Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 6. Törekvés a cigányság körében is, hogy új otthonukat berendezzék. A kép szélsőséges. Van aki kerítést emel háza mellé, más az ablakot sem pucolja meg. A kedvezményes szoba-konyhás lakásokat mind többen igénylik. Feltétel a legalább 1 éves munkaviszony. A megyei tanács engedélyével — indokolt esetben — még a 10 százalékos előleget sem kell befizetni. Eddig 7-en kaptak ilyen kedvezményt. A „C” lakásokat a Vásártér környékén nyitott új utcákban építették, melyek nem különülnek el telepszerűen, hanem beépülnek a város többi utcája közé. A környéken jó a közvilágítás és víz is van. Hiányzik az „általános" Napjainkban 1400 cigány él Nyírbátorban. Foglalkoztatásukat akadályozza, hogy sokan nem rendelkeznek a 8 általános iskolai végzettséggel — még a fiatalok között sem. Pedig az iskolás korú apróságokat szinte kivétel nélkül iskolába íratják a szülők. Bizonyítja ezt, hogy az össz-tanulólétszámból Mátészalkán és Kisvárdán 10 százalék alatt van, Nyírbátorban pedig 24 százalék a cigányok aránya. Az elsősök 9 százaléka előkészítés nélkül kezdi a tanulást — valamennyien cigányok. Napközit csak elenyésző számban igényelnek. Előrelépést jelent, hogy a szülők közül mind többen részt vesznek a szülői értekezleteken. Tanévenként 2—3 előadást is szerveznek számukra. Kedvezőtlen viszont, hogy a tanulók előtt nem áll megfelelő példakép: egy-két magasabb végzettségű vagy beosztású cigány. Csak a fiúk? Az általános iskolát csak kevesen végzik el. Tavaly 15- en szerezték meg a 8. osztályos bizonyítványt, akik közül 9-en szakmunkásképzőbe is jelentkeztek. Legtöbben házasság, szülés vagy erkölcsi okok miatt maradnák ki — főleg fiatal lányok. Ez az oka, hogy elsősorban fiúk szereznek szakmát, a lányok pedig kiesnek úgy a tanulásból, mint a termelőmunkából. Jelenleg 254 cigányt foglalkoztatnak a városban. Az ipar és az építőipar után a mezőgazdaság csak legutolsó sorban ad számukra munkát. Szakmunkás-bizonyítvánnyal 18-an rendelkeznek, 57-en betanított, 179-en segédmunkások. De a cigánydolgozók nem számítanak állandó munkaerőnek Nyírbátor üzemeiben, vállalatainál. Foglalkoztatásuk a Minőségi Cipőgyár gyáregységében és a tanács költségvetési üzemében a legeredményesebb. A felnőtt cigánylakosság legszívesebben a fővárosi építőipari vállalatoknál áll munkába — a kü- lönélési pótlék, az utazási kedvezmény és az olcsó szállás miatt. A megyei építőiparban többnyire próbaidejüket sem töltik le, megszűnnek a szervezett, önálló cigánybrigádok is. Segít a tanács is Élet- és munkakörülményeik javításáért sokat tesz a Nyírbátori Városi Tanács. A több gyermekes családok nagy része szociális segélyezett. A cigányság a szociális támogatás minden formájából részesedik: az összsegélyezet- tek 70 százaléka cigány. Borsodi látogatók szabolcsi kiskertekben ötven miskolci kiskerttulajdonos látogatott a napokban Nyíregyházára, a központi kertbarátklub meghívására. A Kocsis Pál és Budai József mezőgazdasági szakkörök tagjai két nyíregyházi kiskertbe látogattak el, ahol megnyerte a tetszésüket a szakszerűséggel művelt almás és barackos. Külön meglepetés volt a borsodiaknak, hogy a gyümölcsök íze, nagysága messze felülmúlja az ő kertjeikben termetteket. Nagy elismerést váltott ki részükről az almasövény, arni — szerintük — a kiskertek telepítési módja: idős korban is könnyen kezelhető, termése tetszetős. A Nyíregyházi Konzervgyárban megtekintették a mezőgazdasági termékek feldolgozását és választ kaptak a gyár és a kistermelők között kialakult kapcsolatról is. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban a nagyüzemi gyümölcstermesztés technológiáját tanulmányozták. A közös baráti beszélgetésen viszont látogatásra hívták meg a Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub tagjait. Parkrongálók ellen — fényképezőgép Fényképfelvételeket készít a parkrongáló járművekről a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat. Tavaly 250, ez év első felében 80 járművet fotóztak le, A parkrongáló- kat 3—500 forintos bírsággal sújtja a városi tanács. Jósa András és az utókor 1918. szeptember 6-án halt meg Jósa András, Szabolcs megye „legkedvesebb embere”, akinek a neve már életében is fogalom volt. A z utóbbi időben évről évre megemlékezünk halálának évfordulójáról, s az Északi temetőben lévő egyszerű sírjánál a nyírfák alatt koszorúzási ünnepséget rendezünk. Néhány éve azonban már ennél sokkal több is történik. Jósa András élete és munkássága ugyanis egyre szélesebb körben válik ismertté. Meglepően nagy tájékozottságról tesznek tanúbizonyságot a szocialista brigádok, az úttörő- csapatok és a Vöröskereszt alapszervezete vetélkedőinek résztvevői Jósa András orvosi, régészeti és újságírói működésére vonatkozó kérdésekben. Múzeumainkat, a könyvtárakat és e sorok íróját is ilyen szellemi vetélkedők, „ki mit tud”-ok előtt immár rendszeresen felkeresik nyíregyházi és vidéki iskolások, úttörők, valamint tanárok, s újabb és újabb adatokat, forrásmunkákat kérnek' Jósa eseményekben gazdag életével kapcsolatban. Megyénk orvostörténetében az iskolai egészségnevelés igazi jelentőségét elsőként Jósa András hangsúlyozta mai értelemben. Híressé vált évenkénti Egészségügyi je- lentés-eiben gyakran foglalkozott az iskolák egészségügyével. Az 1891. évi jelentés nyilvánosságra hozta felmérését, amely szerint a megye 319 iskolája közül csupán 42 iskolában jut 1 tanulóként 4 köbméter levegő, azaz még éppen elfogadható a zsúfoltság (a többi ennél is rosz- szabb). Ugyanakkor: „A laktanyában egy katonára 17 köbméter levegő követelte- tik. A gyermek egészségének megóvása éppen olyan fontosnak lenne tekintendő, mint a katonáké! Ha a ló csikó korában elhanyagoltatik, éppúgy nem válik paripává, mint az egészségtelen iskolákban — meg nem halt — de elsatnyult gyermekek katonává!” Ide kívánkozik annak említése, hogy Nyíregyházán a Jósavárosban a 15. számú általános iskola 5610. Úttörőcsapata 1975-ben az aulában megrendezett pompás névadó ünnepség keretében felvette Jósa András nevét. A gyönyörű iskola díszudvarának falán ekkor leplezte le az intézmény igazgatója azt a szép Jósa-domborművet, amelyet Horváth János festőművész (tanárképző főiskola) készített. Képzőművé- szetileg még nem is méltatták ezt a szép alkotást. A megyei Jósa András Múzeum 1974-ben állandó kiállítást, ún. Jósa-szobát nyitott meg a névadó életútjának megismertetésére. Az ekkor 2000 példányban megjelentetett „Jósa András emlékezete” című, 60 oldalas és 24 képet is tartalmazó kiállítási vezető a múzeum legsikerültebb propagandaanyagai közé sorolható; el is fogyott rövid időn belül. A nyíregyházi megyei kórház 1969-ben vette fel Jósa András nevét, s jóleső érzés olvasni, hogy az itteniekkel levelező külföldi kórházak és klinikák orvosai milyen precízen írják le: megyei Jósa András Kórház. A kórház igazgatósága 1974-ben Jósa András-pályadíjat létesített a helyi tudományos munka fellendítése és elismerése céjából. Évente kerül kiosztásra a pályadíj, egy Jósa- plakett kíséretében (1974-ben készítette a kórház felkérésére Tóth Sándor szobrász- művész). Nem sokkal halála előtt dr. Dohnál Jenő nyugalmazott kórházi gyermekgyógyász főorvos úgy végrendelkezett, hogy az anyai nagyapjától, dr. Jósa Andrástól kapott, illetve örökölt sok tárgyi emlék ajándékként kerüljön a megyei Jósa András Múzeum tulajdonába. Ismeretes végül, hogy Jósa András személyét és emlékét a legnagyobb valamint a legszélesebb körű megbecsülés 1972-ben érte, amikor a pályázati javaslatok körültekintő mérlegelése alapján a Nyíregyházi Városi Tanács rohamosan fejlődő nagyvárosunk legújabb városnegyedének a Jósaváros nevet adományozta. Csak a napokban játszódott le, de ide tartozik annak megemlítése, hogy Jósaváros avatása megyei alkotmánynapi politikai nagygyűlés és vidám népünnepély keretében történt. Jósa András halálának 60. évfordulóján tehát élő valóság az, hogy emlékezete és munkássága ható tényező mind Nyíregyházán, mind pedig kedvelt Szabolcs megyéjében. Dr. Fazekas Árpád Jósa András nyugdíjba vonulása után a Malom u. 3. sz. alatti házban lakott, amelyet 1969 óta emléktábla jelól. ■ ■ Öregek Öregek. Munkában megfáradtak, akik hajlott koruk ellenére sem tétlenkednek. Tesznek, vesznek, majd megpihennek. aztán újabb és újabb elfoglaltságot találnak maguknak. Idős napjaikat is hasznosan töltik. (Elek Emil felvételei) BAKON • HAZAFELÉ KAPU ELŐTT Átengedte a volánt - elítélték Szeszes italtól befolyásolt állapotban halálos közúti baleset okozása miatt ítélte el a bíróság Kanyó Margit 18 éves gyügyei és Kiss Zoltán 23 éves nyíregyházi lakost. Kiss a múlt év október 13-án Gyügyén megivott 3 féldeci rumot, majd menyasszonyával, Kanyó Margittal, Illés Józseffel és Jakab Józseffel a lány Trabantjával Jánkmajtisra mentek szórakozni. A kocsit Kanyó Margit vezette. Jánkmajtison Kiss sört ivott, majd elindultak hazafelé. Zsarolyán és Cé- génydányád között Kiss — akinek korábban hivatásos jogosítványa volt, de lejárt — a nagy ködre hivatkozva átvette a vezetést menyasz- szonyától, s amikor beértek a faluba, 80—90 kilométeres sebességgel kisodródott az útról és egy villanyoszlopnak ütközött. A baleset során Jakab József olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítás közben meghalt. Illés József és Kiss combnyaktörést és agyrázkódást szenvedtek. A járásbíróság Kanyó Mar- gitot 10 hónap szabadság- vesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Kiss Zoltánt 1 év 4 hónap fogházban letöltendő szabadság- vesztésre ítélték és 5 évre eltiltották a járművezetéstől. Kiss enyhítésért fellebbezett, de a megyei bíróság ezt elutasította, helybenhagyta a járásbíróság ítéletét, így az jogerőssé vált. „C" LAKÁSOK, BEISKOLÁZÁS, SEGÉLY Otthonok a Vásártérnél Cigánycsaládok Nyírbátorban A városszéli házak mellett még mindig sok — szám szerint 74 — putri sorakozik Nyírbátor határában. A negyedik ötéves terv éveiben 32 „C” lakást adtak át a városban. A jelenlegi tervidőszakban 40 épül: 32-ben már laknak, 8-at jövőre vehetnek át tulajdonosaik. Ezzel sikerült fölszámolni az egyik — kisebb — cigánytelepet Nyírbátorban.
