Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. szeptember 10. o Erdőszélen vakító nyírfa köszönti a sóstói erdőbe készülőt Fák között húzódik meg az erdész háza, aki innen ügyeli a védett természet rendjét A csendet nyaranta vidám muzsika robbantja szét, az ifi-parkban mulatnak zenekedvelők Kis patak, az Igrice is színesíti a tájat, benne kacsák Lombok szűrte fény alatt sétálóknak ad enyhet az erdő Vonatok sínpárja szeli át a sóstói erdőt A tornapályán reggeltől estig próbálják ügyességüket a srácok H a Nyíregyházáról észak felé indul az ember, hamar megérzi: friss levegőt áraszt a vidék. Akác és éger, juhar és tölgy alkot erdőt, nyírfa fehérje csábít a fák sűrűjébe. A lélegző sóstói erdő Nyíregyháza tüdeje. Otthont ad tónak, a strandnak, állatok nyugodt parkjának, szállóban pihenni akarónak, hazai és külhoni népvándorlónak, táncolni vágyó fiatalnak, magát edzőnek, Csendet keresőnek, magányt áhítónak. Puha utak és csapások szelik át és át a sűrűt, erdészek vigyázzák rendjét. Nagy kertje ez Nyíregyházának, egy darab paradicsom, hol tiszta lég, madárdal, illat és csend kínálkozik annak, aki letér a betonút széles szalagjáról. Érdemes óvni, szeretni, élni mindazzal, amit kínál. Pad, esőház, kirándulóhely várja a városlakót, aki megtalálja itt nyáron az üde zöld nyugtatását, ősszel a színek pompáját, télen a szűzhó fehérjét, tavasszal az ébredés varázsát. Legyünk felfedezői és jó gazdái annak, amit a természet ad kőbe szorult városlakóknak! Mikita Viktor képriportja Tábla figyelmezteti az autóst: őz is ugorhat a sűrűből KM Nyíregyháza tüdeje
