Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 5. Nyíregyháza harmadik fe­lüljárója. Nyír­egyházán 250 millió forintos beruházásból építik a 4-es számú főútvo­nal városon át­haladó szaka­szát. A munka során a Debre­ceni úton új közúti felüljá­rót építenek a vásárosnamé- nyi vasút fe­lett. (Elek Emil felvétele) Óvodabővítés rekordidőben Teraszos sávház a Rákóczi utcán Fedett rakodó, autóbusz- pályaudvar épül A fiatal házaspár elkese­redett a hír hallatán: hely­hiány miatt nem vették fel gyereküket az óvodába. Mindketten dolgoznak, hova tegyék a 4 éves kislányt? Nem lehetne mégis valamit tenni? Elmondták az esetet a KISZ-titkárnak. Jósvai Mihály megkérdezte a Nyír­egyházi 1-es számú Óvoda vezetőjét, nem férne-e be esetleg több gyerek. „Ezen segíthetünk!" — Ha kibontják ezt a fa­lat, kiveszik a két ablakot, megnagyobbítható a helyi­ség. A betonozás, szigetelés, festés, villanyszerelés marad hátra — mutatja Katona Miklósáé vezető óvónő. — Ha csak ennyi a gond, ezen segíthetünk. Mindent megpróbálunk — búcsúzott ezzel a KISZ-titkár. Ezután gyorsan peregtek az események. Telefon a HAFE-ba, persze, hogy jön­nek tőlük is jó páran. A SZÁÉV és a KEMÉV KISZ- esei és szocialista brigádjai sem várták meg a kérést, maguktól ajánlották fel a néhány napos különmunkát. A repülőgépes szolgálat fia­taljai is elígérkeztek. Az ÉPSZER-eseknek nem is kellett külön szólni, amint hallottak a szervezésről, jöttek. Szeptember 5-re készen! Kisebbfajta átjáróházhoz hasonlított az első napokban a Homok sori óvoda. Augusz­tus 24-én kezdték a falbon­tást és a kőművesmunkákat. Az első két napon az ÉP­SZER és a HAFE 8—8 dol­gozója készítette elő a tere­pet a bővítéshez. A festést, az asztalosmunkákat, a csemperagasztást a SZÁÉV szakmunkásai végzik. A KE­MÉV a ruhatári polcokat, berendezéseket készíti el. A repülőgépes szolgálat fiatal­jai a parkettát ragasztják, a polcokat állítják be. Termé­szetesen a hét végét sem hagyták kihasználatlanul eltelni, rajtuk kívül jó néhány szülő is beállt se­gédmunkásnak, hordták a törmeléket, takarítottak. Szeptember 5-én megna­gyobbított, tisztára vará­zsolt kis birodalom várja a leendő óvodásokat. A városi tanács — látva a nagyará­nyú összefogást — anyagi támogatást nyújtott az óvo­dának berendezési tárgyak, játékok vásárlására, óvónőt neveztek ki az új csoport­hoz. Gyors segítség Az új tanévet 220 kisgyer­mek kezdi meg az 1-es szá­mú óvodában, huszonöttel többen, mint ahányat erede­tileg felvehettek volna, ók, huszonötén, mit sem tudnak az értük szervezett kaláká­ról, a mintegy ötven KISZ- es és szocialista brigádtag több tíz ezer forintos társa­dalmi munkájáról. A gyors segítség, az áldozatvállalás — mind a gyárak, mind a szülők részéről — elisme­rést érdemel. Tizenkét nap alatt megteremtették a má­sodik otthont a kicsinyek­nek. Végzett munkájuk pénzzel, a hozzáállásuk nem pénzzel mérhető. Tóth Kornélia Több mint ezer lakást ad át 1979-ben a SZÁÉV a me­gyében, s ezek határidőre történő befejezését az őszi kezdés teszi lehetővé. Építő­ipari vállalataink lakások, óvodák, bölcsődék, csarnokok alapozásához láttak a napok­ban, hogy az átadásokat a vállalt határidőn belül tud­ják teljesíteni. Nyíregyházán, a Rákóczi úti lakótelepen ötszintes, te­raszos sávházat alapoz a SZÁÉV. A vállalat életében — a Szabadság téri ház után — ez a második teraszos la­kóépület. A blokkos sávház­ban 106 család kap új ott­hont a kétszintes lakásokban. A kulcsokat 1979-ben veszik át a tulajdonosok. A Kossuth utcán most ala­pozzák az öt, egyenként 9 emeletes és a három darab, ötszintes tömböt. Az itt ké­szülő alagútzsalus 195 lakást is jövőre osztják ki. Hozzá­láttak a Kórház utcai 3x30 lakás alapozásához, s itt is költözhetnek a jövő évben. Jelentős számú lakásátadásra kerül sor 1979-ben a Szamu­ely téren: a tervezett 800 új lakás egy részét már jövőre átadják. Balkányban 8 ezer négy­zetméteres csarnokot épít a SZÁÉV a Fémmunkás Vál­lalatnak — velük együtt kö­zösen. A nem alumínium nyí­lászárók gyártása az 1979. szeptember 30-i átadás után kezdődhet. A beruházás 84 millió forintba kerül. Faiskola építését kezdik ősszel Nyírteleken. A mező­panel szerkezetű előre gyár­tott elemekből készülő csar­nok és a szociális épület 27 millió forintot igényel, s egy év múlva készül el. ötszáz méteres fedett ra­kodót épít Záhonyban a KE­MÉV közel 200 millió forin­tos költséggel. A fedett át­rakó pályaudvaron széles és normál nyomtávú vasúti pá­lyák lesznek. 1980-ban adják át a létesítményt. A föld­munkákat egy hete kezdték az ott lévő növényzet irtásá­val. Szennyvíztisztító telep épí­téséhez látnak Felsősimán. A 30 millió forintos létesítmény az új nyíregyházi tisztítótelep mellett lesz, s már*az idén ez tisztítja a sertéstelep szenny­vízét. Az idei tanév egyik legfon­tosabb beruházása lesz a sóstói napközis tábor meg­építése az ÉPSZER-nek. A Blaha Lujza sétányon 3 hete kezdték a napközis tábor ala­pozását, s a főépületet már 1979 júliusában elfoglalhat­ják a nyár egy részét itt töl­tő gyerekek. A közel 11 mil­liós beruházás első ütemében a 42 gyerek elhelyezésére al­kalmas főépületet, majd ké­sőbb a 6x48 személyes pavi­lonokat készítik el. Tizennyolc autó befogadá­sára alkalmas garázst és szer­vizüzemet épít a vállalat a Soltész Mihály és a Kálmán utca sarkán a megyei ta­nácsnak. A 11 milliós beru­házást a talajvízszint sül­lyesztésével most kezdik, s a terv szerint 1979-ben fejezik be. Oj autóbusz-pályaudvart alakítanak ki Fehérgyarma­ton 9 millió forintos költség­gel. 1979-ben már innen in­dulhatnak az autóbuszok. T. K. LEHETŐSÉG KISMAMÁKNAK Korunk emberének, ha Nürnberget hallja emleget­ni, elsősorban, sajnos, nem a békés élet nagy teljesít­ményei jutnak eszébe. Nem az, hogy ez az észak-bajor- országi helység egykor Hans Sachs — a költő — városa volt, hogy itt élt Albrecht Dürer, a német festészet legnagyobbja, hogy az aranyművesség re­mekei kerültek ki innen. Nem ezek, hanem minden­nek az ellenkezője, a hábo­rú, a második világháború, a nácizmus, és a háborús bűnösök pere jut az eszébe. Megvan rá az oka. ötven­millió ember életét oltotta ki az a rablóháború, ame­lyet egy híján negyven év­vel ezelőtt robbantottak ki a nácik, akik a hatalomra jutásuk utáni években itt tartották országos gyűlései­ket. Mintegy történelmi igaz­ságszolgáltatásként ebben a városban, a volt náci fé­szekben folytatta le a Nürnbergi Nemzetközi Bí­róság a háborús bűnösök perét 1945 novembere és 1946 októbere között. Azok a náci vezetők kapták meg itt méltó büntetésüket, akik részt vettek a támadó há­ború előkészítésében, kirob­bantásában, akik megsér­tették a hadijogot, semmibe vették az emberiesség írott és íratlan törvényeit. Kato­nának álcázott tömeggyil­kosok, fasiszta ideológusok álltak az egész világ jóér­zésű embereit képviselő nemzetközi bíróság előtt. Mindez közismert. Mint ahogy az is, hogy az NDK- ban élő, alkotó Rolf Schnei­der az első, aki drámaírói eszközökkel nyúlt e témá­hoz. A Memento — Nürn­berg, 1946 című tévéfilmje ténydráma. A per hatalmas anyagából mégsem a meg­számlálhatatlan gaztettek felsorolását vállalja fel, ha­nem a nácizmus, a fasiz­mus jellemrajzát vetíti a néző elé. Még csak nem is az eszméket mutatja meg a maguk csalárd embertelen­ségében, hanem a magatar­tást, a háborús bűnösök vi­láglátását, eszmei alapállá­sát a háború alatt és a per idején. Az már viszont nemcsak a forgatókönyvből ered, ha­nem a rendező Hajdufy Miklós, a színészek: Kállai Ferenc, Sinkovits Imre, In- ke László és a többiek ér­deme, hogy a tévéjáték na­gyon világosan, közérthe­tően be tudta mutatni a né­metországi fasiszta rend ki­alakulásának, végigjárt út­jának társadalmi hátterét, egyéni indítékait, s azt, hogy pontosan ilyen jellem­vonások kellettek mindeh­hez. Seregi István Több mint egy évtizede tart rádiónk Kabarészínhá­zának kölcsönösen termé­kenyítő együttműködése az Újvidéki Rádió „Vidám est” együttesével, amely most a magyarok tavalyi újvidéki vendégjátékát vi­szonozta 6-os stúdióbeli nyilvános felvételén. Szom­baton este sugárzott egy­órás műsoruk kellemes szó­rakozást jelentett, bár te­matikában, az egyes kaba- réműformák a mi kabaré­színházunktól való átvéte­lében túlságosan rányomta bélyegét Mi újság, szom­széd? című összeállításuk­ra hazai, főként korábbi gyakorlatunk. Mert — mint a műsor motorja, a szelle­mes összekötő szöveg és több magánszám szerzője, a szerkesztésből jó részt vál­laló Balázs Pál is mondta — a címben feltett kérdés­re úgy is lehet válaszolni, hogy tulajdonképpen sem­mi, amit nálunk ne ismer­nének, mint a kabaréban kipécézhető visszásságokat. Amilyenek pedig nálunk nincsenek, nos, azokról azt kívánják — ne is legye­nek ... Mi is „köszönt vissza” tehát témában is­merősen az adásból? Az idegenforgalmi vendéglátás és vámolás viszontagságai, a turizmus csencselő bajno­kának (nálunk „svercer”) históriája, cigánynótázás (a kávéfőzőnő esetei ürügyén), a villámtréfák egyike-má- sika. A kabaréjelenetek kö­zül, a jó ötletre épített Ho­tel Paradicsom volt a leg­mulatságosabb. Ritkán sokkol úgy hang­játék, mint a Rádiószínház bemutatójaként elhangzott Rendhagyó baleset tette. Az értelmi fogyatékosok foko­zottabb emberi kapcsolat iránti és szeretetigénye, a velük való figyelmesebb foglalkozás szükségessége állt Lázár Ervin kiváló hang játéka mondanivaló­jának középpontjában. Szurkos Gyuri (Dégi István döbbenetesen élethű meg­személyesítésében), a-gyen­geelméjű építőipari segéd­munkás egyetlen emberhez kötődött kerek e világon: a villanyszerelő Miska úrhoz (Sinkó László mélyen átélt alakítása), aki nem űzött gúnyt belőle, nem taszította el magától. S mikor azt hitte, hogy a valójában biz­tonsági övvel dolgozó Miska úr baleseti veszélyben van, segíteni indult felé. több emelet magasságban, egy szál csövön egyensúlyozva. Gyuri leesett és szörnyet­halt. Merkovszky Pál Ápolónő lehet, mire lejár a gyes Nemcsak egyéni, társadal­mi érdek is, hogy a kisma­mák a gyes ideje alatt cél­szerűen, hasznosan, önkép­zéssel töltsék szabad idejü­ket. Ezt a célt szolgálja az Egészségügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztéri­um legújabb közös döntése: a gyermekgondozási segé­lyen levő, s nem az egész­ségügyben dolgozó anyák­nak is lehetőséget adnak ar­ra, hogy részt vegyenek az egészségügyi szakképzésben. A döntést a közismert ápolónő- és asszisztenshiány is indokolta, hiszen az egészségügyi szakközépisko­lák és szakiskolák nem tud­ják teljesen pótolni ezt a hi­ányt. Ezért kaptak most lehető­séget az ápolónői, asszisz­tensi munkához kedvet érző gyes-mamák, hogy megsze­rezhessék a képesítést. Szep­tember közepéig jelentkez­hetnek a 17—35 éves, leg­alább nyolc általánost vég­zettek — a fővárosban a Vas utca 8 és a Bethlen Gá­bor utca 16. alatti égészség- ügyi szakiskolákban, vidé­ken pedig valamennyi me­gyeszékhelyen. A képzés kétéves, s közben kötelező a részvétel a konzultációkon, és a beszámolás az elmé­leti tárgyakból. A harmadik évben nyolchónapos gyakor­latot kell szerezniük vala­melyik rendelőintézetben, kórházban, szociális otthon­ban, gyermekintézményben, s ezután képesítő vizsgát tehetnek. Fegyház munkakerülésért Tóth Mária 22 éves nagy- kállói lakos fiatal kora elle­nére már két ízben állt bíró­ság előtt közveszélyes mun­kakerülésért. Utolsó bünte­téséből az elmúlt év áprili­sában szabadult, de ígérete ellenére azután sem vállalt semmiféle munkát. Napjait csavargással töltötte és al­kalmi ismerősök tartották el. A bíróság mint visszaeső bűnözőt 7 hónapi fegyház- ban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte és rendelke­zett az ítéletben arról is, hogy feltételes szabadságra sem bocsájtható. Az ítélet jogerős (m.) A záhonyi vasúti átrakókörzet munkásainak étkeztetését javítja az a kétezer adagos üze­mi konyha és étterem, amelyet a napokban adott át a KEMÉV Eperjeske átrakó pályaud­varon. A tervezett határidőtől két hónappal korábban elkészült konyha lehetővé teszi, hogy minden vasutas meleg ételt kapjon, megszűnnek a korábbi melegítőkonyhák, nem kell az ebédet Záhonyból szállítani Eperjeskére. A teljes berendezés után a főzést szep­tember 18-án kezdik meg a konyhán. (Császár Csaba felvétele) ŐSSZEL KEZDIK Fészek 25 gyermeknek

Next

/
Thumbnails
Contents