Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

Folytatódtak a magyar—mongol tárgyalások Bedolgozók r| ívatos becslések sze- I I I rint jó 300 ezerre te- hető azok száma, akiket csak részfeglalkoz- tatás, vagy az otthon vég­zett bedolgozó munka for­májában lehet a társadal­mi termelésbe bekapcsol­ni. Ezzel szemben elenyé­szően csekély azok száma, akiket — szinte kizárólag a szövetkezetek és a he­lyiipari vállalatok — be­dolgozóként foglalkoztat­nak. A beruházási eszközök­kel rendelkező állami ipart azonban nem érdekelte és nem is érdekli különöseb­ben ez a téma. A szeré­nyebb anyagi eszközökkel dolgozó szövetkezetek, he­lyiipari vállalatok pedig, ha akarnák se tudnák növelni bedolgozóik számát, mivel — számtalan hátrányos megkülönböztetés miatt — nem nagy a tolongás az otthon végezhető munká­ért. A bedolgozó például gyakorlatilag csak jogvi­szonyban áll a vállalattal, annak ellenére, hogy az érvényes rendelkezések ér­termében státusa munka- viszonynak minősítendő és kezelendő. Következés­képpen azok a szociális kedvezmények és juttatá­sok (fizetett szabadság, ebédidő, esetleges útikölt­ség, kedvezményes üdülés stb.), amelyek a vállalati dolgozók természetes jo­gai, a bedolgozót csak el­vileg illetik meg, ám ezt az elvet soha, sehol és senki sem érvényesíti a gyakorlatban. Még ennél is nagyobb gond a bedolgozók bérezé­se: az alacsony darabbér, a nagyüzemi szervezettsé­get feltételező bérpolitika és bérezési gyakorlat, va­lamint a maximált kereset nem használ a bedclgozói rendszer kiszélesítésének. Mindez együttvéve bő­ségesen elegendő ok arra, hogy kevesen szánják el magukat a bedolgozói munkára, s hogy a bedol­gozók táborában is nagy­mérvű legyen a fluktuáció. A bedolgozók nagy része idős korú, jóval túl a nyugdíjkorhatáron, akik eleve időszakonkénti pénz­keresetnek tekintik ezt a tevékenységet. □ ndezek ellenére a bedolgozók kézi munkával, minimá­lis anyagi ráfordítással, mostoha körülmények kö­zött, évről évre több száz milliós termelési érté­ket állítanak elő. Miből is az következik, hogy a be­dolgozói munka gazdasági racionalitása nálunk sem kérdőjelezhető meg. Kü­lönösen nem ebben a munkaerőigényes világ­ban, s akkor, amikor több mint 300 ezren kapják a gyermekgondozási se­gélyt, ám a gyermekgon­dozás melletti időtöltésük egyre súlyosabb társadal­mi gond. Ha olyan államok, mint Japán, Svájc, Ausztria régóta és nagy haszonnal alkalmazzák a bedolgozók százezreit, akkor talán a magyar ipar is profitál­hatna valamit e módszer­ből. Lázár György kitüntetése Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, mongóliai hi­vatalos baráti látogatásának harmadik napján, kedden délelőtt az Ulánbátortól mintegy húsz kilométerre lé­vő szonginói biokombinátba látogatott el. A látogatásra D. Gombozsav, az MNFP KB titkára és Cs. Szűrén minisz­terelnök-helyettese kísérte el. Lázár György megtekintet­te a biokombinát több üze­mét és személyesen is meg­győződhetett arról, hogy a biokombinátban eredménye­sen alkalmazzák a különböző bonyolult, korszerű gyártási technológiákat. ★ Kedden délután írta alá T ordai Jenő magyar és D. Cerenszanzsa mongol kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes az 1979. évi magyar— mongol árucsere-forgalom­ról szóló jegyzőkönyvet. Eszerint a két ország keres­kedelmi forgalma jövőre meghaladja majd az ideit és nagyobb lesz annál is, ameny- nyit az 1976—1980. évi állam­közi egyezmény 1979-re ere­detileg előirányzott. A magyar—mongol kor­mányfői tárgyalások során mindkét fél kifejezte érde­keltségét és készségét, hogy továbbfejlesszék gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolataikat. Ezért a magyar fél kiegészítő hitelt ajánlott fel. Az erre vonatkozó megál­lapodást Lázár György és Zsambin Batmönh kedden délután írta alá. ★ Lázár György délután meg­tekintette az Ulanbátori Kép­zőművészeti Múzeumot, amelynek gazdag gyűjtemé­nye a kőkorszaki sziklaraj­zoktól a mai modern szobro­kig és festményekig öleli fel Mongólia területének és né­pének művészetét. Ezután ünnepélyes ese­ményre került sor: átadták Lázár Györgynek a Szuhe Bator Érdemrendet, a nagy népi hurál épületének dísz­termében. Sz. Zsalanazsav, a nagy népi hurál elnökségé­nek elnökhelyettese, az MNFP KB titkára nyújtotta át a magyar kormányfőnek a legmagasabb mongol állami kitüntetést. Lázár György kedden a ké­ső esti órákban, különvonat- tal Darhan városba utazott. 83. munkanap a Szaljut fedélzetén Készül az űrbeszámoló Az űrállomás fedélzeti be­rendezéseinek ellenőrzésé­vel, orvos-biológiai kísérle­tekkel és feljegyzéseik ren­dezésével töltik 83. napjukat a világűrben a Szaljut—6 ál­landó személyzetének tagjai. Kovaljonok és Ivancsenkov, akik a Szojuz—29 vasárnapi visszatérése miatt hétfőn kapták meg heti pihenőnap­jukat, fokozatosan ismét visz- szazökkennek a régi kerék­vágásba. Bikovszkij és Jähn, akik hétfőn, Bajkonurban nemzet­közi sajtókonferencián szá­moltak be élményeikről, ki­fogástalan egészségi állapo­tukra való tekintettel, enge'- délyt kaptak, hogy hozzálás­sanak űrbeszámolójuk elké­szítéséhez. Valerij Bikovszkij minden­képpen készségesen segít tár­sának — még abban is köz­reműködött — hogy az első NDK-beli űrhajós a szép szo­kásnak megfelelően elültesse a maga facsemetéjét az űrha­jósok sétányán az űrrepülő- tér közelében. A nemzetközi páros tagjai együtt készítik jelentésüket, együtt dolgoz­zák fel a kísérletek anyagát. Érdekesség, hogy a keddi vizsgálatok során az űrhajó­sok a Földön is elvégeztek né­hány olyan kísérletet, ame­lyet a világűrben kellett vég- rehajtaniok, így az „Audio” elnevezésű műszeres hallás- vizsgálatot és a Vremja el­nevezésű időérzékelési kísér­letet. Mindkét vizsgálat lé­nyege az, hogy megállapítsák, hat-e a világűrben tartózko­dás, a súlytalanság az űrha­jósok érzékszerveinek mű­ködésére, illetve szubjektív érzékelésükre. A Vremja-kí- sérlet során például a reak­ciókészséget és a szubjektív időtartamérzéket hasonlít­ják össze a Földön és a világ­űrben. CSEPEL HŰVEK, NYÍRBÁTOR Határidő előtt tíz hónappal szeptember 5-én adták át műszakilag a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbáto­ri gyáregységében az új gép­gyártó és szerelőcsarnokot. A csarnokban egyébként négy hónapja már termelő- munka folyik, a tervezett két hosszgyalu közül az egyik már dolgozik. A hiánypótlá­sok után, egy hónap múlva, a teljesen kész, modern, szo­ciális létesítményekkel is el­látott csarnok öntvénymeg­munkáló részében, majd ok­tóber végétől, a gépek beér­kezése után a szereidében is teljes erővel munkához lát­hatnak az ott dolgozók. Az V. ötéves terv idősza­kára tervezett 200 millió fo­rintos nyírbátori rekonstruk­ció jelentős állomása lett az elkészült 61x37 méteres csar­nok, melynek építési költsé­gei 30 millió forintot tesznek ki, további 55 milliót pedig a gépi berendezésekre, a 12 da­rab szerszámgépre fordíta­nak. A beruházási munkálatok további, 1979 júniusáig tartó szakaszában többek között egy alkatrészgyártó csarnok, kazánház, olajtároló és szi­vattyú, öntvény- és készgép- tároló, valamint 30 millió fo­rintot érő iparvágány is épül. A jó ütemben haladó beru­házások eredményeként Nyírbátorban 1980 helyett már 1979-ben komplett fúró­gépeket gyárthatnak. Hegnyílt az új tanév az oktatási igazgató­ságon Ünnepélyes keretek között nyitották meg kedden Nyír­egyházán a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gán az egyéves pártiskola tanévét. A megye termelő munkahelyeiről és intézmé­nyeiből érkezett 45 hallgatót Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte. Ezt követően azt kér­te, hogy egyéves tanulásuk során törekedjenek a marxiz­mus klasszikusainak jobb megértésére, társadalmi — különösen gazdaságpolitikai — céljaink megismerésére, hiszen Szabolcs-Szatmár jö­vőbeni fejlődéséhez nagy se­gítséget nyújthat az élő, ele­ven propagandamunka. Gu­lácsi Sándor végezetül ehhez kívánt sok sikert a hallga­tóknak. Az eseménnyel kezdetét vette az új tanév az oktatási igazgatóság valamennyi kép­zési formáján. Az esti egye­tem hároméves általános ta­gozatán ezeregyszázötven, a szakosító tagozatokon hat­száz, a speciális továbbképző tanfolyamokon pedig négy- százötven hallgató kezdi meg tanulását. A héten megkez­dődtek a propagandisták elő­készítő tanfolyamai is. Jelen­leg a szakszervezetek vezető propagandistáit készítik fel az új oktatási év tennivalói­ra. — Másfél millió tonna termék betakaríjáia Á " ' ___ _______ Munkacsúcs a földeken Szedik az almát, vetik az őszi kalászosokat Az ősz hagyományosan a nagy betakarítás időszaka. Ez különösen érvényes Szabolcs- Szatmár megyére. Itt a vetés- szerkezet eltér az országostól, sok a kézimunkaigényes növény aminek a betaka­rítása augusztus, szep­tembertől decemberig hú­zódik el. Ezt már igazi munkacsúcsnak lehet nevezni. Jellemző a megyére az is, hogy az or­szág télialma- és dohányter­mésének a felét, a burgonyá­nak pedig az ötödét adja. Jelentős a hétezer hektáron termesztett zöldség és a hat­ezer hektár cukorrépa meny- nyisége is. Ezeken kívül be­takarításra vár 45 ezer hek­tár rét és legelő fűtermése. összesen a megyében másfél millió tonna me­zőgazdasági termékre számítanak a szakembe­rek ebben az évben. Legnagyobb gondot a téli alma szüretelésére, válogatá­sára, csomagolására fordítják a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők. A negyven­ezer vagon feletti termés le­szedéséhez, manipulálásához kétmillió munkanapra van szükség. Harminc munka­nappal számolva is naponta több, mint hatvanezer em­ber munkájára van szükség a gyümölcsösökben. A terme­lőszövetkezeti tagokon, dol­gozókon, családtagokon kívül már bekapcsolódtak a szüret munkáiba a diá­kok is. Emellett a kato­nák is kiveszik részüket a gyümölcsbetakarításból. Az utóbbi hetek — az erős éjszakai lehűlések ellenére — kedveztek a szántóföldi nö­vények fejlődésének, a kuko­ricának, a napraforgónak. Fagymentes szeptember ese­tén a tavalyinál jobb termés várható ezekből a növények­ből. A gazdaságok már ké­szítik a betakarításhoz a kombájnokat, a szállító jár­műveket. A hónap elején megkezd­ték az őszi kalászosok — az árpa, a búza — vetését is a nagyüzemekben. Az elmúlt évitől háromezer hektárral nagyobb területen kerül földbe a mag, a tava­sziakkal együtt 106 ezer hek­táron. A gazdaságok minde­nütt jól felkészültek az őszi csúcsmunkára. Szükség is van a szervezettségre, hi­szen a vetőmagvakkal és a műtrágyával együtt a me­zőgazdasági termékek súlya megközelíti a kétmillió ton­nát. Ezt a mennyiséget pedig nagyrészben közúton szállít­ják. (sb) új gépgyártó és szerelő­csarnok SZOVJET EXPORT. A VOR nyíregyházi gyárában szovjet exportra férfiöltönyöket készítenek. Képünk a vasalóüzemben készült. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents