Kelet-Magyarország, 1978. október (35. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. október 14. ŐSZI TÁRLAT Meglepetések nélkül A Bajai Állami Gazdaságban háromszázhetven pécsi diák segíti a hatvan hektár csemege Chasselas és a borszőlő szedését. Képünkön: szüretelik a vaskúti kadarkát, a csopaki hegyoldalban. (MTI fotó) Kassai művészek vendégszereplésével Ma kezdődnek a színházi napok A Nyírségi Ősz kulturális eseményei között az idén külön színházi program is helyet kapott. Október 14-én- az egyébként is műsorra tűzött színházi program szerint a „Ma éjjel megnősülök” című zenés komédiával kezdődnek meg a színházi napok. Vasárnap este, és a hónap folyamán még két alkalommal mutatja be a Csokonai Színház Emil Braginszkij—Eldar Rjazanov „Ma éjjel megnősülök” című zenés játékát. Hétfőn, október 16-án szlovákiai színtársulatot köszönt a nyíregyházi közönség, este 7-kor a Móricz Zsigmond Színházban a Kassai Magyar Területi Színház és a Thália színpada a szlovákiai magyar író, Barta Lajos „Szerelem” című színművét mutatja be, amely az egyik legtöbbet játszott darab Csehszlovákiában. Október 20-án ősbemutatón láthatjuk Krúdy Gyula: „Az arany meg az asszony” és Móricz Zsigmond: „Sátán” című egyfelvonásos műveit, a Csokonai Színház művészeinek előadásában. Október 23- án a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékára kerül sor, Edward Albee: „Nem félünk a farkastól” című háromfel- vonásos drámáját tűzték műsorra, Paál István rendezésében. Természetesen ezekkel együtt folytatódnak a debreceni Csokonai Színház bérleti előadásai is, így a „Ma éjjel megnősülök” című darabon kívül a1 „Romádé király új ruhája” című vígoperát, a Figaró házassága” című vígjátékot láthatja októberben több előadásban is a nyíregyházi színház közönsége. SOROZATMŰSOR ÜZEMEKBEN Attila kincse — filmen N em a meglepetésekért járunk tárlatra, hanem egyszerűen kíváncsiságból, érdeklődésből. Mi újat láttak meg körülöttünk, vagy éppen bennünk, az emberben a képzőművészek? Megértjük-e, megérezzük-e, mit „közvetítenek” hozzánk az alkotások? Gazdagabb vagy szegényebb lett-e valóságunk művészi ábrázolása? Kinek-kinek magának kell válaszolnia a kérdésekre, akár megnyugtató, akár nyugtalanító eredményre is jut. A néhány napja megnyílt megyei őszi képző- művészeti tárlatra is áll ez, a néző magára hagyatkozva igyekszik képet alkotni a képekről, szobrokról, érmekről. És egy rövid körséta után megállapíthatja: valóban nem éri elemi erejű meglepetés a Szabadság téri városi kiállítóhelyiségben. Nincsenek meghökkentő, vagy megbotránkoztató alkotások, amelyek formája, anyaga, jelenléte berobbantja a néző fantáziáját: Nem a vége és nem a kezdete az ez évi őszi tárlat a megye képzőművészeti életének, nem is egy újabb korszak, vagy stílusváltás küszöbe. Egyszerűen egymás mellé sorakoztatása egy, másfél év művészi termésének. Természetesen ezzel nem azt mondjuk, hogy a középszerűség, az azonos művészi színvonal és ábrázolási mód adott itt találkozót. A kiállított alkotások összképe azt jelzi: néhány kiemelkedő munka mellett a többség a középvonalnál helyezhető el. Viszont, a zsűri dicséretére legyen mondva, nem, vagy alig akad vonal alatti alkotás, amely jogtalanul kapott volna lehetőséget a nyilvános szereplésre. Milyen hát az idei őszi tárlat? Röviden szólva: olyan, mint képzőművészetünk mai állapota: hagyományos és modern, útkereső és makacsul saját utat járó, önismétlő és kísérletező. Tudomásul kell venni, hogy az alkotók nem lépték át önnön árnyékukat, munkáik magukon viselik sajátos jegyeiket, s akár a képek alatti nevek nélkül is sokan ráismernének alkotójukra. Ez jó, mert a saját út megtalálásának jele, de hordozhat magában egy helyben topogást, zsákutcát is. A megyei őszi tárlat csak egy szereplés a sok közül, hiszen a képzőművészek ezenkívül más tárlatokra, pályázatokra is elküldték legjobbnak vélt munkáikat, hogy a nézők ítélőszéke előtt bizonyítsák értéküket. Határokat szabott a kiállítandó műveknek a rendelkezésre álló és nem éppen nagy kiállítóhelyiség is. Dehát a tárlat mégis megszületett, rangot kapott. Kiderült, hogy a már befutott, elfogadott képzőművészek, alaptagok és a kezdők, vagy régebben kísérletezge- tők munkái jól megférnek egymással. Az idei tárlat egyik jellemzője, hogy a korábbi „egyszó- lamú”, a hagyományos értelemben vett festészet mellett felnőtt, egyenrangú társává vált a grafika, amelynek legjobb művelője Kádas István. De nincs egyedül; igaz tisztes távolból, de követik őt néhányan, Acs Lászlóné és Makrai Zsuzsa. A kisplasztika és az éremművészet erőteljes jelenléte is a tárlat egyik örvendetes jellemzője. Tóth Sándor szobrászművész több hazai és külföldi díjat nyert alkotása nemzetközileg elismert éremművészeti munkásságából csak ízelítőt ad, de a tárlók az utánpótlás neveléséről is beszélnek. Sebestyén Sándor és Nagy Lajos bronz kisplasztikái kellemes színfoltjai a Kádas István: Bábel titokban épül című grafikája. tárlatnak, míg Nagy Mihály márványszobrai a tőle megszokott formákat jelenítik meg. A teret azonban továbbra is a festmények uralják. Közülük ember- és életközelsége, szín- és formagazdagsága miatt Berecz András, Pál Gyula, Kerülő Ferenc, Horváth János, Lakatos József és Soltész Albert egy-egy alkotása érdemel külön is figyelmet. A legtöbb újat önmagához viszonyítva is Berecz András, Kerülő Ferenc és Horváth János munkáin fedezhettük fel, míg Pál Gyula, Lakatos József, Soltész Albert és Huszár István képein inkább a hagyományos ábrázolásmód tükröződik. Milyen adóssága van még a tárlatnak? A krónikus hiba: a képek elrendezése nem segíti a nézőt, nem „vezeti a szemeket”, kicsit szétszórt. És még valami: a néző hiába kérné a katalógust, ilyen nincs, pedig a felkészülésben, a tájékozódásban nagy segítség és ma már minden valamirevaló tárlatnál nélkülözhetetlen. Páll Géza Október: múzeumi és műemléki hónap. Tágabbra nyitják kapuikat a múzeumok, sokféle érdekes esemény várja a látogatókat. A megyei moziüzemi vállalat a maga lehetőségeivel hozzájárul a hónap eseményeihez: rövid- film-soroza tokát állítottak össze. Az egyik összeállítás filmjein megyénk és Nyíregyháza érdekességei, szépségei láthatók — többek között bemutatják a Szabolcs-Szatmár- ról készült legszebb kisfil- met, a Búvó örökséget is. A magyar festészetről két összeállítás készült: Bemáth Aurélt, Derkovics Gyulát, Barcsay Jenőt mutatják be a kisfilmek, de megismerkedhetnek a nézők a Nemzeti Galéria kincseivel, vagy Szinyei Merse Pál Majális című alkotásával is. Ugyanígy a szobrászat jelentős magyar művelőivel és más népek művészetével is ismeretségbe kerülhetnek a nézők a filmsorozat révén, és nem marad ki a sorból az építőművészet sem. Ez utóbbi összeállítás különösen jelentős, hiszen az idei múzeumiműemléki hónap témája1: utcák, terek művészete. Lakás- kultúráról, iparművészetről, műemlékvédelemről készült rövidfilmek is a nézők elé kerülnek a sorozatokban, s Babilónia művészetétől „Attila kincséig”, a nagyszentmiklósi aranykincsig sokféle vonzó téma szerepel még az összeállításban. Októberben több helyütt vászonra kerülnek a kisfilmek — múzeumban, könyvtárban. Ám arra is lehetőség van, hogy a moziüzemi vállalattól üzemek, intézmények, iskolák kérjenek bemutatót! Ezidáig nem sokan éltek a lehetőséggel, holott jó pár ritkán látható kisfilm is szerepel a programban, és kár kihasználatlanül hagyni ezt az ajánlatott. Nem elképzelhetetlen például, hogy iskolákban órákon vetítsenek, ifjúsági klubok tagjai közösen nézzenek meg egy-két összeállítást, vagy éppen üzemekben szervezzenek közös vetítést a munkások, a brigádok számára. (t*y) Halálra verte feleségét Tuzséron a 4. számú főútvonal mellett szép, kertes családi házak sorakoznak. Ezek egyikében lakott Dere- gi Dezső feleségével és fiával. Mindenük megvolt, ami egy családban szükséges az anyagi jóléthez, csak nyugalom és békesség hiányzott. Deregi és felesége között az utóbbi 5—6 évben a családi életközösség megromlott. Ez év augusztus 26-án, a reggeli órákban Deregi a Tiszára ment horgászni. Délelőtt 11 óra körül tért haza lakására, ahol a feleségét italos állapotban találta. Felelősségre vonta az asszonyt, majd hozzálátott az udvari vízcsapnál a halak pucolásá- hoz. Időközben észrevette, hogy felesége bement a ház melletti kamrába. Amikor a kamra ajtaját kinyitotta, látta, hogy felesége bort iszik. Deregi nekiesett az asszonynak és ütötte, rúgta, ahol érte. A bántalmazást csak a szerencsétlen asszony könyörgésére hagyta abba, majd magára hagyta a kamrában, és mintha mi sem történt volna, nekiállt halászlét főzni. Az ebéd után lefeküdt aludni, majd délután kelt fel. Ekkor kezdte ismét keresni a feleségét, aki már holtan feküdt a kamrában. A vizsgálatba bevont igazságügyi orvosszakértők megállapították, hogy ha Deregi orvost hív, az asszony életét megmenthették volna. A vizsgálat során az is kiderült, hogy Dereginé életét és egészségét családja már korábban megmenthette volna. Ök tudták ugyanis legjobban, hogy mértéktelenül és rendszeresen iszik. Deregi Dezsőt letartóztatták, az ügyészség halált okozó testi sértés bűntettével vádolja. (m. f.) Szabolcsiak szabolcsiaknak Budapesten Egy kis hazai a Bánk bán utcán Köztudott dolog, hogy az országban a legtöbb munkás még mindig Szabolcs-Szat- márból jár el más megyékbe — elsősorban az építőiparba — dolgozni. Legtöbbjük Budapesten vállal munkát. Így aztán ők azok, akik a legkevesebbet tudnak megyéjükről, akik nem jutnak el a történelmi-irodalmi nevezetességeket őrző szabolcsi helységekbe, nem vesznek részt itthoni kulturális rendezvényeken. Mindez érthető, hiszen a hét vége pár óráját valamennyien a családdal szeretnék tölteni. Így történt, hogy a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága — segítőtársul kérve a Szabolcs-Szatmár megyei művelődési központot — kéthetes programsorozatot szervezett a náluk dolgozó, Bánk bán utcai munkásszállásukon élő szabolcsiaknak. Az események 17-én kezdődnek este hat órakor, amikor a1 megnyitót követően a KISZÖV Nyírség táncegyüttese és a Városmajor utcai művelődési ház citerazeneka- ra szórakoztatja az egybegyűlteket. Másnap, 18-án a nyíregyházi amatőrfilmes klub munkájával ismerkednek a munkások. Bemutatják Bogdányi Ferenc: Heti piac, Laci bácsi, Három aranyásó, Rettenetes emberek, Lepel és Tea című filmjét, valamint Szitha Miklós Ősz és Három templom című alkotását. Ugyanezen a napon népművészeti kiállítás nyílik, amelyet a programsorozat ideje alatt végig láthatnak az érdeklődők. 24-én a1 nagykállói Krúdy Színpad és a nyíregyházi Bessenyei Stúdió lép a közönség elé Mrozek: A nyílt tengeren, illetve Moldova—Kárpáti: Az elátkozott hivatal című darabjával. Szabolcs megye történeti múltjával dr. Gyarmathy Zsigmond, a megyei levéltár igazgatója ismerteti meg a munkásszálló lakóit. A rendezvénysorozat utolsó programja október 25-én lesz, amikor a Nyíregyházi fúvósötös lép a közönség elé. Műsorukban — többek között — Farkas Ferenc-, Kadosa Pál-, Petrovics Emil-, Mozart- és Debussy-művek szerepelnek, de virágénekek is elhangzanak majd. Közreműködik G. Simon Zsuzsa (ének). Várható, hogy a szerzők ötlete és a közreműködők lelkesedése eléri célját: kellemes estéken jobban megismerhetik megyéjüket a Budapesten dolgozó építőipari munkások. Jávor Ágnes Ifjúsági parlament Ibrányban Az ifjúsági parlament résztvevői. A Taurus gumigyár ibrá- nyi üzemében jól sikerült ifjúsági parlamenten sorolták kívánságaikat, javaslataikat a résztvevők. A több mint száz jelenlevő arról hallott rövid tájékoztatót, hogy az elmúlt két év alatt mit sikerült megvalósítani azokból a tervekből, amelyeket az ifjúsági törvény nyomán készített a gyár vezetősége. A hozzászólók — a gyár dolgozóinak többsége ibrányi lakos — a községben meglevő gondok megoldásához kért segítséget. Szeretnék, ha a napközi óvoda szombaton is fogadná a dolgozók gyermekeit. Nyáron az iskolások maradtak a napközi felügyelete nélkül. A kismamák egymással és egészségügyi szakemberrel megszervezett találkozót szeretnének. Többen a munkafegyelmet érintő, kieső időket tették szóvá. Azok pedig, akik a sportpálya létesítését kérték, már jó választ is kaptak, mert az ibrányi üzem területén kijelölték egy sporttelep helyét. Az ifjúság fóruma sok hasznos és megvalósítható tanácsot adott a gyár vezetésének, s vállalt részvételt azok megvalósításában. Hammel József Megyénk népművelői Csongródban Háromnapos tapasztalatcsere-látogatásra Csongrád megyébe utazik október 18- án Szabolcs-Szatmár megye negyven népművelője, köztük művelődési házak igazgatói és előadók. A változatos programmal a jó tapasztalatok összegyűjtését, a hasznos kezdeményezések itthoni kamatoztatását szeretnék elérni az út szervezői. Megtekintik a i múzeumot, a Somogyi könyvtárat, a művelődési központot és megismerkednek a tápéi művelődési ház népi együttesével is. Ismerkednek a mindszenti művelődési ház munkájával, Fábiánsebes- tyénben pedig a közművelődés és a tömegsport kapcsolatáról lesz szó. Székkutason az ifjúsági klub vendégei lesznek, majd ellátogatnak Bordányba és Mórahalomra, a művelődési házba.
