Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET

1978. szeptember 3.

A MALOMBAN

Paulusz Pál hengerőr.

Balogh György üzemvezető a vezérlőpultnál.

A laboratóriumban dr. Szesztai Györgyné a liszt sikértartalmát vizsgálja.

A malom „lelke” a hengerpad.

Naponta 130 mázsa egykilós lisztet csomagol nak a Fawena típusú gépsoron. Falcsik Já- nosné gépkezelő.

o

KM

E

lmúlt a nyár, befejeződtek az aratási munkák, szín alá álltak a kombájnok. Megnyíltak a malmok kapui, hogy hatalmas betontárolóik magukba fogadhassák a megye földjeiről learatott új búzát.

Megyénk legkorszerűbb és egyben legnagyobb malmában, a nyíregyháziban naponta 135 tonna búzát őrölnek. Éjjel nappal „muzsikálnak” az automatikusan vezérelt gépek. Egy műszakban hét molnár dolgozik. Paulusz Pál hengerőr egymaga két emeleten ellenőrzi a gépek működését. Időnként bele-belenyűl a hengerek között őrlődő lisztbe. Forgatja ujjai között, arcán látszik, hogy elégedett a minőséggel.

— Bizony, megváltozott a világ — mondja a hengerőr. — Valamikor ötödmagammal őröltünk 17 mázsát a nyírségi malomban egy nap alatt és a zsákokat is keményen kellett markolni, hogy a búza bekerülhessen a garatba.

Sipos Péter szitaőr a dombrádi gőzmalomban kezdte inaséveit. Azóta negyven esztendő telt el. Fiatalosan jár a gépóriások között, a csőrengetegben, mintha mindig itt élt volna. Időnként megáll, fülel hallgatja a monoton zúgást. A vezérlőpultnál Balogh György üzemvezető mondja: „Itt mindenki ismeri a technológiai folyamatokat, hiszen ha leáll egy gépsor, akkor leáll a termelés. A sütőüzemek nem kapnának időben lisztet.”

Régen szokás volt, hogy az új lisztből sütött kenyérrel megvendégelték a molnárt. Szokás ez ma is?

— Igen. A nyíregyházi kenyérgyárból küldtek az első sütésből. Nagyon finom fehérkenyér volt. Elégedettek voltunk vele.

Szöveg és kép: Császár Csaba

Sipos Péter szitaőr.

Konténerekben szállítják el a „kilóslisztet” a FŰSZERT dolgozói.