Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. szeptember 10. Szabad szoaibat az iskolákban 78 ezer általános iskolás korú gyermeket érint megyénkben KONTRASZT (E. E. felv.) Iszap a hévízi tóból Lepedőbe, vízhatlan takaróba burkolt betegek fe- küsznek a kezelőben. Ami sajátossá teszi a kezelést, az, hogy a beteg testrészre 40— 45 fokos meleg iszapot raknak, s így gyógyítják a bán- talmakat. A megyei kórház reumatológiai’ osztályát 1968- ban alakították ki, s azóta kezelik az ide utalt betegeket iszappakolással. — Lényegében nem új eljárásról van szó, az ország néhány kórházában már évtizedek óta alkalmazzák ezt a gyógymódot sikerrel —tájékoztat dr. Papp Tibor, a reumatológiai osztály vezető főorvosa. — Évente hatszáz beteget tudunk kezelni a 24 napos kúrákon. Szabolcs megyében csak a nyíregyházi kórházban kaphatnak a betegek iszappako- lásos gyógykezelést. A növényi és ásványi anyagokban igen gazdag iszapot Hévízről kapják, a világhírű gyógyfürdő tavából. Évente kétszer-háromszor érkeznek az ötvenkilós zsákok a Dunántúlról. Itt aztán felfőzik, sterilizálják, majd 40—45 fokosra hűtik és úgy használják a gyógyításra. A reumás bántalmak szaporodásával egyre gyakoribb az a nézet, hogy minél előbb részt venni egy kúrán és gyógyultan távozhat az illető. Mi erről a szakorvos véleménye? — Ez így nem egészen fedné a valóságot. A mozgás- szervi betegségek fajtája dönti el, hogy az orvos a fürdőt, a kórházi kezelést, az iszappakolást vagy más gyógymódot rendel. A fiziko- therápiás kezelés részeként súlyfürdő, gyógytorna egészíti ki a kórházi ápolást. A betegség egyes szakaszaiban a gyógyszertárakban receptre kapható a gyógyiszap. A 40 ágyas reumatológiai osztályon jó háromhetenként váltják egymást a betegek. Már másodszor jár itt Endresz Klára. — Egy korábbi izületi betegségem miatt évente javasolták ezt a kezelést az orvosok. Az itteni fürdő és az iszappakolás hatását egy évig érzem. Jó, hogy nem kell Pestre járni a szükséges rendelésekre. Második hete vagyok itt, s úgy érzem, nagyon jól megerősíti az Ízületeket ez a gyógymód. Az újfehértói kovácsmester, Katona György világéletében nagy súlyokat forgatott, sokat kalapált. Idén először érezte, hogy a válla nem • Évenként hatszázan • Zsákokban érkezik • Felfőzik, sterilizálják úgy mozog a kalapács emelésénél, mint eddig. Az orvos ide utalta. — Felfrissülést jelent ez a gyógyítás. Most vagyok először kórházban, soha nem betegeskedtem, most viszont úgy érzem, mintha kicseréltek volna. Remélem, soha nem kell visszajönnöm. — A reumás bántalmak egy részénél valóban sokat segít a szerves vegyületeket, savakat tartalmazó iszap. Hogy mégsem „csodaszer” és egyedül lehetséges gyógymód, bizonyítja: csak bizonyos betegségeknél lehet sikerrel alkalmazni. T. K. Az idén megjelent az oktatásügyi miniszter utasítása, amelynek értelmében a valamennyi óvodában, általános iskolában és napközi otthonban, kisegítő iskolában és általános iskolai diákotthonban bevezetik a kéthetenkénti szabad szombatot. Mi tette indokolttá, hogy a Szabolcs- Szatmárban 78 ezer általános iskolás korú gyermeket érintő rendelkezés megszülessen? — kérdeztük Pataki Józseftől, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetőhelyettesétől. — Elsősorban az, hogy a gyermekek többet lehessenek együtt szüleikkel. Ennek nevelési jelentőséget tulajdonítunk. De a kéthetenkénti szabad szombat általánossá tétele kétségtelenül hozzájárul a nevelők munkájának köny- nyítéséhez is- Különösen érdekes ez, ha azt vesszük tekintetbe, hogy a pedagógusok csaknem 78—80 százaléka nő. Ha rövidül a hét, több tanítási óra jut egy-egy napra. Nem lesz nagyobb a gyermekek, a nevelők terhelése? — Az új tanévben a korábbi heti óraciklusról iskoláink áttérnek all napos ciklusra. Énnek alapján kell elkészíteni minden iskolában az éves órarendeket. Tizenegy tanítási napra kell elosztani azokat az órákat, amelyek eddig két hétre estek. Mivel az egy napra jutó tanítási órák számát éppen a megterhelés miatt nem lehet tovább szaporítani, az Oktatásügyi Minisztérium a szabad szombatok miatt kieső órák „megmentésére” is gondolt, amikor a tanévet 198 tanítási napban határozta meg. Vagyis, valamivel hosszabbodik a tanév. Azok az iskolák, amelyek június 10-ig megtartották a 192 tanítási napot, június 15-ig tanítás nélküli munkanapok keretében kirándulhatnak, pótló foglalkozásokat szervezhetnek, sportolhatnak. Viszont azok a felső évfolyamosok, akik a 10— 12 napos termelőmunka miatt kissé elmaradnak, valamivel tovább járnak iskolába, pótolják a tanítási napokat, de az intézkedés határozottan kimondja, hogy az általános iskolákban — a csúszásokat is beszámítva — a tanév befejezésének a legkésőbbi időpontja június 20-a. Milyen iskolai eseményt lehetnek a nevelők a szabad szombatra? — Az intézkedés alapvető célja, hogy a szabad szombat valóban az legyen. Tanítási óra nem tartható szabad szombaton, de kirándulás, sportverseny szervezhető. Jórészt olyan eseményekről van szó, amelyeket korábban vasárnap bonyolítottak le. Kik döntik el, melyik hét szombatja lesz szabad? — Az iskolai szabad szombatos munkarend természetesen az üzemek, vállalatok és egyéb munkahelyek úgynevezett nagy szabad szombatjához kapcsolódik. Így érhető el, hogy a szülők és a gyermekek azonos napokon Jegyének együtt. Az idén a páros heteken lesznek a szabad szombatok, azonban, ha a szülők többsége egy-egy városban, községben azt kéri, hogy a másik szombat legyen szabad, az iskolák, a tanácsok művelődésügyi osztályának engedélye alapján, a kívánt szombati napra tehetik át a kéthetenkénti szabad szombatot. Mi lesz azokkal a gyermekekkel, akik a szabad szombaton is a napköziben akarnak maradni, mert a szüleik dolgoznak? — Azok számára szerveztük meg a szabad szombatos ügyeletet. A tavalyi tapasztalatok szerint a gyermekek 10 —15 százaléka marad bent a szabad szombaton is, akikre természetesen nevelők ügyelnek fel. Reméljük, hogy a nevelők ügyeleti beosztásának legjobb módját minden iskolában megtalálják, s az nem fogja lényegesen csökkenteni a nevelők szabad szombatjait. Mikor várható, hogy a középiskolákban is bevezetik a szabad szombatot? — A középiskolák is most élik át a korszerűsítési időszakot. A gimnáziumokban általánossá válik a fakultáció, a szakközépiskolákban pedig a szakmunkásképzési célú oktatás lép előtérbe. A következő években éppen ezért nem várható, hogy a középiskolákban is lehetőség nyílik a szabad szombatos tanítási rend bevezetésére. (PG) Mikor lesz új telefonkönyv? Csúcsforgalmi naptár a postán Az a tévhit terjedt el Nyíregyházán, hogy könnyebben telefonhoz lehet jutni, mióta a felszerelési díjat emelték, az ikerállomásét 4 ezerre, a szólót 6 ezer forintra. A posta az igénylők meg-megújuló rohamával nehezen tud megbirkózni. A központunk terhelése már most nagyobb, mint ahány igénylőnek szeretnénk még bekötni a telefont — tájékoztat Zsirkó Imréné, a nyíregyházi- 1-es postahivatal vezetője. — Mint az ország többi részén, nálunk is 35 ezer forintba kerül egy-egy újabb állomás létesítése, s a felemelt bekötési díj csak a népgazdaság teherbírásán könnyít, ebből még nem szerelhetünk fel újabb állomásokat. Nyíregyházán most 3800 jogos igénylő kérésének kellene eleget tennünk. A január 1-e óta fizetendő magasabb összeg sem riasztja vissza az igénylőket, az idén már 160-an nyújtották be igénylésüket a távközlési üzemhez. Kismértékű fejlesztést viszont csak a VI. ötéves tervidőszak végén (1985-ben) valósíthatnak meg, a Posta Vezérigazgatóság jóváhagyásával, — ami a népgazdaság akkori teherbírásától függ. Tehát aki most szeretné a lakásába beköttetni a telefont, a 3801. igénylőként 8—10 évet kellene várnia ... A már telefontulajdonosokat viszont az idegesíti leg- gyakraban, hogy másfél éve nem lehet kapni a régi nyíregyházi telefon könyvet. Az 1974. augusztusi kiadású telefonkönyv — mióta öt számjegyet kell tárcsázni — elavult: a számok egy részét kicserélték, a címek sem pontosak ennyi idő alatt A megyei telefonkönyv még régebbi, 1972-ben jelent meg. Évek óta várják az új megyei telefonkönyvet, ígérték már 1977-re (!), az idei évre is, de a postahivatalban kapott információ szerint: jó lenne, ha 1979-ben kézhez kaphatnák 'az előfizetők. (Nem hisszük, hogy ez nagy akadályokba ütközhetne, ha a posta komolyan akarja... A szerk.) A megye legnagyobb forgalmú postahivatalán naponta átlagosan 5 ezer ember fordul meg. Az új tanév kezdetével a csekkeket is többen akarják majd itt befizetni, hiszen a menza-, a kolégiumi díjat itt adják fel. A hónap eleji napokon kívül egy-egy gyakoribb névnap táviratforgalma adja a több munkát. Erre folyamatosan készülnek a postások. T. K. Sportcsarnok a Petőfi téren Ha nem jön közbe újabb műszaki akadály, már véglegesnek tekinthető a nyíregyházi sportcsarnok helye: a Széchenyi utca végén, a csempeüzem és a mellette lévő épületek helyét kapja meg. A városi tanács vb ugyanis legutóbbi ülésén jóváhagyta az új létesítménynyel összefüggő tervprogramokat és intézkedett a sport- csarnok, valamint a környék végleges terveinek elkészítésére. Nehéz előkészítő munka eredménye a jelenlegi helyzet. A miskolci tervezővállalat több lehetőséget vizsgált meg. Elsőként a bujtosi városliget került szóba, mint a sportcsarnoképítés színhelye. Ezt elvetették, s legutóbb már csak két változatot vizsgáltak a tervezők: a Malom- Vasgyár—Tűzoltó—Szabolcs utcák által határolt területet és a Petőfi térit. Ez utóbbinál sok volt a gond: előbb a KÖJÁLL-, majd az építésügyi hatósági előírások, a vasúti védtávolságok (esetleges rezgések stb.) miatt voltak fenntartások. Végül is az ÉVM vaskos kikötésekkel ugyan, de kiadta a felmentéseket. Így .végül is elkezdődhet a sportcsarnoktervezés. Megoldatlan feladat azonban ezen kívül is maradt még, ugyanis erre a környékre még nem készült el a részletes rendezési terv. A sportcsarnok és uszoda épületkomplexuma azonban olyan nagymértékben befolyásolja majd környezetét,, hogy annak is el kell készíteni legalább a tervprogramját, hogy később is beilleszkedjék a városképbe. Néhány száz méterre ezer lakásos lakótelep épül, itt van a vasútállomás, várhatóan erre a környékre helyezik át az autóbusz-pályaudvart. Sok a régi, földszintes lakás, építőipari telephely működik a szomszédban — tehát mindenképpen nagy változások lesznek. E változások közül a közintézmények területét jelölték meg a tervezők, a többit majd a részletes rendezési tervek kidolgozása során fogalmazzák meg. Jelenleg a SZÁÉV irodaháza és munkásszállója, a Zrínyi Gimnázium, a járási hivatal, a termálfürdő, a Petőfi utcai négyemeletes lakóház jelentik a környék értékesebb, jó állagú épületeit, amelyek hosszabb távon is megmaradhatnak. Ezekhez is alkalmazkodni kell a tervezőknek. Felvetették a tervezők, hogy ezen a környéken (a SZÁÉV- telep helyén) kellene később megépíteni az, új városi szállodát, mintegy háromszáz vendég elhelyezésére. Üj szakközépiskola, óvoda létesítésére is helyet hagynak, s javasolják a Petőfi utca— Széchenyi utca sarok átépítését. Ezek határoznák meg az épülő sportcsarnok közvetlen környezetét. A sportcsarnok beruházása tehát egy egész városrész rendezési terveinek készítését gyorsította meg, s ha a dokumentációk elkészülnek, várható, hogy az egyes középtávú tervek beruházásaiból is nagyobb részt kap majd ez a városrész. M. S. a gyermekgyilkosokat A szembesítés eredménytelen. A halott gyermek anyja — a másodrendű vádlott — védekezik: ő szerette a gyermeket, a Sándor volt a gonosz. A papír türelmes, jegyzőkönyvbe kerülnek a szavak. Néhány perc múlva a bíró szájából hangzik az igazság: együtt ölték meg gyermeküket, ha a halált az apa keze okozta is. ★ Péntek Julianna január elsején múlt volna el hároméves, ha 13 nappal előbb meg nem fojtották volna. Amikor megszületett, az apja, Péntek Sándor 31 éves segédmunkás és anyja, Tóth Piroska 21 éves segédmunkás munkás- szálláson laktak, így a kislány állami gondozásba került. Telt az idő, Péntek — élettársával — hazaköltözött Tiszavasváriba, született még két gyermekük és úgy gondolták : most már hazahozzák a majdnem hároméves Júliát is. A múlt év október 19-én megérkezett a csöppség. Az idegen környezetben félénk volt, ismeretlenek voltak neki szülei is, hiszen egyéves kora óta nem is látogatták, s emiatt gorombán bántak vele. Ütötték-verték, de nem maradt ki a rúgdosás sem a brutális szülők nevelési eszközeiből. Egyik alkalommal Péntek Hajdúnánásra utazott a kislánnyal, s mikor visszaérkezett Tiszavasváriba és élettársa kerékpárra ültette a kislányt, az utcán rúgdosta a gyereket. Más alkalommal a haját cibálták ki, elsózott, ehetetlen étellel etették, csípős paprikát etettek vele, papuccsal, fakanállal, nadrágszíjjal kínozták a kislányt. December 17-én Péntek disznóölésen volt egyik szomszédjukban. Délután ittasan ment haza, s leült harmoni- kázni. Élettársa kis idő múlva észrevette, hogy a gyerek békákéit, s ezért úgy megverte, hogy a kislány rosszul lett. Péntek egy lavórba állította, hogy lemossa, Tóth Piroska pedig a kezében lévő kávéspohárral akkorát ütött a gyerek fejére, hogy az eszméletét vesztette. Az ütés után Tóth Piroska azt hitte, hogy a gyerek meghalt, de azért még rászólt élettársára, hogy fojtsa meg, így csak egyiküket viszik el, nem kell a két kisebb gyermeket állami gondozásba adni. Péntek hallgatott rá, s mikor megérkezett a mentő, már csak a gyerek halálát tudták megállapítani. A kislány holttestén 30 sérülést találtak, ebből 14 a fején volt. Péntek először mindent magára vállalt, mert élettársa rábeszélte. Őt letartóztatták, élettársa pedig szomszédolt, tévét nézett, egyáltalán nem úgy viselkedett, mint akit bánt, hogy gyermekét elvesztette. Péntek később őszinte vallomást tett, s ekkor letartóztatták Tóth Piroskát is. ★ A megyei bíróság a 31 éves Péntek Sándort emberölésért 12 év börtönre, Tóth Piroskát mint felbújtót 10 év szabadságvesztésre ítélte. Pénteket 10, Tóthot 8 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Mindkettőjüknek szigorított börtönben kell letölteni a büntetést. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, Péntek és védője enyhítést, Tóth Piroska és védője felmentésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt. (balogh) KÉSZÜLNEK Á TERVEK HA BÁNT A REUMA...
