Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
1978. szeptember 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Kémény Kovács Sándor Nyírbog- dány, Kéki út 25. szám alatti lakos családi házat épített. Írja levelében, hogy augusztusban elkészült a lakás, s már csak a költözködés következne, ha bizonyos bonyodalmak miatt nem kellene várniuk. A levélből megtudtuk, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális és Szolgáltató Vállalat nem veszi át az épületüket, mert a kémény nem megfelelő anyagból készült. Kovács Sándor ezek után részletesen leírja, hogy annak idején nem kaptak piros égetett téglát — legalábbis annyit, amennyire szükségük lett volna — ezért úgy oldották meg, hogy a tetőtérig bontásból eredő téglából építették meg a kéményt, tovább pedig fehér mészhomok téglából. A TÜZEP-telepen ugyanis mészhomok téglát ajánlották, a másik, az akkor pillanatnyilag nem létező helyett. Így bizonyára több ezer mészhomok tégla is elkelhetett kéményépítés céljára, mire rájöttek az illetékesek is és az építtetők, hogy rosz- szat tesznek, a tégla nem hőálló, kémény építésére alkalmatlan. Ebből pedig sok bonyodalom származhatott. Például Kovácsék nem kapnak addig a tanácstól lakhatási engedélyt, míg a kommunális és szolgáltató vállalat nem ad egy papírt, vagyis engedélyt, hogy a kémény tűzrendészeti szempontból biztonságos, megfelelő. Az OTP viszont a lakhatási engedély nélkül nem adhatja ki a végszámlára visszatartott összeget. (Amire viszont Kovácséknak igen nagy szükségük volna). Kovácsék most várnak. Várják, hogy valaki végérvényesen eldöntse: csak a piros kéménytégla, vagy a fehér mészhomok tégla is megfelel kémény építésére. Érthetetlen volt számunkra, mi okozza a hosszú huzavonát, a tehetetlenséget. Ugyanis eddig senki nem mondta Kovácséknak, hogy hiába várnak, a kéményt úgyis le kell bontaniuk, át kell építeniük, megfelelő anyagból. A kommunális és szolgáltató vállalattól mi ugyanis megtudtuk, hogy a mészhomok tégla kémény építésére alkalmatlan. Ha ezt a TÜZÉP-telepen (megjegyezzük: nem tudjuk, levélírónk hol vásárolta a téglát) ilyen célra ajánlották, ez felelőtlenség volt. Mert a mészhomok téglából készült kémény a műszaki követelményeknek nem felel meg. Egyrészt szilárdsága nem megfelelő, a kéményből káros visszaáramlások lehetségesek, a tökéletlen égés miatt szén-monoxid-mérge- zés történhet. A vállalat tehát joggal ragaszkodik a műszaki előírásokhoz, hiszen ez a lakók érdekét szolgálja. Az előbbiek ismeretében is nehéz volna egyenleget vonni: ki követte el a legnagyobb hibát? Aki ajánlotta a mészhomok téglát, vagy az a műszaki ellenőr, aki az építkezés folyamán a hibára nem figyelt fel? Egy biztos: a számlán pillanatnyilag az áll, a kéményt újra kell építeni, s ennek költségét Kovácsék viselik. A tévedések sorozatának tehát ők a kárvallottjai. Soltész Ágnes UTCANÉV — Inkább kihímezem az utcanevet, mert szóval már nem győzöm ... Jó lenne, ha Nyíregyházán a városközpontban is gondolnának azokra, akik nem a megyeszékhely lakói. Ugyanis sem a Zrínyi Ilona utcán, sem a Kossuth téren nincs tábla, hogy éppen melyik utcáról, illetve térről van szó. Pedig ezeken a helyeken több közhivatal, üzlet van, amit a vidékiek is felkeresnek. Igaz, készséggel felvilágosítást adnak a helybeliek, akik ismerik a járást, de azért nem ártana az idegenekre is gondolni — teszi szóvá Béres László mátészalkai olvasónk. SÁRRÁZÓ A Sóstó egyik legforgalmasabb földútja a Fürdő utca. Tudjuk, milliókba kerülne műúttá építése, ezt nem is kívánhatjuk egyik napról a másikra. A két végén, a műútra csatlakozásnál az erre járó teherkocsik, vontatók akkora butykákat vájnak, hogy abban állandóan víz áll. A nagy személygépkocsi-forgalom állandóan szennyezi a műutat, mindemellett rúgó-, vagy tengelytöréssel is köny- nyen számolhatunk. A város- rendezésnél valami útbontás- ból néhány vontató kockakő vagy egyéb szilárd anyag megoldaná gondunkat, ez egyben sárrázó is lenne — írja levelében Gaál Róbert Fürdő utcai lakos. ÜVEGGEL SZÁLKÁRA Ügy tűnik, hogy az üres üvegek visszaváltása körüli viták „örökzöldek” maradnak — jegyezte meg levelében Széles Miklós vajai olvasónk. — Községünk önkiszolgáló boltjában ugyanis a nem ott vásárolt ital üvegét nem veszik vissza, noha tudom, a rendelet kötelezi erre őket. Számtalanszor előfordul az is, hogy az ott vásárolt üveg visszavételét is megtagadják, mondván: nincs üres ládájuk, rekeszük. Ilyenkor nincs mit tennünk, mint elcipelni az üvegeket Mátészalkára, vagy Baktalórántházára, ha szabadulni akarunk mindenáron tőlük, mert ott mindig van üres rekesz. Vagy inkább jó szándék, akarat az üres üvegek visszaváltásához.... Nem is tudom, mivel magyarázzam. KENYERET CSAK EGÉSZBEN? A vásárló szombaton tizenhat órakor, a záróra előtti utolsó percben érkezett Nyíregyházán, a sütőipari vállalat Szarvas utcai hatos számú boltjába. A pult mögött két hölgy és egy „civil” ruhás férfi tartózkodott. A vásárló egy kiló kenyeret kért. A férfi agitálta: „Vigyen uram kétkilósat”. A vevő előbb előzékeny árukínálatnak fogta fel a dolgot. Am az egyik elárusító megerősítette: „Csak egészet adunk. Tőlünk fél kenyeret nem vesznek vissza”. Közben az üzlet elé érkezett több, most már valóban egy-két percet késett vásárló. A bentlévővel az elárusító hajthatatlan maradt. Egészet pedig a vevő sem volt hajlandó megvenni. A kenyér maradt a polcon. A vásárló illatozó, friss kenyérszaggal a tüdejében, de üres kézzel távozott. Azóta is azon töpreng: fél kenyeret miért nem vesznek vissza a bolttól az illetékesek ? — kérdezi S. I. CSIKK Gyakran utazom vonaton. S mert — sajnos — dohányos vagyok, az erre kijelölt szakaszba szállók fel. És mindig bosszankodom, mert hiába van minden ülés szélén és az ablaknál hamutartó, igen sok utastársam, csak azért is a padlóra dobja a csikket és lába körkörös mozdulatával dörzsöli, vagy égeti bele. Talán, ha a MÁV figyelmeztető táblákat tenne ki, jobban megszívlelnék, mert engem a figyelmeztetésről leszoktattak bagóstársaim,. a válogatott megjegyzéseikkel — írja Ferenczi János kisvárdai olvasónk. SZECSKAVÁGÓ Hiába keresem az üzletekben azt a kis kézi meghajtású szerszámot — a szecskavágó kicsinyített mása — ami hasznos segédeszköz a kisállattenyésztésnél (és főleg: számunkra is elérhető áron volt kapható). Négy késével a készülék gyorsan felaprítja a zöldtakarmányt. Bizonyára sok baromfitenyésztő örömét jelentené, ha újra gyártanák — teszi szóvá levelében Sarkadi Miklós vá- sárosnaményi olvasónk. SPECIÁLIS ÉGŐ Naumann gyártmányú varrógépemben a megfelelő világítást adó speciális égő kiégett. Bejártuk érte a környéket, érdeklődtünk több helyen is a szaküzletekben, de jelenleg sehol sem kapható. Visszatérő probléma, hogy a külföldről behozott árukhoz nincs elegendő alkatrész. Talán nem is rendelnek? — kérdezi Nagy Zoltánná mátészalkai levélírónk. GYÖGYHARISNYANADRÁG? Sajnos, sok nőnek többé- kevésbé visszeres a lába a megerőltetéstől, gyerekszüléstől, vagy egyszerűen, mert hajlamos rá. Árusítanak ugyan gumírozott gyógyha- risnyát, de az kevésbé praktikus. Jó lenne, ha gumírozott gyógyharisnyanadrágot is gyártanának — javasolja levelében Zelei Miklósné nyírbátori lakos. HOL AZ ŰJSÁG... ? Szerkesztői üzenetek Márta Péterné mándoki, Kása Menyhértné szamos- szegi, Szilvást Györgyné nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. özv. Varga Bertalanná eperjeskei, Baján Miklós újfehértói, Bodnár Miklós nagyhalászi, ifj. Csercsa Zoltán tunyogmatolcsi, özv. Szűcs Györgyné napkori, özv. Nagy Jánosné győrtel- ki, ifj. Molnár József újfehértói, Vári Imre csengeri, Pók György nagydobosi, Tímár Péter eperjeskei, Szesztai Gyula nyírmadai, Gere Miklósné hodászi, Tóth István kemecsei, Pál Gyuláné kállósemjéni, Fekete István nyíregyházi és özv. Demeter Miklósné nyíregyházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Ricska Mária újfehértói olvasónk, amennyiben a termelőszövetkezet intézkedésével nem ért egyet, úgy ügyével a Nyíregyházi Járásbírósághoz fordulhat. Molnár Józsefné nyíregyházi levélírónk szabadságát a termelőszövetkezet pénzben megváltja (Molnár Józsefné ugyanis munkaviszonyát a gyes lejárta után megszüntette), s azt szeptember 10-én kifizetik. Pák Ferenc kölesei lakost levélben tájékoztattuk, hogy a kérdéses sportfelszerelés iránt megyénk bármely szaküzletében érdeklődhet, a szükséges felvilágosítást megkapja. Nyíregyháza-Borbánya Margaretta utcai lakosok bejelentésére a TITÁSZ vállalat nyíregyházi üzem- igazgatósága ellenőrző mérést végzett, s megállapították, hogy nappal a Margaretta utcában a feszültség a szabvány által megengedett határon belül változik. Este azonban valóban feszültségingadozást idéznek elő azok a személyek, akik engedély nélkül hegesztőtranszformátort üzemeltetnek. Ez a televízió, valamint a rádió vételi viszonyait valóban zavarhatja. Az érintett lakosok e panaszukkal a Debreceni Posta- igazgatóság rádió- és televízió-vételi zavarszűrő részlegéhez fordulhatnak. Nekik módjukban áll a zavarforrás helyét pontosan meghatározni, és intézkedhetnek az illegális hegesztések korlátozása érdekében. Lengyel Zoltánná gyürei olvasónkat a VASVILL Kereskedelmi Vállalat Szabolcs megyei kirendeltségének vezetője értesítette, hogy a kért gáztűzhelyet az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat nyíregyházi 16. sz. boltjában megvásárolhatja. — Hát ez borzasztó! Lassan már én sem ismerem ki magamat... Több mint három hete, hogy nem kapom meg a Ke- let-Magyarország-ot — panaszolja levelében Tóth István Tiszakanyár, Dózsa u. 14. szám alatti lakos. Igaz, napközben nem vagyok otthon, de az újság nem kallódhat el, hiszen biztonságos postaládám van. A kézbesítő sem kerülheti el házamat, hiszen a faluban, lakott területen élek. Valami más baj van! Előfordult már az is, hogy a rokonok megérkeztek, de a levelük — amelyben jelezték, hogy jönnek és várjuk őket — az nem. Sokszor a családi pótlékot is csak úgy kapom meg, ha utánajárok. Mármint a postás után ... VIZ „Vízért a szomszéd faluba” címmel közölt észrevételükben szóvá tették, hogy mindössze egy fúrott kút látja el községünk lakosságát ivóvízzel, s ez igen gyakran elromlik. Igazgatási területünkön — Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak községekben — vízmű épült, az előbbi két községben 1977. november 15-től már üzemel is, Sza- mosújlakon pedig szintén ezen munkálkodnak. A vízműépítés időszakában előfordult, hogy egy-két napra a kutakat lezárták. így volt ez a levélíró által említett időszakban is. Gyügye községben viszont van egy mélyfúrású kút is, ám ennek használatát annak idején a körzeti orvos megtiltotta, mert a vize szennyezett volt. A községi tanács még 1975-ben szerződést kötött a helybeli , termelőszövetkezettel a mélyfúrású kút karbantartására. Sokszor azonban e munkát hátráltatja az alkatrész-, és a szakemberhiány. Ennek ellenére mindent elkövetünk, hogy a hibát mielőbb kiküszöböljük, így volt ez a levélíró által említett időpontban is. Egyébként Gyügye községben van egy másik fúrott kút is, amely mindenképpen megoldotta a község ivóvízellátását a szóvá tett időszakban is. Lukács József, Cégénydányád Községi Közös Tanács elnöke Az áthelyezésről A hozzánk megküldött panaszos és egyben tanácsot kérő levél szerint K. J.-né előadja, hogy öt és fél hónapos terhes és a terhességével kapcsolatosan kezdettől fogva voltak egészségügyi problémái. Táppénzre azonban mind eddig nem ment, mert azt anyagi okok miatt nem engedheti meg magának, de az orvos több ízben tanácsolta neki, hogy próbáljon meg olyan munkahelyre kerülni, ahol nem kell egész nap állnia, kényelmesebb, ülőfoglalkozás feltétlenül kedvezően befolyásolná terhességi állapotát. A vállalat vezetője az üzemorvostól tudomást szerzett arról a gondról és felajánlotta olvasónknak, hogy áthelyezi egy olyan munkakörbe, ahol lényegesen kisebb a fizikai megterhelés, sőt utasította is, hogy másnap már ezt az új munkakört foglalja el. Olvasónk akkor kezdett kétségbe esni, amikor megtudta, hogy új munkahelyén a fizetése havonta mintegy 400 forinttal kevesebb lesz és emiatt reklamálni ment, akkor közölték vele, hogy ez valóban így van, ezért a munkáért csak a rendeletekben előírt fizetést tudják adni, de eredeti munkahelyére sem tudják már visszahelyezni egyelőre, mert azt a munkakört betöltötték. A vállalat vezetőjének jogában áll bármelyik dolgozót ideiglenesen más munkakörbe helyezni és a dolgozó ott köteles munkát végezni. Olvasónk arra hivatkozott, hogy a terhes nőt védelem illeti meg és ha egészségi okból könnyebb munkahelyre helyezik, akkor meg kell kapnia az eredeti fizetését abban az esetben is, ha az új munkahelyen kevesebb a fizetése. Erre azt a választ kapta, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, hogy ha a dolgozó kifejezetten kéri, hogy helyezzék könnyebb munkakörbe és orvosi igazolással igazolja, hogy ez a kérelem indokolt is. Olvasónk azonban ilyen kérelmet nem terjesztett elő. Olvasónk nem tartja igazságosnak ezt a döntést és kérdése az, hogy megilleti-e az új munkahelyén a volt fizetése, vagy sem. Megfelel a valóságnak, hogy a Munkatörvénykönyv 23. § (4) bek. szerint a dolgozó nőt terhessége 4. hónapjától kezdődően orvosi vélemény alapján, állapotának egészségügyi szempontjából megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen helyezni. Az ideiglenesen áthelyezett dolgozó nő keresete azonban nem lehet kevesebb, mint amennyi átlagkeresete volt. Ha nagyon mereven, szó szerint nézzük a fent írt szabályt, valóban az a helyzet, hogy ez a jog valóban csak akkor illeti meg a dolgozó nőt, ha ő kifejezetten kéri az áthelyezést és ezt orvosilag is igazolja, hogy egészségének védelme szempontjából ez fontos. Ez a merev álláspont azonban nem egyezik a törvény szellemével, hiszen egyéb jogszabályok a munkaadót arra kötelezik, hogy mindig és minden körülmények között gondoskodjék a dolgozó egészségének megvédéséről, éppen ezért nincs akadálya annak, hogy a terhes dolgozó nőt kifejezett kérelme nélkül is kedvezőbb munkakörbe helyezze, és a dolgozó nőt ebben az esetben is megilleti a megelőző munkahelyén elért átlagkeresete. A munkakörnek végleges és fizetésre is kiterjedő megváltoztatásához a munka- szerződést is meg kell változtatni, mégpedig írásban, az adott esetben azonban ilyen nem történt. Ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy ideiglenesen bármelyik dolgozót át lehet helyezni új munkakörbe, abban az esetben is érvényes az a szabály, hogy áthelyezés esetén a dolgozó fizetése nem lehet alacsonyabb, mint a volt munkakörében. Amennyiben tehát olvasónk nem kapná meg az eredeti fizetését, azt joggal követelheti, akár peres úton is. Dr. Juhász Barnabás
