti múltjával dr. Gyarmathy Zsigmond, a megyei levéltár igazgatója ismerteti meg a munkásszálló lakóit. A rendezvénysorozat utolsó programja október 25-én lesz, amikor a Nyíregyházi fúvós­ötös lép a közönség elé. Műsorukban — többek kö­zött — Farkas Ferenc-, Ka­dosa Pál-, Petrovics Emil-, Mozart- és Debussy-művek szerepelnek, de virágénekek is elhangzanak majd. Közre­működik G. Simon Zsuzsa (ének). Várható, hogy a szerzők öt­lete és a közreműködők lel­kesedése eléri célját: kellemes estéken jobban megismerhe­tik megyéjüket a Budapesten dolgozó építőipari munkások. Jávor Ágnes Ifjúsági parlament Ibrányban Az ifjúsági parlament résztvevői. A Taurus gumigyár ibrá- nyi üzemében jól sikerült if­júsági parlamenten sorolták kívánságaikat, javaslataikat a résztvevők. A több mint száz jelenlevő arról hallott rövid tájékoztatót, hogy az elmúlt két év alatt mit sike­rült megvalósítani azokból a tervekből, amelyeket az ifjú­sági törvény nyomán készí­tett a gyár vezetősége. A hozzászólók — a gyár dolgozóinak többsége ibrányi lakos — a községben megle­vő gondok megoldásához kért segítséget. Szeretnék, ha a napközi óvoda szombaton is fogadná a dolgozók gyer­mekeit. Nyáron az iskolások maradtak a napközi felügye­lete nélkül. A kismamák egymással és egészségügyi szakemberrel megszervezett találkozót szeretnének. Töb­ben a munkafegyelmet érin­tő, kieső időket tették szóvá. Azok pedig, akik a sportpá­lya létesítését kérték, már jó választ is kaptak, mert az ibrányi üzem területén ki­jelölték egy sporttelep he­lyét. Az ifjúság fóruma sok hasznos és megvalósítható tanácsot adott a gyár vezeté­sének, s vállalt részvételt azok megvalósításában. Hammel József Megyénk népművelői Csongródban Háromnapos tapasztalat­csere-látogatásra Csongrád megyébe utazik október 18- án Szabolcs-Szatmár megye negyven népművelője, köz­tük művelődési házak igaz­gatói és előadók. A változa­tos programmal a jó tapasz­talatok összegyűjtését, a hasznos kezdeményezések itthoni kamatoztatását sze­retnék elérni az út szervezői. Megtekintik a i mú­zeumot, a Somogyi könyvtá­rat, a művelődési központot és megismerkednek a tápéi művelődési ház népi együt­tesével is. Ismerkednek a mindszenti művelődési ház munkájával, Fábiánsebes- tyénben pedig a közművelő­dés és a tömegsport kapcso­latáról lesz szó. Székkutason az ifjúsági klub vendégei lesznek, majd ellátogatnak Bordányba és Mórahalomra, a művelődési házba.

Next

/
Thumbnails
Contents